Délmagyarország, 1976. február (66. évfolyam, 27-51. szám)

1976-02-12 / 36. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 66. évfolyam 36. szám 1976. február 12., csütörtök Ára: 80 fillér A M AGY ARS Z O C I A LISTA MU N K ÁSP ÁR T LAPJA Kiilkeres helyzete és feladatai Miniszteri tájékoztató Dr. Bíró József külkeres­kedelmi miniszter szerdán a Parlament Gobelin-termében tájékoztatta az újságírókat külkereskedelmünk helyzeté­ről és feladatairóL Elmondta,' hogy 1975-ben kivitelünk a szocialisa or­szágokba 6—7, az onnan származó importunk 17—18 százalékkal nőtt, ugyanakkor tőkés exportunk jelentékte­len mértékben emelkedett és az onnan származó impor­tunk is alacsonyabb volt, mint ahogy terveztük. A cse­rearány az előző évhez ké­pest tovább romlott Dollár­elszámolású áruforgalmunk passzívuma az 1974. évinél kisebb, a tervezettnél azon­ban nagyobb volt. Ennek az a fő oka, hogy kevesebbet exportáltunk a tókés orszá­gokba, mint amivel számol­tunk. A megváltozott világ­gazdasági helyzet szembetű­nőbbé tette gazdasági mun­kánk hiányosságait, minde­nekelőtt azt, hogy a szüksé­gesnél és a lehetségesnél is lassabban halad előre a ter­melés ezerkezetének korsze­rűsítése, az exportképes, gazdaságos termelés arányá nem éri el az indokolt mér­téket. s nem igazodik meg­felelően a világipac megvál­tozott . követelményeihez. Ezért az ötödik ötéves terv­ben igen fontos feladat a termelési struktúra korsze­rűsítése, a kivitel áruszer­kezetének fejlesztése, a pia­cok stabilizálása és új piacok szerzése, a külkereskedelmi hiányok csökkentése. Sokol­dalú intézkedés szükséges ahhoz, hogy mérsékelhessük a tőkés piaci ingadozások, árváltozások számunkra ked­vezőtlen hatását. A rubelelszámolású or­szágokkal legalább 40 szá­zalékkal kell növelni öt év alatt az áruforgalmat; még­pedig ügy, hogy a kivitel a behozatalnál valamivel dina. mikusabban bővüljön. Fo­kozott erőfeszítést kell tenni a nem rubel elszámolású áruforgalom hiányának mér­séklésére. A kivitelt össze­hasonlítható árakon számol­va legalább 60—65 százalék­kal kell öt év alatt növelni, ez esetben a behozatal 36— 40 százalékkal emelkedhet. Különösen nagy gondot kell fordítani a feldolgozóipari termékek, ezen kívül a me­zőgazdasági és élelmiszer­ipari cikkek tőkés exportjá­nak fokozására. Nyersanyag­behozatalunk jobb megalapo­zására fokozottan bővíteni akarjuk kapcsolatainkat a fejlődő országokkal, felhasz­nálva a termelési együttmű­ködésben. a közös vállalko­zások létrehozásában és a hitelkapcsolatok bővítésében rejlő lehetőségeket is. A tervidőszak első évében, tehát az idén különösen fon­tos feladat, hogy a kivitel a behozatalnál számottevően gyorsabb ütemben emelked­jék. A dollárelszámolású forgalomban az exportnak legalább 10—12 százalékkal kell növekednie, a behozatal legfeljebb ' 7—8 százalékkal emelkedhet. A rubelelszá­molású viszonylatban gon­doskodni kell az egyeztetett kivitel és behozatal tervsze­rű megvalósításáról, különös figyelmet fordítva az ener­gia- és nyersanyagtermelő kapacit *."->'< fejlesztésével összefüggő kötelezettségeink teljesítésére. Forgalmunk terv szerinti lebonyolítását a szocialista országokkal megalapozzák a közelmúlt­ban aláírt 1976. évi, illetve 1976—80. évi árucsereforgal­mi megállapodások. Különösen nagy a jelentő­sége a magyar—szovjet áru­forgalomnak, amely sok év átlagában a teljes magyar külkereskedelmi forgalom 35—37 százalékát alkotja, mégpedig a tervszerűség, a stabilitás és a kölcsönös elő­nyök alapján. A Szovjet­unióval kötött megállapodás a következő öt évre 17 mil­liárd rubeles forgalmat irá­nyoz elő. A KGST-országok közötti sokoldalú integrációs megállapodásnak megfelelően 1973 óta hazánk több beru­házás megvalósításába^ vesz részt a Szovjetunió területén, ennek fejében nyersanyag importunk a következő évek­ben kibővüL Már az idén megkezdődnek az alumíni­umfoszfát szállítások Ma­gyarországra. E fontos ter­mékből az induló évben ha­tóanygban számítva 12 ezer tonnát, 1980-ban pedig már 26 300 tonnát kapunk. 1979­ben kezdődik a cellulóz, a vasérctartalmú anyagok és a földgáz szállítása. Orenburg és a Szovjetunió nyugati ha­tára között húzódó vezeték­szakasz beruházásainak be­fejezésével 1979-bej, 1,6 mil­liárd köbméterrel nő föld­gázimportunk, a tervidőszak utolsó évében pedig már 2,8 milliárd köbméter földgázt vásárolunk az árucsere-for­galmi egyezményben rögzí­tett mennyiségen felül. Egyébként 1976-ban várha­tóan magasabb lesz a magyar —szovjet áruforgalom, mint amit az ötéves megállanodás erre az esztendőre előirány­zott Az 1976—80_as évekre va­lamennyi KGST-országgal jelentős forgalomnövekedést irányoztak elő, e fejlődést tükrözik az 1976. évi megál­lapodások is. Az NDK-val 900 millió, Csehszlovákiával 710 millió, Lengyelországgal 480 millió rubeles forgalmat irányoztunk elő. Jelentékeny lesz az árucsere Romániával és Bulgáriával is. Az európai tőkésországok­kal fenntartott gazdasági kapcsolatainkra 1975-ben a kedvezőtlen világgazdasági tendenciák nyomták rá bé­lyegüket A Közös Piac tag­országaival folytatott keres­kedelmünk alakulását to­vábbra is kedvezőtlenül be­folyásolják a megkülönböz­tető jellegű korlátozások. Ide sorolhatók a vágómarha és a marhahús beviteli tilalom, a mezőgazdasági cikkeinkkel szemben alkalmazott hátrá­nyos vámolási rendszer és az egyes iparcikkeket érintő mennyiségi korlátozások. A miniszter kitért arra is, hogy a közös piaci országok 1975­re már nem kívántak velünk kétoldalú kereskedelmi meg­állapodásokat kötni. Előre­lépésként említette viszont, hogy tavaly Hollandiával, a Belga—Luxemburgi Gazda­sági Unióval és Dániával is sikerült megkötni a tíz évre szóló gazdasági, ipari és mű­szaki együttműködési meg­állapodást, így az ilyen jel­legű megállapodások rend­szere, Írország kivételvévo1 most már va1f»m<mnvi közös piaci országra kiterjed. A miniszter arról is szólt, hogy több ország, köztük a Közös Piac tagállamainak egy része gazdasági problé­máira hivatkozva protekcio­nista, diszkriminatív intézke­déseket tesz bizonyos „érzé­keny" termékekre, ilyen cí­men korlátozva bevitelünket. Ezzel erkölcsi és anyagi ká­rokat okoznák gazdasági kap­csolatainkban anélkül, hogy az indokul hozott problémák megoldását lényegesen segí­tenék. A tengerentúli fejlett, nem szocialista országokkal — az Egyesült Államokat kivéve — kereskedelempolitikai kap­csolataink fejlődtek. Japán­nal aláírtuk a kereskedelmi és hajózási egyezményt, amely a két ország gazdasá­gi, kereskedelmi, hajózási és egyben konzuli kapcsolatait újszerű módon, magas szin­ten rendezi. Kanadával, Ausztráliával ós Új-Zéland­dal államközi vegyes bizott­sági tárgyalásokra és konzul­tációkra került sor, ezzel is elősegítve a kétoldalú keres­kedelem kibontakozását. E piacokra továbbra is diszk­riminációmentes feltételek mellett exportálhatunk. Az Egyesült Államokkal, a ke­reskedelmi törvényében fog­lalt kereskedelmi és politi­kai megkülönböztetések miatt kereskedelmünk nem fejlő­dik olyan mértékben, ahogy az kívánatos lenne. A fejlődő országokkal to­vább nőnek kapcsolataink. A miniszter rámutatott hogy a Külkereskedelmi Mi­nisztérium lényegesen fej­leszti irányító munkáját, ez­zel is segítve a nagymérték­ben megnövekedett felada­tok teljesítését. ICáiSár János fogadta B. P. Swanov vezérezredest és F. ¥m iCrivdcs altábernagyot Kádár János, az MSZMP KB első titkára Lázár György miniszterelnök társaságában fogadta B. P. Ivanov vezérezredest és F. F. Krivda altábornagyot, a Magyarországon ideiglenesen állomásozó déli hadseregcsoport távozó és új parancsnokát Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára Lázár Györgynek, a Politikai Bizottság tagjának, a kormány elnökének társa­ságában szerdán délelőtt a Központi Bizottság székházá­ban fogadta Borisz Petrovics Ivanov vezérezredest és Fe­dőt Filipovics Krivda altá­bornagyot, a Magyarorszá­gon ideiglenesen állomásozó szovjet déli hadseregcsoport távozó és új parancsnokát. A szívélyes, elvtársi légkörű ta­lálkozón részt vett Czinege Lajos vezérezredes, a Köz­ponti Bizottság tagja, hon­védelmi miniszter. Jelen volt V. J. Pavlov, a Szovjetunió budapesti nagykövete. * A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a magyar— szovjet fegyverbarátság ápo­lásában szerzett érdemei el­ismeréseképpen Vörös Zászló Érdemrenddel tüntette ki B. P. Ivanov vezérezredest A kitüntetést Losonczi Pál, a Politikai Bizottság tagja, az Elnöki Tanács elnöke adta át az Országházban. Jelen volt Czinege Lajos, Rácz Sándor, az MSZMP KB osztályveze­tője, V. J. Pavlov és F. F. Krivda. Uj üzem épül Czinege Lajos vezérezre- Rácz Sándor, Marjai József des a magyar néphadsereg külügyi államtitkár és Papp központi klubjában ebédet Árpád, a munkásőrség orszá­adott B. P. Ivanov vezérez- gos parancsnoka. Jelen volt redes és F. F. Krivda altá- V. J. Pavlov, a Szovjetunió bora agy tiszteletére. Részt budapesti nagykövete, a Var­yett Biszku Béla, az MSZMP sói Szerződés tagállamainak Politikai Bizottságának tag­ja, a Központi Bizottság tit­kára, Borbándi János mi­niszterelnök-helyettes, Ben­keí András belügyminiszter, katonai attaséi, valamint a magyar néphadsereg és a fegyveres testületek több vezető beosztású parancs­noka. Somogyi Karoiyne felvétele A szegedi vasöntödében új üzem épül az idén, amelybe majd az alumín!nm"ntők költöznek. Az üzemcsarnok 540 négyzetmé e- elanterü'-tü lesz, ös-'zeien 14 m'll'ó forintba kerül. Képünkön; a csarnok vázszerkezete B Hazánkba érkezett a görög külügyminiszter Púja Frigyes külügyminisz- Népköztársaság athéni nagy­tér meghívására szerdán hi- követe is. vatalos látogatásra Buda- Púja Frigyes külügymi­pestre érkezett Dimitri Bi- niszter szerdán vacsorát closz görög külügyminiszter, adott Dimitri Biciosz görög Kíséretében van a görög külügyminiszter tiszteletére a Külügyminisztérium több ve- Gellért szállóban, A vacso­zető munkatársa. rán részt vett Keserű János­A görög külügyminisztert né könnyűipari miniszter, és kíséretét a Ferihegyi re- Szurdi István belkereskedel­pülőtéren Púja Frigyes, Nagy mi miniszter, és a politikai, János külügyminiszter-he- a gazdasági, a kulturális élet lyettes és a Külügyminisz- több más vezető személyisé­térium több vezető munka- ge. Részt vettek a vacsorán társa fogadta. Jelen volt a a görög külügyminiszter kí­fogadtatásr.ál Georges Ka- séretének tagjai is. litsounakis, a Görög Köztár- A vacsorán Púja Frigyes saság budapesti nagykövete és Dimitri Biciosz pohárko­és Ágoston Béla, a Magyar szöntöt mondott. Síkos utak A szerda hajnalban meg­indult havazás napközben fo­kozódott, s az ország nyugati részeiről az egész Dunántúl­ra kiterjedt. Á hótakaró vas­tagsága általában 8—10 cen­timéter. A hirtelen lehullott, viszonylag nagy mennyiségű csapadék a szélcsend folytán eddig semmiféle közlekedési akadályt nem okozott. A nyu­gati megyékben egyes út­szakaszok síkossá váltak. Ezeken a helyeken a KPM megyei közúti igazgatóságai teljes gépi apparatusuk be­vetésével igyekeznek a za­vartalan közlekedést biztosí­tani. Az M7-es és az Ml-es autópályán szóró és ekés gépkocsik végzik a tisztoga­tást és a szórást. A késő esti órákban Szegeden is hava­zott. AZ IDÉN: Nyolcvanezer tonna farostlemez Mohácsról A negyedszázaddal ezelőtt, alapított Mohácsi Farostle­mezgyár több ütemben vég­rehajtott fejlesztése és bőví­tése eredményeként az idén már több mint 80 ezer tonna tarostlemezt készít. A gyárban máris új ter­vekkel foglalkoznak. Az az elképzelés, hogy a feldolgozó cégek igényei szerint, mo­retre szabott lemezeket szál­lítanak a rendelőknek. (MTI) 4

Next

/
Thumbnails
Contents