Délmagyarország, 1976. február (66. évfolyam, 27-51. szám)

1976-02-08 / 33. szám

4 Vasárnap, 1976. február 8. "N A szakszervezetek részt vesznek az V. ötéves terv célkitűzéseinek valóra váltásában INTERJÚ DR. ÁGOSTON JÓZSEFFEL, AZ SZMT VEZETŐ TITKÁRÁVAL A közelmúltban olvashattuk a he­lyi lapok mellékleteikent az MSZMP Csongrád megyei Bizottságának ál­lásfoglalásait a megye gazdaságának 1975. évi fejlődéséről, az 1976. évi gazdaságpolitikai, valamint az V. öl­éves terv időszakára vonatkozó terü­letfejlesztési irányelvekről: A megyei pártbizottság állásfoglalásában hang­súlyozta, hogy számít a párttagság felelősségteljes munkájával és helyt­állásával, együtt a szakszervezetek s más tömegszervezetek és mozgalmak választott testületeinek, aktivistái­nak, megyénk fizikai és szellemi dol­gozóinak aktív közreműködésére, ar­ra, hogy a szervezett dolgozók méltó­képpen veszik ki részüket az V. öt­éves terv megyénkre háruló felada­tainak megvalósításából. A szakszervezetek sajátos felada­tairól beszélgettünk dr. Ágoston Jó­aseffel, az SZMT vezető titkárával. A munkával, a termeléssel ösz­szefflggö kérdések élénken fog­lalkoztatták a szakszervezeteket a kongresszusi munkaverseny időszakában és foglalkoztatják ma is. Hogyan összegezhetjük a tapasztalatokat? — Nincs a gazdasági életnek olyan területe, ahol a szakszervezeti szer­vek, aktivisták tevékenysége ne érez­tetné hatását Csongrád megyében 21 400 aktivista dolgozik. Az elmúlt hónapokban a tisztség­viselők, aktivisták, a szakszervezeti tagok ezrei, a vezető szervek válasz­tásának időszakában elmondották, mit tartanak az évek óta végzett munkáról, mai életünk problémáiról. A csoportértekezletek, taggyűlések és küldöttértekezletek egyértelműen fe­jezték ki a CSongrád megyei szerve­zett dolgozók véleményét: helyeslik pártunk politikáját, és e politika ma­radéktalan megvalósításáért készek a jövőben is segíteni az országos és he­lyi célkitűzések valóra váltását. Miben Jelölhetjük meg a ter­meléssel kapcsolatos további fel­adatokat a szakszervezeti mozga­lom számára Csongrád megyé­ben? — Mindenekelőtt hangsúlyozni sze­retnénk, hogy a párt megyei bizott­ságának állásfoglalásában megjelölt célkitűzésekkel teljesen egyetért a Szakszervezetek Csongrád megyei Tanácsa. Támogatja azok teljesíté­sét., igényli ehhez a munkához a szakszervezeti alap- és középszrrvtk, a szervezett dolgozók cselekvő rész­vételét. A párt. és a tanács gazdnsági célkitűzései megalapozottak, reálisan számolnak adottságainkkal, lehetősé­geinkkel. Erősítik a népgazdaság egyensúlyi helyzetének javítását, a nemzeti jövedelem növelését, az élet­színvonal-politikai kérdések megva­lósítását. A gazdasági egységek most a tervezés időszakában vannak. Ez nem hosszú idő múlva befejeződik, de közben a termelést folytatná kell. • Az új ötéves terv magasabb köve­telményeket támaszt nemcsak a gaz­dálkodó egységekkel, hanem a szak­szervezetekkel szemben is. Magasabb színvonalú vezetést, szervezettebb, fe­gyelmezettebb, tehát hatékonyabb gazdálkodást feltételeznek a középtá­vú tervben megjelölt feladatok. Gaz­dasági fejlődésünknek, életszínvona­lunk további növekedésének alapja a termelés. Ezért a szakszervezeti szer­vek termelést segítő tevékenységének át kell fognia a gazdasági élet min­den területét, a termelési folyamat szervezésétől kezdve a munka szer­vezésének segítésén, a dolgozók moz­gósításán, a fegyelmezettebb, a jobb minőségű munka elősegítésén át a munkamozgalmak, a szocialista ver­seny segítéséig. A szakszervezeteknek növekvő fe­lelősségük lesz a jövőben a beruhá­zások jobb előkészítésében. Az elmúlt évek tapasztalatai is tanúsítják: a kiemelt nagyberuházások megvalósí­tásában jelentős szerepük van az érintett vállalatok közötti szocialista szerződéseknek, hogy meggyorsíthas­sák a kivitelezési munkát. Az ötödik ötéves terv időszakában a vállalati szakszervezett szervek is helyesen te­szik. ha kezdeményezik az ilyen Jel­legű úiabb szerződések megkötését. Szép sikereket értek el Csong­rád megye Ipari, mezőgazdasági dolgozói a kongresszusi munka­versenyben. Ezekben a napokban készit'k el a szocialista brigá­dok újabb vállalásaikat. Mit vár­nak a szakszervezetek a Jövőben a termelési mozgalmaktól? — A szocialista munkaverseny­mozgalomban az elmúlt években is élen iárt az öntudatos ipari munkás­ság. Ugyanakkor a kongresszusi mun­kaversenyben szén sikereket értek el az állami gazdaságok, a termelőszö­vetkezetek, a közlekedés és a keres­kedelem dolgozói is. A versenyben tükröződött az a felismerés, hogy a gazdasági hatékonyság növelése raun­kásórdek és általános közérdek. Ha magasabb színvonalon akarunk élni, jobban kell dolgozni és gazdálkodni. Fontosnak tartjuk, hogy megyénk összes munkahelyén az elmúlt két évben kibontakozott kongresszusi és felszabadulási munkaversenyben el­ért eredmények példájára szakszer­vezeteink továbbra is támogassák a gazdaságvezetést a munkaverseny szervezésében, az V. ötéves terv, il­letve a megyei pártbizottság által az 1976-os évre tervezett gazdasági fel­adatok megvalósításában. Az anyagi javak termelésében, te­rületpolitikai célkitűzéseink megvaló­sításában és a szocialista emberfor­málásban is növekszik a munkaver­seny jelentősége. Ezért a szakszerve­zetek arra törekszenek, hogy folyta­tódjék a szocialista munkaverseny és a vállalati népgazdasági tervekkel összhangban legyenek a kollektívák termelési vállalásai. Azért, hogy e célkitűzést sikerrel valósítsuk meg, fontos feladat: a vállalati, munkahe­lyi, szakszervezeti testületek igényel­jék a vezetőktől, hogy a tervekkel egyidőben készüljenek el a verseny célkitűzések is. Tartalmazzák ezek a termelés, a gazdálkodás hatékonysá­gának javításával, a takarékossággal, a minőséggel, a kapacitások, a mun­kaidőalap kihasználásával, a mun­ka- és üzemszervezés helyi tenni­valóival kapcsolatos feladatokat. Ér­jük el, hogy a fegyelmezett, a példa­mutató munka, a környezetre gyako­rolt nevelő hatás az eddigieknél job­ban fejeződjön ki a munkaverseny­ben, az ifjúság sajátos munkamoz­galmaiban. A munka- és üzemszervezés jelen­legi helyzete és a munkafegyelem lazaságai között egymásra ható kap­csolat van. A szervezetlenség erősíti a fegyelmezetlenséget, a fegyelmezet­lenség pedig nem kedvez a szerve­zettebb munkakörülmények megte­remtésének. Terveink megvalósításá­nak a gazdasági hatékonyság javítá­sának lényeges feltétele a mainál ösz­tönzőbb teljesítménykövetelmények, normák alkalmazása, a teljesítmé­nyekkel és a szakmai tudással job­ban összhangban álló vállalati bér­politika kimunkálása és alkalmazá­sa. Minden munkahelyen arra kell törekedni, hogy a végzett munka mérhető és ellenőrizhető legyen. A munka- és üzemszervezés fejlesztésé­vel együtt hangsúlyozzuk a Dolgozz hibátlanul munkarendszer továbbter­jesztésének fontosságát is. A fokozott takarékosság jegyében bátorítjuk a helyi kezdeményezése­ket. El akarjuk érni, hogy a verseny­mozgalom lehetőségeit jobban ki­használva támogassuk az olyan ter­mékek előállítását, amelyek minden piacon gazdaságosan értékesíthetők. A tartalékok kiaknázásának továb­bi lehetőségeit kinálja az újítómoz­galom továbbfejlesztése. Ennek tá­mogatására már az első negyedévben el akarjuk érni, hogy mindenütt ki­dolgozzák a vállalati újítási feladat­terveket. Tapasztaljuk, hogy számos válla­latnál elhanyagolják a vállalaton be­lüli anyagi ösztönzési rendszerek fej­lesztését, és nem állandó a munka­verseny értékelése sem. A munkahe­lyi szakszervezeti szervek igényeljék a gazdasági vezetőktől a verseny rendszeres értékelését és az eredmé­nyek nyilvánosságát. A munkaver­seny-szabályzatokban rögzítsük a ver­seny anyagi és erkölcsi elismerésé­nek formáit. Á munkaerő-gazdálkodás mind nagyobb hangsúlyt kap Csongrád megyében is. A szakszervezetek miben látják az ezzel kapcsola­tos feladatokat? — A termelési tényezők közül ma már megyénkben is a munkaerő je­lenti az egyik szűk keresztmetszetet. Számolnunk kell azzal, hogy az ipar­ban foglalkoztatható létszámot lénye­gesen növelni már nem tudjuk. A vállalatok a munkahelyi és szociális körülmények javításával és egyéb in­tézkedésekkel mérsékelhetik a mun­kaerő vándorlását. Különösen a törzs­gárda tagjaira, a szocialista brigádok­ra támaszkodva határozottabban lép­hetnek fel nemcsak a fegyelem lazí­tóival, a hanyag munkát végzőkkel, hanem az indokolatlanul munkahe­lyet változtatókkal szemben is. A szakszervezetek támogatnak minden olyan ésszerű vállalati kezdeménye­zést, amely a munkafegyelem javítá­sát. a teljesítménybérek körének szé­lesítését eredményezi, de nem volna jó, ha ebben magunkra maradnánk. A szakszervezetek sokat tehetnek a munkaerő-tartalékok feltárására *» hasznosítására. Azzal, hogy segítik a rekonstrukciók megvalósítását, nem­csak a gyártmányok korszerűsítésé­ben léphetünk előre, hanem a kieső, vagy már hiányzó munkások pótlá­sában. a nehéz fizikai munka gépesí­tésében is. A szakszervezetekre nagy felada­tot hárít az, hogy első alkalommal készül ötéves terv a vállalati bér- és szociálpolitikai intézkedésekre, ame­lyek kapcsolódnak a termelési, fej­lesztési programokhoz. Az a célunk, hogy minden munkahelyhez érdemes legyen jobban ragaszkodni. Terveink teljesítésének több fontos feltétele van. Ezek közül a legjelentősebb, hogy a dolgozó embert, mint a termelés legfőbb tényezőjét vegyék számításba, adjanak módot, képességei, szak­ismerete növelésére, teljesebb hasnosítására. Mit tehetnek ezért a szakszervezetek? — Az új ötéves terv időszakára kö­tendő kollektív szerződésekben érvé­nyesíteni kell a vállalati eredmény és a dolgozókról való gondoskodás összhangját. Az SZMT-nek, az ága­zati szakszervezetek megyei és terü­leti, vállalati bizottságainak segíteni kell, hogy valamennyi szervezett dol­gozó megismerje a megye és munka­helye gazdaságpolitikai célkitűzéseit, a népgazdasági és össztársadalmi ér­dekeket. Értessék meg a szervezett dolgozókkal a fegyelmezettebb, a jobb minőségű termelőmunka fontos­ságát. Céljaink megismertetése és el­érése érdekében fontosnak tartjuk az üzemi, a munkahelyi demokrácia erősítését Ennek már vannak kiala­kult fórumai, mint például a műsza­ki konferenciák, a tervismertető és termelési értekezletek, a szocialista brigádok, a nők és az ifjúság tanács­kozásai. A jövőben el akarjuk érni, hogy már a döntések előkészítésé­nek időszakában is tanácskozzanak a munkáskollektívákkal. Az üzemi de­mokrácia továbbfejlesztésének alap­vető célja, hogy a munkásemberek a jövőben tevékenyebben vegyenek részt gazdasági céljaink kialakításá­ban, a termelési feladatok ellenőrzé­sében. Csak így érhető el, hogy min­den ember jókedvvel, szorgalmasan és fegyelmezetten, képességeinek leg­javát nyújtva dolgozzon. As életazínvonalpolltlksl kér­dések állandóra szerepelnek a szakszervezeti termelési tanácsko­zások napirendjén. Milyen ten­nivalói vannak ebben az alap­szervezeteknek, általában a szak­szervezeteknek? — Az életszínvonal számos ténye­zőből áll, amelyek közül meghatáro­zó a munka után kapott Jövedelem. — Ezenkívül fontos feladat, hogy a szakszervezetek Congrád megyében is figyelemmel kísérjék a lakosság ellá­tásának alakulását. Segítsék, hogy az olcsóbb cikkekből megfelelő mennyi­ségű és választékú áru álljon rendel­kezésre. Ne engedjék, hogy a gazda­sági szabályozók változása miatti nye­reségcsökkenést esetleg indokolatlan áremeléssel akarják ellensúlyozni. A szakszervezetek megyénkben évek óta kiveszik részüket a külön­böző lakásépítési akciók szervezésé­ből. Részt kérnek és kapnak a lakás­elosztás felelősségteljes feladatából is. Érdekvédelmi tennivalóink közé tar­tozik. hogy az épülő lakásokból meg­felelő arányban részesüljenek a fizi­kai munkások, sokgyermekes csalá­dok és fiatalok. Természetesen segít­jük a gyermekintézmények hálózatá­nak további bővítését, a fejlesztés le­hetőségeinek jobb kihasználását. So­kat várunk a vállalati intézkedések­től, kezdve a munkaerőhiány enyhí­tését szolgáló leányotthonok, óvodák létesítésétől, a többgyermekes anyák számára az egy műszakos üzemré­szek szervezésétől, egyes gyártási fo­lyamatoknál a kézi műveletek gépe­sítésétől egészen a vállalatok közötti kooperáció javításáig. A vállalatok szociális terveitől azt várjuk, hogy mindenütt olyan tervek szülessenek, amelyek biztosítják a dolgozók munkakörülményeinek ja­vítását, valamint a kulturális, műve­lődési és sportolási lehetőségek bőví­tését is. Az SZMT nagy jelentőséget tulaj­donít annak, hogy a párt megyei bi­zottságának állásfoglalása szellemé­ben ne csak a gazdálkodó egységek, hanem a szakszervezetek is jobban együttműködjenek a pártszervezetek­kel. Támaszkodjanak az aktivistákra, a szakszervezeti tagokra a fegyelme­zettebb munkában, a belső tartalékok feltárásában. Ha így lesz, akkor ered­ményesen valósítjuk meg Csongrád megyében is a mindannyiónk szebb életét szolgáló feladatainkat,. NAGY PÁL Az egyetem művészeti kollégiumának programja A héten ismét megkezdőd­nek a József Attila Tudo­mányegyetem Collegium Ar­tiumának és Polytechniku­manak előadásai, melyeketa második félévben is a ha­gyományos szekciókban ren­deznek. Az első képzőművészeti előadást kedden, február 10­én tartja az egyetem Béke­épületének nagytermében, dr. Pogány Frigyes egyetemi ta­nár, este 8-tól. A neves pro­fesszor a barokk kastélyról beszél, s a későbbi témák: Rembrandt, Rubens, Velas­quez. A márciusban induló színháztudományi szekció­ban a népszínházról és a modern színházról hangza­nak el előadások, a zenetu­dományi program pedig a barokk muzsika korszakos jelentőségű alkotóit, műveit idézi meg. A filmesztétikai kör vezetője, dr. Molnár István, a Filmtudományi Intézet, osz­tályvezetője s az Auditóri­um Maximumban tartják a vetítéseket, a francia űj hul­lám fimjeitől a „magyar üj hullámig", Jancsó Miklósig. A Collegium Polytechnikum sorozatában először febru­ár 23-árt dr. Szalay Lásiló, tanszékvezető egyetemi ta­nár tart előadást Mi újság a biofizika világában? cím­mel a Iíermann Ottó Kollé­gium társalgójában. A film­baráti kör vetítéseit február 15-től folytatják a Fáklya és a Szabadság mozikban. Az Art Kino pénteki es­téin a skandináv filmművé­szetről rendeznek előadáso­kat az Auditórium Maxi­mumban. A zenetudományi szekcióban szimfonikus mű­vek hangzanak el hangle­mezekről, és közreműködnek a szegedi zeneművészeti fő­iskolai tagozat, és a Tö­mörkényzeneművészeti szak­középiskola művésztanárai, növendékei, valamint a Sze­gedi Zenebarátok Kórusa, a tanárképző főiskola és a Jó­zsef Attila Tudományegye­tem énekkarai. Pártnapok Szegetlen és a járásban A jövő héten folytatódnak a pártnapok, és az előadók időszerű gazdaságpolitikai kérdésekről tartanak beszá­molót Szegeden és a szegedi járásban. SZEGEDEN Február 9-én, hétfőn 15.45­kor a DÉLÉP Petőfi Sándor sugárúti székházában Réti István, 16 órakor a DÉGÁZ­nál Ungi Gyula, a CSOME­GA központjában Kovács János, a Belváros IV. párt­szervezetnél Vajas József né; 17 órakor a szeged-dorozsmai pártszervezetnél dr. Dékány Klára, a Belváros I—II. párt­szervezetnél Bíró Jánosné, a Petőfitelepi Il-es pártszer­vezetnél Kiss Piroska; 18 órakor az újszegedi pártszer­vezetnél Papós Lászlóné tart párt napot. Február 10-én, kedden 14 órakor a paprikafeldolgozó vállalatnál dr. Ozvald Imre, a mihályteleki Üj Élet Ter­melőszövetkezetnél Csen­des Mihály, 14.30-kor a Csongrád megyei Tejipari Vállalatnál Takács Imréné, a XI. sz. AFIT-nál Papp György; 15 órakor a Fegyház és Büntetésvégrehajtási Inté­zetnél dr. Mayer László; 17 órakor a tarjáni pártházban Dubecz György lesz az elő­adó. Febrnár 11-én, szerdán 14.30-kor a házgyárban dr. Varga Dezső, a városi tanács kórháza részére, a szakszer­vezetek székházában dr. Dé­kány Klára; 15 órakor a vízügyi igazgatóságnál Mé­száros János; 16 órakor a tanácsi szolgáltató vállala­toknak az IKV-nál Bányainé dr. Birkás Mária, a MÁV dolgozói részére a Petőfi művelődési otthonban Tö­mösvári András: 16.30-kor a pénzintézetek részére, a vá­rosi pártbizottságon Balog István tart pártnapot. Február 12-én. csütörtö­kön 14 órakor a cipőgyárban Prágai Tibor, 14.30-kor a József Attila Tudományegye­temen Buda István, a kábel­gyárban Juratovics Aladár, 14.45-kor a nyomdában Ur­bán Lajos, 15 órakor az or­vostudományi egyetemnek, a szemklinikán dr. Rácz János, a tanárképző főiskolán dr. Antalffy György, 16 órakor a Szegedi Magas, és Mélyépítő Vállalatnál dr. Kuti Árpád, a tervező vállalat, intézet és szövetkezet részére, a városi pártbizottságon, Csonka Ist­ván, a Biológiai Kutató Köz­pontban dr. Tóth László, 17 órakor a rókusl pártszerve­zetnél Kosztolányi Dezső, az MHSZ székházban dr. Bol­dizsár Sándor lesz az" előadó. Február 13-án, pénteken 15 órakor a Móra Ferenc Tsz-ben Vahl Rezső, 16 óra­kor a Centrum Áruházban dr. Sólymossy Margit, a fel­sővárosi pártszervezetnél Kovács József, 17 órakor a szeged-tápéi pártházban Kis­pál Jenő tart pártnapoL SZEGEDI JÁRÁS Február 9-én. hétfőn 18 órakor a kisteleki ktsz kon­fekcióüzemében Kiss István, 17 órakor Kübekházán a párthelyiségben Nóvák Fe­renc lesz az előadó. Február 10-én, kedden 13 órakor az ásotthalmi gyer­mekotthonban Börcsök Szil­veszter, 16 órakor a kisteleki MÁV ebédlőben Ignácz Gyu­la, az üllési ÁFÉSZ-nél Patik Imre, 17 órakor az üllési művelődési házban Gáspár János, 18 órakor a csengelei pártházban Krasznai Mihály, a csengelei Aranykalász Tsz­ben Bujdosó Albert tart párt­napot Febrnár 11-én, szerdán 14 órakor Kisteleken a sövény­házi erdészházban Szűcs Ti­bor, 18 órakor a csengelei erdösarki iskolánál Bujdosó Albert lesz a pártnapi előadó. Február 12-én, csütörtökön 14 órakor a kisteleki rendőr­őrsön Gila Ferenc, 14.30-kor a sándorfalvi HÓDGÉP-nél Fülöp László, 15 órakor a domaszéki művelődési ház­ban Masa István, 16 órakor a tiszaszigeti művelődési ház­ban Palócz Sándorrtc, a szatymazi ÁFÉSZ-nél Faragó Mihály, 16.30-kor a puszta­szeri művelődési házban Krasznai Mihály, 17 órakor a kisteleki Üj Élet Tsz-ben Csehó József, a bordánvi művelődési házban Gál Jenő, 18 órakor a baksi művelődési házban Ocsák Miklós tart pártnapot. Február 13-án, pénteken 16 órakor a mórahalmj Vörös Október Tsz-ben Dobó Szil­veszter lesz az előadó. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY Február 12-én, csütörtökön 15 órakor a HÓDIKÖT-ben dr. Németh Lajos tart párt­napot

Next

/
Thumbnails
Contents