Délmagyarország, 1976. január (66. évfolyam, 1-26. szám)

1976-01-10 / 8. szám

2 Szombat, 1976. január 10. Andrej Gromiko harmadszor Japánban C Tokió (MTI) Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter pénteken Tokióba érkezett. A szovjet diplomácia vezetője öt na­pót tölt Japánban. Részt vesz a két ország sorrend­ben negyedik külügyminisz­teri konzultációján, és tár­gyalásokat folytat a japán vezetőkkel a szovjet—japán kaocso'.atokról, a két ország kö öttt békeszerződés előké­szítéséről, valamint nemzet­közi kérdésekről. Gromiko találkozik Miki Takeo mi­niszterelnökkel, Fukuda Ta­keo miniszterelnök-helyet­tessel és fogadja őt Hlrohito japán császár ls. Me3 ügyelők emlékeztetnek rá. hogy a szovjet külügy­miniszter ezúttal harmad­szor jár Japánban. Előzőkét látogatása 1988 júliusában, Illetve 1972 januárjában zaj­lott le. Japán külügyminisz­térium! források rámutat­nak: a Miki Takeo vezette kormánynak meggyőződése, hogy Gromiko külügyminisz­ter mostani látogatása elmé­lyíti a gazdasági, politikai és kulturális kapcsolatokat Ja­pán és a Szovjetunió kőzött. Mint a tokiói külügyminisz­térium egy magasrangú kép­viselője mondotta, a szovjet külügymin szter látogatása rendkívül fontos diplomáciai léoés. amely meggyőzően bi­zonyítja a japán—szovjet kancsó! atok fontosságát. A látogatás önmagában véve is jelentős esemény a két ország kapcsolatainak történe'ében, és méginkább azzá válhat, ha lerakja az alanot a szovjet vezetők to­klói látogatásához. A Jomiu­ri Simbun figyelemreméltó újéy( ómennek, tek'ntj, hogy Gröm'ko szovjét külügymi­niszter Japánba látogat. A cikk írója rámutat: a két or­szág kanco'atai eredménye­sen fejlődtek az elmúlt húsz évben. Az utóbbi évek nem­zetközi változásai ugyanak­kor méginkább érdekeltté teszik japánt abban, hogy fejlessze jószomszédi és ba­ráti kapcsolatait a S:ovjet­unlóval. A két országot csu­pán egy keskeny teigersáv választja el egymás éi, és mindkettő s ámára előnyös a baráti kapcsolatok állandó fejlesztése. <*> Mijazava Kilesi japán kül­ügyminiszter pénteken va­csorán látta vendégül szov­jet kollégáját Andrej Oro­mikót. A iapán külügymi­niszter ki'elén'ette, hogy Gromiko látogatása hozzájá­rul a két ország közötti ba­ráti kapcsolatok fejlesztésé­hez. Meggyőződését fejezte ki, hogy a japán—szovjet kapcsolatok még szorosabbá válnak és tovább szélesed­nek. A szovjet külügym'nlszter felszólalásában a többi kö­zött hangoztatta: Az utóbbi években mind­két fél sokat tett a két or­szág közötti kapcsolatok fej­lesztése és szilárdítása terén. Ugyanakkor a kapcsolatok jelenlegi szintje még nem jelenti a határt. A különbö­ző téren való kapcsolatok to­vábbi bővítésére vannak tartalékok és e tartalékok mozgósításához a legfonto­sabb az, hogy világosak le­gyenek a kitűzött célok. A Szovjetunió síkraszállt és síkrnszáll a Japánnal való jószomszédi kapcsolatok szi­lárdítása melle'.t. Ez a Szov­jetunió elvi politikája. Természetesen — foly'atta Gromiko — országaink kap­csolataiban, akárcsak más államok kapcsolatában, akadhatnak problémák, amelyeknek megoldásához idő és türelem szükséges Fontos azonban, hogv a szovjet—japán kapcsolatok fokozatos fejlesztését ne te­gyük függővé ezektől a Tréfa vagy provokáció? problémáktól. Látnunk kell — mondolta a szovjet kül­ügyminiszter —, hogy a nemzetközi kapcsolatok rendszerének a'apvető átépí­tése a békés egymás mellett élés elveire épül, és az en­nek hívei és ellenfelei kö­zötti párviadalban folyik Vannak még erők, amelyek ellenzik az enyhülést, igye­keznek megnehezíteni a* ál­lamok közötti, s így o mi országaink közötti kapcsola­tokat. Inkább a feszültség felé hajlanak az államok közötti kapcso'atokban. Andrej Gromiko leszögez­te: mi elutasítjuk ezt az irányvonalat, ezt a politikát. Ez nem felel meg a népek érdekeinek. Szilárd meggyő­ződésünk: a Szovjetunió és Japán közös érdeke, hogy kapcsolatait elhatárolja az efajta kísérletektől, és azok hatásától. Olasz kormány­válság f Róma (MTI) Rómában valamennyi pért vezetősége tanácskozni kez­dett a szocialista párt által váratlanul kirobbantott kor­mányválság megoldásáról, sa­ját taktikája kialakításáról. Az OKP vezetőségi ülésén Berlinguer főtitkár tartott beszámolót, s ezt vita követ­te. Az OKP rendkívül nega­tívan ítélte meg a szocialis­ták lénésít és a kormány le­mondásét. A vezetőség ülésé­ről egyelőre nincsenek rész­letek. A szocialista párt vezető­sége úgy foglalt állást, hogy az egyetlen elképzelhető megoldás a négypárti balkö­zép kormány visszaállítása amely esetleg „elfogadhatja" a kommunisták szavazatait, egyes kérdésekben. A kereszténydemokrata párt még nem foglalt állást. Dön­tő lesz, milyen álláspontra helyezkedik a vezető kor­mánypárt — a szocialistái: követeléseivel szemben. Befejeződött a XGSf-íilés A jegyzőkönyv aláírásával pénteken Budapesten véget ért a KGST tudományos­műszaki együttműködési bi­zottságának 12. ülése. A bi­zottság megvizsgálta, hogy milyen ütemben halad a KGST-tagországök 1976—80­as évekre egyeztetett Integ­rációs tervében foglalt mű­szaki-tudományos együttmű­ködés szervezése, s egyben határozatot hozott olyan megoldásokra, amelyek segí­tik a terv teljesítését. Jóvá­hagyta azt a tudományos­műszaki együttműködési programot, amely a fűtő­anyag és az energia előállí­tása új módszereinek kidol­gozását és a meglevők töké­letesítését írja elő. A prog­ram kialakításéra a - KGST XXVIII. ülésszakán kapott megbízást a bizottság. Pozitívan értékelték az ülés résztvevői a különböző anyagok és ötvözetek he­gesztésére együttes kutató­munkával kidolgozott új módszereket, amelyeknek al­kalmazása a KGST-tagorszá­gok számára jelentős ered­ményeket hozott. Az ülés foglalkozott a KGST és Finnország közötti tudományos és technikai együttműködés helyzetével, s megállapította: sikeres együttműködés bontakozik ki a fanyersanyag komplex hasznosításában, az erdő­gazdálkodásban, a kőolaj­iparban, valamint a környe­zetvédelemben, s az együtt­működés kibővítésének to­vábbi lehetőségeit mérlege­lik. Ennek a kérdésnek a megvitatásában egyébként az ülésen részt vett Finnor­szág képviselője is. A bizottság megvizsgálta, hogy az 1976—1980-as évek­ben milyen további segítsé­get nyújthatnak a tagálla­mok a Mongol Népköztársa­ságnak a tudomány és a technika hatékonyabb és in­tenzívebb fejlesztéséhez. A bizottság elfogadta az 1976—1977. évi munkater­vet. A jegyzőkönyvet péntek este a Duna-Intercontinental szállóban írták alá. Az alá­írásnál jelen Volt dr. Szekér Gyula miniszterelnök-he­lyettes, a Magyar Népköz­társaság KGST-képviselője. Véres tél London számára a lecke sályos Anglia lakosságának 64 százaléka a Gallup-intézet kői­vélemény kutatása szerint sürgeti, hogy a brit csapatok hagyjak el Észak-Írországot. A múlt évben még csak a megkérdezettek 34 százaléka vélekedett így. Ám azóta az angol csapatok létszáma megnövekedett Nemrég a Nyugat-Németországban állomásozott, a NATO­nak alárendelt Dárdahegy-zászlóalj kapott azonnali pa­rancsot az ftltelepülésre. S ulsteri hírek szerint a Special Air Service, a SAS, valahol Dél-Armagh környékére tele­pült. A különleges repülőszolgálat valamennyi katonája a rohamfeladatok specialistája, s Londonban nyilván úgy vé­lik, hogy Észak-írországi bevetésük gátat vet az utóbbi időben félelmetes méreteket öltött terrorhullámnak. Az ír Köztársasági Hadsereg (az IRA) ideiglenes szár­nyának Vezetősége Dublinben, az ír Köztársaság főváro­sában azt állította: csupán megtorlásként gyilkolnak fegy­veresek, miután az északír lojalísták, vagyis a protestánsok állítólag több mint 300 gyilkosságot, merényletet hajtottak végre a múlt négy évben. Az IRA tehát ezzel mentegetőzik. Belfastban, Észak-Írország fővárosában a protestánsok szóvivője szerint a brit koronához hű lojalísták nem haj­landók még egy ideiglenes koalíciós kormányban sem részt venni. Márpedig Rees, a londoni kormány északír ügyekkel megbízott minisztere hétfőn az alsóházban Ilyen értelmű javaslatot terjesztett elő. Jogos a kérdés, vajon a brit elképzelés hozzájárulna-e a polgárháborúval fenyegető északír helyzet megoldásához, a feszültség enyhüléséhez? Félő, hogy aligha. Amíg a társadalmi és a gazdasági diszkrimináció: a katolikusok és a protestánsok közti igaz­ságtalan megkülönböztetés politikája fennáll, addig a val­lásháború köntösében folytatott öldöklés aligha csillapodik. Mindennek pedig semmi köze a vallási fanatikusok által a középkorban vívott felekezeti harchoz. Sokkal inkíbb vé­res, drámai osztályharc, amelyben sok a zavaros elem, s még több az alantas Indulat. London számára a lecke súlyos és nyomasztó. Nem vé­letlen, hogy Észak-Írországot sokan gúnyosan Anglia Viet­namjának nevezik. Nem ls alaptalanul. Csakhogy ebből napról napra több áldozatot követelő feszültségből éppúgy meg lehetne találni a kiutat, mint a „vietnami alagútból". Nem az Észak-Írországba vezényelt csapatok létszámá­nak növelésével, hanem a társadalmi-gazdasági gondok tapintatos, gyökeres orvoslásával. K. S. Lemond Karami ? A libanoni fővárosban to­vábbra ls heves harcok folynak. A péntekre virradó éjszaka a kilenc hónapja tartó polgárháború egyik legsúlyosabb ütközetsorozata zajlott le, amelyben 60-an vesztették életüket, A harcok — amelyek most is ft menekülttábor körül a leghevesebbek — átterjedtek a város más részeire ls, be­leértve a Beirutból Damasz­kuszba vezető autóutat. A beiruti nemzetközi repülőté­ren az utasok körében csü­törtök este riadalmat oko­zott az aknavető és gépfegy­vertűz. Ismét eredménytelen volt a tűzszünet kihirdetésére Irá­nyuló minden kísérlet. A palesztinok szóvivői többíz­ben hangsúlyozták, hogy csak abban az esetben já­rulnak hozta a harcok be­szüntetéséhez, há' a*libanoni polgári és katonai hatóságok biztosítják az élelmiszer­szállítmányok eljuttatását a menekülttáborok lakóihoz. A hírek szerint Karami mi­niszterelnök — mint a vál­ság kiéleződésekor minden alkalommal a lemondás gondolatával foglalkozik. Lisszabon (MTI) Két pokolgép robbant csü­törtökön éjfél előtt Lissza­bon szívében, a Rossio té­ren, egy kávéházban. A ter­rorakció emberéletet nem követelt, de tetemes károk keletkeztek. A Portugál Kommunista Tárt Központi Bizottságának sajtóirodája közölte, hogy január 8-án reggel egy is­meretlen telefonáló felhívta a KB-t, és tájékoztatta, hogy „Vörö3 brigád" néven szer­vezet alakult azzal a céllal, hogy agyonlője mindazokat az egykori fasiszta titkos­rendőröket, akiket a bur­zsoázia kienged börtönük­ből". Felmerül a kérdés — írják a KP közleményében — vajon rossz tréfáról van-e szó, vagy olyan provokáció­ról, amelyhez kihasználják a portugál népnek azzal kap­csolatos elégedetlenségét és aggodalmát, hogy a hatósá­gok megbocsátanak a hír­hedt Pide 1974. április 25. után letartóztatott ügynö­kéinek. A PKP lisszaboni bizottsá­ga pénteken közzétett nyi­latkozatában beszámolt ar­ról, hogy a magukat „népi hatalmi szerveknek" navaző csoportok január 16-ra tün­tetést szerveznek azzal a szándékkal, hogy megosszák a szakszer vezetek és a llsz­szabonl ipari körzet üzemi bizottságai altal 17-re ter­vezett tömegmegmozdulást. Mint ismeretes, a 17-i akci­ót az áremelések és a bér­befagyasztás elleni tiltako­zásul szervezik. BÁTYAI JENŐ: Lapok a szegedi tudomány­és technikatörténetből Gyász Kínában # Peking (MTI) Kínai források, szerint a Csou En-laj miniszterelnök halála alkalmából elrendelt országos gyász január 9-től 15-ig tart. A holttestet január 12-én ravataloztak fel Pe­king szívében, az úgynevezett munkás kultúrparkban, ahol korábban is a legmagasabb rangú elhunyt vezetőket bú­csúztatták. A te-netísre alakult bizott­ság pénteken bejelentette, hogy , Kína szokásainak és protokollreformjának" szelle­mében egyetlen külföldi kül­döttséget, vagy személyiséget sem hívnak meg az elhunyt gyászszertartására vagy te­metésére. A kínaiak a bejelentéssel a legmerevebben elzárkóztak attól, hogy gyászukat nem­zetközi rendezvénnyé tegyék, s e tilalomba értendők az úgynevezett „testvérpártok", a külföldi maoista szerveze­tek képviselői is. # Moszkva (TASZS2) A Szovjetunió Miniszterta­nácsa részvétét fejezte ki Csou En-laj nak, a Kínai Népköztársaság Államtanácsa elnökének halálával kapcso­latban. A szovjet kormány a Kí­nai Népköztársaság Államta­nácsához intézett táviratban kérte, hogy tolmácsolják együttérzését az elhunyt csa­25. A szegedi lalcatoscéh igén nagy szakmai tekintélynek Örvendett, itt sajátí olta el a szakmai rejtelmeit Vidáts István is. Szegedi ével alatt szorgalmasan látogatta a tanulók va­sárnapi isko'áját is, ahol egy rajzta­nár, egy Illés nevű piarista pap taní­totta. meg több gép- és tetőminta el­készítésére, amelyek azután a rend házi múzeumába kerültek. Ismeretei­nek gyarapítására 1820 körül Bécsbe ment. Ottani tartózkodása alatt olvas­ta el Széchenyi István Hitel című mű­vét, és elhatározta, hogy mezőgazda­sági eszközöket készít, mint lakatos­mester. Hazajött, és 1842-ben Pesten telepedett le. Ekéjét már 1844-ben szá'te körűen ha3ználták, 1843-ban nevezték el Vidát:-féle ekének. Tevé­kenysége fokozására 1852-ben bérbe vett egv varöntőgyarat, aminek kö­vetkeztében ipara fellendült, Rock Istvánnal egyesült. Ez az egyesülés azonban két évig tartott csupán, ha­lálát követően a gyár fiai kezében szétforgácsolódott. Horváth Mihály kiváló történetíró, püsoök, kultúrDolitikus és miniszter, 1809. október 20-án született Szente­sen. Isko'ai tanulmányait szülőhelyén kezdte, majd Szegeden és Vácott pao­növend ékként fo'ytatta. Bölcsészdok­torrá a pesti egyetemen avatták, 1823­ban Miután különböző helyeken lel­készi teendőket lá'ott el, de közben neveősködött is, 1844-től a bécsi The­resianum magyar tanára volt. A sza­badságharc ideje alatt Csanád egy­házmegye püspöke volt. Ekkor kez­dett el szimpatizálni a magyar sza­badságharccal. és a Szemere-kor­mányban elvállalta a köaoktatásügyi miniszteri tárcát. A szabadságharc bukása után külföldre kellett mane­külnie. és emigránsként élt Belgium­ban, Franciaországban, Itáliában és Svájcban. A már korábban megkez­dett történetírói tevékenységét az emigrációban is továbbfolytatta. A kiegyezés utón hazatért, és itthon a Magyar Történelmi Társulat előbb al­elnökévé, majd elnökévé választotta. Történetírói munkássága korszakos jelentőségű volt. Sok új témát vetett fel. Nagy elbeszélő- és össze "oglaló­készséggel képviselte a polgári hala­dás és a reformellenzék ügyét a pol­gári átalakulás időszakában. Az MTA nagyjutalmával díjazott munkáía, Az ipar és a kereskedelem története Magyarországon a három utolsó század alatt címmel jelent meg Budán, 1840-ben. Előbb hat, majd nyolc kötetben megírta Magyarország történelmét, amelyet az MTA szintén nagyjutalommal tüntetett ki, 1873­ban. A reformkorszak történelmét kü­lön is feldo'gozta, három kötetben, amely még genfi tartózkodása alatt jelent meg. A szabadságharc történe­tét szintén három kötetben írta meg, és az is a svájci emigrációban látott napvilágot. Az MTA kezdettől fogva nagyra értékélté munkásságát. Leve­lező tagjává 1839-ben, rendes tagiává 1841-ben, és igazgatójává 1871-ban vá­lasztotta. Karlsbadban halt meg 1878. augusz­tus 19-én, 69 éves korában. A szegedi masterek sorában időben meg felkészültségben is élre kell ten­nünk Kováts István kőművesmestert, aki 1822fben született Szegeden. Itt tanult és sajátította el a kőműves szakmát. Olyan képzett mesterember volt, hogy tervezéssel ls foglalkozott. Kováts István alkotása a nemrégiben lebontott, Dóm tér 3. szám alatti volt Lem'c-ház és a Ko~suth Lajos sugár­út 17. szám alat'i, Török'ej-ház, amely egyes források szerint saját háza volt. Kováts István aktívan ki­vette ré'zét a viros építészeti fejlesz­tésében. A múlt század hatvanas éveiben már 6 Szeged első építészeti vállalkozója, a legnagyobb munkála­tok Irányítója és kivitelezője. Az an­gol neogótika hátasát éreztető, roman­tikus Feketeháznak is ő a kivitelező­be. A Somogyi utcai neogótikus, eme­letes Pacher-házat is állítólag ő ter­vezte. Az 1880-as években készült ön­éle ileírásából egy rendkívül értelmes, érdekes, haladó szellemű, művelt egyéniséget ismerhetünk meg. Utolsó nagy építőmesteri vállalkozá-a a sze­gedi vár lebontása volt. A vár falából előkerült regi köveket, faragványo­kat megmentette és a múzeumnak adományozta. Előrehaladott kort ért meg, 80 évesen halt meg Szegeden, 1902-ben. Harkányi Frigyes, politikus, az első világháború előtti magyar közgazda­sági élet egyik vezető egyénisége, 1826-ban Szegeden szüle lett. Egyetemi tanulmánya'nalc végeztével pesti ju­rátus, az 1848-as szabadságharcban nemzetőrként vett részt. Közreműkö­dött a magyar általános blzto-ító tár­sulat, a magyar földhitelintézet és még számos intézmény alapításában. A kiegyezést követően a földművelés-, ipar- és kereikedelmügyi minisztéri­umban a kereskedelmi és vámosz'ály­nak volt a vezetője. Az 1878-i párizsi magyar kiállításnak ő volt a kor­mánybiztosa. Előbb szabadelvű, maid 1833-tól munkapárti országgyűlési képviselő. Szo'gálatalért 1895-ben bá­rói rangot kapott. Matuzsálemi kort ért meg, Buda­pesten halt meg 1919. szeptember 30­án, életének 83. évében. Folytatjuk!

Next

/
Thumbnails
Contents