Délmagyarország, 1976. február (66. évfolyam, 27-51. szám)

1976-02-19 / 42. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 66. évfolyan 42. szán 1976 február 19. csütörtök Ara 80 fillér A MA G Y ARS 2 : O C 1 A L IS T A MUNK/ ÍSPÁRT LAPJA? • mgdt S.V v js *V-. u ' ••A-A.. ' AKI együttműködésének eredményei NyikoBaj Faggyejev sap&érfekeiíete A KGST-tagországok együttműködésének 1975. évi eredményeiről számolt be szerda délután moszkvai sajtóértekezletén Nyikolaj Faggyejev, a szervezet titkára. A tagországok kereskedelmi forgalma lényegesen meghaladva gazdaságuk növekedésének ütemét, egyetlen esztendő alatt 31 százalékkal bővült. A soron levő feladatokról szólva Faggyejev hangoztatta: a legnagyobb probléma ez idő szerint a fűtőanyag- és energetikai bázis közös erőfeszítéssel történő kiszélesítése, a KGST-országok ellátásának biztosítása. A szocialista országok eredményes intézkedések egész sorát hajtották végre, illetve kezdték meg a,probléma megoldása érdekében. A KGST titkára kiemelte ezek közül az európai szocialista országok egységes villamosenergia-rendszerének megteremtését E rendszer első láncszeme lesz az 1978-ra elkészülő Vinnyica—Albertirsa nagyfeszültségű távvezeték. Kiemelkedő jelentőségű az orenburgi gázlelőhelyek együttes erővel való kiaknázása, és a 2750 kilométeres, Orenfcurgból induló, s a Szovjetunió nyugati határáig vezető gázvezeték építése, amely már teljes erővel folyik. Űjabb és újabb közös tervezetek lehetősége nyílik meg. A sokoldalú együttműködéshez csatlakozik Kuba is, melynek területén együttes erővel évi 30 ezer tonna nikkel és köbeit kitermelését szervezik meg. A szocialista országok fűtőanyag-ellátásában változatlanul központi szerepe lesz a Barátság olajvezetéknek, melyen tavaly 50 millió tonna, eddig összesen 340 millió tonna szovjet olaj érkezett négy európai szocialista országba. fi sajtóértekezleten, melyen a nyugati hírközlő szervek nagy számú tudósítója is jelen volt, több kérdés hangzott el a KGST-nek a Közös Piac irányába tett újabb együttműködési kezdeményezésével kapcsolatban. Ezekre válaszolva, Faggyejev hangoztatta: a KGST a helsinki biztonsági értekezleten elfogadott elvektől vezérelve tett újabb javaslatot olyan megállapodás kötésére, mely biztosítaná az európai országok közötti kereskedelmi kapcsolatok gyorsabb bővülését az egyenjogúság és/kölcsönös előnyök alapján. Faggyejev emlékeztetett arra, hogy a KGST 1973 ősze óta több kezdeményezést tett a Közös Piac tagországaival, illetve a Közös Piac szervezetével való együttműködés kialakítására, az eddigi tárgyalások során azonban nem sikerült megfelelő kölcsönös megértést kialakítani, A KGST titkársága feltételezi, hogy most, a helsinki követelmények fényében és az Európában kialakulóban levő jobb légkörben az EGK minisztertanácsa pozitív választ ad a KGST-országok javaslatára. A munkahelyi közétkeztetés u országgyűlés kereskedelmi bizottsága előtt Szerdai ülésén az országgyűlés kereskedelmi bizottsága olyan témát tűzött napirendre, amely egymillió-háromszázezer dolgozót közvetlenül érint: ennyien vesznek részt a munkahelyi közétkeztetésben. Molnár Károly belkereskedelmi miniszterhelyettes tájékoztatta a bizottságot, amely Palkó Sándor elnökletével ülésezett. Megtárgyalták azt a tájékoztató jelentést is, amelyet a Külkereskedelmi Minisztérium készített a nem szocialista országokban működő kereskedelmi kirendeltségeink tevékenységéről. Ennek főbb vonásait Török István külkereskedelmi miniszterhelyettes ismertette. Ami a munkahelyi étkeztetésben részvevőket illeti: a dolgozóknak 38 százaléka részesül ilyen szervezett ellátásban, s az így étkezők 70 százaléka fizikai munlcás. Közülük 820 ezren a vendéglátó vállalatok munkahelyi étkeztetésre létrehozott éttermeiben ebédelnek, 430 ezren pedig a gyárak, vállalatok saját kezelésű étkezőiben. Nem érdektelen, hogy a vendéglátó vállalatok munkahelyi ellátást szolgáló 821 éttermének mintegy 80 száza léka önkiszolgáló rendszerben működik, a munkahelyek saját kezelésében levő konyháknak viszont csak alig több mint tíz százaléka. Ott van ennek jelentősége, hogy hagyományos rendszerben egy étkezés átlagos ideje 35—40 perc, míg önkiszolgáló rendszerben 23—25 perc. Ez azt is jelenti, hogy a jelenlegi éttermi kapacitás mellett 30—40 százalékkal kevesebb embert lehet a munkaideje során — a törvényesen megszabott fél órában — kiszolgálni főtt étellel, ha a munkahely vendéglátó vállalatok mihamarabb nem térnek át az önkiszolgálás korszerű formájára. Ennél a témarésznél a képviselői észrevételek, javaslatok között elhangzott, hogy a lépcsőzetes munkakezdéshez hasonlóan kialakítható lépcsőzetes étkeztetéssel is lehetne gyorsan „bővíteni" a közétkeztetési éttermi kapacitást. Többen is szóvá tették a bizottság ülésén, hogy a vállalati hozzájárulás azonos mértékű minden dolgozónál, akármennyi is a fizetésük. Ez nem látszik ugyan igazságosnak, vannak, akik a differenciálást szorgalmazzák; de — amint a képviselői munkaértekezleten is kitűnt a vélemények egybevetéséből — a differenciálás „differenciáltabb" adminisztrációt is jelentene, ami pedig azt eredményezné, hogy „többe kerülne a leves, mint a hús". Abban viszont egyetértés mutatkozott a képviselők között, hogy a hozzájárulás mértékét esetleg nem állandó napi összegben kellene megszabni, hanem célszerűbbnek tűnhet az éves átl.ag meghatározása. A konyhai szezoncikkek, illetve beszerzésük miatt van ennek jelentősége. Például: kevésbé fordulhatna elő,^ hogy amikor a piacon már primőr árut lehet kapni, az üzenni konyhán még sokáig konzervből főznek, mert arra futja a napi keretből. A kétszáznál kevesebb dolgozót foglalkoztató és egymáshoz közel levő üzemek, intézmények munkahelyi közétkeztetését társulássál is meg lehetne oldani: közös konyhák, éttermek működtetésével. A miniszterhelyettes közölte, hogy a munkahelyi étkeztetés további fejlesztése érdekében a közétkeztetést ellátó éttermeknél az ételártámogatást — a korábbi 12 százalékról — 20 százalékra felemelték. Mind a munkahelyi, mind a kereskedelmi, vendéglátó vállalatokat arra ösztönzik, hogy vállaljanak részt az iskolások étkeztetéséből. Az ülésen, amelyen részt vett és felszólalt Kallós Ödön, a Magyar Kereskedelmi Kamara elnöke is, a két napirendi téma vitájában szót kért és kapott dr. Komócsin Mihály, Bollók József né. Gajdos János, dr. Szabó József, dr. Nóvák Pálné, dr. Udvardi Károlyné, Nagypataki Imre, Mráz Tibor, Korpái Jánosné. Teleki Istvánná képviselő és Palkó Sándor, aki a bizottság elnökeként mondott összefoglalót. Javuló szociális körülmények Csongrád megyében Tovább nőtt Szeged vonzása - Új orvosi rendelik és iskolák épüllek — Vizmüvek a falvakban A KSH megyei igazgatóságának összefoglaló jelentéséből kiolvashatjuk, hogy az elmúlt ötéves tervidőszakban, s különösen a tavalyi esztendőben tovább javultak a városokban és a falvakban élő emberek szociális körülményei. Csongrád megye lakónépessége az elmúlt öt év alatt mintegy 8900 személlyel emelkedett, s jelenleg meghaladja a 457 ezret. Érdemes fölfigyelni rá, hogy míg a korábbi években a népességgyarapodás forrása elsősorban a pozitív vándorlási különbözet volt, addig 1971—1975 között a népességnövekedés több mint fele a természetes szaporodásból adódott. Különösen az utóbbi két évben növekedett rohamosan az élveszületések száma, 1974 folyamán 1460-nal, 1975-ben pedig már több mint 2000-rel több élveszületés tőrtént, mint 1972-ben, s ezzel az ezer lakosra jutó élveszületések száma 13-ról 16-ra. majd 18-ra emelkedett. A születések számának emelkedése nagyrészt a népesedéspolitikai intézkedések eredménye. Persze ettől függetlenül a megye lakosságának növekedésében a lakóhelyváltoztatások játszották a főszerepet, hiszen 4200 ember költözött megyénkbe 1971 és 1975 között. Legtöbben Szegedre költöztek, öszszesen 9600-an, a vidéki városok közül csak Debrecenbe volt ilyen arányú „bevándorlás". A lakosság növekedésével együtt nagyarányú lakásépítés folyt Szegeden és a megyében, s jobbá váltak a körülmények, korszerűbbek a lakások. A közműellátás fejlődése például meghaladta az országos átlagot is környezetünkben. Az újonnan fölépült több mint 22 ezer lakás jól közművesített, szinte kivétel nélkül villanynyal, vízvezetékkel, fürdőszobával ellátottak, s közel felét bekapcsolták a gázhálózatba is. Érdekes számadatok: a megyében az elmúlt öt év során végrehajtott közműhálózat-fejlesztéssel a vízvezeték hossza 622, a gázvezeték-hálózat 57, a csatornahálózat 70, a kisfeszültségű villamos vezeték hossza 674 kilométerrel növekedett. Ebben a tervidőszakban Szegeden befejeződött az átállás a földgázszolgáltatásra, megkezdődött a vezetékes gázszolgáltatás Makón, a városokban két új vízmű és egy szennyvíztisztító-telep létesült, a vízművel nem rendelkező falvak száma háromra csökkent. Az egészségügyi ellátás körülményei a IV. ötéves tervidőszakban főként a járóbeteg-ellátásban javultak. Az intézményhálózat újabb létesítményekkel bővült: 3 szakorvosi rendelőintézet, 2 körzeti orvosi rendelő épült, továbbá a megye 8 községében új egészségügyi központ kezdte meg működését A szép fejlődés'ellenére azt is szóvá teszik a statisztikai jelentésben, hogy az egészségügyi beruházások egyrésze jelentős, több éves késedelemmel valósult meg. A makói kórház rekonstrukciója áthúzódik a mostani tervidőszakra, és elmaradt több tervezett létesítmény fölépítése. Nem valósult meg például Szegeden az egészségügyi gyermekotthon építése, a szociális otthon bővítése, Szentesen a 80 ágyas kórházi pavilon építése, a kakasszéki gyógyintézet reumatológiai központjának kialakítása, valamint öt községben egészségház létesítése. Az orvosi ellátás körülményei javultak, s örvendetes az is, hogy az orvosok száma is növekedett az elmúlt öt év íplyamán, mégpedig 18 százalékkal, s így az orvosellátottság továbbra is Baranya után a legmagasabb a megyék között A járóbetegellátás javítása érdekében a tervidőszak során 12 új általános orvosi és 18 gyermekorvosi körzetet szerveztek, ebből 3 általános és 2 gyermekorvosit 1975-ben. A fejlesztés eredményeként az egy körzeti orvos által ellátandó lakosok száma 1970hez képest mintegy 150 személlyel csökkent. A fekvőbeteg-ellátó intézmények a tervidőszak során mindössze a szegedi kórház tavaly elkészült 150 ágyas ideg-elmegyógyászati pavilonjával bővültek. A bölcsődei hálózat az elmúlt öt év során 251 hellyel gyarapodott, ebből tavaly készült el 85 kisgyermeknek helyet adó bölcsőde. Emelett az elemúlt évben kettő — a negyedik ötéves tervben szereplő — bölcsőde műszaki átadása megtörtént, együttesen 140 férőhellyel, s ezek használatbavételére az idén kerül majd sor. A IV. ötéves tervidőszak művelődésügyi fejlesztési célkitűzései részben valósultak meg a tervben szereplők közül többnek a befejezésére és használatbavételére tavaly még nem került sor. A megye — főként Szeged — a oktatási intézményhálózata újabb létesítményekkel bővült. 1971 és 1975 között 9 új. korszerű általános iskolát építettek, felépült a hódmezővásárhelyi vendéglátóipari szakközépiskola, több korszerű diákotthon és 2 iparitanuló-otthon. A 18 új óvoda fölépítésével, valamint a meglevők bővítésével az előirányzottnál nagyobb mértékben, 29 százalékkal növekedtek az óvodai férőhelyek. Vége! értek a magyar-holland külügyminiszteri tárgyalások Max van der Stoel, a Holland Királyság külügyminisztere és kísérete szerdán délelőtt a Hősök terén megkoszorúzta a magyar hősök emlékművét. A koszorúzásnál jelen volt Nagy János külügyminiszter-helyettes, Csehik Ferencné, a fővárosi tanács elnökhelyettese, Bebrits Anna, a Magyar Népköztársaság hágai nagykövete és Farkas Mihály ezredes, a budapesti helyőrség parancsnoka. Szerdán a KülügymlniszElőadás a népfrontaktivistáknak Tegnap, szerdán délután Szegeden, a népfront városi székházában a Haza Cias Népfront városi bizottsága aktivistáinak értekezletet tartott. A tanácskozáson megjelent Molnár Sándor, a népfront megyei bizottságának titkára is. Dr. Kedvessy György, a Hazafias Népfront városi bizottsága elnökének megnyitó szavai után Török József, az MSZMP Szeged városi bizottságának első titkára tájékoztató előadást tartott az V. ötéves terv célkitűzéseiről, és annak várospolitikai vonatkozásairól. Hangsúlyozta, hogy a terv megvalósításához kedvező a ktil- és belpolitikai helyzet, és a nemzetközi gazdasági folyamatokból adódó feszültségeket a jobb és fegyelmezettebb munkával fel lehet oldani A terv teljesítéséhez szükség van a társadalmi összefogásra, és mindennek szervezésében, lebonyolításában a népfrontszervek és -aktivisták tevékenységére. A tervprogramot úgy lehet sikeresen végrehajtani, ha megvalósításában mindenki részt vállal áldozatos munkájával. tériumban befejeződtek Púja Frigyes külügyminiszter és Max van der Stoel tárgyalásai. A tárgyaláson részt vett Nagy .Tános, Bebrits Anna és a Külügyminisztérium több vezető munkatársa, valamint Jan KnepPelhout, a Holland Királyság budapesti nagykövete és a holland külügyminisztérium több vezető munkatársa. ' A tárgyalásokon áttekintették a két ország kapcsolatainak alakulását, további fejlesztésének lehetőségeit, és a két felet kölcsönösen érdeklő nemzetközi kérdéseket. Max van der Stoel szerdán ebédet adott Púja Frigyes tiszteletére a Duna Interconttnentól szállóban. Részt vett az ebéden Nemeslaki Tivadar kohó- és gépipari miniszter, dr. Romány Pal mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, s a politikai, a gazdasági, a kulturális élet több más vezető személyisége. Az ebéden részt veitek a holland külügyminiszter kíséretének tagjai is. t