Délmagyarország, 1976. február (66. évfolyam, 27-51. szám)

1976-02-01 / 27. szám

Bizottság határozataiból az 1976—Sü-as Időszakban megyénkre háruló feladatok végrehajtását döntően meglevő adottságaink, helyi erőforrásaink jobb feltárására és felhasználására kell alapoznunk. így legfőképpen a következőkre: — kedvező természeti feltételeinkre (klíma- és talajadottságok, vlznyerési lehetőségek, kitermelhető energiahordozók — mint olaj, földgáz, termálvíz — stb.); — kialakult települési rendszerünkre (a lakosság 68 százalékát magukba foglaló városok, nagy lélekszámú községek, jelentős munkaerő-tartalékot rejtő tanyavilág •tb.); — gazdasági fejlesztést elősegítő, kiépült infrastruktúra-hálózatunkra (kedvező vasúti, közúti és vízi szállítási lehetőségek, nagy teljesítőképességű, villamos energiát és földgázt szállító vezetékrendszerek stb.); — földrajzi fekvésünkből jelentkező lehetőségekre (határ menti és regionális gazdasági együttműködés, átmenő idegenforgalom stb.); — a tudomány eredményeinek hasznosítását, a káderek képzését és továbbképzését lehetővé tevő bázisokra (akadémiai és mezőgazdaság) Megyénk gazdaságának továbbfejlesztésére az 1975. március 8-i megyei pártértekezlet határozatában irányelvül adta: „A gazdaság minden területén törekedjünk az intenzív fejlesztésre. Állítsuk előtérbe a Központi Bizottság 1974. decemberi határozatában megjelölt követelményeket; különösen a hatékonyság növelését, a belső tartalékok feltárását, a takarékosságot, a bármilyen külső piacon értékesíthető és a tőkés importot helyettesíthető termékek gyártását." O

Beruházáspolitikánkban a tervszerűség, a szervezettség, azöszsrenangoltság, a gazdasági-műszaki előkészítettség igénye fokozottabban előtérbe kerül. A szocialista szektor beruházásainál a tervidőszakban a melyében — az országosnál kisebb növekedéssel — 6—8 százalékkal több, mintegy 26 milliárd forint beruházással számolunk. Az átlagosná] jobban növekszik a beruházások volumene a népgazdaság struktúráját és egyensúlyát javító ágazatokban, így a szegedi szénhidrogén-medencében a kutatás, feltárás és termelés fejlesztésére, a kábel-, a gumi-, a jármű-, a mezőgazdasági gépgyártásban, a könnyűés élelmiszeripar egyes ágazataiban, a hús-, a szarvasmarha-, tej-, gabona- és zöldségtermelésben." Jelentősen növekszik a tanácsi beruházás, ezen belül a lakásépítés. A többi ágazat részesedése a megye összberuházásából általában csökken. Alapelvként érvényesítsük: — a folyamatban levő beruházások mielőbbi befejezésére összpontosítsuk erőforrásainkat. Ezek közé tartoznak a kőolaj- és földgázipari létesítmények, a húsipari és könnyűipari, az út- és vasút-rekonstrukciók, a szegedi távbeszélő-központ műszaki létesítményei és hálózatkulatóiiit.zetek, cgj ^teml és töt-kolai kutatóhelyek, felső- és középfokú képzést nyújtó intézmények stb.); — a hosszú időn keresztül (hagyományos iparágakban és mezőgazdasági speciális kultúrák művelésében) felhalmozódott termelési tapasztalatokra; — az előző ötéves tervben kiépült korszerű termelési kapacitásokra (szénhidrogén-bányászat és gázfeldolgozás, építőanyag-ipar, kábel- és műszaki gumigyártás, komplex állattenyésztő és kertészeti telepek, valamint termelési rendszerek, mezőgazdasági termékfeldolgozó berendezések stb.); — belső munkaerő-tartalékainkra (gépesítetlen és alacsony szinten gépesített munkahelyek nagy aránya, túlzott munkaerő-lekötés az anyagmozgatásban, adminisztrációban és egyéb, nem termelő területeken); — mezőgazdaságunk nagy tartalékaira (komplex vízrendezés, kémiai szerek optimális használata, gyenge termőképességű talajok javítása, illetve tervszerű hasznosítása, az észszerű koncentráció és termelésszervezés, a parlagon hagyott területek termelésbe vonása stb. hatásaként feltárható). felújítás, a szegedi új szálloda, kollégiumok, kórházak, oktatási intézmények stb.; — a népgazdaság egyensúlyát Javító beruházásokat és rekonstrukciókat előnyben kell részesíteni a döntéseknél. Növekedjék a kezdeményezés — adottságainkra alapozva — az energiastruktúra javítását célzó, importmegtakarító és exportot bővítő beruházások megvalósítására: — gyorsuljon a beruházások és rekonstrukciók megvalósítása, a döntéstől a termelésbe állításig. Ehhez a beruházók a jó előkészítéssel, valamint a tervezők és kivitelezők tevékenységük felelősségteljesebb öszszehangolásával járuljanak hozzá; — a beruházók, tervezők és kivitelezők kerüljék a látványos, igényes megoldásokat, az előkészítéstől a befejezésig fokozott takarékosság, a célszerűség és a normatívák szigorú betartása érvényesüljön; — a beruházásoknál az Indokolatlan költség- és határidő-túllépés miatt alkalmazni kell a felelősségre vonást. A beruházási tevékenység hatékonyságának javítása érdekében a megyében kiemelten kell foglalkozni: — a kőolaj- és földgázipari létesítmények befejezésével; — a húsipar és könnyűipar rekonstrukciójának befejezésével; — a kábel-, a gumiipar fejlesztésével, a konzerv- és nyomdaipar rekonstrukciójával; — az út- és vasút-rekonstrukclókkal; — a lakásépítéssel, valamint ai ehhez kapcsolódó létesítményekkel. O

A tanácsi és vállalati munkaerőgazdálkodás tervszerűségéneu és összehangoltságának növelésével kell bit. tOt>. ut.lt a n.aíUvaeróXOIt&a szűkülése ellenére a népgazdaságilag legfontosabb területek Indokolt igényeinek kielégítését. Az újonnan munkába lépők mellett •zámba vehető és feltárandó források) — a szakmunkástanulók számának csökkenését ellensúlyozzuk a tovább nem tanuló fiatalok bevonásával; a gimnáziumi beiskolázás arányszámának ésszerű alakításával; a szakmunkásképzés irányainak, illetve arányainak célszerű módosításával; a tanintézmények felszereltségének és kollégiumi ellátottságának javításával; a pályaválasztási tanácsadás hatékonyságának növelésével; — a háztartásban dolgozó nők munkavállalását könnyítsük (a háztartási munka feltételeinek változtatásával, a gyermekek ellátásának Javításával, a bedolgozói rendszer szélesítésével stb.); — a kisebb településeken és külterületen lakók számára az állandó Jellegű munkát biztosítani, lehetővé téve a magasabb szervezettségű termelőegységekben! munkavállalást (a közlekedés jobb szervezésével, az önellátó tevékenység feltételeinek változtatásával); — a még munkaképes nyugdijasok bevonása (továbbdolgozás, részfoglalkozás, bedolgozás vállalási készségük felkeltésével); — a csökkent munkaképességűek számára lehetővé tenni a termelésbe történő bekapcsolódást (átképzéssel, az általuk betölthető munkakö. röket számukra felszabadítva stb.)| — gondos felméréssel és koordinálással elősegíteni a vállalaton belüli, vállalatok, szektorok, területek közötti munkaerő-átcsoportosítást, illetve munkaerőmozgást (ugyanakkor ráhatással, erkölcsi és anyagi ösztönzéssel, a hatályos jogszabályok betartásával mérsékelni az indokolatlan munkaerő-vándorlást); — a mezőgazdasági munka gépesítésével a felszabaduló munkaerű szervezett átirányítását biztosítani, — a mechanikai népességmozgás által nyerhető munkaerő lehetőségeit is jobban feltárni és hasznosítani; A munkaerő áramlását elsősorban az alábbi területekre indokolt elősegíteni : — a kőolaj- és földgázbányászat, a műszaki gumi- és kábelgyártás; — a keresett termékeket előállító, kihasználatlan, vagy nem kellően kihasznált nagy értékű, korszerű termelőberendezésekkel rendelkező vállalatokhoz; — a kiemelt, vagy különösen fontos beruházások kivitelezését végző építőipari egységekhez; — a lakosság alapellátását szolgáló kereskedelmi, közlekedési, egészségügyi-szociális és egyéb vállalatokhoz, illetve Intézményekhez. ©

Megyénk településeinek és egyes tájegységeinek fejlesztését — az V. ötéves terv Időszakában — a termelőerők ésszerű területi elhelyezésének folytatásával, a helyi adottságok hatékonyabb felhasználásával kell biztosítanunk. Fokozottabban kell figyelembe vennünk területünk földrajzi fekvéséből adódó hatásokat és lehetőségeket (jobban felhasználva a Dél-Alföld tervezés!- g . istagl körGazdaságtejlesztésl célkitűzéseink aethez tartozó megyék és a szomszédos szocialista országok határ menti területeivel való gazdasági kooperálás előnyeit). A települések, tájegységek fejlesztésével, a párt gazdaságpolitikájából eredő általános elvek mellett követendő sajátos szempontok: — Szeged fejlesztését továbbra is kiemelten kezelve, lehetővé tenni, hogy területi szerepköréből adódó feladatokat minél eredményesebben lássa el, ugyanakkor erősíteni a kölcsönhatást Szeged és a megye többi területe között, jobban felhasználva a város lehetőségeit a megye egész lakosságának színvonalasabb ellátására. Ennek érdekében az összmegyei erőforrásokból is többet indokolt felhasználni a Szegeden települt — illetve telepítendő —. lakosságot ellátó gazdálkodó egységek, intézmények fejlesztésére; — a város iparát elsősorban rekonstrukcióval, újabb jelentősebb munkaerőigény támasztása nélkül kell teljesíteni. Mezőgazdaságának alapvetően a lakosság ellátását, egyes speciális termékekből azonban országos, sőt exportigények kielégítését is biztosítani kell. A termelés belterjesebb növelése ellenére további munkaerő felszabadítása elvárható. A mechanikus népességmozgásból nyerhető munkaerőforrásokat a lakosságot ellátó egységek fejlesztésére célszerű hasznosítani. Az anyagi és nem anyagi szolgáltatást végző gazdasági egységeknek, a tudományos, kulturális, egészségügyi intézményeknek mindjobban szükséges tevékenységét az összmegyei igények kielégítésére ls irányítani; — Hódmezővásárhely kialakult iparának továbbfejlesztése is újabb munkaerőigény keltése nélkül, technikai korszerűsítéssel biztosítható. A mezőgazdasági termelés meglevő szerkezetén változtatás nem indokolt. a belső tartalékok feltárásával. a hozamok emelésével, a termelési biztonságot növelő vízrendezéssel az árutermelés jelentősen fokozható. A lakosság ellátásának javítására a kereskedelem gyorsabb fejlesztése, a közművesítés és a lakásépítés erőteljesebb üteme Indokolt. A külterületen lakók betelepítésének még céltudatosabb segítésa mellett célszerű a lakóterületek további szétterülését fékezni; — Szentes gazdasági fejlődésének tő jellemzője a belterjes mezőgazdasági termelés további bővítése, aa élelmiszeripar újabb korszerű bázisainak kitelepítése a jelenlegi és a következő középtávú tervidőszakban; — Makó hagyományos mezőgazdasági termelésének továbbfejlesztése a korszerűsítéssel, a vízrendezéssel és az árvízvédelem növelésével erősödő termelési biztonság révén történik. A gépesítés kapcsán felszabaduló munkaerő foglalkoztatására a meglevő ipari egységek bővítése és újabb ipartelepítés is indokolt. A város lakosságot ellátó intézményeinek fejlesztésénél az étmenő Idegenforgalom növelését is számba kell venni; — Csongrád város további gazdasági fejlesztését a meglevő ipari termelőegységek korszerűsítése mellett a mezőgazdasági termelés színvonalának gyorsabb emelése biztosíthatja; A uegedl északi varosrész rendezési terve, (eladatok egy részét Itt valósítják meg. A i ezer lakás éj — Kistelek nagyközség — távlatban — várossá fejlesztését a tervidőszakban újabb jelentős ipari bázis létrehozása, a kommunális ellátás továbbfejlesztése, a többszintes lakásépítési program folytatása ia szolgálja; — iparfejlesztés — esetleg telepítés — szempontjából elsősorban nagyközségek vehetők figyelembe (Mindszent, Mórahalom, Csanádpalota), a mezőgazdasági gépjavító telepekkel rendelkező községek. Elsősorban szolgáltató és a helyiipar, de egyes nagyvállalatok kisebb termelőegységei is telepíthetők a jelentősebb munkaerő-tartalékkal rendelkező községekbe, ha ezek nem vonnak el számottevő dolgozólétszámot a népgazdaság számára fontosa bb gazdasági egységektől; — a jó talaj- és klímaadottságokkal rendelkező — de mély fekvésű — Tisza és Maros menti területek mezőgazdasági termelésének továbbfejlesztését, a települések biztonságának növelését, nagyszabású komplex belvízrendezés végrehajtásával segíthetjük elő a tervidőszakban; — a Duna—Tisza közi gyengébb termőképességű talajokkal, de kedvező klimatikus adottságokkal rendelkező tájegységeink fejlesztését a gyümölcs-, szőlőültetvények rekonstrukciójával, további telepítésekkel, egyes zöldségfélék termesztésének meghonosításával, illetve termelésének bővítésével, a talajjavítás nagyobb ütemű folytatásával, a mezőgazdasági termelőegységek ésszerű koncentrációjával Indokolt biztosítani. ©Megyénk iparában a termelés növelését az országos célkitűzéssel azonos mértékben (32—35 százalékban) határozzuk meg. Ezen belül az exportra termelés növekedési üteme — az eddigiekhez hasonlóan — magasabb legyen. Ennek elérését biztosítsuk: a) új termelőkapacitások létrehozásával, illetve meglevők bővítésével és korszerűsítésével; — az V. ötéves népgazdasági terv alapján — előreláthatólag — új L megye építőiparára háruló lakásópitét) :egedl Házgyár elemeiből ót év alatt tőbb 1 majd. élelmiszeripari ágazat létesül megyénk területén, a szentesi sörgyár megépítésével; — két jelentős ágazat (kábel- ég gumiipar) új üzemeket létesít mezőgazdasági gépjavitó telepek átvételével; — a folyamatban levő nagyberuházások (szénhidrogén-bányászati, húsipari) befejezésével; — nagyvállalatok (AlumíniumIpari Tröszt, FIM, Péti Nitrogén Művek, MEDICOR) által átvett — és az V. ötéves terv időszakában még esetleg átvételre kerülő — tanácsi vállalatok, Illetve mezőgazdasági gépjavító-gyártó telepek profiljának átalakításával és teljesítőképességük jelentős bővítésével; — rekonstrukciós jellegű beruházások végrehajtásával (főleg: konzerv-, tej-, gabona-, fa-, nyomda-; ruházati és kenderfeldolgozó iparban); — az ipari szövetkezetek teljesítőképességének növelésével (egyesítések, középüzemesitések, profiltisztítások stb. útján). b) A munkatermelékenység eddiginél erőteljesebb növelésével (elérve, hogy a termelés növekedése 90—100 százalékban a termelékenység növekedéséből származzon); — csökkentsük korszerűsítéssel, mechanizálással a gépesítetlen munkahelyek számát; — növeljük gyorsabb ütemű képzéssel és átképzéssel a dolgozók szakismeretének színvonalát; — a munkaidőalap jobb kihasználását biztosítsuk — a munkaszervezés javításával, az állásidők csökkentésével, a normáknak a változó termelési feltételekhez igazításával; e termelésből különböző okok miatti kiesések radikális csökkentésével; — az elavult, alacsony termelékenységű gépek kicserélésével. c) A meglevő termelőberendezések hatékonyabb kihasználását segitsüh elő: — az átlagos műszakszám növelésével; — a vállalati munkaerő-gazdálkodás fejlesztésével (belső átcsopor-