Délmagyarország, 1976. február (66. évfolyam, 27-51. szám)

1976-02-13 / 37. szám

Péntek, 1976. február 13. 5 A tévében: Vetélkedő döntője Finishez érkezett az MSZBT által másfél évvel ezelőtt meghirdetett „Távoli városok, közeli barátok" cí­mű vetélkedősorozat:, amely­nek nyilvános döntője pén­teken este lesz a tévé első műsorában. Az országos ve­télkedő eddigi fordulóit igen nagy érdeklődés kísérte, ösz. szesen 350 tagcsoport indult a játékban. Az üzemi, ter­melőszövetkezeti, intézményi tagcsoportok területi közép-' döntőit tavaly bonyolítot­ták le. Az MSZBT és a Magyar Televízió által közösen ren­dezett február 13-i döntőben a négy legtájékozottabb kol­lektíva méri össze erejét. Rádióműsorok Rákócziról Hangjátékokkal, riportok­kal, előadásokkal, zenei mű­sorokkal emlékezik meg a Magyar Rádió II. Rákóczi Ferenc születésének 300. év. fordulójáról. Az emlékév al­kalmából „Pro patria et li­bertate" összefoglaló címmel három előadásból álló, egyenként 40 perces doku­mentumműsort készítenek. Célja. hogy a legújabb marxista kutatás tükrében, a történelmi realitásoknak megfelelően mutassa be Rá­kóczit és a szabadságharcot, megtisztítva a még ma is fellelhető romantikus vonat­kozásoktól. „Rákóczi alakja a magyar irodalomban és szomszédaink irodalmában" címmel hang­zik el Köpeczi Béla hatré­szes sorozata. Ugyancsak több folytatásban kerül a hallgatók elé Laczkó Géza Rákóczi című regényének adaptációja. Irodalmi műsor szólaltatja meg a kuruc kor költészetének gyöngyszemelt. A többi között Mocsár Gá­bor „A város és a fejedelem" címmel írt hangjátékot a fejedelem és Debrecen főbf­rájának vitájáról. A játék ar­ról szól, hogy az önzésnél, egyéni érdeknél fontosabb az ország ügye. Ritkaságok „vallomása" Kiállítás a levéltárban „Néhány hetek előtt én, a magyar nép hű szolgája, lát­cséttel hitelesített útlevelek figyelemreméltóak. A 17. szá­tam Szeged városa lelkes ez- zad vége és a századforduló reit önkéntes, hazafiúi szent okmányainak sorában Sze­sugallattól megesküdni. zát védeni fogják ösztönöztetve ged 1698-ban készült látké­hogy a ha- pét, a Rákóczi-szabadságharc rendíthe- korából pedig II. Rákóczi tetlenül. És én leborultam a Ferenc eredeti, aláírással el­látvány előtt..." látott, a kuruc seregekhez Nem kell hozzá látnoki ké- írt levelét is megtalálhatjuk, pesség, hogy emlékeztessünk: A későbbi idők: a feudaliz­Kossuth Lafos 1849. január mus utolsó évszázada, a re­22-én kelt, „Szeged városa formkor és a szabadságharc lelkes közönségének" írt le- periódusa, a kiegyezéstől az vele rövid idő alatt „sztár" első világháború végéig ter­lesz a dokumentumok között, jedő korszak emlékei is bő­Sok más, nem kevésbé ér- velkednek meglepetésekben, dekes okmánnyal együtt a A Tanácsköztársaság korából Csongrád megyei Levéltár- különösen érdekesek a bel­ban — a városi tanácsháza ügyi népbiztosnak a Szegedi épületében — megnyílt ki- Munkástanácshoz intézett állítás anyagóban találhat- távirata, a Horthy-korszak­juk. Az általános és közép­iskolák oktató-nevelő mun­káját, a történelmi szakkö­rök tevékenységét segítő ki­állítás a nagyközönség szá­mára jó néhány get tartogat. A tárlókon történelmi ko­rok szerint, időrendben sora­koznak a dokumentumok. El­sőként a Mohács előtti kor­ból pedig a szegedi kender­fonógyár részvénytársaságá­nak kötvénye, s az infláció növekedését illusztráló bank­jegyek. A felszabadulással érdekessé- kapcsolatos dokumentumok, az újjáépítést, a népi demok­rácia megteremtését figye­lemmel kísérő fotók, okmá­nyok zárják a kiállítást. A Rákóczi-szabadságharc ból származó íratok, kőztük korából származó Iratokból jó Matyas király oklevele, mely- néhányat viszontláthatunk a ben megerősíti Szeged város március végén a Közművelő­polgarainak a varosban levő dési Paiota kupolacsarnoká­templomokra és plébániákra pan gyakorolt régi, kegyúri jo­gát. A török idők anyagában többek között az eredeti, tö­rendezendő Rákóczi­emlékkiállításon, melyet a Somogyi-könyvtárral közösen rök nyelven kiállított, pe- rendez a levéltár. Az úttörőpariamentek fontos fórumok Zalaegerszeg ad otthont ez tották, hogy a gyermekeknek év november 23—28. között a van véleményük, elég éret­VI. országos úttörőparla­mentnek — jelentették be az Úttörőszövetség Országos Ta­nácsának csütörtöki ülésén. A Szűcs Istvánné főtitkár el­tek ahhoz, hogy — természe­tesen a maguk szintjén — döntsenek is a közösségi élet kisebb-nagyobb dolgaiban. Az 1976. évi úttörőparla nökletével megtartott ta- ment fő célja, hogy erősítse nácskozáson elmondtak, hogy az úttörőcsapatok életének az úttörőparlamentek a moz­galmi élet szerves részeivé váltak, s egyúttal bebizonyí­Jól jövedelmezett a paradicsom Zárszámadás Rúzsán Tizenhatodik zárszámadó összköltsége 38 millió forln­közgyülését tartotta tegnap, tot tesz ki. Ebből fejlesztésre csütörtökön délelőtt a mű­velődési házban a rúzsai Napsugár Termelőszövetke­zet tagsága. Már lassan ha­gyománnyá válik, hogy a két téesz zene- és muzsika­kedvelő tagjaiból verbuváló­dott Páva-kőr műsora teszi élénkebbé, színesebbé az összejövetelt, a hangulatot. A homoki közösség az idén 3 millió 851 ezer forint nye­reséggel zárt, és ez 347 ezer forinttal több, mint ai el­múlt évi összeg. Bár a bel­víz itt is, mint máshol a járásban, súlyos elemi csa­pást mért a gazdaságra. (Az Állami Biztosító 4 millió 417 ezer forintot fizetett, de emellett 7 millió forint nem térült meg.) Az ésszerű ta­karékossággal, a ráfordítások hatékonyabbá tételével, a költségek csökkentésével si­került elérniük a nyereséget. Jól jövedelmezett a téesz­nek az iparszerű rendszerben (Soroksári SPK) termesztett paradicsom, a ketreces tar­tású tojóhibrid tvúkállo­mány. Tavaly parndícsomból 45 ezer mázsát, tojásból 4—5 millió darabot mondhatott magáénak a téesz. Nem el­hanyagolható a hízó marhá­kért, a szőlőért és a gyü­mölcsért kapott pénz sem. Hallottuk az idei évi elkép­zeléseket, amelynek tervezett 13 millió 932 ezer fordítanak. forintot demokratizmusát, társadalmi nyíltságát, politikai elkötele­zettségét. Továbbá adjon le­hetőséget a kisdobosok, út­törők közéleti aktivitásának fejlesztésére, növelje felelős­ségüket úttörőéletük alakítá­sában, fejlesztésében. Mint a tanácskozáson el­mondták, az úttörőparla­ment feladata lesz számot adni az V. országos úttörő­parlament által kijelölt ten­nivalók. „útjelek" megvaló­sításáról, és a parlament óta eltelt időszak tapasztal atai­ról, valamint az őrizzük a lángot! mozgalom eredmé­nyeiről. (MTI) • rr a irol ­i előtt Elmúlt az iskolai év első fele, s a negyedik osztályos diákok és a szülők körében már egyre több szó esik az érettségiről. Az Oktatási Minisztérium Gimnáziumi Osztálya pedig most bocsá­totta közre az elmúlt évi érettségi vizsgák tapaszta­latait, vázolva egyben az idei érettségikkel kapcsola­tos elgondolását. Részint tájékozódás céljából, részint a megnyugtatás érdekében érdemes a minisztérium tá­jékoztatójával foglalkozni. A tájékoztató nagyon sok pozitívumot tartalmaz. Többek között: az elmúlt évi írásbeli tételek megfe­leltek a követelményeknek, csupán kémiából és bioló­giából érkeztek olyan jel­zések, hogy a tételek köny­nyűek voltak; a vizsgatár­gyak és a vizsgaforma vá­laszthatósága révén ismét érvényesült az érettségi szabályzat előnyös volta, mely lehetővé tette, hogy az érettségiző érdeklődésé­nek, egyéniségének megfe­lelően adjon számot felké­szültségéről; tovább nőtt az írásbeli érettségi formát választók száma, melynek révén több idő jutott a szóbelire való felkészülés­re; a csökkent vizsgaanyag lehetőséget teremtett arra, hogy a lelkiismeretes fel­készülés ne okozzon a ta­riulóknak túlterhelést. Jó volt a szóbeli vizsgáztatás légköre is. Előtérbe került az önálló ítéletalkotásról való meggyőződés, a kor­szerűség igénye. A tanulók többsége képességének megfelelő szinten, a közép­iskolai tanulmányok négy éve során elért eredmé­nyeivel összhangban vizs­gázott. A szóbeli kifejező­készség is valamivel meg­nyugtatóbb volt, mint az elmúlt években, és jobb mint az írásbeli munka, mely utóbbiban gyakran fordultak elő magyartalan kifejezések, s nemegyszer súlyos helyesírási hibák. Elismeréssel állapítja meg a tájékoztató, hogy a vi­lágnézeti-politikai-erkölcsi nevelőmunka hatásfokát te­kintve az érettségi vizsgák általában pozitív képet mu­tattak: az érettségizők tá­jékozottsága az életko­ruknak megfelelő szintű. Érzékelhető volt. hogy az Iskolában az eddiginél kezd nagyobb hangsúlyt kapni a nevelés. Ugyancsak dicsé­rettel szól az érettségizők­nek a vizsgán való kultu­rált magatartásáról, a fia­talok esztétikus megjelené­séről. A közös matematika—fi­zika felvételi érettségi írás­belik azonban már nem múltak el „zajtalanul". A kiadott feladatsorok mind­két tárgyban elég sok vi­tára adtak alkalmat. Külö­nösen a fizika esetében, ahol a feladatok részben meghaladták a tantervi kö­vetelményeket. Ugyancsak nagy gondot okozott a kö­zös dolgozatok „átváltási kulcsa". A középiskoláknak ugyanis át k°Uett venni a közös írásbeli jegyét az érettségi osztályzatba ak­kor, midőn a közös felvéte­li dolgozat nehézségi foka nagyobb volt, mint az is­kolai írásbelié. (A problé­ma gyökere az ötjegyű érettségire való visszatérés volt, mert amíg a három fokozatú osztályzás élt, ez nem okozott gondot.) A kitűnően megírt tájé­koztatóból az is kiderül, hogy 23 563 tanuló tett érettségi vizsgát. Ebből si­kertelenül vizsgázott 566. A bukások aránya a legki­sebb Fejér megyében: 0,48 százalék, utána Csongrád megye következik: 0,63 szá­zalékkal. (A legmagasabb bukási arány Tolna megyé­ben volt: 6.96 százalék.) Csaknem minden tanuló érettségizett, csupán 219, negyedik osztályt sikerrel végzett tanuló nem tett érettségi vizsgát. (0,9 szá­zalék.) Csongrád megyében 806 tanuló érettségizett, eb­ből mindössze 5 sikertele­nül. A jövő illetően: a mi­nisztérium a gimnáziumi érettségi vizsgaszabályzaton nem .változtat. Javasolja azonban: a közös érettségi­felvételi rendszerének ki­terjesztését, időpontjának módosítását olyképpen, hogy azonos időpontban le­Ryen az iskolai írásbelikkel. A megfelelő „átváltási kulcs" érdekében javasolja, hogy a közös érettségi-fel­vétell vizsgákon a feladat­sor első, kb. 75 százaléka legyen azonos az érettségi tétellel — az Jelentse az érettségi jegyet —, míg az utolsó, kb. 25 százalék tar­talmazza a kifejezetten sze­lektálásra szánt feladato­kat, amelyek csupán a fel­sőfokú intézetbe való felvé­tel szempontjából jönnek számításba. Több kifogás hangzott el a szaktanároktól, hogy a szóbeli vizsgán alapos fel­készültséget mutató tanuló nem kaphatott magyarból jelest (5) abban az esetben, ha nyelvi jegyként jó (4) osztályzatot kapott. A mi­nisztérium ezen nem kíván az idén sem változtatni, mert a nyelvi felkészült­ségnek továbbra is rangot akar adni. Azonban a szak­tanári észrevételek alapján a magyar nyelvi javítási útmutatót pontosítani fog­ják, s egyben meghatároz­zák, hogy a helyesírási nor­ma hány oldalra vonatko­zik. B. J. Propagandisták Tegnap, csütörtökön a me­gyei tanács nagytermében tanácskozást tartottak a sze­gedi propagandisták. Szabó G. Lászlónak, a vá­rosi pártbizottság osztályve­zetőjének megnyitója után két előadás hangzott eL Dr. Varga Dezső, a városi párt­bizottság titkára időszerű gazdaságpolitikai kérdésekről, dr. Kós Péter, a Külügymi­nisztérium főosztályvezetője pedig a nemzetközi helyzet aktuális témáiról tartott elő­adást.. Változó módszerekkel Ülést tartott a járási TIT-elnökség ÚJ ISKOLA Molnár József felvétele a külterületi iskolák felső tagozatos tanulói is ha­a községben felépült új iskolában tanulhatnak. A Rúzsán HB négy tantermes általános iskola építését 1975-ben kezdték el, «• a műszaki átadásra a közelmúltban került sor. Most a belső szakipari munkákat végzik, g úgy tervezik, hogy a tavaszi szünet után, de legkésőbb az új tanév kezdetén már itt tanítanak. Az Iskola építési költségéhez a rúzsai Népszabadság Termelőszövetkezet 70 ezer forintot bizto­sított Az elmúlt évben az isme­retterjesztő előadások száma 2217-re emelkedett a járás­ban, az ezer lakosra jutó arany ebből megközelíti a 28 százalékot. A rendezvénye, ken majdnem 7 ezren vettek részt, 80 százalékban fizikai dolgozók. A korábbinál na­gyobb népszerűségre' tettek szert az előadássorozatok — köztük is a Tudomány, élet, társadalom elnevezésű — az összes előadások 92,2 száza­lékát adják. A tanyai ren­dezvények száma 17,4 százA­lékra növekedett. A közsé­gek is mind fokozottabban vesznek részt az ismeretter­jesztés népszerűsítésében: Zákányszéken, Ullésen. öttö­mösön külőnösen sok előadás „kelt. el". Ezekről és más hasonló örvendetes ered­ményről számolt be Fodor István, a TIT szegedi járási szervezetének titkára, a já­rási elnökség tegnapi ülésén. Az MSZMP KB közműve­lődési határozatához kapcso­lódó feladatok megvalósítása érdekében a TIT járási el­nöksége módosított vezetési stílusán és munkamódszerén. Szorosabbra fűzte együttmű­ködését a párt-, a társadal­mi és tömegszervezetekkel, az üzemekkél. Szükséges ls a törekvések egybehangolása, hiszen a sokrétű igényekkel — köztük a műveltségbeli hiányosságok pótlásával, az alapismeretek elsajátíttatásá­val, a falusi ifjúság műveltsé­gének fejlesztésével — önma­gában nem birkózna meg a TIT járási szervezete. Az együttműködést példázza, hogy tavaly a felszabadulá­sunk 30. évfordulójához és a XI. kongresszus határoza­taihoz kötödő sorozatot az MSZMP és a Hazafias Nép­front szegedi járási bizott­ságaival közösen szervezték. Fodor István Ismertette a TIT szegedi járási szerveze­tének idei munkatervét is. A fő feladatok között a XI. kongresszus és a szegedi já­rási pártértekezlet határoza­tainak tudatosítását, az új ötéves terv 1976. évi gazda­ságpolitikai célkitűzéseinek ismertetését., a mezőgazdasá­gi fizikai dolgozók körében végzett ismeretterjesztés ki­szélesítését. említette. A ter­vekben újabb községi szer­vezetek létrehozása ts szere­pel: Balástyán, Üllésen és Zákányszéken. A Világunk cimű komplex előadássorozat tartalmi éa szervezeti kérdéseiről Laka­tos Lajos tájékoztatta az elnökségi ülés résztvevőit. Iza-ll. Utolsó szakaszához érke­zett az Iza—II. bauxitbánya nyitása, amely egyike kiemelt nagyberuházásainknak. Az eredeti határidő 1976. decem­ber 31., s a már elvégzeit munkák lehetőséget adnak a beruházás határidő előtti be­fejezésére. E szerint novem­ber 7-én mér átadják ren­deltetésének az új létesít­ményt.

Next

/
Thumbnails
Contents