Délmagyarország, 1976. február (66. évfolyam, 27-51. szám)

1976-02-25 / 47. szám

Szerda, 1976. február 25. 5 Az SZKP Központi Bizottságának beszámolója re kell odaítélni. Az anyagi és pénzügyi erőforrásokat elsősorban a megtevő vállalatok technikai berendezéseinek felújítására és rekonstrukciójára kell irányítani, oda, ahol a termelési kapacitást új beruházások nélkül vagy aránylag kisebb beruházással lehet bővíteni. Gyorsan, gazdaságosan és korszerű technikával kell építeni — ez a beruházások magas fokú hatékonyságának alapfeltétele. Tizedik ötéves terv, akárcsak valamennyi ötéves terv, szocialista hazánkat alkotó valamennyi köztársaság, nemzet és nemzetiség fejlesztésének programja lesz. Az országos keretek között kialakult egységes gazdasági szervezet jelenti a népek barátságának és együttműköködésének szilárd anyagi alapját. Az SZKP Központi Bizottsága elégedettséggel állapija meg. hogy „a Szovjetunió népgazdasága 1976—19B0. évi fejlesztésének fő irányai" című tervezetet valamennyi területen, határterületen és köztársaságban a politikai aktivitás légkörében, tárgyszerűen vitatták meg. A Központi Bizottság Politikai Bizottsága által létrehozott külön bizottság a dolgozók által előterjesztett javaslatokat megvizsgálja, azzal a céllal, hogy azokat figyelembe vegye az ötéves terven folyó munka során — mondotta az előadó. A gazdaságfejlesztés súlyponti kérdései Elsőrendű feladat marad a tudományos-műszaki fejlődés meggyorsítása. A párt Központi Bizottsága és a kormány utasítására az akadémiai intézetek, a minisztériumokkal és irányító szervekkel közösen elkészítették a tudományos-műszaki fejlődés és annak társadalmi-gazdasági következményei 1976—1990-re szóló komplex programtervezetét. Ezt a munkát feltétlenül folytatni kell, mivel szerves részét képezi a most folyó és a távlati tervezésnek, olyan támpontokat ad, amelyek ismerete nélkül elképzelhetetlen a sikeres gazdaságirányítás. A tudományos és műszaki forradalom alapvető változásokat követel a gazdasági tevékenység stílusában és módszereiben, határozott harcot igényel a vaskalapossággal és rutinnal szemben, igényli a tudomány valódi tiszteletét, azt, hogy támaszkodjunk rá, számoljunk vele. Követeli a tervezés és a gazdasági ösztönzés tökéletesítését, anak érdekében, hogy nlyan viszonyokat hozzunk létre, amelyek teljes mértékben előmozdítják az egész láncolat minél gyorsabb végigjárását — a találmánytól a tömegtermelésig. Mindez a legteljesebb mértékben pártfeladat És talán egész gazdasági építőmunkánkban nincs ma aktuálisabb és felelősségteljesebb feladat. A mezőgazdaság területén a párt két egymással összefüggő célt tűz ki. Az első: az országot megbízhatóan el kell látni élelmiszerrel és mezőgazdaság nyersanyaggal, és ehhez mindig elegendő tartalékkal kell rendelkezni. A második: tovább kell haladnunk a városi és falusi élet anyagi és kulturális viszonyainak közelítése útján, ami programunk követelményeiben szerepel. Realisták vagyunk. Jól tudjuk, hogy a mezőgazdasági termelés minőségi átalakítása időt, munkát, hatalmas befektetéseket igényel. Mi több: számos, elsősorban objektív történelmi okokból csali az utóbbi időben kezdtünk nagy anyagi eszközöket fordítani ennek az ágazatnak a fejlesztésére. A szovjet hatalom évei alatt a mezőgazdaságra fordított 320 milliárd rubel beruházásból 213 milliárd az elmúlt két ötéves terv időszakára esett. A mezőgazdasági beruházások három alapvető területre összpontosultak: Gépesítés. A kolhozok és a szovhozok az elmúlt tíz év alatt több mint 3 millió traktort és 900 000 betakarító kombájnt, 1 millió 800 ezer teherautót és különleges gépkocsit, sok milliárd rubel értékű más mezőgazdasági gépi berendezést kaptak: a mezőgazdasági munka energiaellátottsága megkétszereződött Talajjavítás. , 6,4 millió hektár öntözött és több mint 8 millió hektár lecsapolt területet állítottak a mezőgazdasági termelés szolgálatába. Kemizálás. 1966-tól 1975Ig a műtrágyák felhasználása 2,8-szeresére, a kémai növényvédő szerek felhasználása kétszeresére nőtt Mindez szilárd, megbízható alapot teremtett, amelyen a mezőgazdaság, a gazdaság magasan fejlett szektorává válik. Ezen a téren már érzékelhető eredményeket értünk eL Az új ötéves tervben a mezőgazdaság fejlesztésére a tervek szerint 172 milliárd rubelt fordítunk, vagyis 41 milliárddal többet, mint az elmúlt ötéves tervben. A mezőgazdasági termelés évi átlagos volumenét a tervek szerint 14—17 százalékkal kell emelni az elmúlt ötéves tervhez képest. Az évi gabonatermést átlagban minimálisan 35—40 millió tonnával kell növelni. Sok a tennivalónk az állattenyésztés területén is. Meg kell gyorsítani az intenzív módszerek bevezetését, növelni kell a termelékenységet és növelni a szarvasmarha- és szárnyasállományt.. Újból hangsúlyozni szeretném, hogy az állattenyésztés fellendülésének alapja továbbra is a takarmányozás. növekedése ugyanis önmagában még nem jelenti az életszínvonal reális emelését. Ráadásul egyes árucikkek hiánya, a szolgáltatások menynyiségi korlátozottsága csökkenti a munka anyagi ösztönzésének lehetőségeit. Éppen ezért a párt a mezőgazdaság gyors ütemű fellendítésével együtt rendkívül nagy jelentőséget tulajdonít az úgynevezett B szektorba tartozó iparágak fejlesztésének. Az eredmények ellenére a Központi Bizottság azon a véleményen van, hogy a B szektor ágazatainak helyzete nem elégíthet ki bennünket. Nemcsak arról van szó, hogy a mezőgazdasági nyersanyagoknak a rossz termés okozta hiánya miatt a könnyűés élelmiszeripar több területén nem sikerült megvalósítani a kitűzött célokat. Sokkal átfogóbban és határozottabban kell felvetnünk a kérdést, önök emlékeznek arra, hogy a XXIV. kongresszus megállapította: gyökeresen meg kell változtatnunk hozzáállásunkat mindahhoz, ami az emberek mindennapi szükségleteinek kielégítésével kapcsolatos, mind mennyiségileg, mind minőségileg lényegesen növelnünk kell az árutermelést és a szolgáltatásokat. Meg kell mondani, hogy ezt a feladatot nem sikerült maradéktalanul teljesíteni. Még most sem tanultuk meg, hogy a nehézipar fejlesztésének gyors ütemével egyidőben, fokozzuk a B szektor, valamint a szolgáltatások szférájának fejlesztését Folytatva a B szektorba, valamint az azt kiszolgáló termelési ágazatokba, a kereskedelembe és a szolgáltatások szférájába irányuló beruházások növelését, fokoznunk kell a követelményeket mindazokkal szemben, akik a gazdaság e területének fejlődését tervezik és irányítják. ár és a prémium — helyesebb kihasználása. Más szóval, tökéletesíteni kell az olyan mutatók egész rendszerét, amelyek a minisztériumok, egyesülések és vállalatok tevékenysége, s mindenekelőtt munkájuk hatékonysága és minősége értékelésének alapjául szolgáinak. Ezek a mutatók arra hivatottak, hogy egyesítsék a dolgozók érdekeit a vállalat érdekeivel, a vállalat érdekeit az állam érdekeivel, arra ösztönözzenek, hogy feszített terveket fogadjanak el (és természetesen teljesítsenek), erőforrásokat takarítsanak meg, csökkentsék az önköltséget és gyorsabban vezessék be az új termékfajták gyártását, megfelelő választékban, kitűnő minőségű termékeket állítsanak elő. Figyelembe véve az ország előtt álló gazdasági és társadalmi feladatokat, meg kell javítani a bérezés és a normázás rendszerét. És van még a gazdasági vezetés megjavításának egy igen ípntos láncszeme: az irányítás :q:ervezeti struktúrájának és mŐflszereinek tökéletesítése. Egyidejűleg erősíteni kell a demokratikus centralizmus mindkét elvét Egyrészt fejleszteni kell a centralizmust, útját állva ezzel a hivatali és a helyi irányzatoknak. Másrészt fejleszteni kell a demokratikus elveket, a helyi kezdeményezőkészséget, mentesíteni kell a vezetés felső lépcsőit a kis ügyek alól, a döntések meghozatalában biztosítani kell az operativitást és a rugalmasságot. Az SZKP tagságának összetétele, fejlesztése A külgazdasági kapcsolatok fejlesztése Szolgálatunkba kell állítani a természetet A kulcsfontosságú gazdasági problémák között — mondotta Brezsnyev a továbbiakban — egyre nagyobb jelentősége van a külgazdasági kapcsolatok fejlődésének. Mindez egyenes következménye népgazdaságunk gyors növekedésének és azoknak a hatalmas változásoknak, amelyek szerte a világon mennek végbe, s a béke és az enyhülés politikájának eredményei. A külgazdasági kapcsolatokban hatékony eszközt látunk mind a politikai, mind a gazdasági feladatok megoldásának előmozdításához. A gazdasági integráció útján növekszik a szocialista közösség ereje és összeforrottsága. A fejlődő országokkal való együttműködés megkönnyíti ezeknek az országoknak gazdasági és társadalmi életük haladó irányban történő átalakítását. Végül a tőkés országokkal való gazdasági és tudományos-műszaki kapcsolatok megszilárdítják és kiszélesítik a békés egymás mellett élés politikájának anyagi alapját. A többi országhoz hasonlóan mi is arra törekszünk, hogy a külgazdasági kapcsolatokból származó előnyöket felhasználjuk a gazdasági feladatok sikeres megoldását célzó pótlólagos lehetőségek mozgósítására, időmegtakarítására, a termelés hatékonyságának fokozására, a tudományos és technikai haladás meggyorsításéra. A kilencedik ötéves tervben az előirányzottnál lényegesen nagyobb sikereket értünk el ezen a téren. A külkereskedelmi forgalom volumene az 1970-es 22 milliárd rubelről 1975-ben 51 milliárd rubelre nőtt. Gyors ütemben fejlődött exportunk ls, és nemcsak a nyersanyagok terén, hanem a gépek és berendezések különböző fajtálnak vonatkozásában is, beleértve az atomreaktorokat, áramfejlesztőket, a repülőgépeket és szerszámgépeket is. A Szovjetunió részt vett több száz külföldi ipari objektum építésében. A X. ötéves tervben előirányoztuk a külkereskedelmi forgalom jelentős növelését. Fontos kérdés — a külgazdasági kapcsolatok új formáinak fejlesztése, amelyek túllépnek a szokásos kereskedelem keretein, kiszélesítik lehetőségeinket és általában a legnagyobb hatékonyságot biztosítják. Itt többek között azokra a kompenzációs megállapodásokra gondolok, amelyek során teljes mértékben a mi államunk tulajdonában levő új üzemek jönnek létre külföldi cégekkel való együttműködésben. Hiteleket, berendezéseket, licenceket nyújtanak számunkra, és mi olyan termékekkel fizetünk, amélyeket ezekben vagy más üzemekben állítanak elő. Ilyen jellegű megállapodások eddig főleg a nyersanyagot és félkésztermékeket termelő ágazatokban jöttek létre. De itt az ideje, szélesíteni ezek hatókörét, bevonni a feldolgozóipart is, felkutatni a termelési kooperáció új módjait. Külgazdasági politikánkat összehangoljuk a testvéri országokkal. Az európai biztonsági és együttműködési értekezlet záródokumentumának szellemében a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa a tagországok kormányainak nevében hivatalos kapcsolatok létesítését javasolta az európai gazdasági közösségnek. Az Európai Gazdasági Közösség miniszteri tanácsának átnyújtottuk a kölcsönös kapcsolatok alapjairól szóló megállapodás-tervezetet, amely kedvező feltételek kialakítását irányozza elő a két szervezet és a hozzájuk tartozó országok közötti egyenjogú együttműködéshez. Mi készek vagyunk erre. Az elmúlt ötéves terv eredményei meggyőzően tanúsítják, hogy a Szovjetunió Kommunista Pártja a lenini úton haladt. Méltóképpen teljesíti a munkásosztály, minden dolgozó, az egész nép politikai veztőjének szerepét. Ismét megmutatkozott a tudományos előrelátás ereje, a párt politikájának realizmusa, az a képessége, hogy a kommunista építés feladatainak megoldására irányítsa a tömegek energiáit. Pártunk magasra tartja a marxizmus—leninizmus és a proletár internacionalizmus zászlaját, becsülettel teljesíti történelmi küldetését, lankadatlanul harcol a kommunista eszmények győzelméért. A XXV. kongresszus óta csaknem 2,6 millió ember lépett az SZKP soraiba. Jelenleg 15 millió 694 ezer kommunista van a pártban. Közülük 41,6 százalék munkás, 13,9 százalék kolhozparaszt, körülbelül 20 százalék műszaki értelmiségi, több mint 24 százalék a tudomány, az irodalom, a művészet művelője, a közoktatás, az egészségügy, az irányító apparátus dolgozója, katona. A párt növekedésére, a minőségi összetételének javítására irányuló munkát jellemezve, foglalkozni szeretnék a következő elvi mozzanatokkal. A fejlett szocializmus viszonyai között, a kommunista párt, noha az egész nép pártjává vált, egyáltalán nem veszti el osztályjellegét. Az SZKP természeténél fogva a munkásosztály pártja volt és az is marad. Mély megelégedésünkre szolgál, hogy jelenleg a párt soraiba belépők 58 százaléka munkások közül kerül ki. Ez törvényszerű, tükrözi a munkásosztálynak a társadalom életében betöltött vezető szerepét A beszámolási időszakban a pártba felvettek több mint 11 százaléka kolhoztag volt. Ily módon egészében az SZKP-ba belépők körülbelül 80 százaléka az anyagi termelés szférájában — a társadalmi élet döntő szférájában — tevékenykedik. Lényegesen megnőtt a párttagok száma a népgazdaság szakemberei, a pedagógusok és az orvosok, a tudomány, az irodalom és a művészet művelői körében. Jelenleg minden negyedik-ötödik szakember kommunista. És ez jó dolog, hiszen rendkívül jelentős az a szerep, amelyet a szovjet értelmiség betölt a tudományos-műszaki forradalom megvalósításában, a nép kultúrájának fellendítésében, a kommunista építés adta valamennyi feladat megoldásában. A párt új tagjainak döntő többsége, vagyis több mint kétharmada komszomolista. Az ifjúságnak az SZKP-ba történő fokozódó beáramlása szemléletesen mutatja, hogy a párt életerői kimeríthetetlenek, hogy fiatal nemzedékünk mély odaadásul viseltetik a kommunizmus eszméi iránt. Tovább szélesednek a párt sorai Nekünk, a kommunizmus építőinek a mezőgazdaságot még egy szempont alapján kell vizsgálnunk — ez pedig a környezetvédelem. Ez a probléma nemcsak az ipart foglalkoztatja. A földművelő- és állattenyésztő munka lényegében az élő természet, a bennünket körülvevő természetes környezet felhasználása az ember szükségleteinek , kielégítésérc. Az emberiség története számos példát ismer arra, nogy a természetet terméketlen, élettelen, az emberszámára ellenségés környezetté lehet változtatni. A természetet azonban lehet nemesíteni is. Nekünk ezt kell tennünk, elvtársak, segítenünk kell a természetnek, hogy még teljesebben feltárja életerőit. „Virágzó táj" — ez az egyszerű kifejezés mindenki előtt ismert. így. emlegetik azokat a földeket, ahol az emberek ismerete és tapasztalata, a természethez való ragaszkodása és szeretete valóban csodákat hozott létre. Ez a mi, szocialista utunk. A mezőgazdaságra tehát úgy kell tekintenünk, mint a környezet hatalmas, állandóan működő mechanizmusára. amely alkalmas az élő természeti gazdaság feltárására. Es a természet mindezt visszafizeti. A párt a mezőgazdaság további fellendítését az egyik legfontosabb állami, országos feladatnak tekinti. E feladat megoldásához a gazdaság öszszes ágazatának megfelelően hozzá kell járulnia. A dolgozók jólétének fokozása elengedhetetlenül megköveteli a lakosság áruvásárlási és szolgáltatási igényeinek még teljesebb kielégítését. A pénxiövednimek A gazdaságirányítás további tökéletesítése A szervezés a döntő láncszem, vagyis a gazdaságirányítás további tökéletesítése a szó legszélesebb értelmében. Most, amikor már komoly tapasztalat gyűlt öszsze, amikor jobban kirajzolódtak a haladási irányok, meggyorsithatjuk és meg is kell gyorsítanunk a gazdasági mechanizmus átszervezését. Mindenekelőtt biztosítani kell a tervezés tökéletesítését. Az a feladat áll előttünk, hogy emeljük a tervezőmunka színvonalát, összhangba hozzuk azt az új méretekkel, gazdaságunk arculatával. a kor új követelményeivel. Az irányító, mindenekelőtt pedig a tervezői tevékenységet a végső népgazdasági eredményekre kell összpontosítani. Nem elég csak szem előtt tartani, hogy a termelés végső célja a különböző társadalmi szükségletek kielégítése, hanem le is kell vonni ebből a gyakorlati következtetéseket. Az egyik ilyen következtetés pedig kétségtelenül az, hogy a fogyasztók nagyobb lehetőséget kapjanak a termelés befolyásolására, akár a nyersanyagokról és anyagokról, gépekről és berendezésekről, akár a tömegfogyasztási cikkekről van is szó. Ebben a vonatkozásban lényeges javításra szorul a gazdasági mechanizmus számos láncszeme. A munka másik iránya: a gazdasági ösztönzők és emelők — az önálló gazdasági elszámolás, a nyereség, az Harminc esztendő alatt az SZKP taglétszáma csaknem megháromszorozódott. Teljesen nyilvánvaló, hogy sorai tovább növekednek majd. Ez objektív tendencia, amely a szocializmusban végbemenő társadalmi fejlődés egész menetéből, a párt vezető szerepének, tekintélyének növekedéséből Származik. Az SZKP azonban nem erőlteti létszámának növekedését. Csupán azokat veszi fel soraiba, akik tetteikkel bizonyították, hogy a lenini szavakkal szólva, nem valamiféle előnyök szerzéséért lépnek a pártba, hanem azért, hogy önfeláldozó munkát végezzenek a kommunizmus javára. Lenin útmutatásait követve, az SZKP mindent megtesz, hogy fokozza a párttagság rangját. Ebben nagy szerepet töltött be a XXIV. kongresszus határozata alapján végrehajtott párttagkönyvcsere. Teljes joggal elmondható, hogy elértük azokat a célokat, amelyeket a tagkönyvcserével akartunk megvalósítani. A tagkönyvcsere időszakában körülbelül 347 ezer ember nem kapott új párttagsági könyvet. Ezek azok, akik eltértek a pártélet normáitól, megsértették a fegyelmet, elvesztették a kapcsolatot a pártszervezetekkel. Elképzelhetik, mennyire fontos, hogy a párt minden tanüzeme "fHwnijiiltiBi aktívan és céltudatosan tevékenykedjék. Ez csupán a pártélet lenini normáinak, a pártvezetés elveinek, a demokratikus centralizmus elvének maradéktalan alkalmazásával érhető el. A parti mindenkor magas fokú elvszerűséget tanúsított, amikor védelmezte ezeket az elveket, harcolt megsértésük ellen. Nagy jelentősége volt ebben a vonatkozásban a XX. pártkongreszus határozatainak, amely kongresszusnak most van a huszadik évfordulója. A pártélet lenini normáinak és elveinek megerősítésében és fejlesztésében fontos szerepet töltöttek be a Központi Bizottság októberi (1964.) plénumának, a XXIII. és XXIV. pártkongresszusnak határozatai. A párton belüli demokrácia következetes fejlesztése, a követelmények emelése a párt minden tagjával szemben — ezek elévülhetetlen lenini elvek. Ezek napjainkban is a párt fejlődésének alapjául szolgálnak. A XXIII. és XXIV. kongresszuson a pártépítés kérdéseiről elfogadott irányelvek végrehajtása elősegítette a párton belüli demokráciának, a vezetés kollektivitásának további elmélyítését; IJMvtatas a &. oldalon, j j