Délmagyarország, 1976. január (66. évfolyam, 1-26. szám)

1976-01-06 / 4. szám

Redcf, 1976. fairét 6. 3 A nőpolitikái munka pártirányítása a téeszekben Közvéleményünk nem véletlenül foglalkozik oly sokat a nők közéleti szereplésével. Ugyanis részvételi arányuk a vezetésben, valamint közéleti tevékenyságüknek a súlya elmarad a társadalmi követelményektől. és a szocialista feüődés lehetőségeitől. A nőpolitikával foglalkozó fórumok azonban nem felejtik el hangsúlyozni, hogy e kérdés társadalmi ügy, és még sok a tennivaló, fgy volt ez tegnap. hétfőn délelőtt is Szegeden, a Felszabadu'ás Termelőszövetkezet központi irodájában, ahol a város hét terme'őszövctkezetének — a mlhályteleki Üj Élet, a tápéi Tiszatáj, a Tisza—Maros szög, a dorozsmai József Attila, a Móra, a Felszabadulás, a Rákóczi — párta'anszerveze*i titkárai, nőfelelősei, nőhizottság elnökei találkoztak. Az MSZMP Szeged városi bizottsága rendezte a tapasztalatcserét. Bíró Jánosné, a szegedi pártbizottság nőreferense megnyitóiában fogialkozott az MS7MP KB 1970. februári nőpolitikái határozatával, és ugyancsak a nőooliti/ kával kapcsolatos 1013-as kormányha'ározat végrehajtásának tapasztalataival. Azt is elmondta: álta'ános jelenség, hogy a határozatot mindenütt jó kezdeményezések kövefték, s a pártszerveretek hasznos elvi, gyakorlati segítséget nyújtottak a nőbizottságoknak munkájuk továbbfejlesztéséhez. Verók Ernőné, a Fe'szabadu'ás Tsz pártalapszervezetének titkára, Úíolnár Mihályné, a szövefkeret nőbizottságának elnöke ped'g arról tájékoztatta a tanácskozás résztvevőit, hogy munkahelyükön miként valósulnak meg a nőpolitikái határozatból eredő feladatok. A párthatározat u*án a tsz pártszervezete intézkedési tervet készített, és abban megjelölte a nőpolitikái teendőket. Erek között szerepelt például: a nőbizottság e'nöke a szövefkezet vezetőségének váiasztott tagia legyen. Így a dotgozó nők képvisele'et kaptak, ahol elmondhatják véleményeiket, javas'agaikat és felve'hetik a problémákat. Az is jó kezdeményezésnek bizonyult, hogy a szövetkezet irányítói minden évben megtárgyalják a nőoo'itikri ha'ározat végrehaj"á-át, és a szükséges újabb intézkedéseket. Mint a többi szövetkezetben, a Fe'szabadu'ás Tszben is figyelemmel kísérik a szakmunkás-, a szakmai továbbképzés lehetőségeinek szé'esítését. az azonos munkáért azonos bért elvének biztosítását. A vita á'ta'ános tapasztalatait leszűrve elmondhatjuk. va'amennyi szegedi terme'^szövetkezet a Felszabadu'áséhoz hasonlóan a szoclá'is létesítmények kiépítésére törekedett. Így legtöbb he'yen biztosítóták: a dolgozó nők főtt éte't ebédelhetnek, munka után fürödhetnek. és autóbusz viszihozra őket. A gazdasági vezetők sokat tettek a nők fog'a'koztat0ttságának javítására. Például a Fe'szabadu'ás Tsz-ben többségük kertészedben dolgozik, ahol könnyebb a munka, mint a növénytermesztésben. Jó közérzetet ad, hogy a szövetkezet segít a gyerekek óvodai és napközi otthonos e'helyezésében. A nőpolitikái célok megvalósításában a szegedi téeszek valóban kihasználták gazdasági forrásaikat. De nehezén megy, és ez má* nem pénzkérdés, a tudatfor má'.ás, a szem'éle tvá'toztatát. Még mindig kevés női dolgozó tanul tovább, kevesen vesznek részt a közéletben, a politikai é'etben, és kevés a női vezető. Sajnos továbbra is ura'kodó szem'élet: a háztartás terhei csak a fe'eséget. az asszonyt nyomasztják. Így kevesebb ide jük marad az önképzésre, tanulásra, közéleti munkára Az értekezleten felszólalt Szatmári Emiiné. az MSZMP Csongr'd megyei bizottságának nőreferense. és a párttitkárok figye'mét e'sősorban azokra az intézkedések re hívta fel, amelyekkel mé" eredményesebben segíthetik a nőbizottságokat. Beszél! arról: a nőbizottságok nemcsak a szociális érdekvédelmet vá"a''ák, han°m a politikai képzés feladatait is Ugyanis ennek hiányában nem válik színvonalasabbá munkájuk. Annak ellenére hogy a nőnolitikai Ijptározat végrehajtása jó úton halad, továbbra is gondot kell fordítani — fokozottabban — a pártirányítás, páríellenőrzés szélesítésére. A nők helyzetének javítása olyan politikai munka, amit nem lehe* elválasztani a termelőszövetkezetek á'ta'ános feladataitól. Végül Budányi István, a szegedi pártbizottság munkatársa fe'szóla'.ásában azt hangsúlyozta, hogy a párt általános politikájának megvalósítása közben megfelelő helyet kell adni a nőpolitikái határozat végrehajtásának. Megkezdadölt a második félév az általános és a középiskolákban Továbblanuiásf iolentkezóst iapok Csaknem másfél millió diák számára szólalt meg hétfőn újra az iskolacsengő, véget ért a téli vakáció, megkezdődött a második félév. Az általános és középiskolákban az első tanítási napon — az ellenőrzőkönyv útján — hozták a tanulók és a szülők tudomására az első félévben elért eredményeket. (A téli szünetben mindenütt megtartották az osztályozó értekezleteket, a december 20-i helyzetnek megfelelően „lezárták" a diákok érdemjegyeit.) Az érvényben levő rendelkezések szerint az általános iskolák első és ötödik osztályaiban félévkor nem osztályozzák a tanulókat. Az első osztályokban a tanév folyamán és a tanév végén is a tantervi követelmények alapján kell elbírálni a tanulókat, azonban a továbbhaladás szempontjából a környezetismeret. a gyakorlati foglalkozás, az ének-zene, a testnevelés esetleges elégtelen osztályzatát figyelmen kívül kell hagyni. Nem kell osztályozni félévkor az egyes osztályokban az újonnan „belépő" tantárgyakat, vagyis: a második osztályban a nyelvtan-helyesírást és rajzot, a harmadikban a fogalmazást, a hatodikban a fizikát, a hetedikben pedig a kémiát. A szakemberek aláhúzz*'-: a félévi osztályzatok a diákok A Migya- Né*>l*adrereg Vözép'svo1a' Vat"»n»i kollégiuma, mi"t nevelé'i intézmény, a hivitásas tiszti utánpótlás forrásául szolg'I. A hallga'ók a Dobó és Szilágyi gimnáziumokban, az Alpári Közgazdasági Szakközépiskaltban és a Gép- és Műszeripari Szakközének Mában tanulnak 4 évig, majd érettségi vizsgát tesznek. É ettségi után. felvételi vüwga nélkül jelentkezhetnek a katonai főiskolákra szaktárgyanként összteljesítményét tükrözik. Az egyes osztályzatokat gondos pedagógiai mérlegelés útján állapították meg, nem nedig gépies számolási művelet révén. A januári további munkarendhez tartozik, hogy az ötödik osztályos diákok szüleit mindenütt tájékoztatják gyermekeik első félévi munkáiéról. A most végző nyolcadikosok és szüleik számára ped'g megkezdődik a szokásos pályaválasztási táiékoztatás, ta->á~sadás. A továbbtanulási jelentkezési lapokat — akár köz*p'skolá/>a akár szakmunkásképző intézetekbe történik a jelentkezés — március 20-ig küldik maid tovább az általános iskolák vezetői a közénfokú oktatási intézményekhez. A közéniskolák február 10 és 25. között fogadiák el a felsőoktatási intézménye!: nappali tagozataira történó jelentkezéseket, a felsőoktatási intézmények nedig március 30-ig. Az Oktatási Minisztérium ebben az esztendőben is közreadja — a tankönyvkiadó r4vén — azt a táiékoztató füzetét, amelv részletezi valamennyi felsőoktatási intézmény felvétel' követelményét és rendiét. A tá'ékoztztá hamarosan a könyvesboltokba kerül. A következő évi felvétel' vizsgákon — egvik úi vo->áské-t — a matemat'kán és fizikán kívül a biológiát is azok közé a tantárgyak közé sorolják, amelyek a közös írásbeli érettségi-felvételi tárgyak között szerepelnek. (MTI) Oki sokat markol.. M

osolyog a postás, amikor hozza az összeraggitott, nagy alakú borítékot: „Jó kiadós lesz!..." De még vidámabban mosolyog, amikor leteszi a vaskos és súlyos papírterhet az asztalra, mart moat már csak harmada súlya lesz a bőrtiskának. Kilónyi a küldemény. Végignézni is sok: énpen harm nckét napirendi nontot tűztek a testület ülésére. Van kőztük számos formális ügy, épp csak bele kell nézni, de akár vakon is meg lehetne szavazni, mert egyszerű eljárási gyakorlat; hanem olyan is akad. több, amelyik eg"maga kész tanulmány, súlyos és következt-tésekre alkalmas megállapításokkal, felelős és több évre előremutató határozati javaslatokkal. Magam is kaptam már ekkora iratcsomagot és mások kezében is gyakran láttam hason'ót. Főleg a különböző testületekbe beválasztott embereknek osztják így a heti olvasn'valót. Sok a vitatni- és a tennivaló, gyakran összetorlódnak döntésre váró ügyek, s az is bai lehet, ha nincs elég információ. Ezért halkan mondom én a panaszt, nagyon halkan, inkább csak kérdezve: leh-t-e ennyit végezni? A régirégi közmondás azt tartja, hogy aki sokat markol, keveset fog, s ennek a mai tapaszta'atok sem mondanak ellent. Hiszen egv-egv tanácskozásnak is megvan a maga pszichológiája. Eleinte még jobban odafigyelnek az emberek, el is mondják, amit gondo'nak. aztán mind gyakrabban nézik az órát. Veszkődnek az idővel, a lankadó figyelemmel, a fele'ősséggel. Ha reggel kilenckor kezdték, illik-e még délután fél kettőkor vitatkozni, akadékoskodni? De ha egyszer muszáj... Ez a lánc forog öt és fél órán át, s hiába szántunk rá mégis annyi időt. maradt egy csomó kérdőjel, amin átsiklottunk, különben két napig is ott ülhettünk volna a cigarettavégek magasodó dombjai között. Terv szerint végzik munkájukat a választott testületek, a társadalmi szükséglet diktálja esztendőről esztendőre a tanácskozások napirendjét. Maguk szavazzák meg az esztendő végén, vagy az új év elején. hogv milyen témákat tek'ntenek át. Azt is tudják, hogv az idő még rak majd mellé, hiszen hatáskörükben is új meg új problémák születnek. Ezt tudva, nem illendő panaszkodni. Miért nem szervezik ésszerűbben a munkájukat? — tolakszik mindjárt a kérdés. Meg aztán minden testületi ülés azzal kezdődik; ..Egyetértenek-e a kiküldött napirenddel?" Lehet szólni, hogy sok; el lehet mondani, hogy három ülésre telne belőle. De e2: már akadékoskodás lenne. Ha az idő rámérte a testületre, hogv ebben meg ebben végezni kell... — hát igyekszik megbirkózni a feladattal. Nos. ez az a gondo'ati lánc, amelyiket érdemes szemenként átvizsgálni. Ilyenkor már mechanizmusok lendítik az ügyet, s a rutin gép'essége tolakszik előre. Lehetséges. sőt bizonyos, hogv az előterjesztők, akik naookig. hetekig dolgoztak a témán, és m'ndegvikbe évek tapasztalatát halmozták. már csak végső aktusnak tekintik a testületi előterjesztést — ám az a tetőfedő. könyvelő, gépmunkás vagy mérnök, akit társadalmi megbízatás kötelez napi egvéb do'gai mellett, nem úgy olvas az előterjesztésekben. Nem azonos a matematikai egyszereggyel a költségvetés számtana: nem fejezhetők ki mindig pontosan a politikai és a társadalmi elvárások a fejlesztés számaiban; nem biztos, hogy azonos ugvarnak a dolognak a politikai és az igazgatási értelmezése: a közvélemény esetlég egészen más fontossági sorrendet ajánl azoknak, ak'ket testületekbe delegál — és ígv tovább. A testületektől leginkább a politikai megfontolásokat várja el a választó közösság. s nagv baj lenne, ha énpen erre a mérlegelésre nem jutna idő és türelem. Nem tudok én olyan esetet, hogy valamelyik testület. hebehurgya, meggondolatlan döntést hozott volna, mert sietni kellett. mert sok volt a vitatnivaló. De megkínzott testü'etet már láttam, öt és fél órás ülés után elégedetlenül, kicsit háborgó lélekkel keltek föl az asztaltól, s még az az örömük sem adatott meg. hogy „ma legalább sokat végeztünk". Amire ennyi idő és annyi teher alatt futotta figyelemből. meg az átckkmtőkénességből. azt megtették hanem „elég volt-e. elég lehetett-e ennyi?" — ezt kérdezgették maguktól. És bizonvos. hogv a lelkiismeret kérdése jogos. hiszen ilyenkor mindenki azt sajnálja, ami a sietségben elveszett, vagy elveszhetett. S

ak-sok embert ismerek, akit beválasztott valahová a közbizalom, s mikor kérdezgettem őket erről, igen csak egy nyelven beszéltek: túlterheltek a testületek. Ha még ezt a szellemi igénybevételt tetéz'k is azzal, hogy két-három napi szabad időből kell ellopkodni a perceket a témák tanulmányozására — mert későn kaoiák meg az előterjesztéseket —, azonnal beugrik a láncba a formalizmus rozsdás és gvönge szeme is. Jó a mai közéleti gyakorlatban, hogy minden fontos ügyre testületeknek kell ráadniuk az áldást, de hiba. hogv legtöbbször anynyira zsúfolt a napirend. Minden testületnek megvan a maga működési és ülésrendie. Ezt is tapasztalat és szükség alakította ki. Nem biztos azonban, hogy ennek abszolút sérthetetlensége előnyös. Ha összetorlódnak feladatok és gondok. még mindig kézenfekvőbbnek tetszik eggyel többször összeiönni, mint hamarl munkát végezni. E' értük ugvanis. hogy kevesebb az értekezlet és ritkább a témák ismétlődése, de a tanácskozáson eltöltött időt sem azelőtt, sem ma nem mérjük. Pszichológusok mérték már nem egvszer, hogv hánv órán át kénes az ember folvamatos figyelemre. Ha csak hallgatónak ülnének be a testületi tagok ilyen .maratoni íiiés-kre. a harmadik, a negved'k. meg az ötödik órában már akkor is sok minden kihullana az emlékezet rostáján. De nekik még gondo'kodni. márlegelni, vitatkozni, s jó értelemben szólva, veszekedni is kell ügyekért. Adjuk meg nekik erre a módot! Hogy amit markolnak, fogiák is. érezzék is! SZ. SIMON ISTVÁN Magyar-NDK árucsere Hétfőn a Külkereskedelmi Minisztériumban dr. Szalai Bála külkereskedelmi államtitkár és Gerhard Nitzfchke, az NDK külkere-kedelmi miniszterhelyetrece aláírta a két ország 1976-ra szóló árucsere'orga'mi jegyzőkönyvét. Az aláírásnál jelen volt dr. Bíró József külkereskeie'mi miniszter, Tordai Jenő m'niszteri*e've'tes. valamint Georg Folk, az Np budapesti nagykövetségének 'anácsosa. A jegyzőkönyvben előirányzott szá'lttásokat a köze'múltban a'áírt 1976—80. évekre szóló ho-szúlelára*-'' egyezmény e'őirányza+ai alapján rögzítették. Az 1976. évre egvezte te't szállftások növekedése az előző évi előirányzatokhoz képest meghaladja a 15 százalékot. A jegyzőkönyv az ez évi kö'csönös szállításokat közel 90o millió rubelben határozza meg. A forgalom alapjá a gépek és berendezések kö' csönös szállításai képezi!: melyeknek aránya egyre emelkedik az összforga'ómban és eléri a 64 százalékot A kooperációs és szakosítási megállapodások alaoján megvalósuló áruszállítások aránya évről-évre növekszik, és 1976-ban az összforgalom közel 25 százaléké* alkotják. A gépipar területén jelentősebb megállapodás például a mezőgazdaság' gépkooperáció, az autódarualváz-koooeráció, az autóbuszgyártási együttműködés, a pénztárgépgyártási, illetve a számítástechnikai szakosodás. Ezen kívül említésre m'ltó gyártásmegosztás jött létre a gumi-, a gyógyszer és text'Lparban is. A megállapodás jelentős mértékben hozzájárul a két ors'ág lakosságának fogyasztási cikkekkel va'ó jobb ellótásához is. (MTI) Ülést tcsrfoVt a TOT elnöksége A Termelő zöve'keretek O s-'ágos Taná-'-án-'k e'nöksége hétfőn Szabó István elnök'etével megtartotta e7év' első ülését. A termelőszövetkeze'ek gazdálkodásának az elmú't trtv'dWaV. baa szerzett tapasztalatait és az V. ötéves te-vből a szövetkezesekre háruló fontosabb feladatokat vitatták meg. Az elnökség ezt követően a téesz tagok és a'ka'm-,ro+tak üdül'e'ési akriójának végrehajtását értékelte. Idegenvezető tanfolyam Hétfőn idegenvezető tanfolyam kezdődött a Kereskedelmi és Vendéglátóipart Főiskola irányítá-ával, több mint 300 ha'lgató részvételével. A 4 hónapos tan "olvámon művésze'történetet, gazdasági fö'dra'zot, politikai ísmere'eket és zeneművészetet tan"'nak a leendő idegenvezetők. Munkásyyölés Csepelen Hétfőn reggel, műszakkezdés előtt, a Csepel Autógyárban munkásgyűlésen ismertette dr. Nóvák Béla vezérigazgató a nagyüzem idei fe'ada'ait. Az idén 7 milliárd 800 mill'ó forint értékű terméket ke'l előállítani. Ebből pótalkatrész 950 m'll'ó, az exportterv 981 miil'ó, el kell készíteni 11 ezer au'óVis7-'1'vázat. Szervókormá árból 22 ezer a gvár fe'adatterve Az árbevétel e'ő>ánv7a»áuak 80 szá-alékát, úi g"ártm''nyok ad iák. Be elejtette a vezérigazgató bogr négv üzemet csatoltak » Csepel Autógyárhoz: a HAFE egri és oes'erzsébeti gyárát Békés megyében a dévaványai és a kőrö'ladánvi üzeme* ve*ték át a MEZŐGÉP Tröszttől