Délmagyarország, 1976. február (66. évfolyam, 27-51. szám)

1976-02-03 / 28. szám

2 Kedd, 1976. február 3. • • 111 " Luanda zászlódfszlien Szolidaritási konferencia Angolában A hatalmas ország jelentős rétién még kemény harcok folynak, ae a főváros, Luanda szép sugárútjain zászlók lengenek: megkezdődött az Afroázsiai népek szolidaritási szervezetének rendkívüli konferenciája. A nemzetközi fórum résztvevői, mintegy 80 nemzeti és nemzetközi szervezet képviselet számos kérdést vitatnak meg, amelyek az • imperialista agreszióval szemben függetlenségi faarcát vívó fiatal angolai népi köztársaság támogatásával függnek össze. A luandai nemzetközi szolidaritási értekezlet hétfői megnyitó ülésén az első felszólaló Aaostipho Nelo. az Angolai Népi Köztársaság és az MPLA elnöke volt. Többek között kifejtette: — A konferencia, amelyen több mint. 80 nemzeti és nemzetközi szervezet küldöttsége képviselteti magát, ékesszóló bizonyítéka annak a széleskörű nemzetközi szolidaritásnak, amely az angolai nép igazságos harcát kíséri. Az Imperializmus veszélyes ellenfelet lát az MPLA-ban, és jogosan, hiszen a mozgalom fő politikai céljaként az imperializmus, a kolonializmus és a faji politika elleni harcot jelölte meg. Az angolai pép ellenségei nem akarják mégérteni, hogy harcunk igazságos, s n győzelmet nem lehet elvitatni tőlünk" — mondotta Neto. Neto az angolai nép nevében köszönetet mondott a Szovjetunió és a többi szocialista ország önzetlen segítségéért, majd Peking politikáját bírálva rámutatott, hogy I\jna a törvényes kormány ellenfeleinek oldalára állt. A szolidaritási , értekezlet részvevői nagy tapssal fogadták Lepnyid Ijirezsnyev üzenetét, amelyet, a szovjet, delegáció vezetője ismertetett. . Brezsnyev ivizíete 1.cnnykl Brezsnyev az SZKP Központi Bizotüágának főtitkára az alábbi üzenetet intézte a luandai nemzetközi konferenciához: „Forrón üdvözlöm az angolai nép harcával való szolidaritás nemzetközi konferenciájának résztvevőit, akik nz afroázaial szolidaritási Közéleti napló HUSZÁR ISTVÁN MOSZKVÁBAN Huszár Istvánnak, a Mi- hétfőn küldöttség utazott nisztertanács elnökhelyette- Moszkvába, a KGST tervesenck, az Országos Tervhivn- zési, együttműködést bizotttal' elnökének vezetésével ságának 11. ülésére. SZOVJET EGÉSZSÉGÜGYI KÜLDÖTTSÉG BUDAPESTEN Sz. P. Buvenkovnak, a gyar—szovjet egészségügyi Szovjetunió egészségügy* mi- egyezmény 1076—80. évi niaztere első helyettesének vezetésével hétfőn küldöttség munkatervének megtargyaia. érkezett Budapestre a ma- sara és aláírására. BtRÖ JÓZSEF MOSZKVÁBA ÉRKEZETT Dr. Bíró József külkeres- az 1076—80-as szovjet—makedelml miniszter bétfón gyar gazdasági és műszaki Moszkvába érkezett. A -mi- együttműködésről folytat niszter a szovjet fővárosban tárgyalásokat. Dokumentumkötet a húszéves Varsói Szerződésről szervezet kezdeményezésére ültek össze. A szovjet nép minden jóakaratú emberrel együtt üdvözölte ag új Angola megszületését. Az angolai nép élcsapata az Angolai Népi Felszabadítás! Mozgalom vezetésével bátor és hosszú harcban vívta kl a függetlenséget A Szovjetunió szolidaritást vállal az Angolai Népi Fel. szabadítást Mozgalommal, Angola törvényes kormányé, val, az afrikai népek nem. zeti függetlenségéért küzdő harcosokkal. A Szovjetuniónak ez n magatartása teljes összhangban van az Egyesült Nemzetek Szervezete és az Afrikai Egységszer. vezet számos, a dekolonizációról,'a fajgyűlölet és az apartheid felszámolásáról élfogad ott határozatával. Kifejezem azt a szilárd meggyőződésemet, hogv konferenciájuk munkája — amely időben egybeesik, az angolai' rtép" történelmének dicső dátumával, az MFLAvezette fegyveres harc megindításának 15, évfordulójával — nagymértékben hozzájárul majd az Angolai Népi Köztársaság szuverenitását, függetlenségét és területi integritását védelmező haladó és hazafias erők össze fogásához. (őszintén sikeres munkát kívánok önöknek — L. Brezsnyev." \ * . Holnap kezdődik: [randa kommunisták kongresszusa Üj köntöst öltött a L'Hu- resszus nem a múltba néz, nye. Megerősítik ezt a megmanité Dimanche, a Fran- hanem a jövőbe tekint. áJiapítást a lökésvilág reacia KP KB központi lapjá- A francia kommunisták- gálásai is. Henry Kissinnak vasárnapi száma a nak azonban nem csupán a ger amerikai külügyminiszFraneia KP XXII. kong- nagytőke kormányzatával ter egyik fő céljának tekinti resszusának szerdai meg- kell szembenézniük, de időn- a nyugat-európai baloldali nyitása alkalmából. Ez a for. ként s zövetségesükkel, a szo- előretörés megfékezését, a mai változás is jelzi, hogy ciaüstákkal is. Mitterrand. a baloldali kormányszövetségek az európai munkásmozgalom Francia Szocialista Párt el- választási fölülkerekedéséegyik legna.gyobb alakulata ső titkára azt vallja, hogy nek megakadályozását. A veötnapos, legmagasabb szintű magát a baloldalt is „ki- zelő szociáldemokraták — tanáoskozását megújulásnak, egyensúlyozni" kell, a kom- Wjlly Brandt, Harold WHküzdclme új szakaszának munisták rovására megnő- son, Olof Palmc •— ugyanvelni a szocialista szavazóig csak a nyugat-európai kom-táborát. E helyzetnek tnep-* munista párfók megerflsödéfelelöen az FKP XXII. kong- se miatt aggódnak. Ez az elresszusa ez alkalommal nem- érhet- közelségbe került cH csak a következő országos " , , párttanácskozásig terjedő — « demokratikus hatalomiaktikáját dolgozza ki, ha- váltás lehetősége néhány nem hosszú távú stratégia- nyugat-európai tőfcésországját is. ban — teszi elsőrendű nemfii francia kommunisták „ . „ kongresszusa az egész nyu- *etköil « Fr gat-európai munkásmoz- Kommunista Párt XXII. galomnak ls fontos esemé- kongresszusát. szánjaAr. PKP kétségtelenül nagy változásokon ment át. Mindenekelőtt megfiatalodott. A megyei küldöttértekezleteken a delegátusok zöme a húszés harmincéveseket képviselte, ami egyszersmind azt is jelenti, hogy a francia munkásfiatalok a jövőt a szocialista társadalomban látják. Nem téveszti meg őket a hivatalos kormánypropaganda, amely tagadja az osztályharcot, minduntalan reformokról beszél, miközben óvja a tőkés termelési rendet. Megpróbáltatásokat hozott a francia munkásosztálynak, és általában minden dolgozó rétegnek az a két esztendő, amely az FKP XXI. és XXII. kongresszusa között eltelt. A tökésválság nyomán a munkanélküliek száma egymillió fölé emelkedett, az infláció 1974-ben 15 százalékos volt, és 1975-ben is még több mint 10 százalékos. A termelés — első ízben a háború óta — tavaly nem emelkedett, hanem 3 százalékkal csökkent. A kormány az úi évre javulást ígért, de már most, január után helyesbít. Inkább rosszabb lesz — ismeri be, Ez azt jelenti, hogy a munkanélküliség további százezrekkel növekedhet, az infláció szintje megint az évi 10 százalék fölött lesz. A mozgósítás tanácskozása tehát a Francia Kommunista Párt szerdán megnyíló XXII. kongresszusa. A mozgósításé arra, hogy a tőkésosztályt képviselő A néptömegek Párt Fock Jenő vezetésével: Párizsba érkezeit az MSZMP KB küldöttsége A Francia Kommunista ren Győri Imre, az MSZMP Párt Központi Btzottságá- Központi Bizottságának titnak meghívására Fock Je- kára búcsúztatta, nőnek, az MSZMP Politikai . , ........ , Bizottsága tagjának vezetésé- f.A maf?r Wldottek hétvei hétfőn Párizsba utazott delu,Aanr megérkeztek a Magyar Szocialista Mun- Prt!''^ba' A Lí„®ouJgÜ re" káspárt Központi Bizottsá- pUÖ ?rfn az Központi , „„„. , . Bizottsága nevében Guy ganak küldöttsége, hogy fiesse, a Politikai Bizottság részt vegyen a francia test- tagja és Maxim Kalen.ki vérpárt XXIL kongresszu- nemzetgyűlési képviselő üdsán. A küldőt ség tag a: .. „., .. . Horn Gyula. a KB osztóiy. VOZÖUe öket- Jelen volt vezető-helyettese. A küldött- Veress Péter, hazánk párL séget a Ferihegyi repülőté- zsi nagykövete ts. . Az SZKP delegációja Párizsban Francia Központi Kommunista nak, az SZKP KB Politikai Bizottsága- Bizottsága tagjának, « Közkormánvzást a demokratikus kormányzása nak meghívására hétfőn a ponti Bizottság titkárának a váltsa fel, a baloldal több- francia fővárosba érkezett vezetésével részt veszafranségbe kerüljön. Erre meg- az SZKP küldöttsége. A de- cia kommunisták XXII. van mindbn esély, A kong- legáció Andrej Klrilenko- kongresszusán. A Varsói Szerződés szervezete fennállásának 20. évfordulóját gyűjteményes kötet közreadásával Is emlékezetessé tették. A kötet — amelyet a szerződés tagországainak külügyminisztériumai közösen állítottak Öszsze — a Varsói Szerződés és szervei két évtizedes tevékenységének legfontosabb dokumentumalt tartalmam; felhívásokat, nyilatkozatokat, a politikai tanácskozó testület üléseinek közleményeit, a Varsói Szerződés államai külügy- és honvédelmi miniszteri értekezleteiről kiadott közleményeket ós más dokumentumokat. A kötet dokumentumai meggyőzően i bizonyítják, hogy a Varsói Szerződés céljait. és törekvéseit illetően újtipusú szervezet, s azt.. hogy ez. a marxizmus-leninizmus elveire épülő politikai és védelmi szövetség immár két évtizede megbízhatóan szavatolja a test véri szocialista államok biztonságát, népeik békés épitőmunkáját, határaik és terillet tik sérthetetlenségét. A kötetben közölt — dokumentumok egybehapgzóan tgnüsítjök, hogy a szervezet és tagjai az elmült húsz évben tevékenyen harcoltak a nemzetközi feszültség enyhítéséért, a különbö/ó társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett éléséért, az európai biztonság megteremtéséért, valamint a béke ügyének diadaláért az egész világon. A dokumentumokat a kötetben aláírásuk, elfogadásuk vagy megjelenésük időrendjében közlik. A lövegek alatt szerepelnek azok a források, amelyek alapján a kötél he kerültek. Számos dokumentumot eredetileg címmel adtak ki, a a kötetben is így szerepelnek. A dokumentumgyűjtemény nemcsak a történészek, hanem a politikai kérdések Irént érdeklődő újságolvasók számára is hasznos ismereteket tartalmaz. Grecsko marsall a kaukázusi hadgyakorlaton Andrej Greatko marsall, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió honvédelmi minlszL'ie hétfőn a kaukázusi hadgyakorlatok körzetébe érkezett, Grecsko marsall felkereste a 1-napátokat, találkozott a hadgyakorlat vezetőivel, a Kaukázuson túli katonai et parancsnokságéval, n helyi párt- OK tanácsi szervek vezetőivel, valamint a bolgár, a görög, a román, a török óa a jugoszláv fegyveres erőknek a hadgyakorlatokon résztvevő megfigyelőivel. BÁTYAI JEHÓ: Lapok a szegedi tudemányés techaikatiirténetbtil 45. A város századforduló körüli ipari termelésének és megerősödésének jó értékmérője lehet a kiviteli helyzete. Ekkor összesen 60 cég exportált terméket külföldre, a következő megoszlásban. Faipari terméket 8, cementiparit 1, szesz- és ecetiparit 2, kender- és fonóiparit 4, szilikátiparit 3, háziiparit 3, gyufaiparit 1, hajóiparit 4, hangszeriparit 2, malomiparit í, paprikaiparit 9, szalámit és hentesárut 6, szappant 5, szövetet 1, tarhonyát 7 és órát 1 cég exportált. A századfordulót követő húszas évek derekán kb. 70-re tehető a jelentősebb gyárak, üzemek (a 10-nél több főt foglalkoztató munkahelyek) száma Szegeden. A 70 üzemben hozzávetőleg ötezer-ötszáz munkást foglalkoztattak. Az üzemek sorában legtöbb az élelmiszeripari, összesen 17, az egésznek 24 százaléka. Ebben az iparágban ekkor összesen 991 munkást foglalkoztattak, ez viszont az egész munkásságnak csak 20 százaléka. Második a sorban a faipar. 11 üzemmel, az egésznek 15 százaléka. Munkásainak a száma 807 fő, A fonóés szövőipar 10 tizemmel az egésznek 14 százalékát tette ki, viszont munkásainak létszáma kettőezer-hatszáz, ami az egésznek közel fele. Ebből a jelentős munkáslétszámból kb. 900-r800 fővel részelt az újszegedi, illetve a szegedi kendergyár. A kő- és agyagipari üzemek száma a vizsgált időben 9, ami az egésznek 13 százaléka, és 830 munkást foglalkoztattak. A vasés fémiparhoz 8 üzem tartozott, 11 százaléka az összesnek- A bőripar, hozzácsatlakoztatva a jelentős szabó, szövetkezetet, 850 munkást foglalkoztatott. Itt figyelembe vettük a dohánygyárat és az igen jelentős munkáslétszámmal dolgozott MAV javítóműhelyét is. A harmincas években a város öszszes lakosságának már mintegy 30 százaléka az iparban dolgozott. A nagyobb gyárakon ég üzemeken túl ötezren rendelkeztek önálló iparengedéllyel, tízezren pedig alkalmazottként dolgoztak. A fennmaradó rész adta a gyári munkásságot, a betanítatianokat és egyéb kisegítőket. Az egyes ipari szakmák kialakulása mindig szorosan összefüggött a város földrajzi fekvésével és egyéb természeti adottságaival. Elsősorban azok az iparágak váltak országosan is jelentősebbekké, amelyek mezőgazdasági termények feldolgozásával foglalkoztak, mint pl. a fonó-, szövő-, bőréleimesési és faiparok. Egyes nagy hagyományokkal rendelkezett élelmezési iparok később visszafejlődtek, A híres szegedi házi tarhonya hol van ma már? Néhány mezőgazdasági termelőszövetkezet, mint pl. a szentmihálytelaki melléküzemági tevékenységben kísérli meg ezt a terméket ismét viszszahódítani. A szegedi háziszappan is valamikor országosan ismert volt. Idejártak a mesterséget elsajátítani nemcsak Debrecen, hanem még a Felvidék érdeklődő iparosai is. A kékfestő iparnak nyomait sem találjuk Szegeden, pedig a legújabb női divatot ismerve, ismét felkapott cikké vált a kékfestő vászon, Ugyanakkor az elmúlt 30 évben új iparágak jöttek létre Szegeden, mint pl, a gumiipar, a kábelgyártás és a már ipari szinten működő kőolaj-kitermelés. A könnyű- és élelmiszeripar jelentős rekonstrukciókon ment keresztül, és napjainkban hatványozottan többet termelnek, mint a felszabadulás előtt. Több neves szegedi ipart nem érintettünk. Ezólni kellett volna a máig híres szegedi papucsosokról és bocskordsokról. Talán feloldjuk a hiányt, ha most az ipuri tevékenység ismertetésének befejeztével az egyik utolsó szegedi bocskorosról, Elek Gyuláról szólunk. Nemrégiben halt meg, 83 éves korában, és szinte élete utolsó villanásáig dolgozott. Nyugodtan mondhatjuk róla, hogy szakmájának klasszikus képviselője volt, Miután iskolai kötelezettségének eleget tett, édhsapja, Elek Illés műhelyében sajátította el szakmájának fortélyait. Fiatalemberként végigszenvedte az aUő világháborút, majd fogságba került. Termékei után mindig nagy volt a kereslet. Igaz, hogy a harmincas évekig jobbára a hazai parasztság vásárolta áruját, maid nem sokkal később az itthoni érdeklődés megcsappant a bocskorok iránt. Ez idő tájt jelentkezett az új kereslet, a külföldi érdeklődés- A különböző vásárokon olyan nagy igényeket jelentettek be neki, amelyet az ő klasszikus, kézi technológiájával nem is tudott volna kielégíteni, A gépesítésre sohasem tért rá, mert azt vallotta, hogy bocskort, igazán jót, kézzel lehet készíteni, mert így a termékben a mesternek a lelke is benne van. Az édesapjától tanult gyártási eljáráson nem is változtatott, Külföldi megrendelői mindig nagyon elégedettek voltak bocskorai val, és nem győzte őket kielégíteni. Munkásságai államunk is nagyra értékelte, a népművészet mestere címmel tüntette ki. Munkájáról, műhelyéről még életében ipartörténett jelentőségű néprajzi filmet készítettek, (Vége az első résznek.)