Délmagyarország, 1976. február (66. évfolyam, 27-51. szám)

1976-02-21 / 44. szám

I Szombat, 1976. február 21. Záróvonal Előre hallom a vá­laszt: suszternak rossz a cipője, szabónak ódiva­tú a ruhája, tanárnak neveletlen a gyereke. Miért is szúr hát sze­met a rendőrség Párizsi körúti oldalán laza ösz­szevl szaságban várako­zó autók sora? Igazán csak a praktikusság ve­zérel, amikor szóvá te­szem a dolgot. Ráadásul jóformán semmibe sem kerülne felfesteni a parkolóhelyeket a nem­régiben szélesített úttest oldalában, és akkor a legszerényebb számítá­sok szerint is kétszer annyi gépkocsi állhatna ott szabályos rendben. Tegnap is csak úgy volt, mint előtte hete­kig. Beállt a járdasze­gélyhez egymás után szorosan egy tucatnyi autó, nagyjából érkezési sorrendben. A később jövők —1 nem tehetvén mást, meg aztán a par­kolóhely elég széles eh­hez — a járdamenti sorral párhuzamosan kezdték építgetni ugyan­csak hosszú oszlopukat. Hiába, nagy az ügyfél­forgalomé Igenám, csak­hogy dolguk végeztével szállingóztak vissza az előbb érkezettek, és rést nem találván a belső sor autói között, jó ide­ig várhattak, mire elin­dulhattak. Ott toporog­tak, ők a szabályosak, várták, míg vissza nem érkezik egy-egy sza­bálytalanul várakozó autó vezetője. Namár­most. Ha a Nagykörút­nak ezt az egy saroknyi részét azért szélesítet­ték meg, hogy a rend­őrséghez, a piacra, a postához, az MHSZ-hez, a gyógyszertárhoz érke­ző autósoknak parkoló­helyet biztosítsanak, nem kellene az utolsó, igazin nem túl költsé­get simítással, a burko­lati jelek felfestésével pontot tínnl a munka végéreT Ha pedig az elutasító válasznak ez lesz az oka: hidegben nem használható a speciális fehér festék, akkor van más megoldás. Egyetlen kiegészítő ábra a vára­kozást jelző tábla alatt utalhatna arra, hogy itt a járdára merőlegesen vagy 45 fokos szögben szabad esak megállni. Mert a belső gépkocsi­sor záróvonallal egyen­értékű, áthatolhatatlan fala ~ éppen a közle­kedésbiztonság őreinek épülete előtt — ellent­mond az új KRESZ sza­bályainak. P. K. Repülőgépek és légörvények Az egyre nagyobb szám­ban forgalomba kerülő óriás utasszállító repülőgépek — ilyeni például az amerikai > oeing—747 típusjelzésű i umbo — mögött a légiköz­tekedés biztonságát veszé­lyeztető légörvények kelet­keznek, állapították meg a NASA szakértői. Mindeddig azt hitték, hogy elegendő, ha nyolckilométeres távközt tartanak az egymást követő gépek között, de az újabb tapasztalatok alapján ez ke­vésnek bizonyul. A kisebb repülőgépeket már akkor is veszély fenyegeti, ha ke­resztirányban átrepülnek az |ilyen légörvény-folyosón. A repülőterek kifutópályáit is hosszú percekre használha­tatlanná teszik a veszélyes légörvények. A másodpercenkénti 30— 60 méteres sebességű lég­mozgást a gépek szárnyai­nak csúcsánál leváló gyűrű alakú örvények idézik elő. Több pulóver A Hódmezővásárhelyt Divat Kötöttárugyár S-es számú gyárában 160 elavult, félautomata berendezést korszerűb­bekkel váltottak fel. A rekonstrukció gépi beruházása ezzel befejeződött. 84 új, nagy teljesítményű gépet szereltek fel. A termelés kevesebb létszámmal az idén már a réginek kétszeresére emelkedik. A tervek szerint 1 millió 650 ezer női, férfi- és gyermekpulóvert, kardigánt készítenek. Az új gépek zömét a Német Demokratikus Köztársaságból szerez­ték be. Hét évszázad szegedi képzőművészete Egy megcsontosodott, leki- vészek, a második, a széle- holnapi műtörténészeknek, s csinylő vélemény — mely sebb arcvonal tagjainak pát- hasznos kézikönyv a mai szerint „Szegednek csak az riája. S ezt nem lehet leki- művészgenerációknak. Sze­irodalmi hagyománya jelen- csinylően, szomorúan vagy lesi Zoltán elsősorban feltár tős, festészete és szobrászata kishitűen tudomásul venni, és rendszerez, alig érdemel említést" — Ebből az aspektusból idézi * elegendő indok, megfelelő Fülep Lajost a Szeged kép- Szeged képzőművészetéről mozgatóerő arra, hogy egy zőművészete című tanulmá- írt tanulmányt Szelesi Zol­művészettörténész húsz év nyánák előszavában Szelesi tán. Ám nem tehette anél­kutatómunkáját rááldozva Zoltán: „... meg kell vál- kül, hogy be ne kapcsolja e országosan is úttörő jelentő- toznia annak a szemlélet- város művészeti életét az ségű vállalkozásként elké- nek, amely esak a reprezen. ország, sőt a világ kópző­szítse egy város képzőművé- tatív nagy műveket becsüli művészetének áramköreibe, szet-történetének hét évszá- igazán, a kicsinyekkel csak Ezt elsősorban a Szegedről zadon átívelő folyamatát? mint dokumentumokkal, se- elszármazott vagy az egy Bizonyos, hogy az indítóok- gédeszközökkel foglalko- ideig Szegeden élt művé­ok és mozgatórugók mé- zik... A nagyok nagyszerű- szek bemutatásával, illetve a lyebbről táplálkoznak, több ségét megmutatni nem nagy szegedi kiállításon megfor­oldalról. Annál is inkább, dolog, — lássuk meg a na- duló műfajok, törekvések, mert a fentebb idézett kije- gyot a kicsiben, bennük csoportok jelzésével vagy lentést és ennek tudatunk- van." Ez az álláspont hatá- éppen a Szeged szobrait fel­ban való kikristályosodását rozza meg Szelesi Zoltán ta- dolgozó rész alkotói névmu­csak tudatos-tudományos nulmányának nézőpontját, tatójával jelzi. Figyelme ki­munka alakíthatja, módosít- A város történetében fel- terjed a határterületekre — hatja; annál is inkább, mert bukkanó képzőművészeknek a műgyűjtésre, városképre, Szeged művészettörténetében életét, munkásságát, művé- kiállításokra, amatorokre — nincsenek zsenik, géniuszok, szetük hatását, jéghegy-vol- Is­nincsenek kiemelkedő, mesz- tát feltárja, felvázolja pályá- Néhány fejezetcím a ko­szefénylő csúcsok. Szegedjük ívét, elhelyezi őket a tUTötftzár* egyrészt rajtkő, elugródob- magyar művészettörténet ^f körül Wres szlgedt mű: bántó sok tehetséges művész rendszerében az őket meg- SzeSöi számára, másrészt a kis- illető helyre. Azt az évszá- '»»«•» mesterek, a „tisztes" és „ér- zadokon átívelő folyamatot 2 rd!fi«k ' el­követi nyomon, melyek nél- cml,sta művészetünk elöz­demes" jelzővel illetett mű­Magasabb teljesítmény - több bér A vállalati tervfeladatak nyában részesüljön. Ebből hívtuk mindenkor a figyel­az új gazdasági szabályozók következik, hogy a teljesít- met. hogy a terv minimális kapcsán a széles dolgozó menyek ellenértékét — bár- program, s azt túl lehet, sőt közvéleményt leginkább ér- hogy is alakuljanak a bérsza- mint látjuk, a bérek miatt deklő probléma a bérpoliti- bályozási előírások — kikeli túl is kell teljesíteni. Ez így kéval függ össze. Számos fizetni. Az egyéni jö vedel- helyesebb, mert a dolgozók kérdés vetődik fel: mennyi mek alakulásánál tehát — tudatos elhatározásának, lesz a bérfejlesztés, milyen főleg a fizikai dolgozóknál, cselekvésének a következ­bérügyi intézkedéseket tesz akik teljesítménybérben dol- ménye. a vállalat — ás így tovább, goznak — megvan a lehe- . , -„ , , A kérdések indokoltságához tőség a keresetek növelésé- A °éirel összefüggésben kétség nem fér. A bér aszó- re, csak jobban és « lehe- í^tot az életszínvonal» cialista építés fontos ösztön- tőségekhez mérten többet Változatlanul hangsúlyozni zője. Más oldalról azonban kell dolgozni. kel1' az életszínvonal ff „ Egyébként az utóbbi idők- ^foS életszínvonalnak is. ben hozntt pán_ é(s kor. Nagyobb lesz Vannak pesszimista han- mányhatározatok is megem- azonban a szóródás. Ez — gok. azt mondják, hogy az Útik, hogy az elmúlt eszten- mint az eddigiekből is ki­idén kevesebb lesz a bérfej- dőkben a keresetek, különö- tűnik — abból következik, lesztés. Olyan is elhangzik, sen pedig a jövedelmek hogy egyéni jövedelmek sok ­hogy miként lehetne a két- emelkedése a megengedett- kai inkább mint a múltban ségkívül csökkenő nyereség- nél nagyobb ütemű volt. kötődni fognak az egyéni részesedést bérrel ellensú- Más szóval tovább nyújtóz- teljesítményekhez. Mindeb­lyoznt. Miután az új szabá- kodtunk, mint ameddig a ,,, , ., , ,. , „ lyozö rendszer közismerten takarónk ért. Ezt természe- bo1 logikusan következik, szigorítja a vállalati gazdái- tesen ki kell igazítani .»sza- hogy ki-ki a jövőben sok­kodas feltételeit, olyan vé- bályozó rendszer a vállala- kai inkább saját maga hatá­lemények is találhatók, mi- tokát erre kényszeríti is. életszínvonalát szerint a jövedelem lényeges Mindebből logikusan követ- rozzf ™eg életszínvonalat, mértékben csökkenni fog. kezik, hogy a jövőben je- mlnt eddlS- Ezér"t tehát he­Párhuzamként nem egészen lentős mértékben nőni foga lyesebb, ha az életszínvonal szándék nélkül azt ii hozzá- bérek szerepe, és csökken- emelkedését nem várjuk, ha­tesszük hogy viszont az ez nek az általános, tehát konk- nem dolgozunk évre szóló népgazdasági terv rét egyéni teljesitmenyekhez n* Zlet«zín,rnn«l lcaai'i (it»- nom Irötött illt.tatások. Ezt erle. Marosi János az életszínvonal lassú üte- nem kötött juttatások. Ezt mű, de változatlan növeke- segíti elő az a körülmény is, kül talajtalan lenne a pezs- L * ­«,* mába; Megújhodás a felsza­badulás után: Elszármazott és elhunyt művészeink, gő, az egyre erősödő-izmo­sodó kortárs művészetünk. Azt az egymásra épülő rendszert kíséri a filológus alaposságával nyomon, melyből a mai változatos szegedi sarjadt. miszerint hat százalékos bér színvonal növekmény még nem esik adó alá, ha emö­5!l^StJf^S^ van. Se£mi VSSS A tanulmány jelentős ré­sokszfnű, sze foglalkozik Szeged fel­művészet szabadulás utáni képzőmű­vészetével — azzal a 30 éve * megindult pezsgő művészeti A Móra Ferenc Múzeum folyamattal, melynek kitel­Évkönyveként jelent meg ez jesedését épp napjainkban év első hónapjában Szelesi éljük. Megrajzolja a legje­Zoltán nagy tanulmánya, a lentősebb szegedi mesterele Szeged képzőművészete. — Dorogi Imre, Erdélyi Mi­Húsz esztendő művészettör- hály, Vinkler László, Tápai téneti kutatómunkájának, Antal, Fontos Sándor, Cs. rendszerező tevékenységének Pataj Mihály, Pintér József és szintetizálásának eredmé- és Tóth Sándor pályaképéi, nye ez a forrásmunka, kézi- Mellettük szól az j arcú könyv, dolgozat (és sorol- városról, épületekről, szob­hatnánk még, pontosíthat- rokról, fölsorakoztatja a leg­nánk a műfaji meghatáro- fontosabb szegedi kiállításo­zásokat s ez önmagában is kat s a jegyzetrészben az o jelzi a vállalkozás méretét kiállításokon szereplő összes ós jelentőségét). Szeged kép- 'képzőművészt. Különös gon­zőművészetének történetét dot fordít- a mai képzőmű­követi életek és művek nyo- vészeti életben egyre jelen­mán, s ez a vertikális szem- tősebb szerepet játszó fiata­lélet a felszabadulás utáni lok felsorakoztatására, szegedi képzőművészet elem- Szelesi Zoltán tanulmá^ zésekor széles, horizontális nyának terjedelmét, igényes­felméréssé tágult. Szelesi ségét, úttörő jellegét, pon­Zoltán ián legnagyobb eré- tosságát nem becsülhetjük nye a pontosság és követ- eléggé. Nemcsak a mflvé­kezetesség. Tudományos szettörténészeknek. de vala­munkát végez, csak a doku- mennyi képzőművészetsze­men tumokban bízik. Ezért rető embernek hasznos ol­tudja kőről kőre felépíteni a vasmány, segítőkész vezető, szegedi képzőművészetet a Ám ne keresse senki a II. századból származó ró- könyvesboltok polcain, mert mai mellszobortól a legfia- nem került könyvárusi for­talabbakat, a jövőt képviselő galomba. Mindössze ezer pályakezdő művészekig. Ta- néldányban múzeumi év­nulmánya adattár és forrás- könyvként jelent meg. Bí­munka a művészettörténé- zunk benne, hogy az után­szeknek, kutatóknak; tanul- nyomásra lesz lehetőség. 51 ságos olvasmány minden az biztos, hogy sokat fogunta művészetszeretőnek; szíves még beszélni róla s még töb­kalauz az érdeklődőknek; bet hivatkozni rá. rajtkő, kiindulási alap a Tandi Lajos déséről szóL Az előbbiek érzékeltetni a alig tudják közszájon for­megallapításokat. Ennyi azonban elég annak leméré­sére, hogy valóban közérde­a várható áremelkedések fe­dezetére másfél százalékos l-,-, i,x bérfejlesztést kötelezően és ku, egyenileg mindenkit ko- f „An,;:i vi A-1-.iA LA-aA-oL-Ai feltétel nelkul biztosit. El­lentétben azonban a közhie­delemmel a hat százalékos bérfejlesztésért erőteljesen javítani kell a hatékonysá­zelről érintő kérdésekről van szó. Most munkálkodunk a vállalati bérpolitika kialakí­tásán. Vannak azonban olyan got. szempontok, amelyekről nyíl- _ . , .. „ tan és felelősséggel lehet Ez ko"krebm pé,dá?L beszélni. Ilyen például, hogy .kenderipar eseteben 1977-től a nyereségrészesedés a teljesítmény-jnutetonak 11 valóban kisebb szerepet ját- ?zazalAékí*L ®n?e^setf íeltete' szik. Általában aligha lehet lezl- A KSZV ,del ^rve sze­számítani egy hétnél na- rint a nem egészen három gyobb kifizethető nyereség- százalékos bérfejlesztés hat részesedésre. Ebből logiku- százalékos termelékenység­san adódik, hogy a szabá- javulást feltételez. Kérdez­lyozó rendszer az egyéni jö- hetnók, miért nem merjük vedelmeket meghatározómé- megtervezni a hat százalé­sik ágon, a bér vonalán jobb kot? Egyszerűen azért, mert lehetőségeket nyújt. A szo- ez az előző évek teljesít­cialista bérezés mindig is mény-növekedésének közel azon a fő szabályon alapult, kétszerese, s ez így nem hogy mindenki képességei pusztán vezetői elhatározás szerint, végzett munkája ará- kérdése. Arra azonban föl­Házasságköfés külföldi állampolgárral B. J. szegedi olvasónk azt kéri: adjunk tájékoztatást Minisztérium előtt ismert én arról, hogyan köthet házasságot egy magyar egy külföldi eszerint megállapítható, hogy állampolgárral. Szeretné azt is tudni, hogy az ügyintézést a házasságkötésnek nincsen hol kell elkezdeni és milyen engedély kell a házassághoz, törvényes akadálya. A fel­Ahhoz, hogy magyar ál- erős bírói ítélet, özvegység- S^suló^'^var" "tol lampolgár külföldi állam- nel az elhunyt házastárs ha- £4sévelegvütt Sélvesen sen, nincs szükség kulon Minden idegen nyelvű ok- ,.;um nemzetkor! osztályánál engedélyre. Külföldi állam- mányt az Országos Fordító Nem kaphatilvenfeZ polgár házasságot csak ak- Irodánál kell magyarra for- tóXaz atoán £ NDK fe a kor köthet Magyarországon dítani. Olyan esetben, ha a rlwát áüummlJér mert magyar állampolgárral, ha külföldi állampolgár már , atlampolgar, mert az illetékes külföldi állam Magyarországon tartózkodik enn®k lehetőségét saját jog­hatósága bizonyítvánnyal és külföldi hatóság tanúsít- rendszerük kizarja. Olvasónk igazolja, hogy a házasságkö- ványával nem tés a rá vonatkozó külföldi ennek beszerzése alól az jog szerint nem ütközik aka- igazságügyi miniszter fel­dályba. A bizonyítványon ki- mentést adhat. A felmentés­vül szükséges a külföldi ál- re akkor van lehetőség, ha lampolgár anyakönyvi kivo- a külföldi házasulóra irány­nata. ha elvált akkor a jog- adó szabály az Igazságügyi rendelkezik, J* . küJ5Pldl . állampolgárral •ése alól az kíván hazassagot kötni, ak­kor további tájékozódás cél­jából keresse fel a lakóhe­lye szerint illetékes anya­könyvi hivatalt. Dr. V. M.

Next

/
Thumbnails
Contents