Délmagyarország, 1976. január (66. évfolyam, 1-26. szám)

1976-01-15 / 12. szám

Csütörtök, 1976. január 15. 3 RÁDIÓTEliX KISSINGER A SZOVJETUNIÓBA UTAZIK Henry Kissinger, az Egye­sült Államok külügyminiszte­re január 20-tól 23-ig láto­gatást tesz a Szovjetunióban, hogy folytassák a Szovjet­unió és az Egyesült Államok kölcsönös érdeklődésre szá­mot tartó kérdések megvita­tását. PFSZ-KÉPVISELET SVÉDORSZÁGBAN A svéd kormány és a Pa­lesztin Felszabadítás! Szerve­zet képviselői megállapodtak abban, hogy a PFSZ tájékoz­tatási Irodát nyit Stockholm­ban. A PFSZ tájékoztatás: irodája szerdán megnyílt a svéd fővárosban. AESZ NÉGYES TALÁLKOZÓ Julius Nyerere tanzániai, Samora Machel mozambiki, Kenneth Kaunda zambiai és Seretse Kahama botswanai államfő a tanzániai Dar es Salaamban tárgyalásokat kez­dett az Afrikai Egységszerve­zet Addisz Abeba-i csúcsér­tekezletének folytatásaként, az angolai helyzet tanulmá­nyozására. ÜJBÖL ALDO MORO ALAKIT KORMÁNYT Aldo Moro ügyvezető mi­niszterelnök újabb kormány­alakítási megbízást kapott Leone köztársasági elnöktől. Elsőnek az OKP vezetőivel találkozott. Berlinguer főtit­kár e találkozón megismé­telte pártja ismert állásfog­lalását, hozzátéve: a kommu­nisták szükségesnek tartják, hogy az ügyvezető kormány tegye meg a legsürgősebb In­tézkedéseket a súlyos gazda­sági helyzet enyhítésére. AZ ANGOLAI NÉPI HADSEREG SIKEREI Az Angolai Népi Köztársa­ság fegyveres erői folytatják előrenyomulásukat az északi fronton, a zairei határ felé szorongatva az FNLA csapa­tait Az utóbbi napokban a törvényes kormány fegyveres erői az ország északi részé­ben több fontos lakott terü­letet szabadítottak fel, sú­lyos veszteségeket okozva az ellenség élő erejében és tech­nikájában. A luandai rádió hadijelentése szerint a népi hadsereg a zairei határtól 150 kilométerre szívós harcok árán elfoglalt egy stratégiai­lag fontos várost, amelyet az FNLA csapatai katonai légi támaszpontként használtak. MOSZKVA—SZOCSI— TBILISZI—JEREVÁN— KIJEV. Utazás: repülővel, vonattal, autóbusszal. Részvételi <10: kb. 5600— 8é20,— Ft. 1976. Június, július, augusztus, szeptember október. GYULA—ARAD 3 nap autóbusszal. Időpont: 1976. február, március, április, május. Részvételi dij: 1050.— Ft. (Szegedtől Szegedig.) NAGYVARAD— KOLOZSVÁR—TORDA. 3 nap autóbusszal. Szegedtől Szegedig 1210,—Ft. 1976. április, május, augusztus, szeptemberben. Nemzetközt kutyaklállft&s INNSDRUCK-ban. 1976. Június 16—20. 2880,— Ft. Személygépkocsival. COOPTOURIST, Szeged, Kelemen u. 2. Telefon: 12-374. Tovább bővülnek a magyar-portugál kapcsolatok A portugál külügyminiszter sajtókonlet enc. áfa Ernesto Mclo Antunes, a és erősítsék kapcsolataikata Portugál Köztársaság k'ül- szocialista országokkal, poli­ügyminisztere szerdán a Du- tikai, gazdasági, kulturális na Intercontinental szállóban téren egyaránt. Ugyanakkor sajtókonferencián találkozott normális kapcsolatokat kí­a magyar és a külföldi sajtó vánnak fenntartani az Egye­képviselőivel. sült Államokkal, a NATO és Magyarországi látogatásá- a Közös Piac tagországaival nak tapasztalatairól szólva is. Rendkívül nagy jelentősé­utalt a most megkötött ma- get tulajdonítanak annak a gyar—portugál kulturális politikai fejlődésnek, amely a egyezményre, amelyet nagy helsinki konferencia követ­jelentőségűnek értékelt a két keztében Európában bekövet­ország viszonyának alakulá- kezett. sában, s hangsúlyozta, hogy Az újságírók kérdéseire vá­a megállapodás minden bi- laszolva a külügyminiszter zonnyal hozzájárul majd a említést tett Portugália belső kapcsolatok további sokol- helyzetéről, gazdasági nehéz­dalú fejlesztéséhez. Az egyez- ségeiről, és az ezek leküzdé­mény alapján kulturális ve- sét célzó intézkedésekről is. gyes bizottságot hoznak lét- Szólt arról a veszélyről, ame­re, amely a különféle terüle- lyet a fasiszta restaurációs teken elősegíti a megállabo- kísérletek jelentenek, s rá­dásban foglalt célok valóra mutatott arra, hogy a reak­váltását. Hamarosan összeül ciós erők a közvélemény a gazdasági vegyes bizottság megtévesztésére, népellenes is, amely konkrétan segíti ki- céljaikat leplezve gyakran alakítani a gazdasági, keres- szélsőbaloldali jelszavakat kedelmi együttműködés for- hangoztatva lépnek fel, kel­máit, kihasználni az e téren tenek zavart. Hangsúlyozta, mutatkozó lehetőségeket. A hogy az ország haladó de­magyar vezetőkkel folytatott mokratikus erői együttes fel­tárgyalásairól szólva annak a lépéssel meghiúsíthatják eze­meggyőződésének adott kife- ket a kísérleteket, a fasizmus jezést, hogy a két ország kap- újjáéledésének veszélyét. csolatainak további fejleszté­se terén kínálkozó lehetősé­Ernesto Melo Antunes és gek az együttműködés során kísérete szerdán este megte­valósággá válnak. Ezek reali- kintette a KISZ Központi zálása mindkét ország csönös érdeke. köl- Művészegyüttes előadását az együttes székházában. A por­Portugália külpolitikájáról tugál vendégekkel együtt elmondotta: nagy súlyt he- részt vett az előadáson Púja lyeznek arra, hogy fejlesszék Frigyes külügyminiszter ls. Közzétették az NSZEP programtervezetét 0 Berlin (MTI) tokról szólva megállapítja, A Neues Deutschland szer- hogy a Német Szocialista dal száma nyilvánosságra Egysegpart célja: a kommu­hozta a Német Szocialista mzmus, Egységpárt új programterve­zetét. A dokumentumot nyil­vános vitára bocsátják. Az NSZEP IX. kongresz­szusa direktíváinak terve­zete csütörtökön, a szerve­zeti szabályzatának terveze­te pedig pénteken jelenik msg, és ezeket az okmány o­kat szintén országszerte megvitatják. Az új program bevezető­ből és öt részből áll. A be­vezető megállapítja, hogy az NSZEP a szocialista Német Demokratikus Köztársaság munkásosztályának és dolgo­zó népének tudatos és szer­vezett élcsapata. Feladatát abban látja, hogy tovább építse a fejlett szocialista társadalmat, s célja a kom­munista társadalom kialakí tása. Az NSZEP a német munkásmozgalom forradalmi hagyományainak megtestesí­tője, örököse és harcainak folytatója. A programtervezet első ré­sze ezt a címet viseli: „A vi­lág népei megvalósítják a kapitalizmustól a szocializ­mushoz való átmenetet." A 2. pontja a német de­mokratikus köztársaságbeli fejlett szocialista társadalom építésével, 3. része a külpo­litikát és nemzetvédelmi fel­adatokkal foglalkozik. A 4 fejezet a párt mindennapi feladataival foglalkozik, s végül az 5. fejezet a távla­Az osztály nélküli társadalmat csakis a párt vezetésével, lépésről lépésre és folyamatosan lehet kiala­kítani — hangoztatja az NSZEP új programterveze­te. Kiiliigy miniszter­helyettesek tanácskozása Prágában 0 Prága (MTI) A Bolgár Népköztársaság, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság, a Lengyel Nép­köztársaság, a Magyar Nép­köztársaság, a Román Szo­cialista Köztársaság, a Mon­gol Népköztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság és a Szovjetunió külügymi­njgzter.helyettesel 1976. ja­nuár 13—14-én tanácskozást tartottak Prágában. A ta­nácskozáson közös érdeklő­désre számot tartó kérdések­ről folyt eszmecsere. A ta­nácskozás szívélyes baráti légkörben zajlott le és azt valamennyi résztvevő véle­ményének teljes egybeesése Jellemezte. A külügyminiszter-helyet­teseket fogadta Lubomir Strougal, a Csehszlovák Szo­cialista Köztársaság kormá­nyának elnöke. Bohuslav Chnoupek, a CSSZK külügy­minisztere fogadást adott a tanácskozás résztvevőinek tiszteletére. A ez él G ySrgy Baranyában Aczél György, az MSZMP újításához nyolc üzem dol­Politikai Bizottságának tag- gozói járultak hozzá társa­ja, a Minisztertanács elnök- dalmi munkájukkal. Ezután helyettese látogatást tett a vasasi lakótelep Petőfi Baranya megyében. Kedden Művelődési Házában — mint délután a megyei pártbizott- a megye országgyűlési kép­ság székházában dr. Nagy viselője — választóival talál­József, a Baranya megyei kozott. pártbizottság első titkára, Aczél György délután a Horváth Lajos, a megyei ta- megyei tanács székházában nács elnöke és a megye több a pécsi VIII. Magyar Játék­más vezetője fogadta a ven- filmszemle részt vevőinek déget. képviselőivel folytatott esz­Aczél György szerdán dél- mecserát, a filmművészet előtt — Lukács Jánosnak, az időszerű kérdéseiről. A meg­MSZMP pécsi városi bizott- beszélésen jelen volt dr. Or­sága első titkárának és Wie- bán László kulturális mi­der Bélának, Pécs megyei niszter, dr. Nagy József, a város tanácselnökének társa- megyei pártbizottság első tit­ságában — felkereste az új- kára és Tóth Dezső, az jáépített, évszázados múltú MSZMP Központi Bizottsá­szabolcs-bányatelepi álta'á- gának osztály vezető-helyet­nos iskolát, amelynek fel- tese. Nemes Dezső Bács-Kiskunban Nemes Dezső, az MSZMP laló telepet. A program dél­Politikai Bizottságának tag­ja szerdán Bács-Kiskun me­gyébe látogatott. Kecskemé­ten, a megyei pártbizottság székházában Horváth István, a pártbizottság első titkára fogadta, és tájékoztatta a megye életéről. Részt vett a után a Szerszámgépipari Művek kecskeméti gyárában folytatódott. Dr. Szűcs End­re gyárigazgató ismertette és mutatta be az üzemet. Ne­mes Dezső ezután kötetlen beszélgetést folytatott a fia­tal gyár szocialista brigád­Elutazott a jamaicai külügyminiszter Dudley Thompson jamai­cai külügyminiszter szerdán befejezte magyarországi tár­gyalásalt. A délelőtt folya­mán hivatalában fogadta Fa­luvégi Lajos pénzügyminisz­ter, akivel eszmecserét foly­tattak a két ország közötti kapcsolatok fejlesztésének lehetőségeiről. A külügymi­niszter ezután megbeszélést folytatott dr. Simon Pál ne­hézipari miniszterrel. Dudley Thompson elutazá­sa előtt hangsúlyozta, hogy megbeszéléseit) rendkívü: hasznosnak és eredményes­nek tartja. A Ferihegyi repülőtéren dr. Simon Pál nehézipari miniszter és Marjai József külügyminisztériumi állam­titkár búcsúztatta a jamai­cai vendéget. tájékoztatáson dr. Gajdócsi vezetőivel és tagjaival, tár­István, a megyei tanács el- sadalmi és tömegszervezeti nüke, s jelen voltak a me- vezetőivel. Kecskemét új gyei pártbizottság titkárai is. közművelődési intézményei­Ezután Nemes Dezső a Vá- nek megtekintése után az rosföldi Állami Gazdaságot MSZMP Bács-Kiskun megyei kereste fel. Ott a kecskemé- oktatási igazgatóságán fó­ti járás és a gazdaság veze- gadták a Politikai Bizottság tői fogadták. A 7200 hektá- tagját. Ott Szabó Lajos, az ros, évi 300 millió forint ter- oktatási igazgatóság vezetője melésl értéket produkáló tájékoztatta, majd az lntéz­mezőgazdasági nagyüzem mény tanáraival és a megye­eredményeit és tervelt Mor- székhely felsőfokú tanintéze­mer Miklós igazgató ismer- teinek marxizmust—leniniz­tette. Bemutatta a gazda- must oktató tanáraival a ság korszerű üzemi létesít- pártoktatás helyzetéről foly­ni ényeit, a takarmánykeve- tátott eszmecserét Nemes rőt, a sertésnevelő és -híz- Dezső. Bíró József bonni tárgyalásai Bíró József kedden érke­zett az NSZK-ba, hogy részt vegyen a magyar—nyugat­német gazdasági vegyesbi­zottság első ülésén. A vegyes niszter szerdán délután kormánybizottság csütőrtö­Bonnban megbeszélést tar. kön délelőtt tartja meg ala­tott nyugatnémet kollegájá- kuló plenáris ülését. A tár. val, Hans Friderichs szövet- _ ,, , ..... ... sági gazdaságügyi miniszter- gyalaauK csütörtökön del­rel. Ests Friderichs vacsorát után jegyzőkönyv aláírásá­adott vendége tiszteletére. val zárulnak. as 0 Bonn (MTI) A Német Szövetségi Köz­társaságban hivatalos látoga­táson tartózkodó dr. Bíró József külkereskedelmi mi­BÁTYAI JEMÖ Lanok a szenedii tartónál IV­és teckaikatürtéRetbttl m 1976. évi JUGOSZLÁV egyéni turistautazáshoz valutaigénylő nyomtatvány irodánkban vásárolható COOPTOURIST, Szeged, Kelemen u. 2. Telefon: 12-374. .. -BBU- U'57 29. Az ország, de Szeged iparosodó mozga'mának is egyik nagyszorgalmú előrevivője volt dr. Szabóky Adolf természettudós, piarista pap, aki 1845­ben került az itteni gimnáziumba ta­nárnak. Budán született Schneider néven, po'gárl szülők gyermekeként. Édes­apja szűcsmester volt. Miután a teo­lógiát elvégezte, pappá szentelték, majd bölcsészeiből szerzett doktori címet. Pedagógusi pályáját Nagykani­zsán kezdte, onnan került Szegedre, 1845-ben. 1848-ban Szegeden és Kecs­keméten volt szabadságharcos. Peda­gógusi pályáján szinte egyedülálló eredményeket ért el korában. Több könyvet lefordított német nyelvről magvarra, majd maga is 83-féle köny­vet írt a matema'lka, a mértan és a rajz oktatására. Szegedről Kolozsvár­ra he'yezték, később, 1830-től Pesten '.anároskoúott. Pesten is részt vállalt különböző, iparfejlődést segítő moz­galmak munkájában. Résztvett az inarcegclyezési pénztárak mzjalapítá­sában, és az országos iparegyesület létrehozásában. Hazai és nemzetközt ipari kiállítások zsüritagságának is mindig szívesen eleget tett. Így tagja volt az 1876-os első szegedi ivari ki­állítás és vásár zsűrijének is. Ezen túlmenőleg az 1876-os szegedi vásár­nak 350 kiállítót toborzott. Az 1879­es székesfehérvári vásárnak pedig mér 500 résztvevőt biztosított. Az iparoktatást is igen fontos momen­tumnak tulajdonította az ország ipa­rosításában. Minden bizonnyal ezért is vállalta el hét fővárosi kerületben az ipariskolák ingyenes igazgatását, ezerháromszáz tanulóval. Érdeke3 ada­tokat gyűjtött a szegedi, a bácsi, a kecskeméti kiállításokkal kapcsolat­ban, és azokat ki is adta. Tagja volt a párizsi, a londoni világkiállítások szervező bizottságának. Lapszerkesztői munkássága mellett több ipari jellegű, vagy az iparral fog'alkozó könyvet írt. Faldolgozta Budapest ivarosait, és 1377-ben köny­vei adott ki róluk. Egy másik munká­iéban az ország iparlársula'.ait elem­zi, rámutatva fontos szerepükre és hiányo'súgukra is. Aíár akkor küz­dött a magyar iparért, amikor az még az ország mostohagyereke volt, amikor a külföldön előállított ipar­Cikket jobbára előnyben részesítették a hazaival szemben. Sina György barkár különösen ke­leti kereskedelemmel fog'alkozott ugyanakkor a textil- és dohányipar fejlesztésébe is jelentős összegeket tett. Pénzét o'yan ügyesen forgatta, hogy jeleni ős nagybirtokra tett szert Az Osztrák Nemzeti Bank igazgatói székéből a maga ma'mára hajtotta a vizet. A Szegeden létesített Sina-féle ipartelep jelentősen formálta a város iparorodási arculatát Széchenyi Ist­ván mellett részt vett a Lánchíd fel­építésének megszervezésében és anya­gi támogatásában. Szeged városa 1839-bea választotta díszpolgárul. Sze­ged gazdasági életének fellendítéséért és a Duna—Tisza-csatorna kezdemé­nyezéséért érdemelte kl a megtisztelő címet. A nagyipari ágazatok sorában idő­rendi sorrendben az első helyet a ma'omipar foglalta el a város iparo­sodásában. Az első komolyabb ilyen tárgyú alapítás a Puszta-féle malom volt, amely családi vállalkozásként jött létre. Rekonstrukcióját 1924-ben hajtották végre. A tulajdonos testvé­rek az ipar mellett gabonakereskede­lemmel is foglalkoztak. Az ország iparosítási folyamatának élénk felfogású harcosa volt Lengyel Antal, aki 1839-ben született Szolno­kon. Édesapja szűcsmester volt, de fiából ra- go:abb embert akart nevel­ni ná'áiá1. Iskolai tanulmányait az 5, gimnáziumi osztályig szülővárosában végezte, majd az 5. és 6. osztály el­végzésére iratkozott be a szegedi pia­rista gimnáziumba. Itteni tanulmá­nyainak be'ejeztével Bécsbe ment, és ott kereskedelmi ismereteket sajátí­tott el, kéőbb ugyanott üzletet nyi­tott. Nem hosszú üzemelés után bécsi üzletét bezárta, és hazaiött. Az ittho­ni viszonyok miatt 1863-ban Ameri­kába vándorolt, és nyolcéves távollét után Szo'nokon telepedett le. Ezután megvalósította a szőlőművelés ame­rikai rendszerét, és megtanííotta a gazdákat a nemesítésre. 1874-ben mega'akítolta Szolnokon az ioartár­suiacot, amelynek a következő évben elnökévé vá a-ztották. Az első között iparisko'át rvitott Szolnokon. Az ipa­rosoknak saját költségén nyersanyag­raktárat lé'eu'tett. A szakemberek to­vábbképzésére megvalósította az ipar. társulati olvasókört. Az általa alapí­tott ipartársulatból alakult ki később az ipartestület, amelynek igazgatósá­gi biztosa volt. fFolytatjuk.) J / o

Next

/
Thumbnails
Contents