Délmagyarország, 1976. február (66. évfolyam, 27-51. szám)

1976-02-21 / 44. szám

6 Szombat, 1976. február 21.' Meg­emlékezések Kun Béláról Kun Béla születésének 90. évfordulója alkalmából pén­teken koszorúzási ünnepsé­get tartottak Budapesten, a Kun Béla téri emlékműnél. A zászlókkal fellobogózott téren az emlékműnél dísz­őrség sorakozott fel, a meg­emlékezés a Himnusz hang­jaival kezdődött Az MSZMP Központi Bi­zottsága nevében koszorút helyezett el Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, az országgyű­lés elnöke és Cservenka Fe­rencné, az MSZMP KB tag­ja, a Pest megyei pártbi­zottság első titkára, a Hon­védelmi Minisztérium részé­ről Czinege Lajos vezérezre­des, miniszter és Csémi Ká­roly altábornagy, államtit­kár; a külügyminisztérium részéről Púja Frigyes mi­niszter és Marjai József ál­lamtitkár, a VIII. kerületi pártbizottság képviseletében Szabó István első titkár és dr. Sühajda József, a helyi tanács elnöke; a KISZ ke­rületi bizottsága részéről Prókai Zoltán KISZ-titkár és Poór Gabriella úttörőtit­kár koszorúzott. A kegyelet és a megem­lékezés virágaival borították az emlékművet Kun Béla hozzátartozói harcostársai, továbbá a Kun Béla nevét viselő szocialista brigádok küldöttei és az iskolák út­törő-szervezeteinek képvise­lői. A koszorúzási ünnepség az Internaclonáléval ért vé­get. Szombathelyen, ahol 1919 májusában nagy hatású be­szédet mondott Kun Béla, koszorúzási ünnepséget ren. deztek a Köztársaság tér 15. számú há2 falán elhelyezett emléktáblánál. . Kun Béla születésének év­fordulójáról pénteki s'ámá­ban a moszkvai Pravda is megemlékezett. A moszkvai magyar nagykövetségen ün­nepséget rendeztek az évfor­duló alkalmából. Jobb ellátást ígér Az A FIT szentesi telepén autósbolt nyílt. A 100 négy­zetméter alapterületű kor­szerű üzlet raktárában Pols­ki-Fiat, Wartburg, Trabant, Skoda és Zsiguli személy­gépkocsi alkatrészek, autó­ápolási, biztonsági és egyéb felszerelések sorakoznak. A mintegy egymillió forintból épült autósbolt a XI. s'ám t Autójavító Vállalat szolgál­tatásait bővíti. Molnár József felvétele endült a vasúti A MAV szegedi igazgató­ságának idén tíz- és fél mil­lió tonna áru elszállításáról kell gondoskodnia. E jelen­tós mennyiség nagy részét, hatmillió tonnát az igazga­tóság területén rakják va­gonokba, a többit pedig ott fogadják. Az idei feladatok sikeres megoldására már ta­valy felkészültek a vasuta­sok. Tárgyaltak az építő­vállalatokkal, kérték, hogy az első negyedévben minél több kavicsot és kohósalak­követ fogadjanak. A vasút Vagonparkja ugyanis ilyen­kor kevésbé foglalt, mint a nyári és őszi hónapokban. A megbeszélések eredmé­nyesnek bizonyultak: eddigi tíz nagyvállalattal kötöttek előszállítási szerződést, ösz_ szesen 456 ezer tonna anyag fogadására. Ugyancsak len­dületes az igazgatóság terü­letéről való elszállítás is, hi­szen idén eddig 482 ezer tonna árut pakoltak a va­gonokba az állomásokon. Ka­vicsból 58 ezer ásványolai­ból 37 ezer, fűrészelt fából és tűzrev?lóból 15 ezer, cu­korrépából pedig 105 e2er tonnányit küldtek az ország más területeire. A répasze­zon egyébként január végén fejeződött be, a szegedi igaz­gatóság vasutasai összesen 732 ezer tonna cukorrépát raktak vagonba. Február elejétől kedvezőt­lenebbek a fuvarozás körül­ményei. A hideg, az erős fagyok miatt hetekig szó sem lehetett sóderszállítás­ról, így természetesen a vas­utasok februári tervének teljesítéséről sem. Most, az időjárás javulásával, lehe­tővé válik a hátrány ledol­gozása. Az elmúlt napokban is­mét föllendült a munka a vasúton. Dunavecséről újra szállítanak sódert, mégpedig naponta 60—65 kocsival. Leg­több kavicsot most is a DÉLÉP fogad. Pénteken hajnalban az első irányvo­nat is befutott 51 kocsi só­derrel. Adonyból ugyancsak érkezett irányvonat 19 ko­csi hasonló rakománnyal. Megkezdte termékeinek exportálását a konzervgyár. Csehszlovákiába, Szovjet­unióba és az NDK-ba he­tente 20—25 vagonnyi kon­zervet küldenek a rókusi ál­lomásról. Hódmezővásár­helyről cirokmagot szállíta­nak a vasutasok Lengyelor­szágba. mégpedig naponta két kocsival. A február ele­ji megtorpanásnak vége te­hát A következő hetekben várhatóan még jobban sike­rül kihasználni a szállító­eszközöket. Ez a vasutasok és a fuvaroztatók közös ér­deke. Bz országgyűlés külügyi bizottságának ülése Magyarországnak a fejlődő országokkal kiépített kapcso­latairól, illetőleg a külszol­gálatban nehéz éghajlati kö­rülmények között dolgozó magyar állampolgárok egész­ségügyi ellátásának javításá­ról volt szó pénteken az or­szággyűlés. külügyi bizottsá­gának ülésén. A tanácskozáson, amelyen Gyenes András elnökölt, je­len volt Péter János, az or­szággyűlés alelnöke is. Az első napirendi témát Garai Iparszerű kukorica­termesztési rendszer A kukoricatermelés fejlesztése, területének növe'é-e, a termését"agok emelkedése már a IV. ötéves len-ben is je­lentós szerepet kavott. Az V. ötéves tervben a gabonater­mesztés, ezen belül a kukoricatcrmesz'és további dinamikus fejlődése várható. A jelenlegi 1,4 millió hektár területet 1J> millió hektárra kell növelni, ami közel 500 ezer hektár területfejlesztést jelent. Az elkövetkező időkben is a ter­melési rendszerek alkalmazása indokolt. A kukoricater­mesztésben többféle termelési rendszer ismert. A gazda­ságok választhatnak, s a területükön legjobban alkalmaz­ható módszerek alapján termelhetik a kukoricát. A termelési rendszerek el­terjedése, s ezáltal a terme­lés korszerűsödése ma már a mezőgazdaság értékmérője is. Csongrád megyében, ahol tradíciója van a gabonafélék termelésének, viszonylag ke­vés gazdaság tagja valame­lyik termelési rendszernek. A gazdaságosabb termelés érdekében megyénkben is indokolt lenne az új techno­lógiai formák gyorsabb el­terjedése. A bábolnai iparszerű ku­koricatermesztési közös vál­lalatnak nyolc gazdaság a tagja Csongrád megyében. Több mint 10 ezer hektár te­rületen, két fő körzetben — Makó és Hódmezővásárhely környékén — termeszt ku­koricát néhány mezőgazda­sági üzem. Az elmúlt évben a termésmíztonságot nagy­ban befolyásolta a belvízkár, noha a hőmérsékleti, csapa­dék- és napfényviszonyok országosan jók voltak. Ezért sok üzemben a megyén kívül rekordtermés születelt, ná­lunk viszont károk befolyá­solták az eredményességet. Az 1975-ös esztendőben 9,3 százalékos termésnö.vekedés volt a termelési rendszerben. Jellemző, hogy a kukorica­termelés országos átlagter­mése 41 mázsa hektáronként, a bábolnai rendszerben dol­gozó 188 mezőgazdasági üzem átlagtermése pedig, a káro­sodott területeket is beleért-, ve, 62,3 mázsa. A megyénk­ben a legjobb termésátlagot a makói Kossuth Termelő­szövetkezet érte el, hektá­ronként 59 mázsás ered­ménnyel, ami a termelési rendszer átlaga alatti. A ter­méseredmények szerinti be­sorolás szerint a 188 IK-E­gazdaság között ez a terme­lőszövetkezet a 103. helyre került. A hódmezővásárhe­lyi Vörös Csillag Termelő­szövetkezet az 56,6 mázsás termésével a 118., a makói Úttörő Tsz 56 mázsás ered­ményével 122., a makói Jó­zsef Attila Tsz 54 mázsával 131., a hódmezővásárhelyi Szántó Kovács János Tsz 138. az 53 mázsás kukorica­termésével. Jóval gvengébb az ered­ménye a földeáki Egyetértés Tsz-nek (43 mázsa), a Gor­zsai Á'lami Gazdaságnak (41 mázsa) és a Hódmezővásár­helyi Állami Tangazdaság­nak (23.5). Ezek az alacso­nyabb eredmények a követ­kező években, ha a csapa­dékmennyiség az átlagos kö­rül alakul, akkor jelentős mértékben megnövekedhet­nek. Nem lehet azonban egyértelműen az időjárásra várni. El kell végezni időben a munkákat, s a technológiai utasítások szigorú betartásá­ra kell törekedni. A ponto­san betartott technológia biztosítani fogja az állandó­an növekedő terméseredmé­nyeket. R. V. Róbert külügyminiszter-he­lyettes, a másodikat Nagy Miklós, a külügyi bizottság titkára terjesztette elő, és az frásos tájékoztatáshoz szóbeli kiegészítést fűzött Udvardi Sándor külkereskedelmi, dr. Medve László egészségügyi miniszterhelyettes, valamint dr. Rosta Endre, a Kulturá­lis Kapcsolatok Intézetének elnöke is. Ezután részletesen elemezték a témákat a kép­viselők és a meghívott más szakemberek. A vitában fel­szólalt a képviselők közül Nánási László, Kállai Gyula, Stock János, dr. Bartha Ti­bor, Kelen Béla, dr. Pesta László, Tausz János, dr. Né­meth Pál, dr. Lukács János és Sebesi Lászióné, továbbá kifejtette véleményét Székács Imre, a TESCO vezérigazga­tója, dr. Várnai Ferenc, az Orvostovábbképző Intézet fő­orvosa, dr. Juszt Lajos, a Pénzügyminisztérium főosz­tályvezetője és Keresztes Bé­la, a SZOT Társadalombizto­sítási Főigazgatóságának osz­tályvezetője. A tagkönyvcserét megelőző beszélgetésekre készülve, a pártalapszervezetek vezetőségei most m'nJenütt át­tekintik a pártmegbízatások rendszerét. Számba ve­szik, vajon a legfontosabb feladatok megoldására irányul­nak-e, kellően összhangban állnak-e a párttagok képessé­geivel, érdeklődési körével. Számos párttag esetében nincs szükség semmiféle fej­törésre. Hiszen igen sokan töltenek be különféle választott tisztségeket a pártszervekben és az alapszervezetekben, a különféle társadalmi mozgalmakban, tömegszervezetekben. Számukra az elsődleges megbízatás e tisztség jó ellátása^ örvendetes, hogy ma már csak nagyon elvétve fordul elő a tömegszervezeli munka lebecsülése; jóformán minden pártvezetőség megfelelően értékeli, ha a pártszervezet va­lamelyik tagja mondjuk szakszervezeti bizalmi, a KISZ­szervezet propagandistái a, vagy az ifjúsági klub vezetője, népi ellenőr, az MSZBT-tagcsoportot. avagy a műszakiakat összefogó társadalmi.szervezet tevékenységét szervezi. Gon­dot inkább a munkahelyen kívül folytatott társadalmi te­vékenység értékelése okoz. Tagjainak a lakóterületi közélet­ben való részvételét némelyik pártszervezet még mindig valamiféle „hobbi"-ként kezeli, a szabad idő magánügyként felfogható eltöltéseként. S nem úgy, ahogyan kellene: meg­becsülendő pártmunkaként. amelynek jó ellátását az illető kommunista alapszervezetének is figvelemmsl kell kísérnie, értékelnie és szükség esetén segítenie. A beszélgetések jó alkalmai jelentenek arra hogy ezt a szemléletet végképp száműzzék, s a fontos pártmegbízatások között vegyék számba, ha valaki tanácstag, nmfronttestfilet tagja, lakó­bizottságot iránvít. avagy a fa'alokkal foglalkozik a lakó­területen: az ifjúsági szerveze'ben, a szülői munkaközösség­ben, sportegyesületben, vagy művészeti csoportban. Mint a példák is tanúsítják, a párttagok számottevő része valamilyen rendszeres elfoglaltsággal járó, állandó közéleti-mozgalmi feladatot lát el. (S a kör szélesebb az említettnél, hiszen ide kell sorolnunk a párt- és tömegszer­vezeti oktatás propagandistáit, a munkásőröket, az irányító mozgalmi testületek állandó aktivistáit, munkabizottságaik tagjait és így tovább.) Hasznos és célszerű, ha minden rendszeres elfoglaltság­gal járó közéleti feladatot állandó oártmegbízatásként is rögzítenek, megerősítenek. Ám bármilyen eok is az ilyen feladat, minden párttagnak mégsem jut belőlük. S nem is kell hogy lusson, hiszen a közvetlen munkahelyi feladatok ellátásával kapcsolatban is nagyon sok olyan teendő adó­dik, amely a kommunisták felelősségteljes részvételét igényli. A párthatározatokat mindenekelőtt a munkahelye­ken kell a gvakorlatban megvalósítani — legyen szó akár a gazdálkodásra, a termelésre vonatkozó határozatokról, akár a közokta+ás. a közművelődés, a tudományok fejlesz­tését célzó állásfoglalásokról, illetve a közgondolkodás for­málásáról. A pártszervezetek időről időre áttekintik ezzel kapcsolatos munkájukat, s megszabiák a további teendőket. Ahol a feladatok meghatározása konkrét és kézzelfogható — s arra kell törekednünk, hogv ez mindenütt fgv legyen —. ott számos párttag részére kínálkozik tennivaló. Ezeket helyes pártmegbízatássá formálni, s azután ily módon szá­mon kérni, értékelni teljesítésüket N emcsak azért szükséges ez. hogy tovább növekedjék a pártmegbízatással rendelkezők száma, s ezáltal fo­kozódjék a párttagság aktivitása. Még fontosabb In­dok, hogy maga az élet állít elénk ilyen feladatokat. Ma az üzemekben, szövetkezetekben, hivatalokban a korábbinál nehezebb feltételek mellett kell eleget tenni a színvonala­sabb. hatékonyabb gazdálkodás követelményeinek, s ez szükségszerűen érinti a" pártmegbízatások rendszerét is. Pártmeghízatásként kaphatják kommunista munkások, hogy felvilágosító szóval, személves példamutatással, a gya­korlatlanabbak segítésével mozdítsák elő műhelyük, üzem­részük áttérését valamilyen üj, gazdaságosabb gyártmány előállítására, megtakarítást hozó, korszerűbb technológiai eljárás alkalmazására. Pártmegbízatást lehet politikai mun­kával elősegíteni, a munkaerő bizonyos átcsoportosítását, a gazdaálkodás szükségletei szerint. Pártmegbízatásul adható kommunista termelésirányítóknak a munkaszervezés fej­lesztésével kapcsolatos többletterhek vállalása, a munkások szakmai képzésének segítése, netán az ügyvitel öntevékeny ésszerűsítése. Széles tehát a pártmegbfzatások skálája. De a legfonto­sabb az, hogy közülük egy se legyen formális, hogy mind­egyik valamilyen valóságos probléma megoldását, tényleges feladat ellátását szolgálja. GYENES LÁSZLÓ Ülésezett a népfront megyei nöbizottsága Napjaink nőmozgalmának jelentős fórumai a népfront nőbizottságainak rendezvé­nyei. A megyei és városi nő­bizottság év eleji feladatai közé tartozik a munkaterv elkészítése, melynek az idén elvi alapját az MSZMP XI. kongresszusának határozatai, a Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsa titkárságának és Csongrád megyei elnökségé­nek állásfoglalásai, ajánlásai adják meg. Az idei tervek tükrözik a népfront VI. kongresszusára való előké­születeket is. Ebben az évben is kiemelt feladatuknak tekintik a nő­bizottságok, hogy a lakóte­rületükön élő és dolgozó lá­nyok, asszonyok helyzetét fi­gyelemmel kísérjék, és olyan programokat szervezzenek számukra, amelyek növelik általános és szakmai művelt­ségüket. A tudatos szemlélet­formálásban továbbra is gon­dot fordítanak arra, hogy erősítsék a család összetarto­zásának gondolatát, az anya­ság megbecsülését, a gyerme­kért, a jövőért vállalt fele­lősségérzetet. A ma asszonyának azon­ban nemcsak a családban kell helytállnia, hanem mun­kahelyén és a közéletben is. Ehhez a nem könnyű fel­adathoz szintén segédkezet nyújtanak a nőbizottságok, igyekeznek minél több lényt és asszonyt meggyőzni arról, hogy képesek aktívan részt­venni a politikai és közélet­ben is. Erre a munkára egyébként maguk a nőbizott­ságok is lehetőséget adnak, s célúk az, hogy minél több — különböző társadalmi ré­teghez tartozó — asszonyt vonjanak be tevékenysé­gükbe. A népfront Csongrád me­gyei nőbizottságának tegna­pi, pénteki ülésén Molnár Sándor, a népfront megyei titkára ismertette azokat a feladatokat, amelyek a nőbi­zottságokra várnak a nép­front VI. kongresszusának előkészítésében. Az idei mun­katervet pedig Ábrahám II­lésné, a megyei nőbizottság titkára ismertette, melyet a jelenlevőn elfogadtak.

Next

/
Thumbnails
Contents