Délmagyarország, 1976. február (66. évfolyam, 27-51. szám)
1976-02-25 / 47. szám
2 \ Szerda, 1976. február 25. Az SZKP Központi Bizottságának beszámolója (Folytatás az 5. oldalról.) erővel mutatkozott meg a a pártmunka szerveként for- k™gresszust megelőző be" miif.ak és m Vts/a-teinek fej- számolási-választási kamlesziúsét. VI nriez Különös pányban. A párt irányító szerepéről Szovjet társadalom dinamikus fejlődése, a kommunizmus építésének növekvő méretei, a nemzetközi porondon kifejtett tevékenységünk megköveteli, hogy állandóan tökéletesítsük a pártirányítás színvonalát a gazdaság és a kultúra fejlesztésében, a tömegek nevelésében, javítsuk a tömegek kőzött végzett szervező és politikai munkát. A párt vezető szervei tevékenységének áttekintése után Brezsnyev hangsúlyozta: A pártirányítás szintje közvetlenül függ attól, hogy mennyire harcosan és kezdeményezően tevékenykednek a pártunk gerincét képező pártalapszervezetek. A pártalapszervezetek a gazdasági és kulturális épír tés első vonalában állnak, a tömegek sűrűjében tevékenykednek. Munkájuk nagy mértékben teszi lehetővé, hogy a párt politikája egyesüljön a néptömegek élő, alkotó tevékenységével, hogy sikeresen oldják meg a gazdasági-politikai és az eszmei-nevelö feladatokat. A pártvezetés sikerének legfontosabb feltétele -j— folytatta — a lenini munkastílusban rejlik. A lenini stílus — alkotó, szubejktivizmustól mentes, amelyet a társadalmi jelenségekhez va. ló tudományos hozzáállás hat. át. Ez a stílus nagyfokú igényességet követel meg a kommunistáktól, igényességet. maguk és mások iránt, kizárja az önelégültséget, ellentmond a bürokratizmus és a formalizmus bármiféle megnyilvánulásának. Ezzel kapcsolatban a kritika és az önkritika kérdéséről szólva Brezsnyev hangsúlyozta, hogy az ember iránti bizalomnak és tiszteletnek a kitűzött feladat iránti magas fokú igényességgel kell párosulnia. Ez a partmunka és egész munkánk törvénye. És természetes az, elvtársak, hogy a kritikára való helytelen reagálásra a pártszerveknek mindig határozottan, operatívan kell válaszolniok. A határozott válaszon természetesen nem a nyers kifejezéseket, hanem a dolog lényegét értjük. A kritika értéke igazságosságában, a felvetett kérdések társadalmi jelentőségében van. Ami pedig az önkritika értékét illeti azt őszinte volta, a hibák és a hiányosságok gyors kijavítására való készség határozza meg. A bírálat és az önbírálat kérdése mellett a Központi Bizottság áttekintett egy másik témakört is — a párthatározatok végrehajtása felügyeletének és ellenőrzésének problémáját. Az elfogadott határozatok teljesítésének felügyelete és ellenőrzése a szervező munka legfontosabb része. Minden pártvezető, minden tanácsi és gazdasági vezető, minden pártszerv, minden pártalapszervezet feladata. Minderről most nem azért beszélek, mintha pártunkban az elfogadott határozatok teljesítésével, vagy a bírálat és önbírálat helyzetével kapcso'atban valamiféle aggasztó helyzet alakult volna ki. Másról van szó. A lenini munkastílushoz való rendíthetetlen ragaszkodás minden pártszervezet, minden tanácsi és gazdasági szerv tevékenysége sikerének, valamennyi tervünk realizálásának előfeltétele. A káderpolitika jelentősége A párt káderpolitikájának jelentőségéről szólva megállapította: A korszerű vezetőnek egyesítenie kell magában a pártosságot a hatásköri illetékességgel, a fegyelmezettséget a kezdeményező készséggel és a dolgokhoz való alkotó hozzáállással. Ugyanakkor a vezetőnek bármely helyen tiszteletben kell tartania a társadalmi, politikai, nevelési szempontokat, érzékenynek kell lennie az emberek szükségletei és igényei iránt, példát kell mutatnia munkájában és életmódjában egyaránt. A pártban — folytatta — tartósan megszilárdult a káderekről való gondoskodás. Véget vetettünk a pártmunkások inodokolatlan, gyakori áthelyezése gyakorlatának. Ez azonban egyáltalán nem jelenti azt, hogy a káderstabilitás jelszavával vezető posztokon maradhatnak olyanok, akik, mint mondják, nem húzzák a terheket, nem birkóznak meg kötelezettségeikkel. Még kevésbé lehet vezető munkakörben hagyni olyan embereket, akik felelőtlenek, nem tudnak megszabadulni a múlt terheitől, és feltételezik, hogy munkakörük egymagában biztosítja számukra a tekintélyt és a tiszteletet. Az SZKP Központi Bizottsága a beszámolási időszakban azt az álláspontot képviselte. hogy nem lehet párt•e/ctő ex, aki elveszíti saát tevékenysége kritikus ér' kelésének készségét, elszánd a tömegektől, hízelgőket "s ta'wnralókat „termel ki" maga körül, aki elvesztette a kommunisták bizalmát Gondolom, hogy a kongreszszus támogatja a kérdés ilyen módon való felvetését. A párt nagyra értékeli a kádereket, bízik alkotói képességeikben, gondoskodással fejleszti és neveli őket Nem lehet kétség afelől, hogy kádereink a nép iránti felelősségük tudatában továbbra is minden erejüket, tudásukat és tapasztalatukat a kommunizmus érdekében kamatoztatják. Társadalmi rendünk ereje a tömegek tudatosságában rejlik. S a párt állandó feladatának tartja a kommunista tudatosság, a kommunizmus építésére való készség, akarat és képesség növelését A beszámolási időszakban az emberek eszmei nevelésének kérdései, az új ember, a kommunizmus méltó építője kialakításának problémái nagy helyet foglaltak el egész munkánkban. Az SZKP a kommunista nevelést, mint egész forradalmi átalakító tevékenységét a marxista—leninista elmélet szilárd alapján folytatja. A marxizmus—leninizmus a helyes stratégia és taktika kidolgozásának egyetlen megbízható alapja. Lehetővé teszi, hogy megértsük a történelmi távlatokat, segít meghatározni sok évre előre a társadalmi-gazdasági és politikai fejlődd irányát, helyesen tájékozódni a nemzetközi eseményekben. A marxizmus—leninizmus ereje az állandó alkotó fejlődésben van. Erre tanított Marx. Erre tanított Lenin. Útmutatásaikhoz pártunk mindig hű marad! lati tevékenysége teljes bizonyossággal megmutatták a marxizmus—leninizmus lényegét kifejező elméleti tételek és elvek megingathatatlanságát. A párt és az állam olyan problémák kutatását igényli, amelyek mindenekelőtt a termelés és a termelésirányítás sokoldalú fejlesztésével kapcsolatosak, olyan ajánlásokat, amelyek lehetővé teszik a termelés hatékonyságának lényeges emelését. Lényegbevágóan fontosnak tűnik olyan kérdések mélyre ható kutatása, amelyek társadalmunk, annak termelőerői fejlődési tendenciáival kapcsolatosak. Ide tartozik például a munka jellege és tartalma fejlett szocializmus feltételei között, a társadalmi szerkezet változásai. A különböző tudományok képviselőinek egyesített erőfeszítéseit követeli az olyan problémák áttekintése, mint a munka szerinti elosztás tökéletesítése, az erkölcsi és anyagi ösztönzés összekapcsolása, a szocialista mindennapi élet és sokoldalú kultúránk fejlesztése. Tovább kell tanulmányozni ezen kívül államiságunk, a nevelő, ideológiai munka formáinak és módszereinek fejlődési problémáit Ezzel kapcsolatban nagy figyelmet érdemel a közvélemény tanulmányozása. Egyre inkább fokozódik a tudományos kutatás jelentősége, a világfejlődés és a nemzetközi kapcsolatok alapvető problémái, a forradalmi folyamat és különböző áramlatainak kölcsönhatása és egysége, a demokráciáért, valamint a szocializmusért folytatott, harc kölcsönhatása, az erők egymás elleni harca, s korunk fő kérdése, a háború és béke kérdésében. A világpolitika kedvező változásai, az enyhülés — hangoztatta a továbbiakban — jó lehetőségeket teremt a szocializmus eszméinek széles körű terjesztése számára. Másfelől azonban a két rendszer eszmei harca tevékenyebbé, az imperializmus propagandája pedig kifinomultabbá válik. A két világnézet küzdelmében nem lehet helye a semlegességnek és a kompromisszumoknak. Itt magas folcú politikai éberségre, tevékeny, operatív és meggyőző propagandamunkára, az ellenséges ideológiai diverzió idejében való visszautasítására van szükség. Az elmúlt időszakban a pártszervezetek sok erőfeszítést fordítottak a dolgozók hazafias nevelésére és egyidejűleg a tömegek internacionalista tudatának erősítésére. Ebből a szempontból kiemelkedő szerepet töltött be a Szovjetunió fennállása 50. évfordulójának, a Nagy Honvédő Háborúban aratott győzelem 30. évfordulójának megünneplése. Az elmúlt fél évszázad munkasikereiben, a Nagy Honvédő Háború harci hőstetteiben fejlődött ki és edződött meg országunk összes osztályának és társadalmi csoportjának, népnek és nemzetiségének megbonthatatlan egysége. S ez az egység, minden szovjet embernek ez az összeforrottsága, odaadásuk nagy hazájuk iránt, a népek internacionalista testvérisége vált az elmúlt jubileumok alapgondolatává. S ebben állt hatalmas politikai és nevelő jelentőségük. A párt egyik legfontosabb feladata volt és marad, hogy megerősítse a dolgozók, mindenekelőtt a fiatal nemzedék tudatában a szovjet hazafiság és a szocialista internacionalizmus eszméit, a szovjetek országa, a hazánk iránti büszkeséget, a szocializmus vívmányai védelmére való készséget. Brezsnyev ezután méltatta a hadseregben folyó nevelő munka jelentőségét, majd megállapította, hogy a politikai és a munkára való nevelés szoros összefonódásának szemléletes eredménye a szocialista verseny jelenlegi fellendülése. Mindannyian örülünk annak, hogy milyen mély gyökereket eresztettek a szocialista verseny lenini eszméi. Büszkék vagyunk arra, hogy a . verseny élvonalában a kommunisták haladnak. A verseny mély hatással van a gazdasági gyakorlatra, az ország társadalmi-politikai életére, az erkölcsi légkörre. Közös harci jelszavunk, hogy minden módon fejlesszűk tovább a szocialista versenyt, a munkához való kommunista viszonyért folyó mozgalmat. A népművelés és a szakmai képzés és az egész közoktatási rendszer tökéletesítéséről szólva megállapította: Semmi sem emeli úgy a személyiséget, mint a tevékeny pozíció az életben, a társadalmi kötelezettségek Iránti tudatos viszony, amikor a szavak és a tettek egysége a magatartás mindennapos normájává válik. Az ilyen pozíció kidolgozása az erkölcsi nevelés feladata. Jelentős eredményeket értünk el a szovjet nép anyagi jólétének javításában. A jövőben is következetesen tevékenykedünk e feladat megvalósításán. Az anyagi lehetőségek növekedésének azonban állandóan együtt kell járnia az emberek eszmeierkölcsi és kulturális színvonalának emelésével. Máskülönben a kispolgári pszichológia csökevényei jelentkezhetnek. Ezt nem szabad figyelmen kívül hagyni. Minél magasabbra emelkedik társadamunk fejlődése, annál tűrhetetlenebbé válnak a szocialista erkölcsi normáktól való, még tapasztalható elhajlások. A nyerészkedés, a szűk tulajdonosi tendenciák, a huliganizmus, bürokratizmus és az emberek iránti közömbösség ellentétben áll rendszerünk lényegével. Az ilyesfajta jelenségekkel vívott harcban messzemenően támaszkodni kell a dolgozói kollektíva véleményére. fel kell használni a sajtó bíráló szavát, a megnyőzés módszereit és a törvény ereiét — minden rendelkezésünkre álló eszközt. A tömegtájékoztató és a propagandaeszközök szerepét említve aláhúzta, hogy szükség van az újságok, folyóiratok, a rádió és a televízió anyagi-műszaki bázisának megújítására is. ge és szakmai tudása a népet, a kommunizmus ügyét szolgálja. Az irodalom vagy a képzőművészet tehetséges alkotásai a nép vagyonát gyarapítják. Jól tudjuk, hogy a művészi szó, a színek játéka, a kő kifejezőképessége, a hangok harmóniája megihleti a kortársakat, és továbbadja az utódoknak a szív és a lélek emlékeit nemzedékünkről, korunkról, annak megpróbáltatásairól és vívmányairól. Azt kívánjuk tehát művészeinknek — párttagoknak, pártonkívülieknek egyaránt. —, hogy hozzanak létre történelmünkhöz, nagy jelenünkhöz és jövőnkhöz, pártunkhoz és népünkhöz, nagy hazánkhoz méltó új alkotásokat. Felépült a fejlett szocialista társadalom A kommunista építés sorári végzett egész munka fő irányvonalát a szovjet társadalom politikai rendszerének sokoldalú fejlesztése jelenti. A szocialista államiság tökéletesítéséről, a szocialista demokrácia továbbfejlesztéséről, az állami és a társadalmi élet jogalapjának megszilárdításáról, a társadalmi szervezetek tevékenységének aktivizálásáról van szó. Ebben a munkában a párt, és Központi Bizottsága abból indult és indul ki, hogy országunkban felépült a fejlett szocialista társadalom, amely fokozatosan kommunista társadalommá alakul át: abból indult és indul ki, hogy államunk össznépi állam, amely kifejezi az egész nép érdekeit és akaratát. Megállapította, hogy az államszervezet építése területén a párt különleges figyelmet fordított a tanácsok munkájára. Majd foglalkozott a törvényhozás tökéletesítésének, a szocialista jogrend megszilárdításának kérdésével. Nyilvánvalóan Itt/az ideje, hogy kiadjuk a szovjet állam törvénykönyvét. Ez hozzá fog járulni egész jogrendünk stabilitásának növeléséhez. Törvényeinket hozzáférhetőbbé teszi az összes szovjet állampolgár számára. Magától értetődő, hogy állandó figyelmet szenteltünk és a jövőben is szentelünk a rendőrség, az ügyészség, a bíróságok, az igazságügyi szervek tevékenysége tökéletesítésének, amelyek őrzik a szovjet törvényességet, a szovjet társadalom érdekeit, a szovjet állampolgárok jogait Az ország védelmi képességének megszilárdítása Megállapította, hogy: az imperialista államok hírszerző ügynökségeinek a különféle külföldi szovjetellenes központoknak és egyéb ellenséges elemeknek aknamunkájától megbízhatóan védik a szovjet társadalmat az állambiztonsági szervek. Mindezekben az években — folytatta a szónok — pártunk kellő figyelmet szentelt országunk védelmi képessége megszilárdításának és a fegyveres erők tökéletesítésének. Fejlődött a fegyveres erők korszerű fegyverekkel és haditecnikával való felszereltsége, nőtt a személyi állomány harci felkészültségének és ideológiai felvértezettségének minősége. Mindent öszszevetve, elvtársak, a szovjet nép bizonyos lehet abban, hogy alkotó munkájának gyümölcsei biztos védelmet élveznek. Senki sem kételkedhet abban sem. hogy pártunk mindent megtesz annak érdekében, hogy a Szovjetunió dicső fegyveres erői a jövőben is rendelkezzenek minden szükséges eszközzel felelősségteljes feladatuk végrehajtásához, ahhoz, hogy őrzői legyenek a szovjet nép békés munkájának, támaszai a világbékének. A fiatalok és a nők dőntő szerepe A művészet pártossága A világnézeti nevelés íontossága Ismeretes, hogy minden el- kásosztály és az összes dolmélet valóságértékének is- gozó forradalmi harca, a mérve a gyakorlat A mun- kommunisták egész gyakorAz irodalom és a művészet kérdéseire rátérve, megállapította: Az elmúlt évekre jellemző volt, hogy tovább aktivizálódott annak az alkotó értelmiségnek tevékenysége, amely egyre jelentékenyebben járul hoízá az egész párt, az egész nép ügyéhez, a kommunista társadalom építéséhez. Hangsúlyozta: az irodalom és a művészet kérdéseinek pártos kezelésmódja egyesíti magában az alkotó értelmiségi iránti tapintatos magatartást, az alkotói útkereséshez nyújtott támogatást és az elvszerűséget. Bármely alkotás társadalmi jelentőségének értékelésében a fő szempont természetesen továbbra is az illető alkotás eszmei irányzata marad. így lenini módon jár el a KB és járnak el a pártszervek, nagy munkát végezve az ideológiai tevékenységnek ezen a területén. Mélységes elismerést érdemelnek a szovjet írók, festők. zeneszerzők, a színház, a film, a televízió dolgozói, mindazok, akiknek a tehetséBrezsnyev ezután méltatta a szovjet politikai rendszer elválaszthatatlan részét képező társadalmi szervezetek szerepét. Kiemelte, hogy a szakszervezetek mindenekelőtt arra hivatottak, hogy a dolgozók jogait és érdekeit védelmezzék, aktívan foglalkozzanak a hétköznapi és szociális kérdésekkel. Megállapította, hogy a lenini Komszomol 35 milliós serege a párt megbízható segítőtársa, s bármilyen feladatot tűz ki a párt, a Komszomol a fiatalság lelkesedésével harcol azok megoldásáért Kiemelte a szovjet nők rendkívüli szerepét az eddigi eredményekben és győzelmekben. s hangsúlyozta: Azoknak a fontos feladatoknak a megoldásához, amelyeket a kongresszusunk tűz ki a társadalmi élet minden szféráiéban, kétségtelen, hogy jelentősen hozzájárulnak majd dicső asszonyaink ls. Ezután emlékeztetett arra, hogy a Szovjetunió külföldi bírálói gyakorta elferdítik azoknak az intézkedéseknek az értelmét, amelyeket a szovjet állam foganatosít a törvényesség és a jogrend szilárdítása céljából. Rámutatott, hogy fegyelem és szilárd közrend nélkül a demokrácia megvalósíthatatlan. Ha minden állampolgár felelősséget érez kötelezettségei iránt, a nép érdekti iránt, csakis ez az egyedüli megbízható bázis a szocialista demokratizmus elveinek, a valódi sz amely: szabadságnak a lehető legteljesebb megvalósításához. Emlékezzünk csak Lenin azon szavaira, hogy társadalmunkban erkölcsös minden, ami a kommunizmus építésének érdekeit szolgálja. Ugyanígy elmondhatjuk, hogy demokratikus számunkra az, ami a nép érdekeit, a kommunista építés érdekeit szolgálja. Azt, ami ellentmond ezeknek az érdekeknek, elutasítjuk, és senki sem győzhet meg bennünket arról, hogy ez helytelen eljárás. Ma már nemcsak elméletből, hanem több éves tapasztalatból is tudjuk: ahogyan valódi demokrácia lehetetlen szocializmus nélkül, épp úgy szocializmus is lehetetlen a demokrácia szüntelen fejlesztése nélküL A szocializmus — folytatta Brezsnyev — dinamikusan fejlődő társadalom. Egy napot sem állunk egy helyben, állandóan előre haladunk. Ennélfogva, annak a munkának, amelyet társadalmunk politikai rendszerének tökéletesítése céljából végeztek, mélyen szántó társadalmi értelme és jelentősége van. Ismétlem, sokat tettünk. Most itt az ideje, hogy öszszefoglaljuk mindazt, amit már megvalósítottunk. A Szovjetunió új alkotmánytervezetének előkészítésénél ebből indulunk ki. Ez a munka gondosan, sietség nélkül folyik azért, logy a lehetőségekhez képest, minél pon-