Délmagyarország, 1976. január (66. évfolyam, 1-26. szám)

1976-01-06 / 4. szám

2 Kedd, 1976. január 6. A demokratikus Portugália nem építhető tel a KP néikíil Alvaro Cunhal a legégetőbb belpolitikai kérdésekről 0 Lisszabon (ADN) A Custo'as- és Caxlas- tervezett áremelkedésekkel — Egy új, demokratikus böt tönökben újév napján le- kapcsolatban Cunhal kije. Portugália nem építhető fel zajlott össze'flzésekről szó!- temettet" „A lftekul«rok eL a Portugál Kommunista va Alvaro Cunhal rámuta- kerülése ér.-Iekíben világo­Párt nélkül, a párt részvéte- tott arra, hogy ezek — szá- san ki kell jelentenem, hogy le nélkül, a társadalom éle. mos egyéb aggodalomkettő a Portugál Kommunista tének valamennyi tarületén, vonásuk mellett — növelték Pártot nem hallgatták meg beleértve a kormány tévé- annak veszélyét, hogy Ismét ezen Intézkedések kidől 30­kenységét is — jelentette ki szakadás jön létre a náptö- zásánál, a párt képviselőivel Alvaro Cunhal, a Portugál megek, va'amint a fegyve- nem konzultá'tak, éppen Kommunista Párt főtitkára res erők között, megbomlik ezért a PKP-nak semmi kö­vasárnap a Lisszabontól az a szövetság, amely a íor- ze hozzájuk és nem Vállal északra fekvő Peniche ha- rndalom másféléves sikeré- semmiféle felelősséget sem lászfaluban tartott nagy gyű. nek alapját kínezte. ezek tartalmáért, sem követ, lésen. A nagyszabású ren- A jelenlegi kormány gaz. kezményeiért". dezvényre abból az alkalom- daságpolltlkájával foglalkoz- A dolgozók életszínvonala ból került sor, hogy kereken va a Portugál KP főtitkára gyors ütemben fog rosszab­16 évvel ezelőtt menekültek emlékeztetett arra, hogy a bodnl, mivel a béreknek el a vezető portugál kom- kommunisták mindig a gaz- egyre kisebb a vásárlóere­munisíák, köztük Alvaro dasági nehéz-,égek leküzdá- Jük — flgye'mettetett Cun. Cunhal is a penichei erőd- sét célzó konkrét lntézkedé- hal. „Jogosan aggódunk ami­ből. sek mellett száFnak síkra, att, hogy népszerűtlen poll­A portugál kormányitala- „Mivel a Portugál Szociális- tlka végrehaitására tett ki­kításról folyó tárgyalésokkal P*rt és a Demokratikus sárletként o'ya-i gardaság­kaocsola osan a Po.tugál Néppárt' vezető pozícióra politikát folytatnak, amely­KP főtitkára kijelentette- tett »z«t a kormányban, nek alapián a nehézségekei „Mi, a magunk részéről valamint a gazdasági és a dolgozókra hárítják. Aggó­türelmesek vagyunk, és ar- pénzügyi tárcák terén, most dunk amiatt, hogy e2t a po­ra törekszünk, hogy olyan megmutatkozik kemény és Htlkát esetleg a szabadság­megállapodás jöjjön létre, merev politikájuk" - hang- ^mő "intóStekW^prt amely a nép, a forradalom súlyozta Cunhal. bálják kikényszeríteni" — érdekeit szo'gálja." A részben végrehajtott ds hangsúlyozta Cunhal. Az emberi jogok biztosítottak a Szovjetunióban A exov/et ígmxmágiígy-mtntsxler otmő helyettesének nyttalkoMSta — 0 Moszkva (TASZSZ) . „Mi nem titkoljuk, . hogy lág minden fóntos nemzet­Az utóbbi hónapokban sok vannak büntetésvégrehajtó közi Jogi dokumentumban— nyugati sajtóorgánum és rá- intézményeink, bár érthető amelyek a modern emberi dió éles kirohanásokat inté- módon ezek nem szerepel- kRzÖB.éBöt ve2érlik _ azok zett a szovjet életforma pll- nek a turistatérképeken. kózö83é«« vezerlik — azok lérei ellen. Egyebek között Nem múzeumokról és nem » reális Jogok találtak kífe­torz képet festenek az ol- műemlékekről van szó, de a Jezést, amelyeket a Szovjet­vasók és a hallgatók előtt gyakorlati együttműködés untó állampolgárai élvez­az emberi jogoknak a szov- keretei között külföldi kollé­jet államban való biztosítá- gátnk megtekintik az ilyen sáról. Ezzel kapcsolatban a Intézményeket is." Novoje Vremja című hetilap Azzal kapcsolatban, hogy A. J. Szuharjovhoz, a Szaharov akadémikus fele­Szovjetunió igazságügy-mi- ségo Oslóban, amikor átvet­nlszterének első helyettesé- te n Nobel-díjat, azt állítot­hez fordult, hogy ismertesse ta, hogy Vilniusban, ahol a szovjet Igazságszolgáltatás állítólag „más gondolkodá­fő elveit. sért" elítéltek egy bizonyos Szuharjov megjegyezte, Kovaljovol, nem tartották hogy Nyugaton bizonyos sze- be az Igazságszolgáltatás leg­mé yek szovjetellenes vádas- elemibb normált, Szuharjov kodásai nem Jelentenek új- a következőket közölte: Ko­donságot. Most viszont újabb valjovot n?m nézeteiért, nem szervezett támadásról van meggyőződéséért, „más gon­szó. amely már a helsinki dolkozásáúri" ítélték eJ, találkozó után Indult meg. ahogyan azt Oslóban beállí­Az Igazságügy-miniszter tolták, hanem Konkrét ollon­első helyettese nyilatkozatá- séges cselekményekért. Kő­bán hangsúlyozta, hogy a valjov, mint a bíróság meg­szovjetellenes kampány cáfolhatatlan bizonyítékok szervezőit reménytelen dolog alapján megállapította, az lenne meggyőzni támadása- utóbbi 6 évben szisztémá­ik alaptalanságáról. A Szov- ttkus szervező tevékenysége: jejtunlónak senki előtt és fejtett ki a szovjet rendszer semmiért nincs mit mente- aláaknázására. Q maga, má­getőznte. Az emberi jogok sok segítségével államunkat reális biztosítása és védelme lejárató, rágalmazó anyagi­területén a Szo^Je'.unióban kat készített és terjesztett, magas színvonalat értek el. és eljuttatta azokat n külföl­A továbbiakban Szuharjov di szovjetellenes központok­rámutatott, hogy egyetlen ba. E cél érdekében egyebek szovjet törvény sincs, amely között „szerződést" Kötött kilátásba helyezné állampol- ilyen központokkal, gárok üldözését politikai Szuharjov felhívja a fi­vagy vallási meggyőződésük _ gyeimet arra a körülmény­miatt. „Mi marxisták vn- ro, hogy a szovjet, törvény­gyünk, és minden Ilyen tör- kezes és joggyakorlat nem vény ellenkezna világnéze- ismeri a preventív bebörtön­tünknek magával az alapjá- zést, a bírói ítélet éa vizs­val" — hangsúlyozta, majd gálat nélküli fogva tartást, így folytatta: majd végezetül kijelentette: — Nálunk nincs olyan fo- — Mi szilárdan és vllágo­galom, hogy „politikai ío- sarx kimondjuk! amíg tör*­goly". Vannak viszont tör- vény lesz, mi maradéktnla­vényeink államellenes bűn- nui betartjuk a törvénveket, cselekményekről, vagyis és a szovjet emberek büsz­olyan bűncselekményekről, kék arra, hogy nemcsak az ame'yek a szovjet állami és európai biztonsági és együtt­társada'ml rend aláaknázó- működési értekezlet záró sóra, vagy gyengítésére irá- dokumenluméban, de az em­nyulnnk. bari Jogokról szóló deklará­„A politikai foglyok szov- cióban, a faji megkülönböz­jet táborairól" hangoztatott tetés minden formájának nyugati koholmányokról felszámolásóról szóló kon­szólva, az igazságügy-mi- vencióban, a társadalmi, po­nlszter első helyettese meg- litikal, állampolgári, gazda­jegyezte, hogy Nyugaton sági ét kulturális jogokról egyes, valóban becsületes szóló nemzetközi megállapo­embecek iá MfiUtk ezeknek, dósokban, Vágyta gyakorlaté­nek. Oszd meg és uralkodj! I / Polgárháború Angolában „Az ángolai konfliktiís szí- támadásokat robbantottak kl, tása kétségtelenül az ország az MPLA kénytelen volt el. sgyes uralomra vágyó poli- lentámadást indítani. FNLA-t és az UNITA-t tá­mogatandó —, az elemi logi- | ka semmibe vevé&ável és a ukusalriák érdekelt szolgálja. Az FNLA és az UNITA tények cinikus elferdítésével A valódi ok azonban mégis mögött nemzetközi érdekelt­az, hogy ezt az uralkodási ságű nagyvállalatok állnak óhajt mindenféle módon, de — hangsúlyozta az MPLA főként anyagi eszközökkel a szóvivője. —- Ezek pedig az nyugati üzleti világ tartja egykori gyarmati rezsimmel melegen, hiszen érdeke, hogy aláírt szerződések értelmében továbbra is ellenőrzése alatt tovább rabolják Angolától a tartsa az angolai ásványlelő. kőolajat, a gyémántot, az azt akarják bebizonyítani, hogy az MPLA csak azért lé­tezhet egyáltalán, mert a szo­cialista országok támogatják, a polgárháborúért pedig ki­zárólag a „vörösök'' hibáz­tathatok. Milyen hát valójában a helyeket. Részes mindebben aranyat, a vasércet, a fosz- helyzet Angolában? — teszi fel a kérdést a két kanadai tanár. A hivatalos amerikai a Dál-Afrlkal Köztársaság is, fátot, a kávét, és más nagy amely semmiképp sem aze- jövedelmet biztosító nyers retné, ha a Namíbiával ha- anyagot. Az FNLA-t és az képviselet értékelése szerint táros területen és a Raját UNIT A-t pedig azért támo- az FNLA-t a CIA „reaktivi. határai közvetlen közelében gatják, mert félnek az MPLA olyan államegyesülés jönne által bejelentett államosítási létre, amely könyörtelen az programtól, appartheid (faji megkülön- A nyugati monopóliumok­böztetós) politikával szem. kal egv húron pendülnek a pekingi maoisták, akik 1967 Államoktól. ben". H ... Ezt írja két torontói egyetemi tanár egy kanadai folyóirat szerkesztőségéhez HMM intézet olvasói levelében... kaTonai'tanácsadókat' és A levélre még visszatérünk, ké0zóket biztosítanak de előbb Idézzük az MPLA egyik képviselőjétől, Paolo zálta", amerikai kormányfor­rások szerint — erről a New York Times is beszámolt — Zairén keresztül hathatós tá­mogatást kap az Egyesült óta sokoldalúan támogatják az UNITA-t, tavaly óta pedig fegyvereket szállítalak és kt­az Ugyancsak az Egyesült Ál­lamok segíti az ÜNITA-t Is, amely ezenkívül zsoldosok odalrányításáv&l közvetlen katonai támogatást kap a FNLA számára. Az angolai Dél-afrikai Köztársaságtól. Ily módon —hangsúlyozzák a levélírók — Zaire és a egy magát forradalminak Dél-afrikai Köztársaság nevező kormány miért lát hadserege közvetlenül vesz • •• • • .. , képviselő kijelentette: „Na­Torjltól, aki nemrég szólalt gyon nehéz megérteni, hogv fél Torontóban egy nagy­gyűlésen. Az MPLA képviselője el- el fegyverekkel olyan moz­mondotta, hogy Angola né- e,imat, amely semmiképp sem „ pe az MPLA vezetesevel im. képviseli az angolaink valódi tekben", már 14 esztendeje harcol a függetlenségi törekvéseit", felszabadulásért. Miután . 1075. január 31-én Luandá- Most pedig térjünk vissza len dologról ban megalakult az ideiglenes a két kanadai professzor le. kormány az ország három veiéhez. Mint a levélből kl- ho8y mindaz, ami jelenleg veKténT^'rtizéiéieíé^l derü1' 8 két torontó1 tanár An"olában Wrtén,k' a*.ta­(MPLA, FNLA, UNITA), a azért ragadott tollat, mert nyugati hatalmak által búj- felháborodott azon, ahogyan togatott FNLA vezetői test- a nyugati propaganda az an­Ro]al eseményeket beállítja, uralkodj" módszer folytatá­részt az angolai hadművele­m". A levélírók csupán egyet­HHH nem tesznek említést. Nevezetesen arról, núsítja, hogy az Imperialista hatalmak ezúttal sem mon­danak le az „oszd meg és vérháborút robbantottak kl, M mí^ő^ETl^" tálalja. A burzsoá tömegtá- sáróL át és megerősítsék saját ha- jék0ztatásl eszközök - az talmukat. Az UNITA for. mállsan semleges álláspont, ra helyezkedett, bár valójá­ban kezdettől fogva az FNLA-t támogatta, majd nyíltan mellé szegődött. Az MPLA, a korábbi meg­állapodáshoz híven, az «lső öt hónapban igyekezett meg. akadályozni a polgárháborút, megpróbálta elérni a kon­fliktus politikai eszközökkel történő rendezését. Mivel a szakadárok ebbe nem egyez­tek bele, és súlvos véráldo­zatokat követelő fegyveres A. PALLAGYIN Azlz Mohamed hazánkba érkezett 0 Budapest (MTI) ponti Bizottságának első tit­A Magyar Szocialista Mun- kára. Azlz Mohamedet a Fe­káspárt Központi Bizottságá- rihegyl repülőtéren dr. Bé­nák meghívására hazánkba recz János, az MSZMP KB érkezett Aziz Mohnmed, az külügyi osztályának vezetője Iraki Kommunista Párt Köz- fogadta. BÁTYAI JENŐ: Lapok a szegedi tudomány­és technikatörténetből 2L A felszabadulás előtti világban a mezőgazda'ágt termények értéké íté­síver jobbára a te melők vagy, a ma­gántőkével rendelkező nagykereske­dők foglalkoztak. A termények adás­vételének egyik régtől fogva alkalma­zott Intézménye a piac volt, ahol az árutermelők termékeiket kicserélték. Meghatározott időközönként tartották a vásárokat ls, amelyek az eladók és a vevők közötti rendszeres és jelentő­sebb érintkezési rendszernek bizo­nyultak. E két kereskedelmi formá­nak bizonyos fajtái napjainkban is megmaradtak, bár az összes kereske­delmi forgalomnak ma mér igen kis hányadát te3Zik ki. Még a múlt század végén, 1898-ban alapította gróf Károlyi .Sándor Han­gya néven azt a termelő-, fogyasztási és értékesítő szövetkezetet, amely el­sősorban a Jó módú parasztokra tá­maszkodott. A Hangyának Szegeden is jelentős szervezete alakult ki, amely a mezőgazdasági termények értékesítésével mind szélesebb körök­ben foglalkozott. Annak ellenére, hogy szövetkezeti formában működött a Hangya, nem a szegényparasztság, hanem a nagybirtokosok érdekelt képviselte, és ténylegesen a fennálló kormányzat gazdaságpolitikáját támo­gatta. sokszor a nagy létsíámú tagság rovására. Ez a kereskedelmi szerve­zet 1947-ban megszűnt, és beolvadt a Magyar Országos Szövetkezeti Köz­oonlba. Ez a szervezet a Földművas­izöve'.keze ek Országos Központja, a Mezőgazda ági Szövetkezeti Központ, a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Központja és a Hangya egye-,üléséből jött létre, a szövetkezeti mozgalom egységének biztosítására. Nem volt hosszú életű, 1949-ben felszámolták, és helyette alakult meg a SZÖVOSZ, a Szövetkezetek Országos Szövetsége. A mezőgazdasági termények érté­kesítésében igen nagy szerepet vitt az 1910-es alapítású FVTURA. a Magyar Szövotlcezotl Központok Áruforgalmi Riczvónutársasdga, amely elsősorban a gabonamonopóllum szerveként Jött lé're. Kereskedelmi jelentősége külö­nösen a harmincas években növeke­dett meg. amikor a gabonakivitel túl­nyomó részét ez a részvénytársaság bonyolította le. Működését sokszor bo'rányt keltő kommclók kísérték. A felszabadulást kővetően megszűnt, és beolvadt a Mezőgazdasági Szövetke­zeti Központba. A szocialista birtokbavétel korában, az államosítások idején alakult meg a Gyümölcs-Zöldség Értékesítő Nemze­ti Vállalat, rövidített nevéft a GYÜ­MÉRT, amely működését Budapesten 1040. január 1-én kezdte meg. Ebben az időben megyénk területén, így Sze­geden is, a földművesszövetkezetele a GYOMÉRT bizományosaként végez­ték a gyümölcs- és zöldségfélék fel­vásárlását. A Gyümölci-Zöldség Ér­tékesítő Nemzeti Vállalat a Bur­gonya-, Hagymaforgalmi Vállalattal 1930. januárjában egyesült, ég az egyesülésből Jött létre a Gyümölcs­Zöldség és Burgonyaforgalml V611H­lat. Ebben az időben a termeltetéssel a Gyümölcs-Zöldségtermeltető Állam) Vállalat foglalkozott. E két utóbbi vállalat 1050 decemberében egyesült, és ekkor Jött létre területünkön a Csongrád megyei Zöldség, és Gyü­mö'.c-fe'.vá-árlásl, Értékesítő Vállalat, amely tulaidonképoén a Jelenlegi MÉK-nsk első Jogelődje. A MÉK. ahogy akkor nevezték, a MEZÖKER, gyakorlati tevékenységét Szegeden, a Mikszáth Kálmán utcá­ban kezdte meg, 1951. január 1-gyel A vállalat központja még ugyanabban az évben Hódmezővásárhelyre költö­zött. E vállalatokat 1954-ben trösztö­sítették, és ide tartozott a Békés me­gyei terület is. Ekkor • kirendeltsé­gek önálló Jogkörrel dolgoztak, egy­számlával rendelkező vállalati egység­ként üzemeltek. E vállalat 1958-ban költözött vissza Szegedre, az úgyneve­zett MESZÖV-székházban kaptak el­helyezést. majd az önálló Irodaházu­kat 1968-ban építették fel, a Hor­váth Mihály utcában. A MÉK a kezdő évben 4 ezer va­gonnyi terményt forgalmazott, majd az 1986-as év volt a csúcsév, amikor 16 ezer vagon fe'vásárolt és értéke­sített árut bonyolítottak. A hatvanas évektől kezdődően az alaptevékeny­ség mellett jelentősebb szereihez ju­tottak az egyéb ágazatok ls. Különbö­ző ipart üzemeket hoztak létre, majd a háziboltok szervezését követően ala­kult kl, a ma már jelentős forgalmat bonyolító kiskereskedelmi és vendég­látóipar! hálózat. A negyedszázada működő vállalat •ma a megye mezőgazdasági és ío~ gyusztási szövetkezetelnek közös vál­lalata. sokirányú tevékenységével hű­en tükrözi termőtájának arculatét, gazdagságát. A vállalat kereskedelmi forgalmában rendre fontos szerepet visz a két fontos fűszernövény, a fok­ég vöröshagyma, amelyek főként ma­gas szárazanyag- és Ulóolal-tartalmuk miatt örvendenek megkülönböztetett fogadtatásnak a kül- és belföldi pia­con. A mezőgazdasági termények továb­bi felvásárló kereskede'ml vállalatai: a Gabonafelvésárló és Feldolgozó Vál­lalat, az Állatforgalml és Húsipari Vállalat, a Borgazdasági Vállalat, to­vábbá egyes Ipari növényeket tekint­ve a Kenderfonő és Szövőipari Válla­lat, valamint a Paprikafeldolgozó Vál­lalat'. % A felszabadulást követően, a vér ros által addig bérbe adott földiéin a do gozó parasztság te-melőizövetkeze­tekbe tömörült, ahol folyama'oian va­lósítják meg a gépesített szá-itó'őldi növénytermesztést, az öntözőhálózat kiépítését, a meleg- és fóliaházak lé­tesítését. A mezőgazdasági művelés alatt álló terület 70 százalékán szán­tóföldi növényeket termesztenek, míg 10 százalékát a kertészet és a gyü­mölcstermesztés hasznosítja. OkAytatjukJ >

Next

/
Thumbnails
Contents