Délmagyarország, 1976. március (66. évfolyam, 52-77. szám)

1976-03-04 / 54. szám

2 rrr. •--'*"-. .gr-Tv^*. Csütörtök, 1976. március 4: iZMSBB'Ől (Folytatás az 1. oldalról.) dnságfejlesztésnek is: így j pusú pótkocsi szállításáról kapcsolódnak össze a min­, . , ,, , denkit érintő r.emrttkö:;] most folynak a tárgyalások. problémák és a mi valiala. A nemzetközi béke alapvető tunk, benne az én boldogu­feltétele a gyors szovjet gaz- lásom is. Tetszőit az egység Kádár János látoyatása|An90,0Me9iBídllI# a Szovjet Tudományos j «építőmunka sz Csongrádon, a HÓDIKÖT helyi üzemegységénél 19(58 óta dolgozik Radics Józsefné, először mint gépivarró beta­nított munkás, jelenleg pedig csoportvezetőként. Arra kér­tük, hogy mondja el észre­vételét, véleményét a Szov­jetunió Kommunista Pártja most folyó XXV. kongresszu­sáról. — Soha nem volt ilyen fel­fokozott érdeklődés egyetlen kongresszus iránt sem. mint most — mondotta bevezető­ben. — Ez többek között ab­ban is lemérhető, hogy so­Cunhal mór egy legálisan működő párt képviselőjeként volt jelen. Tetszett a kong­resszus egységes hangja, a felszólalók pozitív értékelése az elmúlt öt év munkájáról. Véleményem szerint jellemző a mély optimizmus, a derűs előrelátás minden mozzanat­ra. Öröm hallani, hogy a Szovjetunió következetesen folytatja békepolitikáját. Ed­dig sem volt kevés, amit tet­tek, hogy létrejöjjön a nyu­godt élet reális feltétele. Azt várom ettől a kongresszustól, hogy történelemformáló lesz. kan kérték erre az Időszakra Egyre többen értik majd külön a Népszabadságot, meg, hogy az emberiség dön­Az SZKP XXV. kongresz­szusan részt vevő magyar pártküldöttség, élén Kádár Jánossal, szerda este elláto­gatott a Szovjet Tudományos Akadémia elnökségének moszkvai székházába. Részt vett a látogatáson Leonyid Szmirnov, az SZKP KB tag­ja, a Szovjetunió Miniszter­tanácsának elnökhelyettese és Vlagyimir Pavlov, a Szovjet­unió budapesti nagykövete is. A vendégeket Anatolij Alek­szandrov, a Szovjet Tudomá­nyos Akadémia elnöke és a ^„J™ .„„„„ —a——a. „„„.,- Tudományos Akadémia elrto­icstulet számos tnas vezető . , szejev megjegyezte, hogy a közös munka eredményeként látott napvilágot a közel­múltban a Szovjetunióban orosz nyelven a háromköte­tes „Magyarország története". Ambarcumjan akadémikus, az örmény Tudományos Aka­démia elnöke a csillagászat­ban, a biokémiában kibonta­kozott kapcsolatokat méltat­ta, s elismeréssel beszélt a magyar obszervatóriumok ér­tékes megfigyeléseiről. Mar­csuk akadémikus, a Szibériai hogy mielőbb tájékozódhas- tő többségének békevágya az l kivetkezett. személyisége fogadta. A szí­vélyes üdvözlés után közvet­len hangulatú eszmecsere sanak az eseményekről. Ami engem illet, lenyűgöző volt számomra a tv-közvctftéskor megtekinteni a résztvevők sokaságát, látni lelkesedésü­ket. Nagy hatást tett rám Kádár elvtárs beszéde, vala­mint az a tény, hogy Alvaro iránymutató. Ehhez persze az is kell, hogy a NATO-orszá­gok elfogadják, komolyan ve­gyék a szocialista tábor újabb és újabb tárgyalási Javasla­tait — mondotta befejezésül Radics Józsefné. Magyar-osztrák külügyminiszteri taíáikozá Anatolij Alekszandrov — egyebek közt — elmondta, hogy a Szovjet Tudományos Akadémia rendkívül széles tudományos hálózatot irá­nyit: 250 intézetben ffid ez­ren dolgoznak, közöttük 40 ezer tudományos munkatárs. Szólt arról is, hogy a két or­szág Akadémiája között ha­gyományosan jók a kapcso­latok, és mind szorosabb értelemben a szovjet tudó­ke a tudományos kapcsolatok sokrétűségét azzal is érzé­keltette, hogy az elmúlt öt évben 450 magyar tudós járt szibériai tudományos intéz­ményekben. Megjegyezte: „mindinkább érezzük, hogy a gazdasági integráció maga után vonja a tudományos in­tcgróeiót, s ez rendkívül ör­vendetes". Kádár János megköszönte a részletes és átfogó tájékoz­tatást, majd hangoztatta: — Az Önök, és szélesebb Szerdán Szombathelyen folytatódott és befejeződött Púja Frigyes és dr. Erich Rielka határmenti találkozó­ja. Az osztrák külügyminisz­ter az első napi találkozás színhelyéről, Grazból érke­zett a délelőtti Szombathelyre. A Claudius szállónál magyar kollégája és vendéglátója. Púja Fri­gyes fogadta. A két külügyminiszter át­tekintette a jószomszédi vi­szony alakulását, és úgy ér­tékelte, hasznosan, gyümöl­csözően fejlődik Magyaror­szág és Ausztria kapcsolata. A megbeszélésen érintették a politikai, gazdasági, keres­együttműködés bontakorik kt a szakterületeken, az intéze­tek, és személy szerint a tu­ti osok között is. Keldls akadémikus többek közt kiemelte, hogy — a tötv bí szocialista ország tudósai­val együtt — a magyar tu­domány képviselői is tevé­kenyen részt vesznek az in­lerkozmosz programban. Szovjet is magyar intézetek közösen munkálkodnak pél­dául a felbocsátott szputnyi­eok munkája óriási szerepet Játszik a szocialista világ­rendszer országaiban végbe­menő dinamikus fejlődésben, nem utolsósorban abban, hogy bekében élhetünk és építhetünk. Seívbffl gratulá­lok önöknek és Övökön ke­resztül m'Ja mennyi szovjet tudósnak nagyszerű eredmé­nyeikhez. Délutáni a két külügymi­niszter Szombathely neveze­tességeivel ismerkedett meg. Dr. Bors Zoltán, a Vas me­gye; tanács elnökhelyettese _ ... „, . ér, Gyurácz János, a szom-1 kok optikai megnövelésében, amelyet a Szov bathelyi városi tanács elnöke ]a „iUgúrböl sugó-roít bt- jet Tudományos Akadémia órákban társaságában megtekintettek | fcrmációk értékelésében, fel- i.vúH magyar tudósok kép­A Központi Bizottság első titkár? meleg szavakkal mondott. köszönetet azért # Luanda (MTI) fontosabb gazdasági felada­Angola dolgozói, az ország tok megoldásához, a békés egész társadalma lelkesen élet megszervezéséhez város­tesz eleget kipróbált élcsa- ban és falun a köztársaság pata, az Angolai Népi Fel- fegyveres erőinek katonái és szabadítási Mozgalom — tisztjei is. Egyidejűleg az MPLA — és a köztársasági MPLA határozatára az egész kormány, felhívásának, és ak- országban nagyszabású poli­tívan bekapcsolódik az in- tikai felvilágosító munka fo­tervenciósok által szétrom- lyik!, amelyet külön erre a bolt népgazdaság helyreáUí- célra kiképzett biztosok szer­fásának munkálatait^. Az veznek és irányítanak. MPLA ifjúsági szervezete Az ipari objektumok, va­több tízezer fiatalt küldött lamint az utak, hidak, lakó­az ország mezőgazdasági vi- negyedek és iskolák helyre­dékiéire, hogy segítsenek a állításáról a fővárosba érke­parasztoknak a függetlenség ző hírek' a gyarmati uralom kikiáltása utáni első termés, és az intervenciósok terrorja mezőgazdasági és ipari nővé. alól felszabadult nép soha r.yek betakarításában. Öriást nem tapasztalt, lelkes mun­segítséget nyújtanak a leg- Icájáról tanúskodnak. Spanyolország Szabályos utcai harcok • Madrid (AFP) százaléka csatlakozott Részt Spanyolország szerdán tó- vesznek a sztrájkban az egyc­vábbra is „a polgárháború temek és a főiskolák hallga­befej ezése óta legnagyobb tói is. sztrájkhullám jegyében állt" A sztrájkolók béremelést — jelentették Madridból, követelnek és elítélik az ál­Barcelonában, La Coruná- lam által engedélyezett ban és San Sebastianban te- „szakszervezetek" maga tartó ­herutó-sofőrök ezrei folytat- sát A város üzemei előtt ják sztrájkjukat. A raktárak- sztrá.lkőrséget helyeztek' el. ban felhalmozódott több ton_ Az üzletek lehúzták redő­nányi élelmiszer elszállításá­ra — rendőrségi védelemmel — „speciális szolgálatot" szerveztek több nagy város­ban. Az AFP helyszíni tudósí­tása szerint Vitória baszk­földi városban szerda reggel óta gyakorlatilag „ostromál­nyeiket Karhatalmi erők könnygázgránátokkal és g"­mibotókkal oszlatták szét a tüntetőket. A rendőrség 6. i sztrájkolok közti összecsapá­sokban sokan megsebesültek. Több tüntetőt letartóztattak. Madrid belvárosában szerdán szabályos utcai harcok foly­a Vas megyei régi paraszt- dolgozásában. építkezések szabadtéri kiál­lítását, s a Derkovits lakóte­lepet A városnézés során többek között a külügymi­niszterek látogatást tettek a megyei könyvtárban, és a Maulbertsch-faliképekkel hí­ressé vált barokk püspöki palotában. A kora esti órákban a két külügyminiszter megyei vc­kedelmi és kulturális kérdé- zetők társaságában Bcrzsokra seket, a határmenti megyék jószomszédi viszonyát Meg­állapították, hogy az ered­mények ellenére még van­nak kihasználatlan lehetősé­gek. A két külügyminiszter tárgyalásán felvetődött a magyar—osztrák kulturális egyezmény kötésének lehető­sége. Egyetértettek abban, hogy erről a két ország ille­tékes szervei folytassanak . további megbeszéléseket. Megállapították, hogy a kölcsönös látogatások és eszmecserék hozzájárulnak a jószomszédi viszony alaku­lásához. Kívánatos ezeknek a hagyományos találkozók­nak a folytatása. A közeljö­vőben sor kerül több magas szintű látogatásra is. A ta­nácskozást ezúttal is a szívé, lyes, őszinte légkör jellemez­te. Délben a Claudius szálló­ban Púja Frigves ebédet adott dr. Erich Bielka tisz­teletére. Mindkét miniszter pohárköszöntőt mondott. Kora délután Erich Biel­ka magyar és osztrák újság­írók előtt kijelentette: a kétnapos határmenti találko­zó és munkamegbeszélés hasznosan hozzájárult a két ország együttműködésé­hez. Az osztrák kormány több nemzetközi kérdésben azonos vagy hasonló állás­pontot képvisel, mint a ma­gyar kormány. Külön nyo­matékkal szólt az európai biztonsági és együttműködési értekezlet záróokmányában foglaltak megvalósításáról, mert ez Európának és köz­vetve az egész világnak a békéjét szolgálja. utazott, ahol az egykori Sib­rlk-kastélyban a Vas megyei tanács végrehajtó bizottsága vacsorát adott dr. Erich Bielka tiszteletére. Az osztrák külügyminisz­ter a késő esti órákban Kő­szegen áthaladva utazott vissza Ausztriába. Jurij Ovcsinvi'kov alelnök a kémia! és a biológiai tudo­mányok terén mind eleve­nebbé váló együttműködést méltatta. Megemlítette, hogy Tés&sesr. és továbbképzéséhez, vt'crnir.t árért a bizalomért, amely a tudományos megál­lapodásokban, együttműkö­désben megnyilvánul. — Párt- és állami kapcso­lt két ország tudósainak latainkat az jellemzi, hogy a rendszeresen megjelenő ké- magyar és a szovjet kommu­miai szakkiadványa ma már nisták közös nézeteket valla­a nemzetközi tudományos élet nak a szocialista építőmun­ismert, rangos folyóirata. Ko- ka, a nemzetközi politika tyelnyikov alelnök a fizika kérdéseiben. Pártjaink viszo­és a matematika szakterüle- nya kitűnő. Kívánom, hogy tei, Szidorov alelnök a geo- — mint a múltban — a jö­lógia és a geofizika, Fedo­szejev akadémikus pedig a társadalomtudományok szov­jet és magyar művelői kö­zötti mélyülő munkakapcso­latokról adott számot. Fedo­vőben is az együttműködés­nek ugyanez a szelleme has­sa át a magyar és a szovjet tudományos együttműködést — mondotta befejezésül Ká­dár János. lapot" van. A 6000 sztrájkoló lak politikai szabadságot kö­ipari munkás támogatására vetelő egyetemisták ezrei és meghirdetett általános rohamrendőrök között. So­sztrájkfelhíváshoz a város kan megsebesültek', több munkaképes lakosságának 80 tüntetőt őrizetbe vettek. Sxovjef tlltGk&xás <9) Moszkva (MTT> teáetók és banditatámadások Walter Stoesselt., az Egye- arra. vallanak, hogy a szov­sült Államok moszkvai nagy- jet—amerikai kapcsolatok követét szerdán behívták a megjavulásának ellenzői ál­Szovjetunió külügymi riszté- tal kitervelt és a Szovjet­riumába. és a New York-i unió ellen irányuló ellensc­szovjet intézmények és mun- ges kampányról van szó. Az. katársaik ellen elkövetett el- ls nyilvánvaló, hogy ezt a lenséges cionista akciók ellen kampányt az illetékes ame­tiltakozó nyilatkozatot tettek rikai hatóságok tétlensége is előtte. A nyilatkozatban a Szov­jetunió külügyminisztériuma hangsúlyozta: a New York­ban levő szovjet intézmé­nyek és állampolgárok ellen az utóbbi napokban sorozato­san elkövetett durva provo­elősegíü. Ezek a hatóságok ugyanis nem tesznek semmi­féle valóban hatékony Intéz­kedést az ilyesfajta provoká­ciók megszüntetése és a vét­kesek megbüntetése érdeké­ben. MOCSÁR GÁBOR: A FEJEDELEM ELINDUL 19. — Csudálkozásomről írtam volt neki. Hogy éppen ő, derék magyar kapitány létére gyűjtöge­ti ellenünk a német hadakat, nemesi gyülekeze­tet. Mint régi jóakarója intettem, hagyjon fel a magahittségével, megírtam, hogy jövünk mink is a nagyságos fejedelemmel s ne gondolja, hogy üres kézzel és fundamentum nélkül akarjuk fel­bolondltanl az országot. Tele a kezünk fegyver­rel, szekereink lőszerrel, élelemmel, van pén­zünk, hadunk, királyokkal szoros kötéseink, szö­vetségeink. A fejedelemre pillantott, aki olykor hitetlen­kedve kőzbehümmentett — — Ezt mind megírtam. Ráadásul — de akkor már is a fejét ingatta, nevetett, mintha saját szavát sem akarná hinni —, ráadásul azt is meg­írtam neki, hogy Máramaroson által jön utá­nunk húszezernyi idegen segélyhad, az majd megadja Károlyi uraméknak, meg Csáky ura­méknak, meg az összes, magabízottságában fel­fuvalkodott apró-csepró gyülekezetnek a dolhal kölcsönt... — Húszezer! Teremtő atyám! Ha ennek tized­1 része lenne csak igasl A fejedelem nagyot sóhajtott. — Hadd rémüljenek. Hadd kapkodják a fejü­ket, szívják a fogukat. Elhallgattak. A fejedelem távoli mordulásra ' figyelt fel, kitekintett a bőrfedél alól. A lengyel lovasok már oldozták csuklyájuk megkötőjét, némelyek már fel is húzták a fejükre a hegyes­csúcsos csuklyát — az ég beborult, eső közeleg. Tálnok Gyuri azonban konokul, elszántan talpalt a szekér mögött, őt, úgy látszik, az eső sem fog­j'a elverni majd a fejedelem közeléből. Várja a íovacskáját inaszakadtáig. — Még ez is! — morgott dühösen a fejedelem, amikor visszahúzódott a bőrfedél alá. — Fel­ázik az űt, beleragadunk a sárba, hiszen ezeknek még rendes lábbelijük sincs, mind lerothad a lábukról a bocskor, a kapca. — De még akkor is ott marad a meztelen tap. Július van, talpalhatnak akár mezítláb is, és talpalnak is buzgón, hiszen nagyságod ezt jobban tudja, mint én. A fejedelem nem tudta, ezúttal gúnyolódik-e a gróf, vagy komolyan gondolja, amit. mond. Ber­csényi azonban hangot váltott, vidáman, szinte rikkantotta. — Vagyon ám nekem jó hírem is nagyságod számára! Hát! Nagyon is jó híreim vannak! Nemcsak ezek a Csáky-félék, Kende-félék gyü­lekeznek ám odaát, vagyis túl a Tiszán. Jönnek, gyalog is. lovon ls, onnan Biharból, Debrecen felöl, rejtett utakon, a mihozzánk húzók. — Debrecen felől? — Éppenséggel Debrecenből. Onnan is — he­lyesbített a gróf. Elmondom, mert ez felvidítja nagyságodat. Debrecen kemény parancsolatot ka­pott Kassáról, az ottan székelő Nigrelli főkapi­tánytól, hogy lovasokat küldjön Munkács felé, a Montecuccoll Herkules ezredének ... — Herkules! Micsodás névl — Az. Csudás név. Nos, ezek a debreceni lo­vasok, talán negyvenen lehettek, Naménynál át­keltek a Tiszán, valami rév van ottan, vagyis hogy átkelőhely, de lovuk fejét nem oda, hanem ide fordították. Tizen a Tiszától visszafordultak, avval, hogy ők mennek inkább haza, Debrecen­be, de a többi... mind beállt ide. Kurucnak. — Debrecenlek? — hitetlenkedés volt a fe­jedelem hangjában. — Azok. Ma reggel érkeztek. Nem hiszi, nagy­ságod? Valahol hátul lovagolnak, szép és jó fu­tos lovaik vannak. Én még nem láttam őket, de aki hírüket hozta, jó, szavahihető ember. — Elhiszem. Csak éppen különösnek tartom. Hogy éppen Debrecenből... harminc lovas ... csak úgy ... beáll kurucnak. — Ohó! kiáltott Bercsényi. — Nem kell ám olvasmire gondolni! Vannak ezek közt, talpasok közt is sokan debreceniek! Különösen Esze Ta­más ezerében. Merthogy ő odavalósi. — Nem — mondta a fejedelem. — Ezt már én tudom jobban. Tarpára való. Az én falum az a Tarpa. Hogyne tudnám, ö maga mondta, hogy ő nekem örökös jobbágyom. — Ügy. —• A gróf elgondolkozott, örökös job­bágy létére ezeres kapitány. Micsoda sereg! — A felesége, az igen. Az odavalósi. Debrece­ni. — Töprengésen folytatta: — Beszélni kellene ezzel az Eszével. Hogy micsoda hely az a Debre­cen. Micsoda város, ö bizonyára tudja. Odakint álmosítón, fáradhatatlanul zuhogott az eső, a Kövér cseppek szaporán kopogtak a sze­kér bőrből való ekhóján. Elhallgattak. tFolytatiukJ 4 »

Next

/
Thumbnails
Contents