Délmagyarország, 1976. január (66. évfolyam, 1-26. szám)

1976-01-03 / 2. szám

2 Szombat, 1976. január & Szovjet vezető szervek újévi üdvözlete a Moszkva (TASZSZ) a SZKP XXV. kongresszusé- unió Legfelsőbb Tanácsának ra — hangzik az SZKP KB, Elnöksége és a szovjet Mi­A szovjet nép, telve ener- a Szovjetunió Legfelsőbb Ta- nisztertanács üdvözletét és üiával, lelkesen megvalósítva nácsának Elnöksége és a Mi- legjobb kívánságait küldi a a lenini párt elveit, egyre nisztertanács újévi üdvözlete testvéri szocialista államok a szovjet néphez. dolgozóinak. Üdvözöljük az imperializmus és neokolonia­Az üdvözlet hangsúlyozza, iizmus ellen küzdőket, a fej­hogy Leonyid Brezsnyev, az löd5 országok népeit. A test­SZKP KB főtitkára a kom- véri szolidaritás érzésével munista éoítésben a békéért fordulunk a kapitalista ália­és biztonságért, a népek sza- mok kommunista és munkás­badságáért vívott harcban pártiaihoz. Földünk munkás­fáradhatatlan tevékenységé- osztályához, minden dolgozó­vei a szovjet nép és az egész ho2i a béke ^ a társadalmi haladó emberiség tiszteletét haladás ügyének minden har­és elismerését vívta ki. cosához — fejeződik be az Az SZKP KB, a Szovjet- üzenet. szélesebben kibontakoztatva a szocialista versenyt, készül A kínai— amerikai viszony # Peking (MTI) Kínában az újév két­ségen felül legnagyobb, egyszersmind legmegle­pőbb eseménye az a példátlan tisztesség, amelyben a pekingi ve­zetés egy politikai szem­pontból szinte teljesen jelentéktelen magán­utazó-házaspárt, Julié és Dávid Eisenhowert, Nixon volt amerikai el­nök lányát és vejét ré­szesítette. Gyakorlatilag az tör­tént, hogy az Eisenho­wer házaspór a kínai protokoll szerinti maxi­mumot kapta: találkoz­tak Csiao Kuan-hua belügyminiszterrel, Teng Hsziao-ping (első) miniszterelnök-helyet­tessel, végül pedig fo­gadta őket Mao Ce­tung, a KKP elnöke is. Ennél többet Kína „leghivatalosabb" ven­dégel, az Idelátogató ól­. lam. és kormányfők sem kapnak. Sőt, ese­tenként kevesebbet. A kínai főváros poli­tikai megfigyelői szinte egyöntetűen úgy vélik: iz itteni vezetés de­monstrációnak szánta lisenhowerék vizitjét A nekik juttatott proto­kolláris „csúcsteljesít­ménnyel" adta értésre változatlan rokonszen­vét Richárd Nixon volt elnök személye, és — nem utolsósorban — Kí­na-politikája Iránt. Ami más oldalról úgy is föl­fogható, hogy épp any­nyira, amennyire ked­velték és kedvelik Pe­kingben Nixont — kit Mao Ce-tung most Kí­na újbóli meglátogatá­' séra serkent —, épp oly kevéssé kedves a kínai vezetőknek Gerald Ford és a jelenlegi amerikai politika. A Nixon-korszak irán­ti nosztalgia Ilyen nyo­matékos kifejezése ugyanis aligha érzelmi kérdés csak — mutat­nak rá pekingi megfi­gyelők —, ellenkezőleg: ez a múltnak a jelennel való célzatos szembeál­lítása. Egy nagy német forradalmár emlékére A német és a nemzetközi kommunista mozgalom 100 esztendeje született kiemel. ellen, és annak eltávolítása után jelentős részt vállalt egy valódi lenini tömegpo­kedő alakjának, Wilhelm litika megvalósításában. Fegyveres incidens Portóban 0 „Lisszabon (AP) pisztolylövés ls eldörrent, er­Péntekre virradó éjszaka re a börtönőrség és a nem­mintegy kétezres tömeg tün- zeti gárda tagjai néhány ri­tetést rendezett a portói Cus- asztólövés után géppisztoly­toias börtön előtt, követelve: sorozatot eresztettek a bör­bocsássák szabadon azt a 137 foglyot — közkatonákat és tiszteket —, akiket a novem­beri katonai lázadásbán való részvétel vádjával tartóztat­tak le. A tüntetők többségükben a foglyok rokonai voltak. Mint egy katonai szóvivő közölte, a tömeg először kövekkel do­bálta meg a börtönőrséget, majd a tüntetők felől néhány tön kapuja előtt összegyűlt emberekbe. A tüntetők kö­zül három ember azonnal meghalt, többen megsebesül­tek. Néhány órával később is­meretlen tettesek egy robogó kocsiból bombát hajítottak a nemzeti gárda portói székhá­zóra, a robbanás enyhén megrongálta az épület bejá­ratát Helsinki szellemében A tudósítói munka " ' • .V • • OV -.Tttfi 'X könnyítése 0 Moszkva (MTI) A helsinki biztonsági és együttműködési értekezlet szellemében a szovjet kor­mány intézkedéseket tett a Szovjetunióban működő kül­földi sajtótudósítók utazási lehetőségeinek javítására. Mint Vszevolod Szofinszkij, a szovjet külügyminisztérium sajtóosztályónak vezetője a Moszkvában akkreditált dip­lomáciai képviseletek sajtóat­taséival közölte, a helsinki biztonsági és együttműködési értekezlet záróokmányából kiindulva a szovjet kormány elhatározta, hogy 1976. már­cius 1-től könnyítéseket ve­zet be az újságírók mozgás­lehetőségeinek javítására. Az új Intézkedések értei mében az újságírók a moszk­vai területen levő városokba és kirándulóhelyekre bármi­lyen járművel, minden elő­zetes bejelentés és engedély nélkül utazhatnak. Ugyan­csak engedély nélkül —egy­szerűen a sajtóosztályt tájé­koztatva szándékukról — utazhatnak mindazokba a szovjet városokba, melyek a Szovjetunió területén levő nemzetközinek nyilvánított turistautak mentén feksze­nek, például Leningrádba Minkszkbe, illetve a turisták számára nyitott egyéb szov­jet városokba és területekre. Piecknek megadatott, hogy élete céljáért, ne csak har­colhasson, de megvalósítva is lássa azt. Nagyon fiatalon kapcso­latba került a munkásmoz­galommal. 1891-ben a szak­szarvezetnek, 1895-ben a szo­ciáldemokrata pártnak lett a tagja és mindkét szervezet­ben egyre magasabb tisztsé­geket töltött be. A szociáldemokrata párton belül W. Pieck ahhoz a bal­oldalhoz tartozott, amely határozottan és kitartóan fellépett a német imperializ­mus hódító, háborús tervei­vel szemben. Az első világ­háború idején pedig Rosa Luxemburggal, Clara Zet­kinnel, Kari Liebknechttel, Franz Mehringgel együtt harcolt a jobboldali szociál­demokrácia revizionista, szo­ciálsoviniszta. háborút támo­gató politikája ellen. A háború alatti forradalmi tevékenységéért először ka­Wilhelm Pieck rendkívül gazdag forradalmi tapaszta­nék lebecsülését, a szociál­fasizmus-politikáját és hang­súlyozta a széles tömegek megnyerésének, az antifasisz­ta és háborúellenes egység­és népfrontpolitika megváló­latait ismerte el a kommu- sftásának, s a polgári demok­nista mozgalom nemzetközi ráciának a fasizmussal szem­szervezete, a Kommunista benl megvédésének szüksé­Internacionálé, amikor 1921- gességét. ben, 1928-ban és 1930-ban a A második világháború Komintern Végrehajtó Bi- ideién, miután a náci Né­zottságába, 1931-ben pedig a metország megtámadta a Végrehajtó Bizottság Elnök- Szovjetuniót, W. Pieck szám­ségábe és Politikai Titkársá- talan cikkben és rádióbe­gába választotta Íveknek egészen Komintern tagia maradt. 1932 májusától, mint NKP KB Titkárságónak pót­be. ame- szédben leplezte le a német 1943-ig, a imperializmus hódító törek­feloszlatásáig véseit és szólította fel a né­met népet, hogy harcoljon a az fasiszta diktatúra ellen. 1943-ban részt vett a „Sza­tagia, ő felelt a párt egész bad Németország" Nemzeti parlamenti tevékenységéért, Bizottságának létrehozésá­s ő volt a porosz tartományi ban, amely antifasiszta fel­gyűlés kommunista frakció- világosító munkát folytatott jának elnöke is. E tisztségei- a német hadifoglyok körében. ben is fáradhatatlanul küz- 1945 júliusában tért dött a polgári demokrácia Moszkvából Berlinbe, fokozatos leépítése és a fa­siszta diktatúra létrehozása ellen, az antifasiszta egység­front megteremtéséért. Hitler hatalomra ju'" és Ernst Thálmann letartóz­tonai szolgálatra hívták be, tatása után a Központi Bl­majd 1917-ben letartóztatták zottság az akkor 57 éves és hadbíróság elé állították. Wilhelm Piecket bízta meg Innen sikerült megszöknie a párt vezetésével. és 1917 októberétől Illegali­tásban Berlinben, majd a Soartakus-Szövetség vezető­ségének határozata alapján 1918 októberéig Hollandiában élt. 1935 júliusában, a Komin­tern VII. kongresszusán W. Pieck tartotta a Végrehajtó Bizottság beszámolóját, amely rendkívül kritikusan felülvizsgálta az 1928 után Németország Kommunista elkövetett szektás hibákat, Pártja egyik alapító tagja, az 1918. december 30-a és 1919. lanuár l-e között megtartott alapító kongresszus munká­iát irányító két elnök egyike volt. Nagy mértékben hozzá­járult a párt szervezeti ki­építéséhez és megerősítésé­hez. elítélte a fasizmus veszélyé­haza ahol vezető szerepet játszott a német kommunista és szo­»• áldemokrata párt egyesülő­ből létrejött egységes mun­áspárt, a Német Szocialista Egységpárt megteremtésében, az új német állam felépíté­sében. 1949-ben, az NDK meg­alakulásakor, Wilhelm Pieck­et a történelem első munkás­paraszt német államának el­nökévé választották, e tisz­tét egészen — 1960-ban be­következett — haláláig be­töltötte. FoIIlnns János történész Ünnepség Berlinben Berlin (MTI) Szocialista Egységpárt első , „. . _ ,«._._ titkára tartott ünnepi beszé­A Német Szocialista Egy. det Hangsúlyozta, hogy Wil­1921 és 1923 között Clara ségpárt Központi Bizottsága, heim p^k egésZ életében Zetkinnel és másokkal együtt az NDK Államtanácsa és következetesen harcolt a fontos szerepet játszott ab- Minisztertanácsa, továbbá munkásosztály ügyéért s ban, hogy ebben az időszak- Nemzeti Frontjának Országos mindhalálig törhetetlen híve 8lkr™e1«fékezn,l " Tanfcsa W lhelm Pieck szá- maradt a Szovjetunióval való Párton belüli balos, szektás, radik születésnapja alkalmi- barátságnak, A Német De_ álforradalmi erőket és sike- ból pénteken este ünnepsé- , .., , rült elfogadtatni a lenini get rendezett a berlini opera- mokratlkuiS Köztársaság busz­egységfrontpolitikát. házban. kén vallja magát Wilhelm 1924—1925-ben fellépett a Az operaházi ünnepségen Pieck hagyatéka hordozójá­párt ultrabaloldali vezetése Erich Honecker, a Német nak és megvalósítójának. loboroz a Cl A e Boston (Reuter) A CIA által toborozott A CIA amerikai hírszer- zsoldosok a polgárháború súj­ző szervezet „közvetve" volt totta ország déli és északi ré­amerikai katonákat toboroz, szében az Unita szakadár kiképzi és Dél-Afrikába irá- mozgalom oldalán harcolnak, nyitja, könnyű- és nehézfegy- Az Egyesült Államokban verekkel látja el őket — kö- pilótákat ls toboroznak fe­zölte pénteki számában a délzeti fegyverekkel ellátott Christian Science Monitor helikopterek számára, s 13 című tekintélyes bostoni lap. ilyen helikopter Franciaor­As elmúlt három hónapban szágból máris elindult — Dél­háromszáz amerikai katona Afrikán át — Angolába, távozott az Egyesült Álla- A zsoldosok parancsnoka mokból, s a szakadár csopor- Észak-Angolában egy belga tok oldalán máris Angolában származású amerikai. Szoro­harcol, további háromszáz san együttműködnek a sza­pedig „készen áll" az indu- kádár Unita-vai, s szövetsé­iásra. mihelyt a ClA-nak si- gesével, az FNLA-val. Egy kerül további pénzalapokat másik, indulásra készenálló szereznie. csoport vezetője francia szár­A lap információját szinte mazású amerikai, azonnal cáfolattal próbálta Az angolai bevetésre ki­ellensúlyozni a Fehér Ház, a képzett volt katonák havi CIA és a Pentagon. John 1000—1500 dollár zsoldot és Carlson fehér házi helyettes 20 000 dolláros életbiztosítást szóvivő szerint az informá- kapnak, ha „végleges" afri­Ció minden glgpot nélkülöz, tol szerződést írnak. al4 „ BÁTYAI JENŐ: Lanok a szeaedi li idomán y­é s technikatörténetből m 19. Fazekas Lajos kandidátusként tért haza Magyarországra, és itthon to­vábbfolytatta kutatói munkásságát A Csongrád megyei tanács mezőgazda­sági és élelmezésügyi osztályának ve­zetésére 1969-ben kapott megbízást Szakmai munkásságának tengelyében a mezőgazdasági termelőszövetkezetek ökonómiájának kérdései állottak, és e témakörből több dolgozatot jelente­tett meg. Szívesen vállalt munkát szakmai társadalmi egyesületekben, az agrártudományi egyesület megvei szervezetének több éven át volt tit­kára. Több kitüntetést kapott, ame­lyek élére a KGST ezüstérme kíván­kozik. Mongóliáról szeretett volna egy nagy művet írni, azonban ez a té­ma csak- szándék maradt. Egy ígéretes pálya szakadt meg, amikor dr. Förgeteg Sándor hossza­dalmas betegség után, 43 éves korá­ban szívinfarktus következtében meghalt Budapesten, 1968. február 9-én. Förgeteg Sándor 1923-ben született Csongrádon, kisparaszti csáláiból. Is­koláit szülővárosában és Kiskunfél­egyházán végezte, Keszthelyen és 3u­daoesten folytatott felsőfokú tanul­mányokat. Később a Szovjetunióba került, ahol a mezőgazdasági tudo­mányok kandidátusa, tudományos fo­kozatot kapta meg. Hazatérte után dolgozott Csongrádon, később Buda­pesten, a párt központi vezetőségében, mint munkatárs, az MTA Marton vá­sári Mezőgazdasági Kutató Intézeté­ben tudományos munkatársként. In­nen került Szegedre 1959-ben, és 1960-ban, dr. Somorjai Ferencnek nyugállományba vonulásától & Qél­alföldl Mezőgazdasági Kísérleti Inté­zet igazgatói teendőit látta el halá­láig. Szakmai és politikai tevékenységét nagyra értékelték. Titkára volt az MTA növénytermesztési bizottságá­nak, elnöke a magyar agrártudomá­nyi egyesület megyei szervezetének, az MSZMP megyei végrehajtó bizott­ságának tagja. Tudományos kutató­munkájában a talajművelés és vetés­forgós kérdések tanulmányozásával fog'alkozott, és e kutatómunka kere­tében tagia volt a KGST által koor­dinált talajművelési témakollektívá­nak. Az intézetvezetésben követte elődei jó példáit, ugyanakkor igyeke­zett az intézetnek további jó hírt sze­rezni, itthon és külföldön egyaránt. Szakmai és politikai tevékenységének elismeréseképpen kaota meg a Ma­gyar Népköztársaság Érdemérem arany fokozatát. Munkájában, az intézet vezetésében és munkatársai irányításában mindig Őszinte kapcsolatot tartott fenn, és ezt várta el az Intézet teljes kollek­tívájától. Dr. Lelley János, a neves búzane­mesítő 1962-ben került Szegedre, és a kiszombori búzanemesítő teleo veze­tőjeként fejtett ki igen eredményes tevékenységet. Lelley János 1909. április 20-án született Nyitrán. Alapfokú Iskoláját szülőhelyén, a középfokút Budapes­ten végezte. A magyaróvári mező­gazdasági akadémián 1931-ben szer­zett diplomát. Ezt követően vissza­költözött Csehszlováklába, és ott részben aktív gazdálkodóként, rész­ben szakíróként dolgozott. A felsza­badulási Jtövetgeo áttelepült Magyar? óvárra, és miután növénynemesítői okleve'et szerzett, az ottani növényne­mesítö intézetnél helyezkedett el, ku­tatóként. Kompoltra, a mezőgazdasági kísérleti intézetbe Fleischmann Ru­dolf halála után nevezték ki igazga­tónak, 1950-ben. Az addig elért tudományos mun­kássága elismeréseképpen 1952-ben megkapta a mezőgazdasági tudomá­nyok kandidátusa fokozatot. A mező­gazdasági tudományok doktora címet 1965-ben szerezte meg. Növénynemesítői munkássának eredménye: négy új búzafajta, ame­lyek közül legjelentősebb a kiszom­bori l-es őszi búza. Nemesitől gya­korlati munkássága mellett mindig nagy gondot fordított a szakirodalmi munkásságra is. Ilyen irányú tevé­kenységének eredményeként öt szak­könyv, három témadokumentáció, kö­zel fél száz tudományos értekezés és több mint száz ismeretterjesztő cikk. Két szabada'ma és egy találmánya van. Ezek olyan gépekre és műsze­rekre vonatkoznak, amelyek a búza­nemerítési tenyészkerti és" laborató­riumi munkálatokat korszerűsítik. Barta Ernő, a kiváló matematikus és erdőmérnök 1919-ben született So­morján. Alap- és középfokú iskolái­nak elvégzése után, Szegeden, a ta­nárképző főiskolán szerzett oklevelet a matematika és természettan szakon, 1940-ben. Ezután Csornán és Sopron­ban tanított, később iskolaigazgató volt. A soproni bányamérnöki karon 1952-től tanársegéd, az oktató-nevelő munkája mellett szerezte meg erdő­mérnöki dlo'omáját. Az erdőmérnöki főiskola fizika és elektrotechnikai tanszékére vezetőül 1960-ban nevezték ki. A fizika és a matematika tárgy­körében közölt dolgozatain túl. a fa­ipari üzemek porelszívó berendezései­nek méretezési problémáival foglalko­zott. Fiatalon hunyt el Sopronban, 44 éves korában, 1963. január 21-én. , íFolutajy^k {

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents