Délmagyarország, 1976. március (66. évfolyam, 52-77. szám)

1976-03-24 / 71. szám

2 t Szerda, 1976. március 24. RÁDIÓJELEK LAZAR GYÖRGY CIKKE A HORIZONTBAN Lázár György, a Magyar Népköztársaság miniszterel­nöke interjút ariott a Hori­zont című, NDK-beli külpo­litikai hetilapnak. A hazánk szocialista építőmunkájával, a szocialista országok gazdasá­gi együttműködésével, vala­mint az NDK és Magyaror­szág kapcsolatainak sokolda­lú fejlődésével foglalkozó nyi. latkozatot a Horizont keddi száma közölte. SÜLYOS HARCOK BEJRUTBAN Hétfőn éjjel Bejrútban he­ves ágyútűz hallatszott a közel egy éve tartó belhá­ború legsúlyosabb harcot hozó napjának betetőzése­ként. Egyedül a szállodane­gyedben száz fölé szökött a halálos áldozatok száma, a tüzérségi lövedékek zápor­esőként hullottak a nyugati városrészre. Frangié állam­főt támogató jobboldali fegyveresek a városmenti dombokon felállított 155 milliméteres, ágyúkból árasz­tották el tűzzel a város mu­zulmánlakta körzeteit. PÜCCSVESZÉLY SPANYOLORSZÁGBAN A ápanyol Kommunista Párt végrehajtó bizottsága hétfőn nyilatkozatban hívta fel a figyelmet arra, hogy a jobboldali erők, „amelyeket nem elégített ki a francoiz­mus 40 éve, chilei típusú fasiszta puccsra készülnek". A nyilatkozat rámutat: a sztrájkoló munkások ellen intézet * rendűrtámadások, amelyek hét emberéletet kö­veteltek, egyáltalán nem azt tükrözik, hogy a kormány békepolitikát akarna foly­tatni. ZAVAROS AZ ARGENTIN HELYZET A legutóbbi napok esemé­nyei Argentínában tovább szítják a közelgő katonai puccsról szóló híresztelése­ket. Nyugati hírügynökségek beszámolnak arról, hogy a fegyveres erök különböző egységeit hétfőn éjszaka a főváros irányába vezényel­ték át KAMIKAZE TÁMADÁS TOKIÓBAN Kedden Tokióban Kodama Josio egykori háborús bűnös, ultrajobboldali politikus és üzletember, n Lockheed amerikai repülőgépgyár első számú titkos japán ügynö­kének tokiói házára zuhant egy repülőgép. A gép felrob­bant és pilótája szörnyet­halt. A robbanás következ­tében keletkezett tűz elpusz­tította az épület egy részét. Tervszerű „kamikaze táma­dásról" volt szó: a gépet Maeno Micujaszu huszonki­lenc éves japán filmszínész vezette. Az ultrajobboldali politikus és üzletember, aki a Lockheed gyártól mintegy hétmillió dollár megveszte­getési pénzt vett fel é? a botrány kirobbanása óta „be­tegállományban" van, sértet­lenül úszta meg az öngyil­kos támadást. NIXON MÉGIS JELENTETT Nixon volt elnök pekingi látogatásának ügye változat­lanul, élénken foglalkoztatja az amerikai sajtót, miután hétfőn kiderült: a Fehér Ház vagy tíz napon át eltitkolta, hogy megkapták Nixon írá­sos jelentését kínai útjáról. VASUTASSZTRÁJK FRANCIAORSZÁGBAN A múltheti háromnapos figyelmeztető részleges sztrájk után e héten továhb terjed a sztrájkmozgalom a . francia vasutasok között, akik béremelést követelnek. Olajat öntött a tűzre, hoRy az államvasutak igazgatósá­ga cgvodahian elhalasztotta a hétfőre kitűzött tárgyalást a szakszervezetek képviselői­vel. Hétfőn este tízezer vasutas tüntetett Párizsban, kedden pedig a sztrájkmoz­galom kiszélesedése követ­keztében már számos vonu­lón, különösen Nyugat­Franciaországban szünetelt • forgalom, flndrel Gromiko londoni tárgyalásai • London (TASZSZ) Angliai látogatásának má­sodik, keddi napján Andrej Gromiko szovjet külügymi­niszter folytatta előző nap megkezdett tanácskozásait James Callaghan brit kül­ügyminiszterrel Londonban. Előzőleg Callaghan ebédet adott vendége tiszteletére. A nap folyamán Gromiko az angol főváros highgate-i te­metőjében megkoszorúzta Marx Károly síemlékét. Andrej Gromiko találkozott Gordon McLennannnI, Nagy. Britanni Kommunista Párt­jának főtitkárával. Fogadta Reginald Maudlingot ós az angol konzervatív párt több más neves személyiségét. Válságjelek Egyiptom gazdasági életében Georgij Kuvalgyin, a TASZSZ gazdasági hírmagya­rázója írja: Az egyiptomi vezetők által meghirdetett „liberalizálási" irányzat kilátástalan zsákut­cába juttatta a nemzetgazda­ságot. A kiéleződött válság ma kiterjed a gazdasági élet minden területére. A terme­lés egyhelyben topog, ugyan­akkor az árak! elképesztően emelkednek. Az 1973—1975­ös időszakban az élelmiszer­árak évente átlagosan 15—20 százalékkal lettek magasab­bak. Az ország fizetési mér­legének deficitje 4,8 milliárd dollár. Hivatalos adatok sze­rint Egyiptom külföldi adós­ságai 5,4 milliárd dollárt tesz­nek ki, és ebben nincsenek benne a katonai jellegű adósságok. Az egyiptomi vezetőség új politikájának lényege: az 1952 júliusi forradalom el­veinek feladása, a gazdasági és szociális vívmányok foko­zatos felszámolása. A gazda­ságban csökkent a tervezés szerepe, gyors ütemben zsu­gorodik az állami szektor. Egyiptom jelenlegi vezetői a gazdasági problémákat a külföldi tőke segítségével akarták megoldani. A nyu­gati „segélyhez" fűzött szá­mítások azonban nem váltak valóra. A Perzsa-öböl gazdag olaj­sejkjei — akiktől pénzügyi segítséget kértek az egyipto­mi vezetők — nem tanúsí­tották a várt bőkezűséget Az Egyiptomnak nyújtott hi­telek lényegesen szerényeb­bek a kért összegeknél, és ráadásul szigorú politikai'és gazdasági feltételekhez is kö­tötték ezeket Az egyiptomi gazdaságli­beralizálásának" politikája nagymértékben kiélezte a tár­sadalmi és a vagyoni kü­lönbségeket. Az egyiptomi sajtó közlése szerint csupán az utóbbi években 500 új mil­liomos jelent meg a gazda­sági életben. A BT előtt a ciszjordániai kérdés « New York (MTI) A késő éjszakai órákig folytatódott hétfőn az ENSZ Biztonsági Tanácsának cisz­jordániai vitája. A testület a vitát Líbia és Pakisztán ké­résére tűzte napirendjére. A résztvevők már az első na­pon élesen elítélték Izrael vezető körei által a meg­szállt arab területeken foly­tatott erőszakpolitikát. Szá­mos ország képviselője tilta­kozott a békés arab lakos­sággal szemben alkalmazott megtorló akciók miatt, to­vábbá a megszállt arab terü­letek izraeli annektálása el­len tiltakozó arab megmoz­dulások kegyetlen elfojtása miatt. Heves visszautasításra talált'az izraeli képviselő fel­szólalása. Az ülésen teljesen elszige­telődött az Egyesült Államok képviselője, aki a Biztonsá­gi Tanács tagjai közül egye­dül szavazott a Palesztinai Felszabadítás! Szervezet kép­viselőjének az ülésre való meghívása ellen. Lengyelország szavazott A naptári tavasz első nap­ján, március 21-én egész Lengyelországban lezajlottak a szejmi és megyei tanácsta­gi választások. Az 1976. már­ciusi választások különösen fontosak a lengyel társada­lom életében. A népi Len­gyelország ugyanis a fejlett szocialista társadalom építé­sének új, magasabb szaka­szába lépett. A LEMP ta­képviselők között 95 nő van,' (22-vel több, mint az előző Időszakban), ami a nőknek egyre növekvő szerepéről ta­núskodik a szocialista társa­dalomban. A megyei tanácsokba 6740 tanácstagot választottak be, közülük kb 2 ezer (majdnem 30 százalék) pártonkívüli. A szejmi és tanácstagi képvi­selők az alapvető társadalmi valy decemberben meglar- csoportokat, valamennyi szak­tott 7. kongresszusa kijelölte mai közösseget és kerületet az ország további, dinami- képviselik. A legnépesebb kus fejlődésének a program- csoportot a munkások és a ját, a tudományos-műszaki, parasztok alkotják. Ez a szo­valamint társadalmi és kul- cialista állam osztálylényegé­turális haladás meggyorsító- nek, valamint a munkáspa­sát, a munka jobb minősé­gét és a gazdálkodás haté­konyabbá tételét A Lengyel Népköztársaság szejmjében 460 képviselő foglal helyet, tanácstagi raszt szövetség elveinek felel meg. A pártnak a társadalom életében játszott vezető sze­repét bizonyítják, hogy az or­szággyűlési képviselők ösz­mandátumot 6740 személy szességének 56 százaléka a nyert. A legidősebb ország- LEMP tagjá. gyűlési képviselő a lengyel írószövetség elnöke, Jaroslaw IwaSzkiewicz professzor, 82 éves. A legfiatalabb képvise­lő, a poznani vajdaságbeli A szavazás eredményei és a lengyel társadalom általá­nos részvétele a szavazások­ban a LEMP 7. kongreszusán kijelölt program támogatását. Kamionka falu háziasszonya, valamint annak megvalósítá­a 22 éves Maria Nawrot Az sakor jelentkező elkötelezett­újonnan megválasztott szejm- ségét fejezik ki. A kommunizmus építése Az SZKP XXV. kongresszusa a kommunizmus építésének újabb hatalmas program­ját vázolta fel a következd 5 évre. A párt gazdasági stratégiájában mind a jelenlegi X. 5 éves terv, mind a hosszabb távlatok szempontjából központi helyet foglal el az ország gazdasági erejének további növelése, a termelési alapok bővitése és gyökeres felújítása. A jelenlegi tervidőszakban 630 milliárd rubelt fordítanak beruházásra, 24—26 százalékkal többet, mint a IX. 5 éves tervben. Térképünkön ezen hatalmas program néhány megvalósitandó beruházását tüntettük lel. BÁTYAI JENŐ: Lapok a szegedi tudomány­és technikatörténetből 48. A város 18. századi arculatának kialakulásán olyan kiváló építészek működtek közre, mint Schwörtz Lukács, Schwörtz Dávid, Keller Lénárd, Serházy János és Sax Zakariás, aki később or­szágos közlekedési főmérnök lett. Sax Zakariás 1755-ben született. Budván. Szegeden volt gim­nazista diák. Életadataiból annyit tudunk még, hogy 1820 körül halt meg, ismeretlen helyen. A 18. századi fejlődés, a társadalmi haladás szép korszakában született Vedres István Szege­den, . 1765. szeptember 22-én. Középiskoláinak szülőhelyén történt elvégzése után, a pesti tudo­mányegyetem bölcsészeti karára iratkozott be, és felsőfokú tanulmányait a mémfcki intézetben fe­jezte be 1786-ban. Oklevelének elnyerése után visszatért szülővárosába, és itt a tanácsnál he­lyezkedett el, mérnökként. Még fiatal éveiben, a pesti reformlfjak társaságában ismerkedett meg Dugonics Andrással és Révai Józseffel. Az ő hatásuknak tulajdonítható, hogy a magyar nyelvújítás korában költeményeivel, sőt színda­rabok írásával ls Igyekezett szolgálni azt osztrák bilincseket lazítani kívánó nemzeti törekvéseket. A reformellenzék eszmélnek hatására Vedres hamarosan rájött, hogy mindenekelőtt jómódú­vá kell tenni oz ország lakosságát, mert csak így tudja felvenni a versenyt a több: európai állam­mal, V«KÍr»3 hlhetetlerj sanrgn" ómmal kezdett munkához, és kitűnő érzéke volt aMw, hogy meglássa a lcg'onto"abb tennivalókat. ö az alsó népréteg szcnrzSg^ből ls'ta a világot. Eűcsap'a, Vedcks György srtrssnbó vaát. SrttffcáTn min­den valószínűség szerint a Felsővároson volt, ott, ahol abban az időben sok silány homokterület terült el, másra nem használva, csak libalegelő­nek. Bizonyára ebben a környezetben jött Ved­res arra a gondolatra, hogy a sivár homok meg­kötésének gondolatával foglalkozzék. Erdősítési kísérletekbe fogott 1789-ben Csengele határában. Másfél évtizedes kísérleteinek eredményeként Csengele határát virágzó gyümölcskultúrává varázsolta, félmillió nyár-, fűz- és akácfával vé­dett erdősávokkal. Nagyszerű eredményei még a kormányzati szervekig is eljutottak, és ösztön­zést adtak az erdősítési törvény megalkotására, 1807-ben. Ezen túlmenőleg a hazai szakmai in­tézmények is felfigyeltek Vedres eredményeire, és a Selmecbányái akadémián a bányászati és kohászati fakultás mellé felvették az erdészeti kart is. Alig negyvenéves, amikor a szőreg—gyálai ha­tár ár-mentesítésére és vízrendezésére vonatkozó tervet készít és terjeszt a városi tanács elé. Ter­vét nem fogadták el, de ez nem vette kedvét, saját költségén kezdett a nagyarányú munka ki­vitelezéséhez. Körülbelül négyezen holdas terüle­tet lecsapolt, és védőgátakkal ármentesítette. A művelhetővé vált területen, Vedrcsháza néven egy kis failut telepített, és ott a szarvasi és a keszthelyi tangazdaságok példájára mintagazda­ságot hozott létre, 1803-ban. Természetesen, iri­gyei között ellenségei ls akadtak, akik rossz in­duIVú rágalmakkal, perekkel próbálták Vedres­nek útját állni. Ezek sem vették kedvét, és len-, kender- és dohánytermesztéssel ragyogó eredmé­nyeket ért el. Az ipari növények termesztése mellett új gyümölcs- és szőlőfajtákat honosított meg. Foglalkozott vetőmagvak nemesítésével. Ö volt az első hazánkban, aki gyapot nagybani termesztésével kísérletezett. Gazdaságát Szeged­del Jól karbantartott úttal kötötte össze, és se­lyemhernyó-tenyésztés felfejlesztésére két szélé­re eperfákat ültetett. Az 1816-os árvíz a minta­gazdaságot elmosta, de Vedres azt újból kiépí­tette. Korszerű gabonaraktárakat tervezett és épített. Foglalkozott a mezőgazdasági munkák gépesítésének kérdésével is. Országos jelentőségű tervei közül kl kell emelnünk a Soroksár—Kecskemét—Kiskunfél­egyháza—Szeged nyomvonalú Duna—Tisza-csa­tornatervét. Ez a javaslat korában igen életre valónak és megvalósíthatónak tűnt. A város la­kosságának lélekszáma abban az időben megha­ladta Pestét és Pozsonyét Szeged a sószállítás központja. Jelentős hajó- és malomépitó ipar bontakozott ki. Nyilvánvaló, hogy a város ár­vízvédelmével állandóan foglalkozni " kellett. Ezért dolgozta ki 1830-ban egy olyan árapasztó csatorna tervét, amely a Tisza-völgy keleti perc­mén futott volna végig. Igen figyelemreméltóak azok a javaslatai ls, amelyek víztárolók létesíté­sét, az öntözéses gazdálkodás megvalósítását, a rizstermesztést és a tógazdálkodás kérdéseit ve­tik fel. Vedres nagy számú írásával a magyar nyelvű közgazdasági és műszaki irodalom egyik megteremtőjévé vált. Igen értékesek azok a ja­vaslatai is, amelyek a mezőgazdasági termények helyesebb és gondosabb tárolására, tartalékolásá­ra vonatkoznak. Kidolgozta a szegedi várnak ál­lami tárházzá való átalakítási tervét, és újszerű gabonatárolók létesítésére tett javaslatot. Vedres aktív szerepet vitt a városkép kialakításában. Tervei szerint építik fel az új városházát. A ta­nács határozata szerint minden ház felépítéséhez az ő engedélye volt szükséges. Még 1790-ben el­készítette a Templom tér beépítési tervét, amely aztán 1812-ig, kisebb-nagyobb megszakításokkal, meg is valósult. (Folytatjuk.)

Next

/
Thumbnails
Contents