Délmagyarország, 1976. január (66. évfolyam, 1-26. szám)

1976-01-03 / 2. szám

3 Szombat, 1976. január 3, Ülést Mf iniszter ncics Feflsszlések a gépiparban 1 hatósági ügyintézések tökéletesítése A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács pénte­ken ülést tartott. A kormány megtárgyalta és jóváhagyólag tudomásul vette a külügyminiszter je­lentését az Egyesült Nem­zetek Szervezete közgyűlésé­nek 30. ülésszakáról, amely­re 1975. szeptember 16.—de­cember n. között került sor. A kohó- és gépipari mi­niszter jelentést tett a köz­úti járműgyártás V. ötéves tervidőszakra vonatkozó fej­lesztési célkitűzéseiről. A szakágazat fejlesztési elő­irányzatai megfelelnek a gépipar kiemelt iparpoliti­kai jelentőségű céljainak. A kormány a tájékoztatót jóvá­hagyólag tudomásul vette. A Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnöke jelentést tett az államigazgatási mun­ka fejlesztéséről szóló 1971. évi kormányhatározatban foglalt egyes feladatok vég­rehajtásáról. Megállapította, hogy a hatáskörök felülvizs­gálatára, decentralizálására, a helyi államigazgatási szer­vek egységesítésére hozott határozatok kedvezően érez­tették hatásukat az állam­igazgatási munkában, de — különösen a hatósági ügyin­tézés területén — még szá­mos javítanivaló van. A kormány a jelentést elfogad­ta és az államigazgatási te­vékenység folyamatos fej­lesztése érdekében határoza­tot hozott a további tenni­valókra. Az igazságügyi és a mun­kaügyi miniszter tájékoztat­ta a kormányt a szakszerve­zeti jogsegélyszolgálat eddi­gi tapasztalatairól. A Minisz­tertanács kiemelte a szak­szervezeti jogsegélyszolgálat társadalmi jelentőségét. Meg­állapította, hogy főleg a nagy- és középvállalatoknál hasznos munkát végzett, be­váltotta a hozzá fűzött re­ményeket, és határozatot ho­zott további kiterjesztésére. A Minisztertanács megtár­gyalta és jóváhagyólag tudo­másul vette a Tanácsi Hiva­tal elnökének jelentését a tanácsi gazdálkodásról szóló 1972. évi kormányhatározat végrehajtásáról. A Minisztertanács titkár­sága vezetőjének előterjesz­tése alapján a kormány fel­hívta a minisztereknek és az országos hatáskörű szervek vezetőinek a figyelmét, hogy vizsgálják meg az ország­gyűlés decemberi ülésszakán elhangzott képviselói javas­latok és észrevételek megva­lósításának lehetőségeit, és tájékoztassák arról az or­szággyűlés elnökét, valamint az indítványozó képviselő­ket. A kormány ezután egyéb ügyeket tárgyalt. Újításokból forint Mintegy 2800 újítást és sza­badalmat vezettek be az Egyesült Izzóban 1971—75. között Gazdasági eredmé­nyük több mint 190 millió forintra tehető. Ezeken kívül több mint 30 millió forint hasznot hoztak azok az újí­tások, amelyeket az immár hagyományosan évente meg­hirdetett pályázatra nyújtot­tak be az Izzó dolgozói. A pályázatban előre meghatá­rozták a témákat és a díja­kat is. A nagyvállalat hat­millió forintot fordított újí­tási díjakra az ötéves terv­időszakban. Az elmúlt évek egyik leg­jelentősebb szabadalma t magasnyomású nátriumgőz­lámpa, amelyből már a lánc­hídi alagút világítótestjeibe is beszereltek. Ezt a különböző külföldi tesztelések a világ legjobb Ilyen típusú lámpá­jának minősítették. Azóta 20 országban, köztük sok nyu­gat-euripai államban szaba­dalmaztatták a magasnyomá­sú nátriumgőzlámpát. Eddig 3,5 millió forintnyi megtakarítást eredményezett az aranycsináló, vagyis az az' új eljárás, amellyel a félve­zetők aranytűs diódáiból visszanyerik az aranyat, s újra hasznosítják. Évente 15 —20 millió forint megtakarí­tást érnek el egy új, a saj­260 millió haszon tolást automatizáló eljárás­sal is. A mérnökök, technikusok, szakmunkások több olyan újítási javaslatot is benyúj­tottak, amelyeket a követke­ző években folyamatosan ve­zetnek majd be az Egyesült Izzóban. (MTI) Kitüntetés A Népköztársaság Elnöki Tanácsa Szalay Sándor aka­démikusnak, az MTA Atom­magkutató Intézete igazgató­jának — az intézet alapításá­tól több mint két évtizedes igazgatói munkakörben ki­fejtetett tevékenységéért —a Munka Érdemrend arany fo­kozata kitüntetést adomá­nyozta. A kitüntetést Márta Ferenc főtitkár pénteken ad­ta át az Akadémián. Szélvihar Budapesten Az utóbbi napok egyenle­tes időjárását a fővárosban pénteken — csakúgy, mintáz ország más vidékein is — felhős, szeles idő váltotta fel, s különösen a délutáni órák­ban a szél viharos erejűvé fokozódott. A fővárosban Pestlőrinc körzetében mérték a leghevesebb — csaknem 80 kilométer erősségű — széllö­kést, míg Sopronban a szél erőssége időnként a 100 kilo­métert is elérte. Budapesten egyébként a vihar nem oko­zott különösebb károkat, mindössze a Zugligeti úti vil­lamosforgalomban idézett elő némi fennakadást. A KPM hóügyeletétől ka­pott tájékoztatás szerint az ászak-Magyarország terüle­tén lehullott hótakaró vas­tagsága a Bükkben és a Mátrában elérte a 8—10 cen­timétert, a napközbeni fel­melegedés és a sószórás ha­tására kásás, latyakos lett az út, s hóeltakarító gépeket kellett munkába állítani az úttest letisztítására Ezeken a részeken várható, hogy az éj­szakai fagytól az utak síko­sak, csúszósak lesznek. Ezéri kérik a gépjárművezetőket, hogy az említett részeken fo­kozott óvatossággal közle­kedjenek. Hasonló elővigyá­zatosságra van szükség má­sutt is, ugyanis az utak or­szágszerte nedvesek, s ha fagypont alá süllyed a hőmér­séklet, a síkosság itt is na­gyobb óvatosságot követel. A MÁVAUT hóügy eletének tá­jékoztatása szerint a péntek esti órákig járatfennakadást sehonnan nem jeleztek. >"•<•.••í.* ' "4 jj r 1 >\y • 1', , ' ^ ií 1 m i ISiStfMÉHI WBUjKfc lll|§fs ; f: -Í '1 mm* mm* mm 1lB| Jfiliiiiilwili Í Wm1 IÉÉL. " mi • i wmBIHSlMFm IMII ,rr: rtiáef/'í ? ' Miiíffm OjHisztoszeri barosbordák Molnár Józseí felvétele Kelendő az ópusztaszeriek boroshordója, ha az ország má­l'.k feléből is érte jönnek a megrendelők. Három kádár most három órtás, hetven hektoliteres bordót szorít abron­csok közé, a neszmélyi termelőszövetkezet szűri bele ősszel » mustot Húszéves a Marxizmus­Leninizmus Esti Egyetem AZ ELMÚLT hónapokban a Marxizmus —Leninizmus Esi Egyetem fennállásának huszadik évfordulójára emlé :e tünk. Csongrád megyében 1955 őszén került sor a TQrrxizmus—Leninizmus Esti Egyetem megszervezésére. Ekkor már Budatesten és néhány megyében működött ez a tan­folyam, amelynek tapasztalatait mi is fel­használtuk. Az esti egyetem 20 évvel ezelőtti meg­szervezésének célja az volt, hogy a már meglevő pártoktatási formák mellett újabb lehetőséget adjon a marxizmus—leniniz­mus magasabb szintű tanulmányozására, elsajátítására. Ez az alapvető feladat az­óta sem változott. Azóta is minden év­ben azokhoz az érdeklődőkhöz szól a pá­lyázati felhívás, akik a szocialista építő­munka politikai, gazdasági és kulturális területein dolgoznak és szükségét érzi'.c, hogy gyarapítsák marxista ismeretüket, akik. felismerték, hogy ma már a mar­xizmus—leninizmus tdományos világnéze­tének ismetete nélkül nem lehet megérte­ni a körülöttünk zajló eseményeket, nem lehet korszerűen gondolkodni, dolgozni és vezetni. Az utóbbi évek tapasztalata azt bizonyítja, hogy a megyében egyre több azoknak a száma, akikben kialakult a marxizmus elmélyültebb tanulmányozásá­nak igénye. Ezt bizonyítja az is, hogy az esti egyetemre jelentkezők száma állan­dóan növekszik és minden évben lénye­gesen meghaladja a felvételi lehetősége­ket. Ez a Jelenség 1955 óta végigkíséri az esti egyetem működését, hiszen az első évfolyamra Is ötvenszázalékos volt a túl­jelentkezés. Az illetékes megyei pártszer­vek 120 jelentkező közül választották ki akkor az első évfolyam nyolcvan hallga­tóját, olyanok közül, akik fontos politikai, állami és gazdasági vezetők voltak. Azt hisszük, ez is hozzájárult ahhoz, hogy a Marxizmus—Leninizmus Esti Egyetem az 1956-os ellenforradalmi lázadást követő időszakban gyorsan újraszerveződött és a kezdő évfolyam nyolcvan hallgatója közül 1957. októberében 4&-an folytatták tanul­mányaikat. A három évfolyam hallgatói ekkor már 330-an voltak, és ebből az első évfolyamon 197-en kezdték meg ta­nulmányaikat Ez a szám ís mutatja & megyében ez időre bekövetkezett politi­kai konszolidációt és a marxizmus iránti érdeklődés viszonylag magas fokát is. Az eltelt két évtizedben ez a o ártok lá­tási forma is sokat változott, fejlő iött. A hároméves általános tagozat mellett be­indultak a szakosító tanfolyamok, ame­lyek a marxizmus egy-egy ágában, vagy fontos részkérdéseiben adnak az érdek­lődők számára elmélyült, sokoldalú Isme­retet A szakosító tanfolyamok elvég­zése, a sikeres államvizsgák letétele után az esti egyetem főiskolai végzettségnek megfelelő diplomát ad. 1968 óta a fenti tanfolyamokon kívül újabb formák adnak lehetőséget a végzett hallgatók tovább­képzésére. A speoiális kollégiumok, to­vábbképzők, amelyeket az esti egyetem keretén belül szervezünk, jól alkalmaz­kodnak a megye elméleti-politikai igé­nyeihez és az itt folyó munka gazda­gítja a megyében folyó ideológiai tevé­kenységet AZ 1960-AS évek elején kiépültek az egyetem kihelyezett tagozatai: Hódmező­vásárhelyen, Szentesen, Makón. E helye­ken a városok, járások területéről jelent­kező hallgatók részére külön csoportokat szerveztünk, elsősorban a hároméves ál­talános, majd ezt követően a szakosító és továbbképző tagozatokon is. Az esti egye­tem így ma már az egész megyére kiter­jedten, kedvező lehetőségeket bi t sít a marxizmus—leninizmus magas szintű ta­nulmányozásához. A szervezeti fejlesztést és a munka tartalmának megvalósítását mindig lénye­gesen befolyásolta — a központi útmu­tatások mellett — a megye politikai szük­ségleteinek, sajátosságaínak figyelembe­vétele. Így tudott nagy segítséget adni az egyetem munkája, a propagandisták, a vetető beosztásban dolgozók,. és értelmi­ségiek ideológiai, politikai képzéséhez. 1969-ben létrejött a megyei Oktatási Igazgatóság. Megszervezést nyert a bent­lakásos pártiskolai rendszer. Ez hatéko­nyan segítette az esti egyetem' elméleti, tartalmi munkáját megszilárdította az ok­tatás rendjét. Ettől az időtől kezdve mind szervezettebbé, tervszerűbbé vált 'a pártiskolán és az esti egyetem általános és szakosító tagozatain, a továbbképző tanfolyamokon, a kül'ánb'áző szintű nárt-, állami, társadalmi és tőmegszervezeti ve­zetők poli likai képzése és továbbképzé­se. Az utóbbi években a hallgatók között — különösen a hároméves tagozaton — megnövekedett a fizikai munkások, a nők és a fiatalok száma. Ez különös fi zysí­met érdemel a munka szerve'ésénél. Az esti egyetemen, fennállása óta min­dig helyet biztosítottunk a pár'on kívü­liek marxista képzésére is. Két évtized alatt sokan megismerkedtek közülük is ez oktatás keretén belül a tudományos szo­cializmussal. KÉT ÉVTIZED alatt az egyetem há­roméves általános tagozatán 6051 hall­gató tett sikeres vizsgát, több százan sze­reztek diplomát a szakosító tanfolyamok elvégzésével és sokan bővítették ismeretei, ket a speciális kollégiumokon. Az esd egyetemen végzettek többsége akár poli­tikai, gazdasági vezetőként, akár pedagó­gusként, vagy más területen dolgorik. munkájában bizonyosan felhasználta a ta­nultakat. ennél fogva elméleti-politikai is­mereteik jól hasznosultak a szocialista építőmunkában. Az esti egyetemi okta­tás így az egész marxista oktatással együtt beépült a szocializmus eredmé­nyeibe. Az 1975—76-os oktatási évben 1694 hall­gató kezdte meg munkáját az esti egve­tem különböző tagozatain. Az érdeklő­dést és ez oktatási forma népsee űségét mutatja, hogy ez a létszám közel két­százzal több a megelőző évinél. Most a két évtized taoasztalatainak bir­tokában és pártunk XI. kongresszusának határozatai alapján, ismerve az előttünk álló feladatokat, az esti egyetemen folyó munkánkat még inkább a fejlett szocia­lista társadalom építésének köve'élmé­nyeihez kell igazítanunk. Az oktatási formán továbbra is mindenekelőtt a kü­lönböző szinten dolgozó vezetőket, pro­pagandistákat kell képezni. Szeretnénk nagyobb számban találkozni a pártalap­szervezetek, tömeg- és társadalmi szerve­zetek vezetőivel, akik a maguk munkate­rületén politikai irányító tevékenységüket csak a marxista—leninista elmélet isme­rete alapján tudják mind magasabb szin­ten megoldani. Feladatunk oktató mura­ként színvonalának további emelése, pár­tunk politikájának, társadalmi törekvése­inknek elméleti igényességgel való ma­gyarázata, megértetése. AZ MSZMP Csongrád megye! Bizott­ságának Oktatási Igazgatósága nagy gon­dot fordít arra, hogy az oktatás még kö­zelebb kerüljön a gyakorlati élethez, ar­ra törekszik, hogy korszerű oktatástechni­kai eszközök használatával segíts őget ad­jon az új ismeretek gyakorlati alkalmazá­sához. Az esti egyetemen Is biztosítanunk kell. hogy minden résztvevő egységesen értelmezze a párt XI. kongresszusa hatá­rozataiban, a kongresszuson elfogadott programnyilatkozatban megjelölt célokat és feladatokat. Ügy hisszük, hogy mun­kánk korszerűségét tartalmilag ez fejezi ki leginkább. Ugyancsak törekszünk mun­kánk további differenciálására a megye politikai szükségleteinek megfelelően. Ar­ra törekszünk, hogy állandóan legyenek napirenden ebben az oktatási formában is mindazok az elmélati-politikai kérdé­sek, amelyek megértése továbbjutásunkat segíti. Ennek feltétele, hogy az Oktatási Igazgatóság keretében dolgozó, az esti egyetemen oktató tanárok jól felkés-ült kollektívája összehangolt együttes tevé­kenységgel segítsék a tanulmányi munka színvonalának állandó emelését, hogy gaz­dagodjon és szilárduljon a résztvevők marxista—leninista világnézete és elköte­lezettsége, fejlődjön politizáló készségük. Az elmúlt 20 év tapasztalatai igazol­ják, hogy az esti egyetem és továbbfej­lesztett intézményrendszere, illetve az Ok­tatási Igazgatóság a megyében folyó 1 "eo­lógiai és politikai képzésben és tovább­képzésben jelentős eredményeket ért eL Ezekben az eredményekben benne van az Oktatási Igazgat ság függetlenített és tisz­teletdíjas tanárainak szonvonalas, odaadó oktató-nevelő munkája. Két sikeres évtized után dicséret és köszönet illeti azokat az oktatókat, akik közreműködtek az elért eredményekben, különösen azokat — és ilyenek ís többen vannak —, akik húsz év óta dolgoznak, mint tanárok az esti egyetemen'. MOST A HARMADIK évtized küszö­bén újabb sikeres munkát remélve kezd­tük meg az oktatói munkát, btóva abban, hogy továbbra is eredményesen segítjük majd a ma és a jövő feladatainak "meg­értetését. DR. SZILAGYI JÚLIA, az Oktatási Igazgatóság vezetője Fogadás A Budapesten akkreditált diplomáciai képviseletek vezetői január 2-án, az új év alkalmából. jókívánságaikat fejezték ki Losonczi Pálnak, az Elnöki Tanács elnöké­nek. Az Elnöki Tanács fogadásán részt vett Gáspár Sándor és dr. Trautmann Re­zső. az Elnöki Tanács helyettes elnökei, valamint Képes Imréné. a Külügyminisz­térium protokollosztályának helyettes ve­zetője. A fogadás szívélyes légkörben zaj­lott le.

Next

/
Thumbnails
Contents