Délmagyarország, 1976. január (66. évfolyam, 1-26. szám)

1976-01-31 / 26. szám

Szombaf, 1976, január 31. 5 Blhunyt Cióbel Béla Emlékülés j Q'T&Wf áiwp íéíhte ilencven harmadik élet- a közelmúltban is gyönyör- U U!f<nrít£tfS£73l1 W ÉFj S^J If W ÍP If la J W W K1, f / fj. Kilencvenharmadik élet évében elhunyt Czóbel Béla Kossuth-díjas, kiváló és érdemes művész, a Magyar Népköztársaság Síószlórendjének kitüntetettje, akinek friss színvilágú képeiben a közelmúltban is gyönyör ködhettek a szegedi tárlat látogatók. Az idős mester a magyar Európai Iskola kiválósága, a Fauves-generáció nagy tekintélyű tagja volt, elsőrangú kolorista. Meghalt Dorogi Imre is. Egyrészt a' természetelvű és képi fogantatású törekvések közt, másrészt az alföldi festészet két tendenciája, az inkább Tiszáninneni lírai és az inkább Tiszán-túll drámai szemléletmód között," A tündökletes tiszai suNéhány hónapja még — legyűrve a leselkedő testi bajokat — energikus mozdulatokkal, bővérű indulatisággal s ugyanakkor a lát. ványt szinragyoBásos látomássá lényegitve forgatta a festőkést: a „Szegedi boszorkányok" című képét for• málgatta.' Sistergö-lzzó drá- géVzásokfTliwat bárkák, mai színekkel, megkapó 11- munkáspárok, kévekötő paraisaggal s most búcsúz- rasztok, legelésző lovak nunk kell Tőle. avatott, látomásos megjeleKözhely, mégis igazságot nítöjének porhüvelyét viszhordozó megállapítás, hogy szakért Anyaföld, amelyaz 1890-ben, Kisújszálláson hez. minden idegszálaivnl született mester volt talán a kötődött, s ragaszkodott. Irg.izegedibb festő. A régiót Fáj, nagyon fáj búcsút venpéldamutatóan emelte.gyúr. nünk Tőle. Csak az vígaszta költői igazságok hirdető- talhat bennünket, hogy sére alkalmassá; sohasem Időtálló alkotásai révén, alragadt a provincia sarába- kotó szelleme velünk marad porába. Ahogyan Vinkler — maradandó, szuggesztfLászló fogalmazta meg róla: ven atmoszférateremtő kép„festészete különleges helyet költeményei által. — Emléfoglal el az alföldi művé- két kegyelettel, fájdalmas sz.et. történetéhen. Csomó- szeretettel őrizzük meg. . pontot képez kétféleképpen Dcr Endre Afrikai föld Magyarországon A Dunántűi északi felén, a észak-déli iránytól, ez azt Bakony-hegységben tízezer- bizonyítja, hogy az idők főszámra találják a paleonto- Iyamán környezetükkel lógusok azoknak a számillió együtt elmozdultak eredeti éve élt Ammonites nevű lá- helyzetükből. Magyarorszábasfejűeknek a kemény vá- gon már évek óta folytatják zait, amelyeknek rokonai an- a paleomágneses méréseket, nakldején a mai Afrika parti de a munka még eltart egyterületein „temetkeztek el", két esztendeig. Mindenesetre Ezzel szemben Dél-Dunán- kilátás van azonban arra, túlon, a Mecsekben" olyan hogy a geofizika viszonylag Ammonltcsek vázai kerültek rövid idő alatt eldönheti, va. •lő, amelyekot a rokonság Jon valóban úgy került-e af szálai annakidején a messzi rikai föld a Dunántúlra, északhoz fűztek. Ez azt bi- ahogy az új földtani elmélet zonyftja, hogy a Bakony alapján feltételezhető, környéke tulajdonképpen afrikai föld, amely valamikor „áttelepült" a Kárpátmedencébe, Az új földtani elmélet, a lemeztektonika szerint ugyanis a Föld szilárd külső kérge — akár tenger borítja, akár szárazföld — függőleges és vízszintes irányban egyaránt állandó mozgásban van, és ez a mozgás százmillió évekkel ezelőtt még erőteljesebb volt, mint ma. Az az esemény, aminek következtében ma Magyarországon üdvözölhetünk egy ősi afrikai területet, egy hosszú folyamatnak volt az egyik fázisa. Valamikor az egyetlen világtenger, a Panthalassza egyetlen szárazföldet övezett, a Pangeát. Ennek a Pangeának az egyes lemezdarabjai lassan-lassan, az évek százmilliói alatt szétváltak, egyre messzebb távolodtak egymástól, létrehozva a mai kontinenseket. Ennek a folyamatnak a vége felé a ma* Euvázia elődje az óramutató járásával egyező, a mai Afrika őse pedig az ellenkező irám'ban kisebb körforgást is végzett, fgy az afrikai lemez északi és az eurnzini lemez déli partszegélyei egymásnak ütköztek. A lemeztektonika pedig azt mutatja, hogy ha két, körülbelül azonos vastagságú és sűrűségű szárazföldi lemez ütközik így össze, mindegvikOk p/ét. töredezik és darabjaik mint a zailó jégtáblák, egymás alá és fölé torlódnak. Ezt a feltételezést a geofizika úgynevezett paleomágneses mérései igazolhatják vagy cáfolhatják. A kőzetek ugyanis jóval korábban. még megszilárdulásuk ideién magukba zárták és azóta is változatlanul őrzik az akkori északot és delet meghatározó mágneses irányt. Ha tehát mai természetes fekvésükben mágneseiettseguk eltér a jelenlegi Nyíregyházán Pénteken Nyíregyházán, a Bessenyei György Tanárképző Főiskolán folytatódott „A Rákóczi-szabadságharc vitás kérdései" címmel rendezett tudományos emlékülés. Dr, KÖpeczi Béla akadémikus, a Magyar Tudomá. nyos Akadémia főtitkárha. lyettese elnöki megnyitóját követően R. Várkonyi Ágnes, az MTA történettudományi intézetének osztályvezetője referátumában a Rákócziszabadságharc történelmi szerepével és a szatmári béke tudományos értékelésével foglalkozott. •Ml 'I •! • I————B Segíteni a kommunális fejlesztéseket Pénteken tanácskozott a Helyiipari és Városgazdasági Dolgozók Szakszervezetének Központi Vezetősége, hogy megtárgyalja a termelést segítő éves munkaprogramját, valamint'az ágazatok V. ötéves tervének a tanácsi vállalatokra vonatkozó főbb célkitűzéseit. A csaknem 40 szakmában foglalkoztatott, összesen mintegy 280 ezer dolgozó érdekképviseletét ellátó szakszervezet előtt most az a feladat áll, hogy 840 alapszervezetében a maga sajátos eszközeivel hatékonyan segítse elő egyebek mellett a tervezett kommunális fejlesztéseket, a lakóépületek fenntartásának karbantartását, és az. árutermelő tanácsi vállalatok munkájának eredményességét, Egyébként a lakóépületek fenntartására és karbantartására a megelőző tervidőszakban felhasznált 10,5 milliárd forinttal szemben az V. ötéves tervre 30 milliárd forintot irányoztak elö, a lakosság hálózati vízellátottsága öt év alatt 64-ről 73 százalékra nő (MTI) Érdekes adatqk olvashatók a Magyar Statisztikai Zsebkönyv legutóbbi kötetében. A számok ls bizonyítják azt az egyébként mindenki számár3 örvendetes tényt, hogy egyre több Idős ember él közöttünk, 'Amíg pl, 1900-ban hazánk lakosságának csak 7,5 százaléka volt 80 év feletti, 1970-ben 17 százaléka és a statisztikai előrejelzések szerint 1980-ra ez a szám már 20 százalók lesz, Más oldalról ugyanezt támasztják alá azok az adatok, amelyek a születéskor várható átlagos élettartamra vonatkoznak: amíg az 1920-as években született férfiak várható élettartama 41,0 éy, a nőké 43,1 év volt, addig !,973-ben 66,9 év, 111. 73.fi év! A születéskor várható élettartam mellett érdekes az az adat Is, amely az .egyes életkorokban még várható életéveket jelzi;egy 1972-ben élt 70 éves férfire 9,5 év, nőre 11,3 év várt még! És végül még egy adatpár, amely a meghaltak átlagos életkorára vonatkozik: az 1949-ben elhunyt férfiak átlagos életkora 47,36 év, a nőké 52,02 év volt; 1973-ban a férfiaké 63,89 év, a nőké 68,9 év. Ezek a számok egyértelműen bizonyítják, hogy az emberek élete egyre inkább meghosszabbodik, mind több ember élvezheti a békés öregkor örömeit! Nem lehet tehát csodálkozni azon, hogy az orvostudománynak új hajtása sarjadt ki, amely az öregek gyógyításával foglalkozik, a geriatria, az öregkor biológiai problémáinak a tanulmányozására pedig a gerontológia. Ezek az új tudományágak megállapították, hogy az öregség nem betegség, hanem az élet egyik szakasza. Ebből következik, hegy az idős emberek betegségeit éppúgy lehet, sőt kell kezelni, mint a fiatalokét. A zavartalan, szén öregséget elősegíti az idős emberek egészségének a védelme, az időszakos orvosi ellenőrzés, a károsító tényezők kiküszöbölése, a megfelelő testi és szellemi erőnlétet fenntartó és fokozó tevékenységek rendszeres végzése, az esetleg fellépő betegségek korai felismerése és kellő időben megkezdett kezelése. Amikor öregekről, öregségről beszélünk, felmerül a kérdés, mikor kezdődik az „öregkor"? Az, ókorban az átlagéletkor 20 év volt, és a 30 évesek már a vének tanácsába is bekerültek, napjainkban pedig nem egy 80—90 éves zsenit ismerünk. Jókai Mór még 79 éves korában, Bemard Shaw 93 éves korában is alkotott, Filatov 80 éves korában szemműtéteket végzett, s hosszan lehetne még sorolni a példákat. Az Egészségügyi Világszervezet ma úgy csoportosítja az embereket, hogy a 45—59 évesek a középkorúak, a 00—74 évesek a korosodónk, a 75—89 évesek az Idősek és a 90 év felettiek az öregek. Persze erre nem lehet abszolút értéket meghatározni, mert igen nagy az egyéni különbség. Mindennapos tapasztalat, hogy vannak koravén fiatalok és örökifjú öregek. Az orvostudomány számára az öregekkel kaocsolatban már az is sikerként könyvelhető elt ha a betegek nem magatehetetlenek, hri nem ágybanfekvők, ha otthoni ellátásukat képesek maguk elvégezni, és ezzel bizonyos mértékig társadalmilag „rehabilitálódnak". Ez sokkal összetettebb feladat, mint a fiatalabbak esetében, annak ellenére, hogy idős embereknél nem a munkaképes állapot visszaállítása a cél. Nehezíti n helyzetet, hegy az Idős embereknél egyideiflleg rendszerint több betegség fordulhat elő. A 20—30 évesek korcsoportjában az esetek 65 százalékéban csak egy betegség, 15 százalékéban két betegség és csak a fennmaradó kisebb százalékban fordul elő három, vagy négy betegség. Közismert viszont, hogy a 70 év feletti embernek egyidejűleg három, négy vagy még több különböző betegsége lehet. Könnyű elképzel nl, hogy pl. egy eombnynktttrött beteg egészségének a vissza-állítását nagymértékben akadályozza, ha a szive dekompenzált, vagy egy előrehaladt agyi esemény (vérzés, trombózis stb.) következtében féloldalt bénulása van, vagy agyérelmeszesedés következtében nem sikerül vele kooperálni, Ugyanígy az amputáltaknak hiába csinálnak művégtagot, ha nz előbbi okok valamelyike miatt nehézségekbe ütközik viselésének a megtanulása. Döntő szempont » tu. idős emberek érzékszerveinek a lehetőség szerinti karbantartása. Ha egy idős betegnél pl. szürke hályog miatt látásromlás következik be, és azt hosszú ideig nem operálják meg, a beteg jóformán nem lát semmit, nem tud olvasni, a külvilággal való kapcsolata tehát romlik. További következmény, hogy pszichés állapota jelentősen rosszabbodik, magába fordul, elidegenedik a világtól, amit szellemi funkcióinak a komoly romlása követ. Az agyi működés „tornáztatAsának" hiánya következtében gyorsan fellép a szellemi leépülés. Hasonló a helyzet a hallásromlás esetében is. úttörők kerámiamüheh/e A 30 éves úttörőmozgalom „születésnapi ajándékaként" kerámiaégető tanműhelyt kapott a Dózsa György általános iskola úttörőcsapata. Sok éves hagyomány mái az iskolában a kerámiaégetés. Eredményeikről sikeres kiállításokon adtak számot, Most az Építőipari Szövetkezet, a megyei KISZ-bizottság, a szülők és az Iskolai nevelőkollektíva közös társadalmi munkája eredményezte az új műhelyt. A kerámia szakkörös tanulók a népi kerámiától az iparművész! munkákig szinte mindent elsajátíthatnak az 50 négyzetméteres, jól felszerelt munkateremben. A szakkör 20 tagjának munkáját az iskolaigazgató, Kecskés Antal vezeti. : Aes 3. Sándor felvétele) Formálódik az agyag az új műhelyben Fontos szempont továbbá a meglevő, vagy megmaradt képességek megőrzése, majd lehetőség szerinti fejlesztése. Nagyon fontos a mozgatás. Még ma is sokan a gyógyulás egyik feltételének a fekvést tekintik. Pedig a szükségeset meghaladó fekvés szervi elváltozások kialakulását segíti elő. Ilyen a csontritkulás, az izomsorvadás, az izületi és izomzsugorodás, a felfekvés okozta sebek, a keringési, hólyagós bélműködési, a légzési zavarok stb. A helyes álláspont tehát: az idős beteget egyetlen perccel sem szabad tovább az ágyban tartani, mint ahogy az feltétlenül szükséges. De felkeléséig ia rmdoskodni kell a légzésgyakorlatokról és az ágytorna végeztetésről, amely javítja a keringést, mozgatja az izmokat, izületeket, illetve fokozza a légcserét. Ugyancsak fontos a szellemi torna bevezetése, tehát valamilyen szellemi tevékenység végeztetése (könyv, rádió, televízió.) Az idős emberek Jó egészségi állapotban tartása nemcsak a beteg állapotának a javulásót, hanem az egész társadalom érdekét szolgálja. II. 3. Emberi alakot is formáznak a szakkörben Égetésre sorakoznak g vázák Megállapodás Az ellátás és a termelés biztonsága érdekében a kereskedelempolitikai Irányelvek kívánatosnak tartják a. kereskedelem és az ipar hosszabb távra szóló, szorosabb együttműködését. Ennek szellemében kötött a PIERT Kereskedelmi Vállalat és a Papíripari Vállalat 1980-ig érvényes együttműködési megállapodást, amelyet pénteken irt alá a két yáii»i»t vezérigazgatója