Délmagyarország, 1976. január (66. évfolyam, 1-26. szám)

1976-01-31 / 26. szám

6 Szombat, 1976. január 31"; Megnyitották a mezőgazdasági könyvhónapot Pénteken Debrecenben, az megyei tanács elnökhelyetteAgrártudományi Egyetemen se köszöntötte a résztvevőmegnyitották a 19. alkalom- ket, maid dr. Márta Ferenc, mai_ megrendezett országos az Akadémia főtitkára monmezőgazdasági könyvhónapot, dott megnyitó beszédet. A megnyitón részt vett dr. Hangsúlyozta, hogy korunk a Romány Pál mezőgazdasági tudományos-technikai forraés élelmezésügyi min'szter. dalom időszaka, s a termedr. Márta Ferenc, a Magyar lésben részt vevők szaktudáTudományos Akadémia fótit- sának növelése egyre inkábbkára, dr. Postás Sándor, a elengedhetetlen követelmény debreceni városi pártbizott- A szakkönyvek az alkotó ság első titkára és dr. Ács munkának az eszközei. István, a városi tanács elnö- A megnyitó napján mezőke. gazdasági könyvkiállítást is Tóth Imre, a Hajdú-Bihar nyitottak Debrecenben. Fejlődő Budapest Budapesten 1976-ban is a legnagyobb erőket a lakásépítkezésre fordítják, megnyílik az észak—déli földa'atti vasút első szakasza, megújul a Nagyvárad tér, a Kálvin tér, a Felszabadulás tér, a Deák tér, több mint háromszáz buszt vesz a BKV, meggyorsul a dél-pesti kórház építése, bölcsődék, óvodák, boltok és áruházak egész sorát nyitják meg az új negyedekben — olvasható a Fővárosi Tanács idei tervjavaslatában, amelye* tegnap, pénteken vitattak meg a tanácsülésen. Emberek és villamosok A hótakaróval elterülő telet azoknak a legnehezebb elviselni, akiknek az a munkájuk, hogy úton legyenek gépjárművel, hozzanak-vigyenek, szállítsanak embert, árut, rakományt, vagy irányítsák a forgalmat a közlekedésben. A munkába igyekvők idejében akarnak beérni reggel és hazafelé is sietnek. A Szegeden még sokáig fontos tömegközlekedési eszköz, a villamos, amelyen naponta 130 ezren utaznak, lelassult a hóesésben. A kocsikat „fogja" a sínpályába szorult hó, a váltók beragadnak, egy-egy csuklós pedig megmakacsolja magát és nem akar tovább m'nni, inkább kisiklik, mert ilyennek is tanúi lehettünk a napokban. Másnap hajnalban Gyenes Kálmán felvétele A pályán kocsit rendez Kiszner Mihályné A pályákról este 11 óra nem szólhatnak Kiszner Mi- akkor nao nem volt szolgáutan kellett volna beérkei- hálynénak, mert a forgalmi latban, szabad napos volt. niuk a kocsiknak a remízbe. ellenőrzésben más az ő fel- Bent sakkozott a t"-len k'ubVoltak, amelyek hajnali ha- adata, hatásköre. Pálinka Jó- jában. amikor értesült, hogy romra ertek be mert ellen- zsef a sregedi Közlekedési nincs elég ember a menteallt nekik a pálya valame- vállalat osztályvezetője sie- sítő csuklósokra. Felugrott lyik kieső szakasza. A vil- tett a válasszal. Azzal tudni- hát és végigvitte a v nalon lamosokat sosem fűtöttek, jiijk hogy a megállók 90 és viss'a, s ezért nem várt most sem. A dermesztő hi- százalékát kiadták de remb?r_ köszönetet sem. degben tobb kocsivezeto ét- től februárig takarításra. De _ j- természetes másollen-szomjan maradt, mert miért nem eeés* f-irtendő- • . , , V.,,' M kiesett a sorból váltótársa Máskor ki takarü hö 3s.ezt cselekedték -mondta betegség miatt, vagy valaki móst pénzért sem láttunk Klsznarné' akl. bfosztaia szehelyett már beugrott egy ^kenví' munkát? (És Stt^'d gS Ti'másik kocsira. A forgalm ezt minden évben - h "esés- lyán a ko-sin A mikor azon nemyíné to W ^"tevv N Úira keU m3ndani' ba"attt«e, hog* nem néztek ok sem, hogy sin-s felelőse.) kritőiük kötol ki visrt ha \eJIgaz' ler;bb'lnt a munka- a "több pénzt, és aszerint k< JUK. mert a KocsiKnak mas- kocsis hóeke is, de iött he- ^ nasyobfo úr" a há"*n'l nap hajnalban is ki kellett lyette másik és beállt a for- elmosolyogta "m-> gát. Eay j, vonulniuk, mint mindennap. galom a rendes kerékvágás- kocsivezető havi 3200 forin* Ezért is nem találkozhat- ba. körül keres a forgp'mi eltünk simán, egyszeriben Része volt ebb?n rÍDOrt- ienőr viszont ez aíatt. * Kiszner Mihályné forgalmi alanyunknak. Kiszner Mihály- Ris-nerné korábban üzemellenorral akivel még a ha- nénak is akivel eredetileg ben dolgozott maid kalau-vazas előtt akartunk ripor- egásze„ másr l akartunk be- ként ke/dte, ktsőbb peÁ* tot kesnteni — békasebb széini. A többi között arr'l kocsit vezetótt és utána tótt időben Csak amikor egye- is. hogy tapasztalatai szerint forgalmi ellenőr. Mindé" t nesbe került megint a for- villam0ssal miért történt SOk tanulás előzte meg, de galom, akkor tudtunk szót Szegeden több közlekedési állítja, hogy érdemes vol váltani vele. Akkorra viszont hatosét tnvalv mint azriőtt' megváltoztak a kérdéseink, g^a Kuz SüU tíbbre törekednie. An nem mert a körülmények is mó- tatás bavált-e? Lát'a-e n ntondta. hogy a férjét ő dosultak. magá'-a maradt kocsive ető a csalta volna el saiát vá'lala Minden jármű megcsúsz- 20—28 méter hosszú csukl - tához a Volántól ahnl gé°hat a hóban a villamos is. sok belső terít a kultu-ált kocsivezet5 volt." Azt azon. Draga az elet és az ember és betónsagos utóz*a*as ertesti énsége. Ilyenkor az uta- de'toben, a bliccrí'k és olv- ban őszintén hangsúlyozta, sok, főleg az idősebbek, fél- kor egy-egv rendbontó „ki- szeretik a munkájukat, s nek a le_ és felszállásnál, szűrése" végett is? és a kocsivezető sem bízhatja magát csak a fékekre. A , « r megáll kban vajon mi'rt AZ lifOSOkerf nem takarították el idejében a havat? Megvárták, amíg Mindezek helyett most eléri a 20 centiméter vas- Kiszner Mihályné is szívetagságot. Nem volt seorű, sebben beszélt arról, hogy vagy aki seperjen? Kinek a a hirtelen beállt nagy torlódolga ez? dásban az l-es vonalon igyer m kezett betartatni a követési A hcehe IS távolságot a kocsi vezetőkkel. — STemőly- és teherautók A legtöbb megállóban, akadtak el a síneken. s amely csupa as falton van. emiatt álltak a villamosok, miért nem sz'rtak homokot? illetve összetorlódtak vagv Sőt. sít, mert azért itt n°m R'kuson, vagy a Segei-pászólt volna senki, a s lé le- lyaudvarnól — sorolta gondfolyik a csatornába. A gya- jmkat. — A nagy csúszás~k logiórdárii viszont, ahova ellenire is igyekeztünk me*. bőven jutott só városszerte, tartani a kocsik követés-' csak a fák tövébe, a park- idejét, hogv az utasok ne ágyásokra folyik a növény- szenvedjenek hátrányt, n~ zetet kiégető lé. Most nem kelljen sokat várakozniuk, fájt senkinek a város fája tolongás a megcsak amikor muszájból kell ~ ezért megbecsülik őket. Lődi Ferenc Beszámoló taggyűlésről jelentjük: vállalat motorjává lenni Eleinte sajnáltam, hogy vezetők, mert egyszemály- káját értékelve is megértők hátulsó sorban telepedtem ben politikai vezetőknek is és hozzáértők legyenek. így le. Hallgattam a hozzászólá- tekintendők, ugyanúgy tö- azután egy idő után senkicokat s nem mindegyik ar- rekedtek a szükséges ideoló- nek nem okoz már feszültcot láttam. Keresni kezdtem giai és vezetési ismeretek séget, szorongást, hogy hoza „tükörképet" — ugyan, megszerzésére, mint ahogy zászól vagy beszámol valakit' mennyire figyel att alap- az alapszervezet minden miről a közel hetven fős szervezet tagsága? Tapasz- tagja. Hal'gattam szavaikat, a'apszer vezet ének taggyűtalni lehet néhol, hogy su- milyen szépen fogalmazták lésén, h:szen gyakorlatot tyorgás-mocorgás kíséri né- meg — kissé patetikusan szerzett abban is, hogy vémelyik hozzászólást, de légy szólva: vallották meg —, leményt formáljon s hogy se rebben, ha „fontos em- hogy milyen hatása lehet kifejezni is tudja gondolabsr" emelkedik szólásra, környezetére, az embe-ek tait. bárha mindenki tudja-vall- gondolkodásmódjának a1-3- Aligha becsüljük túl enja, hogy párttag ül párttag kítására a párttag képzett- nek a jelentőségét, amikor mel'ett, nem munkakörök sége. vitakész felkászültsé- örömmel számolunk be ilyen és funkciók. Most bizony ge. A mai, komzerű párt- példáról. Sajnos, vannak nem lehetett iránytű a fl- munka egyik alapkövetel- még olyan alapszervezetek, gyelem különböző foka sem, menye ez. ahol a tagság aktivitása eset'eg csak a mondandó su- Az elmúlt évek oktatási nem megfelelő, ahol kutatgallta a munkakört: az, munkája türöződött a hoz— ják-kercsik a „csodamód— hogy a beszámoló melyik zászól ásókban is. A gondo- szert", hogy ne legyenek témájában — szakszervedet, kat okosan körvonalazó, lé- formális-unalmas hozzászóKISZ — érdekeltebb valaki nyeg-etörő, rövidre fogott iás0k> avagy — s ez még rmmkája kapcsán is. hozzászó'ások mindig és ennél is szomorúbb — A Fémipari Vállalat nárt- m'ndenütt emelik a taggvű- egyáltalán: hozzászólás is alanszer-'ezelínek bss-tó. lés színvonalát, a döregős legyen. Az sem ritka, hogy moló taggvű'ésén a verető- köntörfala-ás vagv a látva- a "meglevő nem is jelentékség tarta'mas munkáról nyos semmitmondás kedvét- teien eredményeket sem adott számo*, e'sorolni, rész- szegi a tag-ágnak, s idő tudják méltóképpen felmule*ezni mégsem ezt sre-et- előtt lankasztía a figyelmet, tatni. nénk. Fekete M;háiv tttkór Ezen a ta-?gvűlésen ilyet ' „ ' és a ve-etős4g összetogia'ó- nem tapasztaltam, s hogy A pártmunka hétköznapjai . ja érdekes töoreng-st indí- ezt hogyan érték el? A fo- nem mindig mutatós-izgaltott el arról, hogv m'lyen a lyamatos kénzésen kívül masak az aprómunkák bi, 1 orszerű nártm-mka, a párt- alighanem azzal is. hogy a zon nem lótványosak. Ho, tagok esvenileg m-képp kol'ekt'.v fe^todatvésres mel- . . Xn kénv'retóetik aktívan a párt lett az egyéni pártmunka gFan válhat meg,s a valla* politikáját. tekintélye is megnőtt. A Int, a munkahely kollektíNem vttet'en. hogy a mű- pártcsonortokban megbízó- vajának motorjává a minveWésrő' ez ideo'óg'ai to- lapot kannak a tagok a te- dennapi munkában is a vabbképzésrol beszélt alez. endoikrol. s nem a oártrso- , .... több hozzádzó'ó. Az e'múlt port. hanem a mezb'zott kommun'sták közössége? években, s tavaly is, fő tö- párttag mondja el — önkri. Csakis úgy, ha mindenre firekváse vo't a válla'at t'kusan. meg eredm^mtt ie- gyei, ami munkatársait, a komm"p'stá''nak. hogy m!- lezve és tubát is fettár^-an vezetőket és a munkásokat nél többen vegyenek rés-t — hogyan vérezte el a M- , , ,, ... . „ , az alapszervezet és a tö- adatot. A pártcsooort előtti f°!'lalkoztatJa' A Fémípari mrgszerve-etek tantolya- ö"°*-tév°iés arra ne-'elte az Vállalat kommunistái példámain. m4*hoz.zá mindenki embereket, hogy na*"obb ul hetente összesítik azokat •űnpv*<*zet*sé<?ének mea*°- fe'etóssáegel vizsgáliák a kérdéseket amelyek aa lelő fokozaton.' A gazdasági munkájukat és mások munTöbb húst, kevesebb zsírt Új sertésátvételi módszer A húsipari vállalatok ja- adó sertéseket biztosítják a nuár l-e óta az eldigitől el- iparnak. térő, új minősítési eljárás- Az új átvételi rendsze; ;al veszik áf a nagyüzemi zökkenőmentes bevezetése gazdaságoktól a hízott ser- érdekében a vállalatok egész téseket. Az új módszer, sor intézkedést tettek: az amely az eddigi élősúly sze- állatokat gondosan elkülörinti átvétel helyett lépett nítik, nehogy az átvételnél, életbe, lényegében a sertés- vagy a vágás előtt a különhústermelés fejlesztésére, féle gazdaságokból érkező korszerűsítésére hozott sertések összekeveredése újabb intézkedésnek tekint- miatt a korrekt értékelés lehető, amely főként a minő- hetetlenné váljon. A vágóség további javítását segíti vonalakon mérlegeket szee'.ő. Arról .van sző, hogy a reltek fel, s az így nyeri vágóhidakon a sertéseket aüatokat pontosan rögzítik nem élő, hanem hasított Az állatok tényleges értékésúly szerint minősítik, tehát azonban nem a húsipai minden edd'g'nél jobban az számítja ki, hanem a szá állatok tényleges vágóérté- mításte-hnikai és ügyvitelkét veszik alanul. Azokat a szevvező váralat. S* ámítótulajdonságokat értékelik, gépe tíz napon belül készít' amelyek az ipar és termé- el az áru el'enértékét ta-szeteren a fogyasztók srem- ta'mazó bizonylatot, amely, pontjából a leg'ontosabbak. nek alapján a te-mclőüzeír Az új minősítés lehetővé te- megv.°pja a sertések ellen értókéi szí, hogy azok a gazdaságok . ,, iárianak jól, amelvek a Az átadásná a termelő, több húst és kevesebb zsírt sz°vetkezetet, állami gazdaságot jól kenzett szakembeembereket foglalkoztatják, ol-an gondoktól kezdve, mint a közlekedés, az ellátás, egészen a most legfontosabb vállalati témáig, neu vezetesen, hogy az Ikarus gyár részévé válik-e vállalatuk a közel lövőben. A tárgyalások erről például most folynak, s a kommunisták informáltsága azért is fontos, hogy a vál'alati közvéleményt formálhassák. Aa az érzés alakult kl bennem, hogy képes lesz erre is ez az eredményesen dolgozó • "pszervezet. Talán, megértik a tudósító örömét, milyen 1ó érzés !lyen taggyűlésen résztvenni, meg a reményt is megérzik, hogy a sok-sok eredmény elsorolása nélkül is igyekeztünk jellemezni aa alapszervezet jó munkáiét. Sz. M. kivágni? állókban. .Tudtuk, hogy kérdéseink Férje villamosvezető, de Gépesítések a bányászatban A Bányaipari Dolgozók bányászatban tovább emelSzakszervezetének központi kedett a termelés műszak' vezetősége pénteken ülést színvonala, az új gépek be tartott, amelyen S;mon Antal állításával. A szénbányásza* főtitkár beszámolója, s az kü'önösen ieleutös fejlődést előterjesztett írásos anyagok ért el a gépesített jövesztás u'apián értékette a múlt évi ben. A mútt évben az összes munka eredményeit, és meg- szénterme'ésuelc 49,2 száre'é• határozta az idei terv telje- kát adták gépesített módon sítését segítő legfontosabb A mostani tervidőszakbar szakszervezeti feladatokat, tovább fokozzák a bányászat A IV. ötéves tervben a bá- gépesítését, s ennek útján nyászat valamennyi iparága termelékenyebben dolgoznak eredményesen teljesítette fel- a bányákban. Nő a szdnhid adatát. A múlt évben a szén- rögének szerepe. (MTI). rek képvisettk. Tevékenységük nemrak az el'enőrzésr- irányul, hanem megbízóiknak információt adna'arról, hogyan termelhetnének az eddiginél értékesebb sertéseket, s milyen intézkedéseket tehetnek a gazdaságosság fokozására. A húsipari vállalatok megszigorították a belső ellenőrzést. miután a tröszt nvomatékcan felhívta a válla'atvezetők f'gve'mét a*-ra sogv az ere'leges szabálv. "értés ere*én a legs-ugo-úb. ban iárianak el a vétőkké1 -remben. Amenpv'ben av átadással kancso'athan a néreteltéréreket a partnere'' lem t"diák rendezni, úgv a vitás kérdésekben a MÉM Meirn'szerhigéniai ellenőrző -"'"álatának állatorvos? dönt. Útépítés Mórahalmon A nagyközség mélyebb fek. ésű területeinek fokozatos "eltöltését, az úthálózat karbantartását és a járdaépítés sorrendjének eldöntését már korábban meghatározta Mórahalom tanácsának végrehajtó bizottsága. A tegnapi ülésen többek között azt vizsgálták meg, mi valósult meg eddig a programból. Az Egyetértés Szakszövetkezet 78 ezer forint értékű társadalmi munkát végzett, ezzel 18 kilométer hosszúságú utat hozott rendbe. A Vörös Október Tsz dolgozói 11 ezer forintot érő munkátokkal iavították a nagyközség belte"ületén levő utakat. A járdaépítés üteme is kifejezhető egy számmal: 860 méteres szakaszon épült járda a Béke és az Arató ut« cákbaa, ...,