Délmagyarország, 1976. február (66. évfolyam, 27-51. szám)

1976-02-03 / 28. szám

i 3 Kedd, 1976. február 3. Bánya az erőmű mellett Dolgozik az automata vezérlésű gép A Mátra hegység déli Jan- lió tonnát. 1976-ban pedig meg —, amilyeneket először káin több mint egy évtized el fogja érni a 6,5 millió alkalmaztak hazánkban és alatt kiépült Magyarország tonnát — az ország szénterlegkorszerűbb és legnagyobb melésének egynegyedét —a amelyek a magyar szénbákülfejtéses szénbányája, a bánya termelése. Az ötödik nyászatban eddig példa nélThorez bányaüzem. Vison- ötéves terv során 6,8—7,2 küli magas eredményekre tán 1964-ben kezdték meg a millió tonna lessz a bánya- képes. Az NDK-ban gyárkülfejtéses bánya nyitását üzem hozama évente; attól tott óriási gépekkel való és 1969-ben termelték ki az függően, hogv mennyit igé- munka elsajátítása nem kis első lignitet A szomszédos nyel a Gagarin Hőerőmű. erőfeszítésbe került az ott hőerőműnek 1970-ben már A visontai szénmezőn az dolgozóknak, hiszen koráb1,5 millió tonna szenet ad- utóbbi években olyan nagy ban nem alkalmazott eljátak át Az elmúlt esztendő- teljesítményű és automata rások és módszerek bevezeben megközelítette a 6 mii- vezérlésű gépek jelentek téséről volt szó. A beruházás indítása: 197é Konverteres acélmű Az elmúlt egy-két évben millió tonna Simens—Mar- végzi az építési munkálafeszültségek keletkeztek a tin acél. A minőségi köve- tokát. Ez a vállalat már hazai acélpiacon. Igaz a telmények fokozódása kö- több nagyberuházáson bivélemények megoszlottak: vetkeztáben ez a termelési zonyított és bizonyít. Pélegyesek szerint a belső ke- mennyiség hosszabb távon dául — csak a legutóbbi reslet volt túlságosan nagy, nem biztosítható, a meglevő években — ők dolgoztak a mások szerint a hazat ko- acélműben 1980-ra már csak Dunaújvárosi Hullámvertihászat a belföldi és export 700 ezer tonna acél termel- kum építésén a Dunáménacéligényeknek mennyiség- hetó. Hőerőműnél, az ó feladaben nem tudott eleget ten- A kiesés pótlását, illetve ni. Tény: több acélra lett a termelés bővítését szol- tuk a Paksi Atomer mu volna szükség. gólja az új, konverter tech- munkálatainak is nem cseA IV. ötéves terv idósza- notógiával dolgozó acélmű, kély hányada. Ehhez kell kában a vaskohászat kö- amelynek kapacitása évi 1,1 rülbelül 15 milliárd forint- millió tonna. A Vasmű a nyi beruházással bővítette tervek szerint az elciirányállóalapját, ez az összeg az zott kapacitást 1980-ra éri ötödik ötéves tervidőszak- el. Ez a már folyamatban ban 22 milliárdra nő. A fej- levő ózdi, ugvan-sak oxilesztések fontos fejezete a génnel intenrifikólt acélmű Dunai Vasmű konverteres termelésével és további még a témában, bár új a techacélműve. véglegesen el nem döntött nológia és ilyen berendezéAz Állami Tervbizottság fejlesztésekkel adja meg a seket nem szereltek mé". már 1974-ben és 1975-ben tervezett acé'mennyiságet a foglalkozott a fejlesztéssel és tervidőszak végére, azzal egvetórtett. Az acél- Jelenleg kb. 200 ezer mű tervezésére és az alap- tonna acélhiány van — a vető gépek szállítására a hengerdei kapacitáshoz kéSzovjetunió vállalkozott, ma pest — az országban. Éppen áttanulmányozni, hogy kéillesztenl a Vasműben végzendőket. Látni: mindez nem könnyű. A másik fontos résztvevő a Kohászati Gyáréoítő Vállalat. Ök specialisták ebben Jellemzésül: a szovjet műszaki leírás és tervdokumentáció 12 vaskos köte+b"' áll. Ezt kell most. már a kezdet-kezdetén alaposan már aláírt szerződések ala- ezért igen fontos, hogy a pozzák meg a beruházás beruházás a tervezett hamegvelósítását. A beruházás táridőre elkészüljön. Durészleteiről véglegesen az év naújvárosban immár rutielső felében dönt az Állami nos szakgárda irányítja a Tervbizottság. A beruházás beruházás lebonyolítását, az előzetes kalkulációk sze- Náluk már bevált gyako-lat rint — több mint 6 milliárd- a beruházások szervezéséba kerül. hez másutt idegenkedve Érdemes a dunaújvárosi használt hálós programterv fejlesztést beilleszteni az or- alka'mazása. ságos vaskohászati „kénbe". Minden ilyen nagy léteJelenleg az ország acél- sítménvnél rendkívül sok termelése kb. 3.6—3,7 millió gonddal jár a résztvevő váltonna évenként. A távlati lalatok munkájának öss'ecélok s'erint az acéPerme- hangolása. A dunaú'városi lés 1980-ra évi 4.7—4 8 mii- fejlesztés egyedi nagvberulió tonnára nő. 1999-re ne- házás tehát a kivitelezőket dig 5,1—5.2 millió tonnára, központilag jelölik ki. E' Ebből a Dunai Vasmű ter- azonban az ütemes éritésvezett termelése 1930-Kan hez szereléshez nem elég. évi 1,8 millió tonna. 1990- Menet közben állandóan ben nedig évi 2,4 millió t">n- egyeztetni kell a terveket, a na. Tehát a Dunai Vasmű termrtéri programokat. Miaz ors'ág acéltermelésének nél több a résztvevő, anmajdnem 40 százalékát adja nál nehezebb. S7eren~síre a öt év múlva Dunai Vasmű bővítésének A Dunai Vasmű acélter- esetében a rutinos 26-es melése jelenleg évente 1,1 Állami Építőipari Vállalat sőbb senkit lepetés. se érjen megB. M. Szeged a megyei tervekben A

mint a csoportfényképen rendszerint minden ember önmagát szokta keresni legelőször, úgy az országos és a megyei tervekben rögtön azt nézikböngészik a szegediek, hogyan fest azokban városuk fejlődése. És nem is annyira a múlt, a már elvégzett sok-sok munka, a számtalan szép eredmény izgatja őket, hanem inkább a jövő, az új célok, amelynek eléréséért ismét keményen meg kell majd küzdeni. Nos, elégedettek lehetünk. Az ötödik ötéves tervre szóló területfejlesztési irányelvekről a következőket mondja a Csongrád megyei pártbizottság határozata: „Szeged fejlesztését továbbra is kiemelten kezelve, lehetővé kell tenni, hogy a területi szerepköréből adódó feladatokat minél eredményesebben lássa el, ugyanakkor erősíteni a kölcsönhatást Szeged és a megye többi területe között, jobban fölhasználva a város lehetőségeit, a megye egész lakosságának színvonalasabb ellátására." Csupán a legutóbbi öt esztendőben is oly nagyot változott szűkebb pátriánk képe, hogy már ránézni is öröm. S milyen felemelő érzés lenne, ha lajstromba vehetnénk mindazt, ami szemmel kevésbé látható ugyan, de az értelem tudja, hogy a tényleges gyarapodást jobban kifejezi. Mert igaz, a többi között építettünk jó tízezernyi lakást, s ezzel mintegy negyvenezer lakosunk jutott lényegesen jobb körülmények közé, de talán még fontosabb: ezek az emberek tudatilag is formálódnak és mind nagyobb részt vállalnak a társadalmi gondokból. Nagyon sokat mond mindannyiunknak az a tény, hogy Szeged horizontálisan és vertikálisan is nagyobb, több, mint öt évvel ezelőtt volt, de még többet jelent, hogy ezrek és ezrek érzik különös szükségét az odaadó tanulásnak párt- és állami iskolákban egyaránt, vagy éppen az önrm~ alésnek, egyre többre becsülve ezáltal a szocializmust és önmagukat. A modern technika kétségtelenül igen fontos dolog, mert kényelmesebbé teszi az életet, de az élet szebbé, értelmesebbé alighanem csak a tudás elmélyítése, a látókör tágítása révén válhat. Ezért üdvözöljük a megyei pártbizottság határozatában mindazt, ami a szegedi iskolák, tanintézetek, kollégiumok, oktatóműhelyek építéséről vagy kulturális intézmények létrehozásáról szól. S csoda-e, hogy a kommunisták együtt örülnek a város egész lakosságával? A Szeged városi pártbizottság legutóbbi ülésén 23-an tartották fontosnak hangsúlyozni, hogy a párt tagjai becsülettel kivették részüket az elmúlt öt esztendő küzdelmeiből, illetve, hogy a páratlan ütemű gazdagodás csakis a párt irányításával valósulhatott meg. Természetesen a legjobb irányítás sem vezetett volna célhoz, ha a lakosság nem teszi magáévá szándékainkat. A várósi tanács elnöke sajnálattal említette meg fölszólalásában, hogy főleg építőipari kapacitáshiány és más problémák miatt nem készült el néhány tervezett közintézmény, ugyanakkor azonban — hangsúlyozta — kétségtelen: Szeged a maga 170 ezer főnyi lakosságával, egyre erősödő iparával, fejlődő mezőgazdaságával mind erőteljesebben kapcsolódik Csongrád megye egészéhez. Nemcsak a város tekintélyes ipari munkássága és alkotó értelmiségi rétege hat pozitívan az egész környékre, hanem a megye is jelentősen támogatja élelemmel, munkaerővel, jó tapasztalatokkal természetes központjának fejlesztését. Vannak, és még sajnos, lesznek egy ideig, akik képtelenek azonosulni a lakosság zömének gondolkodásával, törekvéseivel, és neheztelnek, hogy „már megint nyomják nekünk a sódert". Vagyis nem tetszik nekik, hogy a kommunisták a lakosság eszére és szívére, megértésére és becsületére, hozzáértésére és szorgalmára apellálnak az ötödik ötéves terv feladatainak megoldásáért is. De hát ez másként nem lehetséges. A most zajló beszámoló párttaggyűlések is tanúsítják, hogy ahol a kommunisták szót értettek és összefogtak a pártonkívüliekkel, ott mindig sikeresen lehetett megoldani akár a legnehezebb kérdéseket is. Semmiből nem lesz soha semmi. Sóhaj, fohászkodás, csodalesés nem ér fabatkát sem. Értéket, boldogító életjavakat csak dolgozó, gondolkodó emberek hozhatnak létre, olykor bizony megfeszített energiával. Már előre megjósolható: nemcsak a most elkezdett, hanem a többi ötéves terveket is mozgósító, ha úgy tetszik, lelkesítő agitációval indítjuk majd. Nem azért, mert ez a mániánk, vagy mert romlik az emberek hozzáállása közös ügyeinkhez, hanem a változó körülmények miatt. Mert csak látszólag „fújunk mindig egyet", a tennivalók évről évre változnak aszerint, hogy a szocializmus teljessé formálásához milyen speciális tennivalók kerülnek előtérbe, illetve válnak szükségessé. Szegeden a többi között most a régi üzemek felújítása és bővítése van napirenden, nemcsak a termékek olcsóbbítása és minőségének javítása végett, hanem azért is, hogy munkaerőt szabadítsunk föl a többi sok-sok dolgunk elvégzéséhez. A következő öt esztendőben mintegy 20 milliárd forint áll rendelkezésünkre különféle iparfejlesztési, népjóléti, kulturális tervek megvalósításához. Ezt a hatalmas összeget azonban csak úgy tudjuk elkölteni, illetőleg legjobban felhasználni, ba ki-ki rendszeresen és felelősséggel végzi azt, amit rábíztak, továbbá lesz elég munkáskéz a tervezett 12 ezer lakás, a bölcsődék, óvodák, üzletek, utak, vezetékek elkészítéséhez. Honnan várhatnánk segítséget? Kecskeméten vagy Békéscsabán ia sok most a dolog, nem érnek rá ide jönni, nekünk kell megszerveznünk és maradéktalanul elvégeznünk a szerencsénkre egyre jobban szaporodó szocialista munkát. e hát mit tehet az egyes ember? — D kérdezték már többen is. Nagyon sokat tehet, s ez nem is olyan sokból álL Aki a munkaidőt valóban a munka idejének tekinti, és belátja, hogy fegyelmezett munkájával nem a párttitkárnak, hanem önnön magának cselekszik jót, máris megtette a legfontosabbat. Ha emellett még arra is gondol, hogy mindenütt eladható exportterméket kell gyártania, s ezért ügyel a minőségre, ezzel jelentősen hozzájárul az országos gondok enyhítéséhez is. És olyan nagy dolog lenne rászólni a hanyag, a takarékossággal mit sem törődő, csellengő szaktársra, hogy „ejnye, ejnye, öregem?" Szó sincs tehát nagyobb fizikai megerőltetésről, csak egy kicsit több figyelmet, na. gyobb felelősséget vár el minden tagjától a mi társadalmunk, segítséget olyan erkölcsi légkör megteremtésében, amelyben a munkafegyelem elemi kötelességnek számít. Amikor tehát a pártszervezet az összes dolgozók megértő segítségét kéri a mi országunk, a mi megyénk, a mi városunk továbbépítéséhez, erre gondoljunk valamennyien. F. NAGY ISTVÁN Minden út járható A KPM központi űtügye- szélesíteni. A központi szolletének hétfői jelentésesze- gálát ügyeletesei azonban rint valamennyi közút járható, sehol sincsen hóakadály. Még a korábbi hófúvások során keletkezett útszűkii" eteket is sikerült kiTudományos ülés: A műholdak felvételeinek felhasználásáról Több mint 50 olyan mes- Az MTESZ központi asztterséges hold kering boly- ronautikai szakosztályának gónk körül, amelynek a hétfőn megkezdődött kétna,..,,,. , , , , ., pos ülésszakán a különböző földfelszínről nyer, adatait ágazatok szakembcrei a különböző tudományágak geológusok, h'drológusok. felhasználhatják. A műboly- biológusok, me'eorológusok gók egy része — mintegy — a mesterséges holdakró' 6—7 — Magyarországról ls nyert információk hazai készít értékelhető, haszno- hasznosítási lehetőségeit visítható információkat arra figyelmeztetik a gépkocsivezetőket, hogy a szabaddá tett utakon továbbra is óvatosan kell közlekedniük, továbbra sem szabad növelni a sebességet, mert bár az utakat mindenütt megfelelően kiszélesítették, sok helven találni jeges útfelületeket. Bács-Kiskun megyében az 51, 52. 53, 54. 55-ös útvonalak síkosak, Zala megyében szintén fokozott óvatosságra van szükség az országutakon, Győr-Sopron megyében a hajnali órákban ködszitálás volt, emiatt romlottak az útviszonyok. Az M 7-es útvonal Szé'"es'ehsrvár körül eléggé síkos, másutt azonban kifogástalan a pálya. A fővárosban az éjszaka 52 gépkocsi do'go'ott az. útvona'ak sózásán és a hó eltávolításán. Hétfőn egész nap folytatják a munkát. Szegeden is folytatták tegnap a hő eltakarítását. Párinap a ruhagyárban Tegnap délután a Szentesi Ruhagyárban tartottak szabad pártnapot az üzemi munkásnők részvételével. Megnyitójában Bátyai Jenőné, a ruhagyár párttitkára külön üdvözölte Nagy Gizellát, a Szegedi Textilművek munkásnőjét, a roew gyei párt-vágrehajtóbizottság tagját, a szabad pártnap előadóját. Nagy Gizella a többi között kiemelte, hogy most, a korábbi tervidőszak lezárásakor és az újabb ötéves terv indításakor szükség van mindenütt az eredmények összege-ésáre a gyárakban is. akárcsak az előretekint tsre. Fontos, hogy a kommunisták és a pártonkívül'ek egyaránt világos kénét kapjanak feladatainkról, egységesen értelmezzék a közös cé'okat és magasabb színvonalon dolgozzanak a kongresszusi határozatok végrehajtásáért