Délmagyarország, 1976. február (66. évfolyam, 27-51. szám)

1976-02-29 / 51. szám

•CMJEEEH Vasárnap, 1976. fclbruár 29. 80 Kajszin Kulljev A párthoz Te szólsz — s ml érző szívvel jól megértve élő szavakkal hallhatjuk Lenint. Igazság, zászlő, lelkünk büszkesége, győztesen járunk lépteid szerint. Te, mesterünk, vezérünk, jóbarátunk, hű támaszunk munkában és csatán. Őrükre egy, kemény egység a párt népnek és pártnak egy sors jut csupán. Küzds veled az ürüm és a gond,, mert egy a cél, az eszme és az álom. Magasztos eszmény, mit a szó kimond: ahogy tanitsz — úgy éljünk e világon. Hegedűs Oézs fordítása V Ellenségünk az infarktus A vátesz. Az egymástól messzi fekvő dóci tanyákat rejtelmes csönd köti össze a téli fehérségben. Az öregek babonás félelemmel néznek kifelé a kinti világba. A szél fütyülésében is titkok lappanganak, mert hol erre, hol arra hajlik el a kéményekből fölszálló füst, vagy visszavágódik a szobákba. Mondják, ilyenkor boszorkány ül a kéményre és lábát lógatva tekint szét, hogy merre vegye útját, melyik tanya fölött sikoltsa el magát, — nyomában hagyva rontást, betegséget emberen ég állaton. Jakabné Rafael Maris, aki még reggel elindult otthonról, sejtette, hogy melyik tanyába kopogtasson be, ahol együtt van az öregség a szorongással, együtt a betegscggel. A villámokkal csapdosott jegenyék után Szeriné tanyája sokadiknak esett az útjába. Tudta, hogy az öregásszony időnként leesik a lábáról. Köszvény hasogatja a csontját, ágynak dől vele ós leginkább egyedül van otthon. — Hát téged. Maris, ml szél hozott erre? — állította meg Jakabnét a szoba közepén a beteg nyöszörgése. — Jaj, lelkem, hát miért nem üzent értem, hogy meggyógyítsam? Már régen talpon lehetne. -v Értesz is te az én bajomhoz, mikor az orvosság sem használ — próbált az ágyban felülni az öregasszony, de visszahanyatlott a párnára. — Nem orvosság kefl ide, látom én — állt. az ágyhoz a jövevény —. hogy a dunnája meg van rontva. Abból kell kiűzni a démont, de minél előbb. — Azt mondod? Gondoltam én ls — nyögte a beteg. — Ehol a lidérc nyoma, nézze csak! — csapott Maris a kitömött, nehé? dunnára, ahol árnyékot vetett rá az ágy vége. — Kergesd el, ha tudod! — Az nem megy csak úgy, n dunnát el kell vinnem három napra, hogy a rontást kifüstöljem belője. — Füstöld ki itt. ne vidd el, mert nem hozod vissza — siránkozott a betog, Maris azonban már megemelte a nehéz ágyneműt és lehúzta Szepinéről. — Zálogba hagyom a gyűrűm meg a nyakláncomat —- csak ne sopánkodjon annyit — kapdosta le magáról a hamis ékszereket, a másik ágyról pedig felnyalábolt egy vékonyabb dunnát és betakarta vele a beteget. Kifelé menet valami imafélét mormoi >tt, az ajtóból pedig visszaszólt, hog/ esté ne gyújtsanak a tanya in lámpást, mert a rontás visszajöhet a fényre. N 11 lótt vissza, de a dunnává i tegyodlk napra Maris sem, n, r egy másik tanyában I agy öreg házaspárt, K i in Sándort és feleségét. \i ibér egyik szemén há,vog kezett és mindent rrfegadou volna érte, ha valaki elmulasztja. TUDOMÁNY Beszélgetés dr. Szekeres László professzorral — Rontás 31 a látásán. Sándor bátyám — ijesztett rájuk Maris és ezt rögtön bizonyította is. Kért egy tojást, amit feltört, majd egy tányér fölött az ujjaira csurgatta a fehérjét, a sárgáját pedig a tenyerébe - fordította. — Látják, szétlöttyent, mert nincs benne élet, mint a maga szemében, Sándor bátyám — mutatott a szétfolyt tojásra, aztán kért egy pohár vizet, majd egy csipkefüggönyt, amellyel a poharat letakarta és fölébe hajolt. A szeánszot szinte megkövülten nézte a két öreg, mert Maris felemelte a csipkefüggönyt, amely alatt a víz megpirosodott a pohárban. — Szentséges ég, ez tényleg pirossá vált! — nyúlt az öreg a pohárért— Megálljon, anyám vére csöppent a pohárba, amit ebben a szent pillanatban küldött a túlvilágról! Mostmér az ő hatalma dirigál engem is, akire ráhagyla gyógyító tudományát. Csakhogy az pénzbe kerül. A maga szemevilága, Sándor bátyám, éppen hatezer forintba. Majd megszámítom három részletben. mert háromszor kell megismételni a gyógyítást. — Ne papolj annyit, a hályogot takarítsd le! — kapott beteg szeméhez az öreg. — Előbb lépjen ezeken által! — rajzolt Maris a körmével három kört a földes szoba közepére. Az-öreg átugrált a körökön, aztán megállt tanácstalanul. Nézett a feleségére, de az nem szólt semmit. Maris hangja térítette észhez. — Hozzon most egy rézmozsarat törővel együtt és tegye bele az első részletet, A függönyt elviszem elégetni, mert abba szállt át a rontás Éjfélkor pedig figyeljen: a hatórútnál háromszor utók a rézmozsárba. Minden ütéskor fogja be tenyerével a beteg szemét és fohászkodjon. Maris kétszer járt még a hályogos szemű öregnél, aki mindannyiszor fizetett, átugrált a körökön és hallgatta éjfélkor a rézmozsár hangját, — vagy csak halucinált. A szeme azonban nem javult, pedig Maris távoztában mindannyiszor egy-egy marék sót hintett szét az udvaron, amelynek lidérclángjában — állította — bűvös asszonyok táncolnak majd. Az öreg hiába leste a lidérces asszonyokat, azok csak nem jöttek elő. Nem. mert ma már 1976-ot írunk. A törvény nevében azonban elővezették Jakab Ferencné Rafael Mária Dóc, Bodorszék 6. szám alatti lakost, akit csalásért büntettek már Egerben és Szegeden. Most is az ügyészség fogja, áldozatai pedig — akik sokan vannak, de közülük csak ketten szerepeltek itt és nem valódi nevükön — tanúskodnak majd ellene és saját butaságuk ellen. L0DI FERENC Talán az egész világon fokozódó urbanizáció és az ezzel ma még óhatatlanul együttjáró ártalmak: étkezési szokások, zaklatott életvitel, az oly sokat emlegetett stresszhatások és még egy sereg földerítetten tényező okolható azért, hogy az összes halálokok között első helyen a szív- és érrendszeri betegségek szerepelnek. Ezen belül is előkelő helyet foglal el a szívinfarktus, amely mint halál-ok, valószínűleg hosszú múltra tekinthet vissza, hiszen a hirtelen szívhalál a régebbi korokban ls ismeretes volt, ha boncolás híján diagnosztizálni, néven nevezni nem ls tudták. Különösen sújtja ez az életük derekán, aktivitásuk teljében levő, vállukon az átlagosnál nagyobb felelősséget, viselő embereket, elsősorban férfiakat Az orvostudomány feladata, hogy feleljen a kihívásra, fölvegye a harcot az elkerülhető halál ellen. A farmakológusnak a kiváltó okokat nem áll módjában megváltoztatni, a gyógyításra, a halálos betegség gyógyíthatóvá szelídítésére kell koncentrálnia. Magyarországon a fejlődés az egyetemeken folyó gyógyszertani kutatások fokozatos profilirozódását hozta magával. A szív- és keringési betegségekkel kapcsolatos gyógyszerkutatások centruma Szeged, ahogy a budapesti egyetemen a központi idegrendszerre ható szerekkel, Pécsett a gyógyszerek toxikus hatásával, Debrecenben főként antibiotikumokkal foglalkoznak elsősorban. Dr. Szekeres László tíz éve a szegedi orvosegyetem gyógy szertani intézetének professzora, a pécsi egyetemről származott hozzánk, Hogyan jutott el intézetével az országosan, sőt nemzetközileg is figyelmet keltő eredményes kísérletekig? — Tulajdonképpen az egyetem befejezése után belgyógyász akartam lenni, de minthogy akkoriban még kedvezményekkel igyekeztek a fiatalokat az elméleti pályára csábítani — engedtem. De kutatásaim — tálán éppen az előzmények miatt — kezdettől fogva klinikai jellegűek voltak. Az intézetben jelenleg két fő témával foglalkozunk: a szívritmuszavarokkal (okaival, pathomechan izmusával, anti-aritmiás szerek hatásmechanizmusával) és a koszorúérkeringés zavaraival) (anti-anginás szerekkel, methodikai problémákkal). Mindez nagyfokú műszerezettséget kíván. Módszertanilag három szinten próbáljuk a kérdéseket föltenni, és ha lehet, megválaszolni. Izolált, mesterséges tápoldattal átáramoltatott nyúl vagy tengerimalac szíven vagy szívizomdarabon vizsgáljuk az oxigénhiánynak, az ionok eltolódásának, bizonyos anyagcseretermékek fölszaporodásénak mint károsító tényezőknek következményét a szív ingerképzésére, ingervezetésére és ingerlékenységére. Az izolált szív Illetve szívrész lehet a pitvar vagy kamra Egyetlen sejtbe hatolunk be egy olyan elektróddal, amelynek hegye fél mikron átmérőjű, ezzel vizsgáljuk a sejt belseje és külseje közt fennálló elektromos potenciálkülönbség változásait. A haemodinamtkai laboratóriumban altatott vagy éber egész állatokon — kutyán, macskán — végzünk vizsgálatokat. Altatott állapotban mesterséges lélegeztetés mellett föltárjuk a mellkast, és vizsgáljuk a különböző gyógyszerek hatására a szívizmon fellépő elektromos jelenségeket. Emellett az emberi megbetegedést utánzó mesterséges károsításokat is előidézünk, például infarktust az egyik vagy másik coronáriaág lekötésével, és elemezzük a fellépő ritmuszavarokat. Közben figyeljük a vérnyomást, légzést, perctérfogatot stb. így komplex képet kapunk, mert hiszen az adagolt gyógyszerek nemcsak a szívre, egyéb szervikre is hatnak. Ahhoz, hogy a különböző szereket sejtszinten is ellenőrizhessük, a sejt alkotórészeire gyakorolt hatást megismerhessük, szükségünk van a biokémiai laboratóriumra, ahol a kutatás celluláris és szubcelluláris szinten, azaz a sejt alkotórészeinek szintjén is folyik. Itt a sejtekből preparált mitokondriumot, tehát azt a sejtalkatrészt vizsgáljuk, ahol az oxidáció történik, s nagy energiatartalmú foszforvegyületek keletkeznek. Az ezekből felszabaduló energia tartja fenn és működteti a szervezetei. A szív, mint állandóan működő szerv, igen gazdag mitokondriumokban, a károsodás is itt észlelhető először. Célunk, hogy mesterségesen olyan helyzetet idézzünk elő, amely ezen izolált rendszerben utánozza a szívkárosodással együttjáró változásokat, így vizsgálhatjuk a károsított mítokondriális funkciót, és azt, hogy a vizsgált gyógyszerek képesek-e javítani ezeket a funkciókat. Ennek a módszernek előnye, hogy-' függetlenek vagyunk a gyógyszereknek a szív működésére gyakorolt befolyásától, a szív vérellátásától, az idegi és hormon hatásoktól, és csak a gyógyszerek szívanyagcserére gyakorolt közvetlen befolyását elemezzük. Az érdeklődés központjában jelenleg az a kérdés áll, hogy mi okozza az infarktus után fellépő korai aritmiákat, amelyek 5—10 percen belül a szívműködés teljes összerendezetlenségét okozzák, és a keringés megszűnését jelentő kamraremegésbe mehetnek át. Ügy érzem, hogy a mechanizmus tisztázásában sikerült előrelépnünk, s most már ennek ismeretében a megfelelő gyógyszerkezelés a cél. Persze egy ilyen súlyos állapot megfelelő kezelése csak több szer kombinációjával lehet hatásos. Egyik megfigyelésünk szerint például nz infarktus kezdeti szakaszában igen erős a szívműködést befolyásoló vegetatív izgalom. Ez az aritmiát erőteljesen elősegíti. Ha ezt az izgalmat igyekszünk csökkenteni — részben nyugtatókkal, részben perifériás vegetatív gátló szerekkel — tapasztalataink szerint kivédhető a kísérletes kamrafibrilláció — az előbb említett ' remegés —, csökken az életveszély. Az eddig elmondottakból úgy tűnik, hogy a gyógyszerkutató munkájának alapját és fö vonalát is a kísérletek adják. Hogyan lesznek a fölismerésekből új szerek? — Természetes, hogy a gyógyszerkutatónak nagy elméleti fölkészültségre van szüksége, de mindig adott klinikai problémából kell kiindulnia. Arra törekszünk, hogy állatkísérletes modeilbetegségeket idézzünk elő, hogy ezen vizsgálhassuk meg, milyen szer hat legelőnyösebben. Feltételezzük, hogy a hatás az emberi betegségben ls hasonló lesz. Persze tömérdek vizsgálj együttes értékelése alapján lehet csak véleményt mondani. A feladat az, hogy ne csupán egyetlen szerv vonatkozásában, hanem az egész szervezetre nézve tisztázzuk az anyag hatásának a mechanizmusát A hatásmechanizmus ismeretében lehetőségünk nyílik új anyagok előállítására, s Itt elérkeztünk a gyógyszerkutató másik fő feladatához: az iparral való együttműködéshez. Mi például évek óta a Chinoin gyógyszergyár egyik vegyészcsoportjáyal dolgozunk együtt. Körülbelül 150 vegyület előállítása és átvizsgálása után sikerült két, a gyógyítás szempontjából is ígéretes anyagot találni: egy anti-aritmiás szert, amelynek az eddigiekkel szemben az az előnye, hogy nem gyengíti a szívösszehúzódások erejét, és egy hosszú hatású coronáríatágító szert, amelynek anti-anginás hatása van, azaz az anginás roham felfüggesztésére alkalmas. — Sok ember érez — különösen fizikai vagy pszichés megterhelés esetén — szívtáji szorító érzést. Sokszor anélkül múlik el, hogy orvoshoz fordulna, vagy gyógyszert szedne. Ezek az úgynevezett anginás panaszok hogyan függenek össze az eddig tárgyalt koszorúér megbetegedésekkel? — Az angina pectoris régóta ismert, nem jár a szövetek elhaláséval. De fájdalmas, és infarktus előfutára is lehet A munkaképességet mindenesetre súlyosan befolyásoló tünetcsoportot okoz. Lényege az, hogy a szívizom egyes területeinek a vérellátása nem elegendő, és ezért lokális oxigénhiány keletkezik — ez okozza a féjdalomérzést.. Rég n azt hitték, hogy a coronáriatáj;' szerek erre is alkalmazhatók, ma mér tudjuk, hogy ez nem így van. Nem általánosan a szív, hanem spec'álisan a rossz vérellátású e részek vérellátását kell j . Ez a rossz vérellátás lel az általános érelmeszesedés ré.->zjelensége, amikor egyik vagy másik koszorúér beszűkül és a beszűkült éren át kevesebb vér áramlik a szívizom '-a. Az emberek ma tovább élnél;, belenőnek a „meszes" korba. A kutató munkaiét világszerte nehezíti, hogy e selben nem áll rendelkezésre állatkísérletes modell. Nekünk azonban sikerült hasonló áLlapotot kísérletes úton előidézni. Beszűkítettük az egyik coronáriaégat és vizsgáltuk az ellátott, illetve el nem látott terület keringését, anyagcseréjét és elektrokardiogramjét. A szűkü lést olyan mértékben idéztük elő, hogy a szívet különösen nem terhelve normális értékeket mérjünk, terhelésnél viszont az anginára jellemző hipoxiás — oxigénhiányos — anyagcseretermékek szaporodjanak föl. A terület vérellátása, és ennek megfelelően , oxigénellátása nem nőtt á terhelésnek megfelelően. Mégnéztük, milyen szerek hatásosak: a coronrtriatágítók egyrésze teljesen hatástalan maradt, de a klinikumban leginkább bevált nitroglycérin (nítromint) hatásosnak bizonyult, a terhelésre bekövetkező oxigénhiány következményeit megszüntette, így ez a modell jó eszköz új anyagok hatásának vizsgálatára, arra, hogy megfelelnek-e gyógyító célra. Ilyen előzmények után kerül a gyógyszer a klinikus kezébe, előzőleg azon ban különböző vizsgálatokkal állatkísérletben igazolni kell a szer veszélytelenségét. Ezután a klinikusok közt először a speciális (klinikai és farmakológiai) képzettségű klinikofarmakológus foglalkozik a szerrel, és óvatosan megállapítja az emberen alkalmazható adagokat, követi a gyógyszer felszívódását, átalakulását. kiürülését, illetve figyeli az esetleges mellékhatások fellépését. A klinikofarmakológia évek óta kiemelt kutatási terület, s ezen belül különösen hangsúlyosak a szívbetegségek gyógyítására irányuló erőfeszítések, hiszen korunk új népbetegségéről van sző. A gyógyszerkutató munkája •— ' csakúgy, mint az orvostudomány más művelői esetében — versenyfutás az idővel. Az idevonatkozó számítások szerint 1000— 5000 új vegyületet kell kipróbálni ahhoz, hogy egy hatásos új gyógyszer kerülhessen forgalomba. % KULKA ESZTER /