Délmagyarország, 1976. január (66. évfolyam, 1-26. szám)

1976-01-31 / 26. szám

6 Szombat, 1976. január 31"; Megvalósulóban az európai vízi ót A Jelenlegi kilenc napig 500 kilométer autópályát le- hez jut. A puna—Odera vítartó Rotterdam—Szuezi- hetne építeni. ZÍ út, teljes kiépítése utón, csatorna hajóút a Duna— Az Európai Gazdasági Bi- Lengyelország déli irányú Majna—Rajna-csatorna zottság ismét foglalkozott a áruforgalmának jelentős rémegépülésével harmadóra — kétszáz éve vajúdó — szét lebonyolíthatja a kilenczsugorodik. Az NSZK által Duna—Odera csatorna ter- venes évekre, épített 109 kilométer hosszú vével. A közvetlenül érde- („, , csatorna 1081-re lesz kész. kelt NDK. Csehszlovákiául- ^agyszaoasu terv a viszEzzel egyidőben megkezdő- letve Lengyelország szakem- tula—Dnyeper-csatorna megdött a Rhone—Rajna vízi út berei részletes előtanulmá- valósítása: Lengyelország kekialakitása a Rhone folyó nyokat folytattak, elkészítet- leti és a Szovjetunió nyuhaJózhaFóvá tétele hamaro- ték a csatornák és zsilipek gati részeit (Belorusszia, san be is fejeződik. A Rhone tervét. A terv részeként Ukrajna) a Visztula—Odera —Rajna közötti hajózó- megvalósul az Odera felső vízi út kialakítása után, az. csatorna a nyolcvanas évek szakaszának hajózhatósága európai csatornarendszerbe VÁc-rm „i Ostraváig. Ez.által a fontos kapcsolja be. A vízi szállfKozepere neszül ei. tserunn- reehszlovAk jparvidék, Illet- tással például a Krivoj Rog-i zásl költségéből jelenleg ezer ve Nyugat-Lengyelország ol- vasérc szállítása 60 százakilométer vasútvonalat, vagy csóbb szállítási lehetőségek- lékkai válna olcsóbbá. ti* VI* ttloitt é rő műből Az atomerőművekben fel- talajt. A csövekben termé- tenyésztő telep évi hozama használt hűtővíz, mint me- sz.etesen meleg víz cirkulál, SJ ezer tengeri csiga, 50 ezer Öntözni is lehet azonban keszeg és mintegy 100 ezer meleg vízzel. Próbálkoznak a rák. Az atomerőműből kiketalajffltés és az öntözés kom- rülő szekundér vlz tökélete binAciójávnl is. Ez utóbbi sen mentes a radioaktív módszer az erdőgazdálkodás- szennyezéstől, ban látszik eredményesnek. Japánban egyébként évek Japánban a mesterséges óta használnak languszta netengeri haltenyésztésnél velésre hagyományos villa. , . , . , , hasznosítják az atomipari mos erőművekből kikerülő hozhat a mezőgazdaság és a melef, vizet Ipy Tokiótól meleg vizet. Az atomerőműmesterseges haltenyésztés é„zakra a Tokni-i atomerő- vekből kikerülő meleg víz azamara. vizével halnevelő vívá- halipari hasznosítása terén Atomerőművek melegvízé- riumok vizét fűtik fel. A az USA és Kanada is jó nek felhasználásával jelen- melegvizes, mesterséges hal- tapasztalatokkal rendelkezik, leg több országban kísérleleg víz kerül vissza a folyókba, ritkábban a tengerbe. A környezetvédelmi szakembereknek gondot okoz ez a termikus szennyezés, amely bizonyos fokig veszélyezteti a vízi élővilágot. Az atomerőművekből kikerülő meleg víz azonban hasznot is háztáji fej 1 BI F M Iszsrs Január 1-én hatályba lépett a népgazdaság V. ötéves tervéről szóló 1975. évi gftő gazdaságokra, ezért ezek fejlesztése, támogatása, segítése indokolt. e- Termelőszövetkezeti l segítség törvény, amely kimondja: A háztáji és a kisegítő gaz daságokat megfelelő érde keVséggel, a termeléshez szükséges gépekkel, eszkö' zökkel és az értékesítési biz- \ termelőszövetkezeteknek tonság fenntartásával is hoz- nemcsak feladatuk, de kötezá kell segíteni ahhoz, hogy lességük is a megfelelő semindjobban kihasználják ter- gítségnyújtás ós támogatás, melési lehetőségeiket és áru- A termelőszövetkezeteknek a értékesítésüket, a sertéste- fogyasztási szövetkezetekkel nyésztésben legalább az együtt kell megszervezni a T'VE^uSESí takarmány ellátást, a ben pedig minél nagyobb műtrágya, novényvedo szer, mértékben járuljanak hozzá állatgyógyászati szerek bea szülcségletek kielégítésé- szerzését, a termékek felváhce" sdrlását és értékesítését. El . kell lótni a kisgazdaságokat üres istállók, Ólak ÚJ é» Jó &ÍtáUuŰ, tanácsokkal, hogy a ráfordítások nöA következő Időszakban ls voJése megfelelő hozamnövefontos feladat tehát a ház- . ., . *„ ,-„-«tájt és kisegítő gazdaságok , » eredményezzen, segítése, termelési potenciál- Célszerű lenne széles kórökjuk minél nagyobb klhasz- ben elterjeszteni az ópusztanálása. Mégis az általános „eri p^dát, ahol háztáji agmezogazdasugi összeírás után kiadott jelentések érdekes r»nómu« szeivezí, Irányítja, adatokat szolgáltattak a me- koordinálja a kisgazdaságok zőgazdaságl kisüzemekről, széteső termelését, s az érPéldául n szarvasmarha-férő- tőkésítést is a termelőszörker: b°T1Itje; E^va százaléka üresen állott, nem termelőszövetkezet és a háztartottak bennük a kistér- táji termelő egyaránt jól jár. melők állatokat. Érdekes az is, hogy a szőlőültetvényeik új telepítések' nem tudják A szerződések szerepe ellensúlyozni sz elöregedést, tehát a termésmennyiség év- A felvásárló vállalatok a ről évre csökken. A gyü- szerződéskötésekkel jelentőmölesfaállomdny a kisker- sen befolyásolhatják a metekben eléri » 60 milliót, de , , , , . ebből csak 40 millió a ter- gazdasági W^zemek termőfa. Pedig a gyümölcs-, melését. A jó szerződési szőlő-, zöldségtermelés és ál- ajánlat mindenkor előrelenlattenyésztés elterjedése, nö- díti a termelést, a termelési vekedése tudná bevonni a , , , .. termelésbe a tartalék csald- kedvat' Ha ""Stalálják az dl munkaerőt. emberek számításukat, minSzegeden 3100 hektár ház- dlg szívesen foglalkoznak a táji területet és 1500 hektár bevál kultúrák termelésével, kiskertet tartanak nyilván. , . .,. Ezek a kistermelők döntő va®y n Jövedelmező állatszerepet játszanak a város tenyésztéssel. Szükséges is a friss zöldség-gyümölcs ellétá- serkentés, hiszen a háztáji sában. A háztáji állattartás- és kisesítő gazdaságokban ban vidékünkön a legjelen- . ,. . ... tősebb a sertéstenyésztés. Je- termelt ,ermekek vasy ne" lenlegi állománya megköze- veit állatok azf átlagosnál jólíti a 14 ezer darabot. A vá- val több élőmunka-ráfordírosellátás szájnit a követkeesetén egyaránt nagy. Az lenne célszerű, ha a szerződések olyan mértékben lendítenék fel a termelési kedvet, hogy ne kelljen az itthon megtermelhető zöldségfélékből importálni. (1973tól burgonya-, zöldpaprika-, vöröshagyma-importra szorulunk.) Központi intézkedések A pénzügyminiszter és a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter együttes rendeletet adott ki a mezőgazdasági üzemek támogatásáról, s ezen belül a háztájiés kisegítő gazdaságok állami segítéséről. Eszerint a mezőgazdasági kistermelők zöldségtermelés! célokat szolgáló fóliasátrak létesítésére kaphatnak támogatást. Ha az ÁFÉSZ- és a MÉK-boltokban vásárolnak fóliát, és a fóliasátorban termelt zöldségre hároméves termékértékesítési szerződést kötnek ezekkel a vállalatokkal, akkor 20 százalékos árengedményben részesülnek. A kisgazdaságokban tapasztalható szarvasmai'haállomány-esökkenés ellensúlyozására a kisüzemi szarvasmarha-tenyésztés állami támogatásának rendszerét is bevezették. Az igényt a tanácsokhoz kell benyújtani és az Állattenyésztési Felügyelőség az igényjogosult mezőgazdasági kistermelőnek a benyújtást követő egy hónapon belül kiutalja a támogatás összegét. Mindkét határozat célja a kistermelők termelési kedvének növelése, vállalkozásaik szorgalmazása,, s ezáltal a városi lakosság ellátásának biztosítása. zőkben is a háztáji és kiseteznek. A franciaországi Cariarache-i Atomkutató Központ munkatársai laboratóriumi kísérletekkel bizonyították, hogy siettetni lehet az atomerőművek meleg vizével egyes mezőgazdasági termékek beérési idejét. A beérés tehát függetlenné válik a meteorológiai viszonyoktól ebben az esetben. Melegvizes kezeléssel az eper 3 héttel, a spárga két hónappal, az alma 5 héttel korábban érik, mint az ilyen kezelés nélkül. Szójával és kukoricával most végeznek éréstserkentő melegvizes kísérleteket. Hogyan használják fel a gyakorlatban az atomerőművek meleg vizét? Lefektetett csövekkel fűtik fel a termőJár-© kártérítés CB doi^CBS© BiifucgcIíscBsncsSc ? D. M. szegedi nyugdíjas, éjjeliőrként dolgozik. Munkahelyén elcsúszott, lábát törte és így táppénzes állományba került. A vállalat az üzemi balesetért egyösszegű kártérítés megfizetését ígérte, dc a kárigényének részletekbe menő kivizsgálását és teljesítését megtagadta. A vállalat álláspontját azzal indokolta, hogy olvasónk meg tud élni a nyugdíjából, ezenkívül még táppénzt is kap, ezért kárigénnyel nem léphet fel. Arra kíváncsi, helyes-e a vállalat álláspontja és clfogadható-e a felajánlott egyszeri kártérítés, vagy követelheti összes kárának megtérítését? Olvasónk esetében a vál- A Munka Törvénykönyvének lalat eljárása nem törvényes. A fehér gólyák számlálása Időközönként megszervezik A Szovjetunió egész terülea fehér gólyák nemzetközi tén összesen 26 ezer pár és számlálását. Az élső szám- 69 ezer fióka élt. Dániában lálás 1934-ben volt, tizenhá- a század eleién még 4000 rom európai ország részvété-. párt számláltak, 1970-re már lével, a másodikat. 1958-ban csak 65 pár maradt, Gyatartották. E szerint a leg- korlatilag nincs fehér gólya több fehér gólya Litvániá- Svájcban. A harmadik nemban fészkel, ahol 8811 párt zetközi számlálást 1974 nyaés 18 853 fiókát számláltak, rán végezték. Ez a fehér góUkrajnában 5475 párt, Lett- ly» állomány további csökorszagban 4700 párt találtak, kenését tükrözi, _ látozás nélkül jogosult. Ezenkívül még jogosult a táppénz és az átlagkeresete közötti különbözetre is. A mun. kabérveszteséget meghaladóan, a nyugdíjas is igényelheti kárainak megfizetését, amely az üzemi baleset miatt érte. Megjegyezzük, hogy abban az esetben, ha a nyugdíjas csak órakereten belül (évi 840, vagy 1260 óra) dolgozhat, altkor a táppénz és az a vállalat kártérítési felelősségét szabályozó rendelkezései nem tesznek különbséget a dolgozók között, hogy átlagkeresete közötti különazokat teljes vagy részmun- bözet csak a naptári évenkaidőben. Illetve nyugdíjas- kénti órakeretig Jár. Az énként foglalkoztatják. Ezért a gedélyezett egy évet meghanyugdíjas dolgozó esetében ladóan bérkiesés címén nem is az üzemi balesetért a iUeti 1TleS kártérítés, mert a vállalat éppúgy felel, mint- rendelkezések szerint a mégha azt más, teljes munka- haladó időre munkát mar idővel foglalkoztatott dolgo- nem vallalhat. zója szenvedte volna el. Olvasónknak azt tanácsol- luk, hogy kérje kártérítését HíHftnmJn,Tg; « vállalattól, ha kérelmét a díjas, dolgozót megilleti a vAUa]at elulasitanái (orduU táppénz a ledolgozható munkaidőkeretig. Olvasónk — ',on mivel őri beosztásban dolgozik — a táppénzre az általános szabályok szerint korpanasszal a vállalat munkaügyi döntőbizottságához. PRI V, M. tást igényelnek. A zöldséggyümölcs ágazatok termeléstechnológiájának fejlődése a nagyüzemekben lassan haladt az utóbbi években. 1968 óta a kenyérgabona és a kukorica termelékenysége megkétszereződött, a zöldség- és gyümölcstermelésben lényeges változás nincs. Ezért tapasztalható az a jelenség, hogy a zöldség-gyümölcs termelés jelentős százaléka a kistermelőkre hárul. 1974—75-ben például a zöldségféléknek 30—35, a gyümölcsféléknek 48, a burgonyának csaknem 60 százalékát háztáji és kisegítő gazdaságok termelték meg. Mivel a nagyüzemekben ma még nem számíthatunk gyors felfutásra, valószínűleg 1976ra a zöldség- és gyümölcsfélék termelői árszintje 3,5 —4 százalékkal emelkedni fog. Szorgalmazni kell a nagyobb mennyiség megtermelését, s erre a szerződések a legalkalmasabbak. Természetesen az olyan szerződések, amelyek teljesítésénél mindkét oldalon megfelelő fegyelem tapasztalható. 1976-ban fokozott jelentőséget kap a szerződéses fegyelem megszilárdítása, a kölcsönös megbízhatóság megvalósulása. Ennek jelentősége a hal zai és külföldi értékesítés Az AGROKER szerepe A háztáji és kisegítő gazdaságok termelésében jelentős szerepet kapnak az AGROKER vállalatok is. Ezek a vállalatok biztosíthatják a megfelelő minőségű és mennyiségű növényvédő szereket, műtrágyákat, termelőeszközöket. A kisüzemek 1900 óta több mint 1 milliárd forint értékű gépet és járművet szereztek be. ezek jelentős része azonban nem új eszköz. Ennek oka az, hogy az utóbbi években jelentek meg a kisüzemekben használható kisgépek. A szegedi AGROKER a háztáji gépekből jó ellátást ígér. Etetők, itatók, fejőgépek, permetezők, keltetők, kistraktorok szerepelnek a készletükben. Szükséges ls ez, hiszen a kisüzemek zavartalan termeléséhez a gépeket, alkatrészeket, szerszámokat, növényvédő szereket és műtrágyákat, biztosítani keH. Így teremthető meg a termelés kedvező körülménye. A háztáji és kisüzemek fejlesztésének tehát összetelt szerepe van, s nem elég egyértelműen tudomásul venni a lehetőségeket. Több szerv összefogása eredményezheti csak az előrelendülést, és a tanácsok mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályainak, valamint a termelőszövetkezetek területi szövetségének kell az összhangot megteremteni és a feltételeket rendezni. I Radics ferene 1