Délmagyarország, 1976. január (66. évfolyam, 1-26. szám)

1976-01-10 / 8. szám

Szombat, 1976. január 10. 3 * r •• • vv •• I Teli primorok Saláta- és retekexport A kertészeti telepek fűtött millió darab — hónapos reCvegházaiban és fóliasátrai tek átvételére kötött szerzőalól már javában szedik a dést. A hajtatással nevelt téli primőröket. Szeged és primőrt február végéig fomás Csongrád megyei váró- lyamatosan adják át az érsok üzleteit a vásárlók igé- dekelt szövetkezetek garannyeinek megfelelően látja el tált árért, a Szövetkezetek megyei Ér- Sok helyen okozott károtékesítö Központja. Megkez- kat a kertészetekben a jadődött az 1976. évi export is. nuár 4-i, vasárrapi szélviTegnap, pénteken a szaty- har. A szokatlan erősségű mazi tranzittelepről 2o ezer orkán megtépte, felszaggatta csomó piros retek és 5 ezer a fóliasátrakat, amelyeke fej saláta — a forráskúti nem kevés erő'eszításse! Haladás és a szentesi Ároád tudtak csak he'yreáll'tani, Tsz áruja — utazott hűtő- kijavítani a gazdaságok, vagonban Csehszlovákiába. működés Pénteken aláírták a Magyar Tudományos Akad.mla és a Kubai Tudományos Akadémia 1976—1980. évi középtávú és 1976. évi tudományos együttműködési munkatervét. A következő öt évben az együttműködés fő területe a kémia és a számítástechnika lesz. Az egyezm ínyeket dr. Márta Ferenc, a Magyar Tudományos Akad-'mia főtitkára és Zailo Marinello Vidaurre a, a Kubai Tudományos Akadémia elnöke írta alá. (MTI) Most a fagytól védi a zöldséget a hűtővagon, amelyben állandó optimális hőmérsékletet tartanak. Ugyancsak a napokbhn 10 ezer fej salátát szállítottak Budapestre a csanyteleki Tisza Tsz-ből. A mihályteleki Új Élet, a röszkei Kossuth Tsz-szel, a Tisza—Maros szögi és még más gazdaságokkal a vállalat egymillió csomó — 10 Korszerűsítés a timföldgyártásban Ujabb korszerűsítési mun- gáztüzelésre. Az átalakításkához kezdtek az ajkai t:m- hoz szükséges nagy teljesítföldgyárban. A régi 1. szá- mányű égóket a tüzeléstechmu gyárban a kalcináló ke- .. . , , ... .. , .. mencéken az olajtüzelésről mka: kutató ntézet gyártja, á..érnek a lényegeden haté- szereli fel és üzembe is hekonyabb, gazdaságosabb lyezi. (MTI) Az odesszaiak készülnek az SZKP XXV. kongresszusára A nyomasztó „törpe" r Félmagas magasház Újszegeden Találgatnak az emberek: nem bírja a talaj, homokos vidéken nem lehet magasházat építeni, a vállalat nem tud megbirkózni a technológiai követelményekkel... Ilyen és ehhez hasonló véleményekkel illetik Újszegeden a Bérkert utca és az Odeszszai körút sarkára tervezett 20 szintes (17 emeletes) magasházat,-, amely a jelen pillanatban még a félmagasságot sem érte eL. Sajnos, az épületnek mái története van. Amkor az első tervdokumentáció 1970ben megszületett, senki sem gondolta, hogy a cölöpverő gépek éjszakai nyugalmat zavaró puffanásait milyen hosszú csend követi majd. Meg kell hagyni, az alapozást gyorsan bevégezték, és érthető módon az Újszegeden sétálók kíváncsian várták a folytatást. Már csak azért is. mert Szegeden még nem építettek magasházat. A munka helyett két évig jókedvű, mosolygós arcú gyerekeket láthattak, akik a kibetonozott aljzatban indiánosdit játszottak. A kulisszák mögött eközben folyt a kötélhúzás, ám a kötélre hamar csomó került, ami köztudottan akadályozza az előrejutást. Akadályozta is. Az építkezés úgy indult, hogy a DÉLÉP, a fővállalkozó, nem rendelkezett a magasházhoz szükséges csúszózsaluzó technológiával, s alvállalkozóként megbízta a kivitelezéssel a budapesti 31. számú ÉVM-et. A pesti cég már több magasházat épített, és a szükséges technológiához megvoltak az eszközei. A 31-es számú vállalat azonban az egyik napról a másikra lemondta szegedi részvételét. Ezután két év szünet következett az építkezésben, miközben a DÉLÉP a CSOMITERV-vel együtt áttervezte a technológiát. Az új terv az épület szerkezeti rendszerét nem érintette, csak a kivitelezés módszereiben hozott változtatást. A korábbi monolit vasbetonfal helyett a zsaluzópaneles megoldást választották. Ez azt is jelentette, hogy a homlokzathoz a házgyári elemeket is fel tudják használni. Döntő változást csak az 1973-as év hozott, amikor elkészült az első három szint terve, majd 1974-ben a teljes tervdokumentáció is megszületett. Ekkorra nyilvánvalóvá vált: az a terv, reAcs S. Sándor felvétele A magasház öt év alatt ennyire nőtt csak mény, hogy 1975-ben a 120 lakásba beköltözhetnek a boldog tulajdonosok, szerte (oszlik. Arra is számítani kellett — s most saját bőrükön érzik az újszegediek —, hogy az eredeti tervben szerepelt ABC-áruházból, étteremből, presszóból semmi nem valósul meg. (Jelen pillanatban is csak a lakásépítésre kötött szerződést a DÉLÉP. Üjszeged az említett körülmények miatt igen rossz helyzetbe került, mivel kevés az üzlet, a helybeliek a Belvárosba járnak vásárolni.) Kétévi késéssel folytatódott az építkezés, de hamar kiderült, nem az elgondolás szerint. A tervezők elképzelése alapján minden hónapban meg lehet csinálni egy szintet, de a DÉLÉP ennek az elvárásnak ez ideig nem tudott eleget tenni. Heteken keresztül egy lelket sem lehetett látni a ház környékén. Az építkezésben a késést most már a létszámhiány okozta. Tavaly a DÉLÉP 2 százalékos létszámfejlesztést tervezett, s úgy számítottak, 120 munkással gyarapszik a dolgozók állománya. A munkaerőgondok azonban ennél a vállalatnál is jelentkeztek, ezért nemcsak tavaly, hanem az idén is a termelékenység növelésével próbálják behozni a lemaradást. Summa suipmárum: a különböző szóbeszédből egyetlen mondat sem igaz, mert a DÉfcÉP fel tudja építeni az újszegedi magasházat, ren delkezik a szükséges technológiával. Hogy mikorra? A módosított terv szerint az építkezés befejezési határideje 1977 márciusa. Remélhetőleg ez végleges dátum, és az újszegedi magasház les? a város utolsó nyomaszt'' „törpéje", építkezése. H. M. SZÍVÉLYES KAPCSOLATOK alakultak ki Csongrád megye és az Odesszai terület, Odessza és Szeged városok lakosai között. Testvéri barátságunk gyökerei a múltba nyúlnak vissza. — Mi tisztelettel adózunk a magyar internacionális ák emlékének, ak'k között sok Csongrád megyei munkás és paraszt harcolt és az oroszországi vörösgárdistákkal együtt segített Uk-ajna déli részén és Odesszában megterem :eni a szovjet hatalmat a po'gárháború éveiben, küzdött a fehérgárdisták és az intervenciósok ellen. Amikor eljött az ideje, 1041-ben az odes-zaixk viszszzadtík a baráti k l cí'nt, részt vettek a magyar dolgozódnak a fasiozt i megszállók alóli felszabad tásiban, e'hozták a szabadságot Szeged népének. Barátságunk szimbólumává vá'.t az odesszai S .eyedszkaja utca és a szegedi Odeszsza városnegyed, illetve körút. A kölcsönös barátság, a gazdasági és ku'turális kapcsolatok gyümölcsei jól érzékelhetők: együttműködnek egyetemeink, tudományos és kulturális intézményeink, számos ipari, kereskedelmi, mezőgazdasági üzemünk alakított ki 1Ó kapcsolatokat a testvérváros rokon vállalatával. Az ilyen kapcsolatok segítenek bennünket a kommunista társadalom építésében, a termelés korszerűsítésében, a do'gozók anyagi helyzetének javításában, egymás alaposabb megismerésében. Napjainkban a szovjetek országának dolgozói az SZKP XXV. kongresszusára készülnek. M'nt az országban m ndenütt, Odesszában is nagy érdeklődéssel vitatjak meg az SZKP Központi , Bizottsága a „Szovieiunio népgazdasága fejlődi sínek alapvető irányzatai az 1976— 1980-as években" című tervezetét. A Központi Bizottság ebben az okmányban meghatározza a Szovjetunió néoga-daságá-ak irányzatait és fe'adatait, az életszínvonal növelésének tennivalóit, a terme'őerők elhelyezésével, a szövetségi köztársaságok népgazdaságának zs a Szovjetunió külkapcsolatainak fejlesztésével öszsze'üggő teendőket. A szocialista gazdaság megerősödése és a te-melés hatás 'okának növelése alapján a Kommunista Párt a követ'•czö ötéves tervben széles körű szoH'lis felesztési programot és a népjólét növekvő foko ását tűzi ki feladatul. További lépéseket teszünk annak érdekében, hogy a szovjet emberek éle*e még jobb, érdekesebb és gazdagabb legyen. Az Odesszai terület a Scovjetun'ónak csupán kis részét képezi, mindössze 33,3 ezer négyzetkilométer, a lakosság létszáma pedig csakiem két és fél millió (2 millió 491 000) ember. A lakosság >9 %-a városokban lakik, míg a többi 41 százalék — falvakban. A területen száz nép és nemzetiség fiai élnek: oroszok, ukránok, bolgárok, moldávok és mások. A járások száma 26, a városoké 14, további 26 városi tíPUSÚ lakótelep és 1215 fa'usi település mellett. A terület legnagyobb városai körött elsőként az egymilliót meghaladó lélekszámú Odesszát említjük, majd Izmail, Be'gorod-Dnyesztrovszkij, Kotovszk. Iljicsovszk, Reni következik. Az odeszszal terület ipara sokféle árut állít elő a mezőgazdasági gépektől a pneumatikus darukon, harántfúró-gápeken stb. keresztül a műtrágyáig. A felsorolt és fel nem sorolt termékek közül sokat exportálunk a szocialista államokba, a fejlődő országokba, továbbá Angliába, Ausztráliába, Belgiumba, Franciaországba, Kanadába, az NSZKba, Olaszországba, Svédországba és más államokba. Odessza nemcsak fontos ipari központ, hanem a Szovjetunió egyik legnagyobb kereskede'mi és szállítási csomópontja is. Itt található a Szovjetunió legnagyobb szállítási vállalata, a fekete-tengeri hajózás társaság. A társaság hajói a világ 300 kikötőjébe futnak be és öt kontinens több mint, 70 országába szállítanak árut. A terület talaja és éghajlata kedvező a mezőgazdaság számára. A KILENCEDIK ÖTÉVES TERV alatt a terület gazdasága jelentőcen megerősödött. Az ipari termelés mennyisége 31,5 százalékkal növekedett. Az ország terven felül nagy mennyiségű kovács- és sajtoló gépet, acélt, olajipari terméket, műtrágyát, szintetikus gyantát, műanyagot, könnyű- és élelmiszeripari terméket kapott ennek eredményekánt. Számos üzem, mint a Januári felkelésről elnevezett gyár, a hidraulikus gépgyár, az éle'mlszer'pari gépgyár, a cukorfinomító és mások jelentősen túllépték az ötéves terv mutató't ás november— december e'eje óta az 1976os feladataiknak tesznek eleget. Nagyon fontos tényező, hogy a terület ipara az ötéves terv alatt termékelőállítási tervét 37o millió rubel összegben teljesítette. Az ipar ötéves tervét az odeszszai területen hafáridő előtt, még december elejére befejezte. A kilencedik ötéves terv ideje alatt Odesszában és környékén sok üzemet bővítettek és több új létesítmény is született. A közelmúltban adták át a cservonoznamenszki cukorgyárat, a belgorod-dnyesztrovszki ruhagyárat, az arcizszki vízgazdasági vasbetonüzemet, a tarutinszki sajtgyárat, a berjozovi tejporgyárat, a belgoroddnyesztrovszki szilikátüzemet, a kotovszki húsipari kombinátot, az izmaili, kotovszki, odesszai 4-es számú és a szarátszki kenyérgyárat, a bőrfinomítót, a kotovszki tollfeldolgozót, és több más létesítményt. A kilencedik ötéves terv ideje alatt körzetünkben nemcsak mennyisági, hanem minősági változások is végbe mentek. Nőtt a termelés műszaki ellátottsága, egyre szélesebb körben alkalmazzák a termelési folyamatok komplex gépesítését és automatizálását, mind több helyen hasznosítják a tudomány és technika újabb vívmányait. Nagy szerepet játszott a terület gazdaságának korszerűsödésében a termelési és tudományos-termelési társulások kialakítása, a számítógép-technika alkalmazása. Mindez lehetővé tette a termelés hatékonyságának növelését, munkaerőt, anyagot, pénzt takarított meg számunkra, ugyanakkor növelte a termékek minőségének színvonalát. Ezekben az években az odesszai ipar több mint 280 terméke kapta meg a kiváló áru minőségé •'lát. A legkiválóbb minőségű áruk között találjuk az odesszai hűtőgépeket, gyémántfejes köszörűket és az odesszai ipar más nehéz-, könnyű- és élelmiszeripari termékeit. Nagyszerű eredményeket értek el a vasúti, tengeri és tehergépjármű szállítási vállalatok is. Járműparkjuk kibővült, együttműködésük gördülékenyebb lett. Mindez jelentős áruforgalom-növekedést eredményezett. A MEZŐGAZDASÁGI dolgozók eredményei között első helyen említjük a kedvezőtlen időjárás leküzdését. Az évi átlagos mezőgazdasági termelési növekedés 17,3 százalékkal haladta meg az előző ötéves terv termelési eredményeit. Sikeresen oldottuk meg az ötéves terv alatt a lakásépítési, egészségügyi, szociális ellátási feladatainkat. Ez idő alatt 4,3 millió négyzetméter alapterületű lakást, 62 ezer diákot befogadó iskolát, óvodát 16 800 gyermek számira építettünk. Gyors ütemben fejlődött a kereskedelem, a közétkeztetés és a szolgáltatóhálózat. Csak a kilencedik ötéves terv alatt 365 üzletet, 280 étkezdét, kávéházat és éttermet, 558 közétkeztet ési létesítményt adtak át. Figyelemre m-Mtó eredményeket értünk el a tudomány, a népművelés és a kulturális élet területén. Elegendő megemlítenünk, hogy Odessza körzetében 16 főiskola, 45 tudományos kutatóintézet, 36 technikum, hat színház, egy cirkusz, egy filharmónia, hét állami múzeum, 2500 könyvtár, 1062 kultúrház és klub működik. Csak a főiskolákon mintegy 83 ezer hallgató tanul. Odessza össz-szövetségi jelentőségű üdülőközpont, ötven szanatóriumában évente körülbelül 400 ezer embert gyógyítanak, akik a Szovjetunió valamennyi köztársaságából érkeznek ide. Ezekben a napokban ki odesszai terület dolgozói a szokásosnál is jobban igyekeznek végezni munkájukat, hogy méltón köszöntsék az SZKP közelgő XXV. kongresszusát, és sikeresen működjenek közre a tizedik ötéves terv grandiózus feladatainak megoldásában. Az új ötéves terv fő feladata, mint az SZKP Központi Bizottsága „A Szovjetunió népgazdasága fejlődésének alapvető irányzatai az 1976—1980-as években" című tervezetében olvassuk, a dolgozók anyagi helyzetének és kulturális színvonalának további emelése a társadalmi termelés dinamikus és arányos fejlődése alapján, valamint a termelés hatékonyságának, a tudományos és technikai haladás felgyorsulásának, a termelékenység növekedésének és a népgazdaság minden területén a minőségi munka érvényesülésének eredményeképpen. FONTOS SZEREPET játszik e feládat megoldásában a testvéri kapcsolatok megerősödése, és az együttműködés fokozása a Szovjetunió és a többi szocialista állam, közöttük Odessza és Szeged város, az odesszai terület és Csongrád megye dolgozói között. A. V. TOLSZTOJ, az odesszai területi pártbizottság munkatársa (For lítatta: Bálint István)