Délmagyarország, 1976. február (66. évfolyam, 27-51. szám)

1976-02-01 / 27. szám

tosításokkal az adminisztratív munkakörökből a termelésbe, a kevésbé hatékony munkaterületekről az alapvető területekre, az anyagmozgatás és egyéb kisegítő munkák gépesítésével történő munkaerő-felszabadítással és az indokolatlan munkaerő-vándorlás fékezésével stb.); — a gazdasági vezetés, a termelésszervezés színvonalának emelésével jobban hasznosítva a megyében levő nagy teljesítményű számítógépeket. (Az információs rendszer fejlesztésével nagyobb áttekintést biztosítva gyorsabban háríthatják el a termelési folyamatokban fellépő akadályokat stb.) d) A munkaverseny, munkamozgalmak (pl. DH-munkarendszer), a brigádmozgalom — legfontosabb termelési célkitűzéseinkre történő — céltudatosabb irányításával. e) Az anyagokkal, energiahordozókkal történő jobb gazdálkodással (a •zil&rd és folyékony energiahordozókat kiváltva földgázzal, és ahol lehetséges geotermikus energiával. A megtermelt mezőgazdasági eredetű nyersanyagokat pedig a termelési kooperáció fejlesztésévei, nagyobb arányban és fokban feldolgozva, a veszteségeket csökkentve. A nyugati valutával vásárolt importanyagot helyettesíteni hazai, vagy szocialista piacról származókkal stb.). f) A termékszerkezet korszerűsítésével áttérni — a népgazdasági érdeknek megfelelően — bármely piacon jól értékesíthető termékek előállítására. Olyan tartalékkapacitásokat létrehozva, melyek gyorsan átállíthatok a kül- és belföldi változó piaci Igényeknek megfelelően. Az exportcélkitűzések szolgálatára felhasználni az egységenként kisebb, de összességében számottevő volument kitevő — helyi nyersanyagot és termelési tapasztalatokat hasznosító — kisipari és háziipari szövetkezetek, tanácsi vállalatok tevékenységének bővítését is, g) A hazai olaj- és földgáztermelési terv célkitűzéseinek zömét megyénkben kell teljesíteni. Ennek érdekében a kutató- és feltáró munka tervszerúsítésének és ütemességének fokozásával biztosítani kell az új me«ők feltárását, mielőbbi üzembe állítását. Ezzel biztosítva a termelés növelését. Szinten tartani a már feltárt mezők olaj- és földgáztermelését, • megoldani a kísérőgáz gazdaságos felhasználását. h) Lehetőségeink feltárásával kapcsolódni a központi fejlesztési programokhoz: — az alumíniumprogramhoz, aa öntvények készítésével (Szeged), háztartási cikkek gyártásával (Hódmezővásárhely), könnyűszerkezetei építési elemek előállításával (Mindszent) ; — a közúti járműgyártáshoz alkatrészek és tartozékok, esetleg speciális járművek gyártásával; — a földgázprogramhóz, főleg aa •lacsonynyomású gázok helyi hasznosítási feltételeinek feltárásával, a földgáz szélesebb méretű felhasználásával, a lakossági igények kielégítésén túl Ipari és mezőgazdasági termelés szolgálata, a környezet- és a levegőtisztaság-védelem biztosítása érdekében is. ©

Az építőipar előtt álló feladatok alapján továbbra is dinami KUS, a tervidőszak alatt — az országosnál nagyobb — 40—50 százalékos termelésemelkedést irányozunk elő. A növekedés forrása az eddigieknél lényegesen nagyobb arányban, a termelékenység emelése legyen. A célkitűzés elérésére: — az előző tervidőszakban létrehozott korszerű termelési kapacitások (házgyár, betongyár stb.) maximális kihasználására törekedni; — a különböző közösségi létesítmények kivitelezésének gyorsítására (az ezen a területen mutatkozó elmaradásunk felszámolására) a házgyárat — a tervidőszak második felében esedékes — rekonstrukció végrehajtásakor alkalmassá tenni az ezekhez szükséges elemek gyártására, emellett törekedni a könynyűszerkezetes építési mód szélesebb alkalmazására; — a kivitelezési idő rövidítése érdekében a költségek növekedésének meggátlására, nagyobb eszköz- és munkaerő-koncentrációt valósítani meg az építkezéseken, a munka minőségének javításával, a hiánypótlások és garanciális munkák mennyiségét és végrehajtási Idejét csökkenteni; — a szakipari tevékenység szűk kapacitását felszámolni nagyobb arányú szak- és átképzéssel, gépesítéssel, jobb munkaszervezéssel (a munkák technológiai sorrendjének következetesebb megvalósításával); — kiemelt feladatként kezelni a lakásépítést; — a célcsoportos lakásokat a rendelkezésre álló anyagi (pénzügyi) eszközökből, a költségek túllépése nélkül megépíteni; — megkülönböztetett módon segíteni a mintegy 2 ezer darab „munkáslakás" megépítését; — a „lakáskapcsolódó" létesítményeket a lakásokkal egyldőben, hiánytalanul elkészíteni. A tanácsi és szövetkezeti építőipar fő feladatát képezze a kisebb volumenű munkák mellett a lakóház- és intézmény-karbantartási, -felújítási tevékenysége. Ennek érdekében. .keresni a lehetőségét a különböző építőipari szervezetek erőinek összpontosítására. ©

A mezőgazdasági termelést az országos átlagnál nagyobb arányban, 17—19 százalékkal kell növelnünk. E-célkitűzés elérésére: a) A növénytermesztés területén: — a termőterület fokozottabb védelmét (okszerű és takarékos tápanyag-gazdálkodással, hatékony növényvédelemmel, a más Irányú felhasználás mérséklésévei stb.), a teljesebb kihasználást (parlagterületek hasznosításával, táblásitással, belvízvédekezéssel stb.) biztosítjuk. A gyenge termőképességű talajok javítását nagyobb ütemben folytatjuk, és célszerűbb hasznosítását a tudományos kutatóintézetek által kidolgozott tervek alapján valósítjuk meg; — a nagyobb értéket adó kultúrák számára termőterületet kell felszabadítani, a tömegtakarmányok kisebb területen történő megtermelésével, a melléktermékek és a jelentős nagyságrendű rét- és legelőterületeink maradék nélküli hasznosításával ; — előtérbe kell helyezni a gépesítést (a traktorállomány több mint felét, a főbb munkagépek nagyobb hányadát indokolt kicserélni), a nagy teljesítőképességű gépek, géprendszerek fokozott alkalmazását, A lakosság ellátásának Javítását szolgáló ipari üzemek rekonstrukciója közül Kiemelkedik a szalámigyár korszerűsítése él az új üzem építése. A kormány határozata értelmében gyorsított ütemben építik az üj szalámigyárat meglevő kapacitások jobb kihasználását; — ösztönözni a termelési rendszerekbe való további bekapcsolódást; felszámolni az országos átlagtól való elmaradásunkat a gabonatermelésben. A tervidőszak végére búzából a hektáronkénti 40 mázsás, kukoricából az 50 mázsás hozamot állandósítani. Növelni a többi növényféleség hozamát ls; — szélesíteni a szabadföldi — nyers fogyasztásra és ipari feldolgozásra termelendő — zöldségnövények területét, emelni hozamát. A termelési szerkezetet a szükséglethez igazítani, a termelt termékek — különösen a vöröshagyma, a fűszerpaprika, a paradicsom és a gyökérfélék — minőségét jelentősen javítani; — a szőlő- és gyümölcstermelés csökkenését a nagyüzemi telepítések folytatásával, a rekonstrukció gyorsításával, a szórványgyümölcsösök, házikertek elöregedett egyedeinek pótlásával megakadályozni; a kémiai szerek szakszerűbb felhasználásával, a munkák optimális időben történő elvégzésével a hozamokat emelni; — ipari növényeknél a kender- és szójatermelést bővíteni, a cukorrépa- és a napraforgó-termelés hozamszintjét emelni, minőségét javítani. b) Az állattenyésztés területén: — a tehénlétszám növelésével egyidőben elérni, hogy a tervidőszak végére elsősorban a nagyüzemekben a tejtermelés tehenenként — tartósan — évi 3 ezer liter fölé emelkedjen; — a sertéshús- és baromfitermelés a nagyüzemi férőhelyek maximális kihasználásával, a háztáji éi kisgazdaságok segítésével jelentősen Javult a lakásellátottság. A tervecettel (19 050 db) szemben összesen 22 346, ezen belül állami erőből 7557 lakás épült. A tényleges lakásszaporulat mérsékeltebb az ár- és belvízi kártételek, a nagyarányú elavulás és a szanálások miatt. A lakásépítkezés kedvezően hatott a megye lakásállományának összetételére. Nőtt a több szobás és a jobban felszerelt lakások részaránya. A kommunális (villany-, gáz-, víz- csatorna- stb.) ellátás erőteljesen fejlődött Az új lakások szinte kivétel nélkül közművesítetten létesültek. A régi lakások közművesítettsége jelentősen bővült (A régi lakások közül mintegy 9000-et a villany-, 20 000-et a gáz-, több mint 5000-et a vízellátásba kapcsoltak be.) Az egészségügyi és szociális ellátás fejlesztése elsősorban a járóbetegellátás javítására, az öregek napközi otthoni hálózatának bővítésére irányult. A fekvőbeteg-Intézet! ágy létszáma minimálisan bővült (Szegeden felépült egy 150 ágyas kórházi pavilon). Megoldottuk a járóbeteg-ellátás szakrendelő-intézeti hálózatának kiépítését. Oj rendelőintézetet építettünk Szegeden, Szentesen és Csongrádon. 37 körzeti rendelői munkahely létesült, ebből 7 a városban, 30 a községekben. A körzeti orvosi hálózatot 12 általános, több fogszakorvosi és 22 gyermekszakorvosi körzettel bővítettük. Az egészségügyi ellátás felszereltsége javult A kórházi rekonstrukciós programunk megvalósítása azonban lassan halad előre. Tovább bővült az anya- és gyermekvédelmi szolgálat szélesebb körű lett a terhes- és csecsemőtanácsadás. A bölcsődei hálózat 440 férőhellyel bővült A szociális otthonok kapacitása és felszereltsége az igényektől elmarad. Az épületek többsége elavult, a IV. ötéves tervben előirányzott fejlesztéseket csak kis részben tudtuk megvalósítani. Ugyanakkor kedvező, hogy ai öregek nápközi ellátását 17 új otthon (a tervezett 4 helyett) létesítésével javítottuk. A tervidőszakban tíz új gyógyszertár épült, 7 pedig felújításra került. Kiemelkedő eredményt értünk el az óvodai hálózat bővítésében. Jelentős társadalmi összefogással a tervezettel (1390-nel) szemben 3650 férőhelyet hoztunk létre. Az általános Iskolai képzés feltételeit javítottuk 72 új terem felépítésével, és további 80 helyiség átalakításával tanteremmé, a taneszköellátás lényeges bővítésével. A körzetesítés! programot tovább folytattuk. Szentesen, Hódmezővásárhelyen és Kisteleken (300 férőhelylyel) kollégiumokat építettünk tanyai gyerekek elhelyezésére. A szakemberképzés korszerűsítését szolgáló szakközépiskolai és kollégiumi fejlesztések a tervezett időre nem valósultak meg. A szakmunkásképző Intézetek bővítésére 47 tanterem; 311 tanműhelyi munkahely, és 330 otthoni férőhely épült. A kívánatosnál lassabban javultak a napközi otthoni ellátás, valamint az ifjúság testedzési-sportolási feltételei. Megyénk felsőoktatási intézményei Jelentős létesítményekkel bővültek. A Szegedi Orvostudományi Egyetem új biológiai intézetet, 65 férőhelyes nővérszállást, sebészeti tanterembővítést, műveseállomást hozott létre. Megvalósult a József Attila Tudományegyetem Biológiai Tanszék új épületének és a Kibernetikai Laboratórium első üteme, valamint elkészült egy 285 férőhelyes egyetemi kollégium. Befejeződött a Magyar Tudományos Akadémia szegedi biológiai központja kutatási centrumának építése. Megtörtént a kutatóit közvetlenül szolgáló műszerpark kiépítése is. Üj laboratóriummal bővült a Gabonakutató Intézet. A közművelődési feltételek bővítésére 5 községben művelődési hál épült. Befejeződött a mártélvi Ifjúsági Képzőművészeti Tábor építésének első üteme. Elkészült a Szegedi Sportcsarnok. Országos programmá vált a Pusztaszeri Emlékpark kialakítása. • A IV. ötéves terv sikeres teljesítése, a tervidőszak utolsó esztendejében tett külön erőfeszítések az V. ötéves tervre való folyamatos átmenetet biztosítottak. Az V. ötéves terv Csongrád megyei főbb gazdaságpolitikai célkitűzései Az V. ötéves terv időszakában megyénk gazdaságában a XI. kongreszszus, a Központi Bizottság 1975. november 26-27-1, Illetve 1974. december 5-i, és az 1975. évi megyei pártértekezlet határozataiban kitűzött gazdaságpolitikai célok elérését kell biztosítani. Fejlesztési terveink kimunkálásánál számolnunk kell ax alábbi tényezőkkel, melyek gazdaságunk növekedőiét befolyásolják: — megyénkben a teljes foglalkoztatottság lényegében megvalósult, ezért a munkaerő-utánpótlás kevés; — a népgazdaság felhalmozási lehetőségeinek korlátozottsága és gazdasági egységeink fejlesztési alapjainak leterheltsége, illetve mérsékeltebb képződése miatt a termelési állóalapok bővítésének lehetőségei szerényebbek; — az 1975. évi természeti csapások következtében keletkezett veszteségek több területen fékezik előrehaladásunkat ; — az előző ötéves terv Időszakában nagy anyagi befektetéssel felfejlesztett ágazatok (szénhidrogénbányászat, húsipar, építőanyag-ipar, építőipar stb.) nagyrészt megközelítették a létrehozott új termelőberendezések teljesítőképességét; gazdaságunk szerkezetéből (könnyű-, élelmiszeripar nagy aránya) adódóan a külső és belső piacokon nehezebbé váló értékesítés fékezheti a meglevő termelőkapacitások kihasználását, s nagyobb alkalmazkodókészséget és gyorsabb reagálást kíván. A XI. kongresszus és a Központi A közlekedés korszerűsítését Jelentették s IV. ötéves tervben az út- és vasút-rekonstrukciós munkák: a blzionságtechnlkal berendezések, a makói, a szeged-algvöl új na5Vméretű hidak építése. Az V. ötéves tervben a szegedi é« csongrádi közúti híd építésére kerül sor. Rajzunk a maja megépüld új szegedi lüdat ábrázolja.