Délmagyarország, 1976. január (66. évfolyam, 1-26. szám)

1976-01-24 / 20. szám

2 6]gM Szombat, 1976. január 24: Teljes nézet­azonosság C Prága (MTI) Pénteken befejeződtek a Lany-i elnöki nyaralóban Erlch Honecker. a Német Szocialista Egyságpárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára ós Gustáv Husák, Cseh­szlovákia Kommunista Párt­ja Központi Bizottsága főtit­kára, köztársasági elnök meg­beszélései, amelyek során szívélyes légkörben, a köl­csönös megértés és a teljes nézetazonosság jegyében ér­tékelték a két párt és a két ország eredményekben gaz­dag kapcsolatait a politika, a gazdaság és a kulturális élet fő területein. Kifejezték, hogy ezek az eredmények Jó előfeltételeket teremtenek Csehszlovákia és az NDK, valamint a két párt együtt­működésének további fej­lesztéséhez. A tárgyalások befejeztével a baráti munkatalálkozóról közös közleményt adtak ki. Pénteken délután Erich Honecker elutazott Prágából. Búcsúztatásán a két ország állami zászlóival feldíszített ruzinel repülőtéren megje­lent Gustáv Husák, valamint a CSKP elnökségének több tagja. Sikerült rendezni néhány fontos kérdést Moszkvából Brüsszelbe utazott Kissinger Közéleti napló # Moszkva (TASZSZ) Pénteken Andrej Gromiko, szovjet külügyminiszter zá­rómegbsszélést f:lytatott Kissingerrel az Egyesült Ál­lamok külügyminiszterével, aki pénteken — mint jelen­tettük — elutazott a Szov­jetunióból. A Szovjetunió és az Égve­sült Államok kölcsönös ér­deklődésére számottartó kér­déseken kívül, különös fi­gyelmet szenteltek a közel­keleti rendezés problémái­nak. Henry Kissinger, az Egye­sült Államok külügyminisz­tere, pénteken Moszkváb'l való elutazása előtt kijelen­tette, hogy a szovjet veze­tőkkel tartott tárgyalásain „jelentős haladást" értek el a hadászati fegyverrendsze­rek korlátozásával kapcso­latban. A külügyminiszter a re­pülőtéren újságírók előtt hangsúlyozta, hogy sikerült rendezni néhány fontos kér­dést, s ezek megvitatását a genfi SALT-tárgyalásokon folytatják. Más kérdésekben is jó haladás mutatkozott — állapította meg Kissinger, de bővebb tájékoztatást nem adott. A szovjet fél a SALT-tal kapcsolatban néhány jelen­tős új elgondolást terjesztett elő csütörtökön este Ezeket tanulmányozni fogjuk Wa­shingtonban és két-három hét múlva visszajövünk a válasszal — mondotta aa amerikai külügyminiszter, hozzáfűzte azonban, hogy még nem dőlt el, személye­sen ő tér-e vissza Moszkvá­ba, bár ez nem kizárt. Kissinger véleménye sze­rint megvanrlak a feltét lek egy újabb SALT-megálla­podás felé való haladáshoz. Az amerikai külügyminisz­ter kifejezte azt a reményét, hogy az egyezmény az idén létrejön. Az SZKP XXV. kongresszusa előtt Minszk milliós város lett Minszkkel, szovjet Belo- gyeimet a X. ötéves tervidő- beiratkozott a műegyetem russzia fővárosával kapcso- szakban? ipari-lakásépítési karára, latban két dátumot szoktak vagyis követi a példámat, emlegetni: a városról a kró- Válasz: Véleményem sze- hiszen az én szakmám épí­rikák'oan fellelhető első rint fővárosunknak most tészmérnök. Második fiam, megemlékezésektől 900 év három fő gondja van. Az Andrej érdeklődési világa is telt el, a háború befejezése egyik — a közlekedés, most formálódik. A rádió-, óta pedig 30 esztendő. A Minszk utcáinak forgalma elektronika érdekli. Kilence­minszkieknek gigászi mun- már ma túlzsúfolt. A mi fel- dlk osztályos tanuló létére kát kellett végezniük, hogy adatunk, hogy javítsuk a tö- nagyszerűen eligazodik a 30 év alatt helyreállítsák, megközlekedést. A troli- és bonyolult kapcsolási rajzo­amit az előző 900 év alatt autóbuszjáratok hossza: kon, nemrégen az úttörő­ebben a városban létrehoz- 185,2, illetve 544 kilométer, palota szakkörében szerelt tak, és amit a fasiszták bar- de ez kevés. Metró építésé- össze egy eredeti szuperér­bár módon elpusztítottak. Mihail Kovaljov, a minsz­ki városi tanács elnöke vá­laszolt az APN tudósítójá­nak kérdéseire. Kérdés: Vázolja, kérem, csolódik az ellátásba, s az SZKP XXIV. kortgresszu- könnyíti a város iparivlz­sa óta a városban végbement gondjait A föld méhéből szi­legfontosabb változásokat. vattyúzott vizet pedig (ame­Válasz: A háborúban tanú- ^ egyébként Európában a sított hősi helytállásért a legjobb ízű ivóvíznek tekin­Szovjetunió Legfelsőbb Ta- tenek> meghagyják kizárólag rácsának Elnöksége a „Hős a lakosság számára. Ezzel város" címet adományozta harmadik gondunkon ls segí­I.Iinszknek. De a minszkiek tünk- ugyanis Minszk kör­r.emcsak a fegyverrel tudtak nyékén jó néhány mestersé­1 ánni, hanem a szerszámmal tavat és víztárolót ala­is. A város ipara a IX. öt- k£lunk kI. s így a város zöld­éves terv elejétől kezdve a övezetének területe (amely többi között 4 ezer 400 Jelenleg 2 ezer 200 hektár) traktort 129 ezer televízió- megkétszereződik, készüléket állított elő terven Köztársaságunk kormánya felül. 387 ezer ember, vagy- nemrégen jóváhagyta Minszk is minden harmadik minszki városközpontja beépítésének lakos új lakásba költözött, tervét. Megvalósításához a 30 középiskolát, 3 filmszín- x- ötéves tervidőszakban házat, 3 zenetanintézetet foSnak hozzá- ^ ezt a több könyvtárat építettek. A munkát nem soroltam az el­Belorusz Tudományos Aka- sörendű feladatok közé, de démía mellett, amely 1975 *zorosan kapcsolódik hozzá­októberében megkapta a Né- Juk- Ezzel is hangsúlyozni pek Barátsága rendjelet, új szeretném, hogy a felsorolt intézetek alakultak — geo- hérom probléma összefonó­kémia, geofizika, elektronika, dik más teendőkkel, s együtt fotobiológia, bloszerves ké- keU megoldani, mia, mikrobiológia intézete. Kérdés: Milyen fontos ese­A kommunális építkezésre mények történtek az ön éle­107 millió rubelt fordítottak, tében az elmúlt évek alatt, Néhány szót arról, hogyan Kovaljov elvtárs? gyarapszik a város „család- válas2: g,etem ja". Három évvel ezelőtt demlö hatarküVene2 jutot_ • linszk milliós város lett. ^ ütöttem 50. évemet. Megszületett a város millió- Az ember rendszerint nem Módik lakója, Zója Kugylna szívesen veszi tudomásul villanyvarrógép-kezelőnő és hogy feIette ,a eljár a2 ,d6 Valentyln Bászko géplakatos de ebben lg yan valami gzep kisfia - most már óvodába hiwen Utjukf hogy a flata. jar' lok, akiket neveltünk, nyom­Kérdés: Milyen fő problé- dokainkba lépnek, mákra koncentrálják y Pa Aleksaaodr, i.ikSm|<i ümu hez a X. ötéves tervidőszak- zékeny oszcillográfmodellt. ban fogunk hozzá. Nagy nap volt családunk A másik: Minszk város életében, amikor feleségem, vízellátásának gondja. Most a Minszki Tanárképző Főis­épül egy óriási vízgazdaság, kola belorusz nyelv és iro­amely még az idén bekap- dalom főelőadója megkapta a docensi címet (APN) • Brüsszel (MTI) Pénteken a kora délutáni órákban Moszkvából Brüsz­szelbe érkezett Henry Kis­singer amerikai külügymi­niszter, hogy az Észak-At­lanti Szövetség állandó ta­nácsát tájékoztassa a szov­jet fővárosban folytatott tár­gyalásairól, különösen a ha­dászati fegyverrendszerek korlátozásáról folytatott megbeszélésekről. Amerikai részről már korábban is nyújtottak hasonló jellegű tájékoztatást, ez az els5 eset azonban arra. hogy Kissin­ger közvetlenül moszkvai tárgyalásai után azonnal is­mertesse véleményét a NA­TO tanácsával. A tanács ülésén ebből az alkalomból Görögország és Izland kivé­telével valamennyi tagállam külügyminiszterével képvi­selteti magát. Az előzetes várakozásokkal ellentétben Sauvagnargues francia kül­ügyminiszter is Brüsszelbe érkezett a megbeszélésre. Ugyancsak jelen van az ülé­sen Antunes portugál kül­ügyminiszter, aki váratlanul érkezett Brüsszelbe. HENRYK ZEBROWSKY BUDAPESTI LÁTOGATASA A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságá­nak meghívására január 21 —22. között látogatást tett Budapesten Henryk Zeb­rowski, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizott­sága külügyi osztályának he­lyettes vezetője, aki az MSZMP KB külügyi osztá­lyán megbeszéléseket folyta­tott a két testvérpárt továb­bi együttműködéséről. A ven­déget fogadta Gyenes And­rás, a Központi Bizottság tit­liára. A megbeszélésen jelen volt Stefan Jedrychowski, a Lengyel Népköztársaság bu­dapesti nagykövete. MAGYAR ARHTVATALI KÜLDÖTTSÉG Vallus Pálnak, az Országos Anyag- és Árhivatal elnök­helyettesének vezetésével pénteken hazaérkezett a ma­gyar árhivatal küldöttsége a Német Demokratikus Köz­társaságból, ahol Wolfgang Rauchfuss miniszterelnök-he­lyettes, anyaggazdálkodási miniszter meghívására tár­gyalásokat folytatott a kétol­dalú együttműködés fejlesz­tésének kérdéseiről. A MÁSODIK ÜLÉSSZAK UT/1N Soós Gábor mezőgazdasági és élelmezésügyi államtitkár vezetésével pénteken hazaér­kezett Teheránból a magyar —iráni mezőgazdasági és élel­miszeripari albizottság má­sodik ülésszakan részt vett magyar küldöttség. MAGYAR—OLASZ FÓRUM A magyar—olasz fórum so­ron következő ülésére Tori­nóba utazott az európai biz­tonság és együttműködés magyar nemzeti bizottságá­nak szakküldöttsége, Gyoval Gyulának, a bizottság elnök­ségi tagjának, a magyar kül­ügyi intézet igazgatójának vezetésével. A fórum kereté­ben első alkalommal sorra kerülő vasipari munkástalál­kozóra Ohm Károlynak, a vasasszakszervezet osztályve­zetőjének vezetésével mun­kásküldöttség indult ugyan­csak Torinóba. II VDK-ba utazott Púja Frigyes # Teherán (MTI) Púja Frigyes leülügymi- j niszter pénteken befejezte iráni hivatalos látogatását és továbbutazott a Vietnami Demokratikus Köztársaságba. A repülőtéren a magyar külügyminiszter búcsúztatá­sára az iráni külügyminisz­térium vezető munkatársai­nak kíséretében megjelent A. A. Khalatbari iráni külügy­miniszter, valamint Gál Bá­lint teheráni magyar nagy­követ. Egyezmény Varsóban # Varsó (MTI) Pénteken délben Varsóban dr. Rosta Endre, a Kultu­rális Kapcsolatok Intézetének elnöke és Eugeniusz Kulaga lengyel külügyminiszter-helyettes aláírta a Lengyel Nép­köztársaság és a Magyar Népköztársaság kormánya közti kulturális és tudományos együttműködési egyezmény 1976 —1980-as évi végrehajtásának munkatervét Ez az első ilyen hosszú távra szóló kulturális és tudo­mányos együttműködési megállapodás a két ország között A dokumentum részletesen foglalkozik a két ország együttműködésével a tudomány, az oktatás, a tömegtájé­koztatás, a sport és az egészségügy területén, és szorgal­mazza a közvetlen munkakapcsolatot a cserében részt vevő intézmények vezetői között. A megállapodás többek között kiterjed kulturális, zenei és filmhetek tartására, műsorok, együttesek cseréjére, közös könyvkiadásra, évente 2—3 koprodukciós tv-film készítésére. Kölcsönösen megrendezik a magyar és a lengyel zene napjait, 1976-ban a Magyar Ál­lami Operaház balettkara Lengyelországba látogat, a ma­gyar közönség pedig 1980-ban újból láthatja a világhírű Mazowsze ének- és táncegyüttest. BÁTYAI JENŐ: Lapok a szegedi tudomány­és technikatörténetből 37. A város egy másik jeles iparszerve­zője, ipargazdasági szakírója, Gelléri Mór szegedi évei alatt hasznos mun­katársa, Kulinyi Zsigmond Szentesen született 1854. március 29-én. Szülő­városában és Szegeden végzett isko­lai tanulmányai után a bécsi egye­temre iratkozott be, majd a budapesti tudományegyetem jogi karára járt. Előbb újságírói pályára ment, és 1873. és 1876. között a Szegedi Híradónál dolgozott, először munkatársként, majd szerkesztőként. Gelléri Mórnak második Szegedre kerülésekor egymás­sal jó barátságot kötöttek, és Kulinyi ls aktívan közreműködött az Alföldi Iparlap szerkesztői és cikkírói munká­jában. Szeged neves lapjának, a Sze­gedi Naplónak 1878-tól főmunkatár­sa, azután felelős szerkesztője. Ebben a minőségében adott lapjában sok olyan fiatal tehetségnek helyet, akik később országos hírnévre tettek szert. Tparszervezői tevékenységet már addig is, de 1890. szeptember 7. óta különö­sen folytatott. A Szegedi Kereskedel­mi és Iparkamara szolgálatába ekkor lépett, titkári minőségben. A kamara választott tisztikara így tevődött ösz­sze: elnöke Lillín Károly kékfestő, egyik alelnöke Wciner Miksa gabona­kereskedő, a másik Ramer Ferenc asztalosmester, a titkár Kulinyi. Ku­linyi titkársága alatt kezdődött meg a kamara székházának építése. Nagy szakértelemmel tárgyalt a székház építkezése közben a tervezővel, Víg Alberttel, Tóth Mihállyal, aki az épít­kezés művezetését vállalta, és Raichl J. Ferenccel, a tehetséges szabadkai építésszel, aki a kivitelezési munká­latokat végeatob Az alapnaas 1896-bar. történt, és a székház felavatására már a következő év szeptemberében sor kerülhetett. Kulinyi szorgalmazásában a székházban iparmúzeumot is létesí­tettek, amelynek anyaga később a városi múzeumhoz került ét, és ott, sajnos, 1910 körül megsemmisült. Ku­linyi megszervezte a Vidéki Hírlap­írók Egyesületét, amelynek később el­nöke lett. Közgazdasági és ipargazda­sági tárgyú cikkel országos lapokban, mint az Egyetértés és a Pester Lloyd, is megjelentek. Különösen nagy érté­kű az két munkájában, amelyek kö­zül az egyikben az árvíz utáni Sze­geddel foglalkozik, a másikban pedig a város újabb történetével. A Szeged újkora című mongráfiája várostörté­neti vonatkozásban igen jelentős. Lőw Imánuellel együtt közösen megírták a szegedi zsidók történetének 100 évét, 1885-ben. Kulinyi Zsigmond hihetetlen aka­raterővel és buzgalommal vetettema­gát a város iparfejlesztésébe, akár írói. szakírói, újságírói, lapszerkesztői vagy titkári munkásságát tekintjük. Hogy az Alföldi Iparlap nem szűnt meg Gellértnek Budapestre történt tá­vozásával, azt főként Kulinylnek kö­szönhetjük. Fia. Ernő, aki szintén jó nevű újságíró és operett-librettlsta volt, a brucki internálótáborban halt meg 1945-ben. Kulinyi Zsigmond egészségi állapotát a sokirányú tevé­kenysége közben kifejtett hatalmas munka hamar aláásta, és mindössze 51 éves korában halt meg Szegeden. 1905. június 6-án. A kamarai titkár­ságot halála után Perjéssy László veue át, akit Tonelll Sándor követett. A Szegeden, 1871. március 19-én áziüetett PtdíM Jóutfet, későbbi pol­gármestert azért kell e helyen is megemlítenünk, mert mint városi ve­zető, igen sokat tett szülővárosa ipa­rosodásáért és a városrendezésért. Jogi tanulmányainak befejeztével visz­szatért Szegedre, és itt a város szol­gálatába állt. Pályáját jegyzőként kezdte, majd rendőrkapitány, ezt kö­vetően árvaszéki elnök, és végül pol­gármester lett Pálfy különösen ked­velte a művészeteket és mint a sze­gedi színház intendánsa, sokat tett a város zenei és színházművészeti kul­túrájának emléséért is. A szegedi első kerület országgyűlési képviselője volt 1918-ban. Szegeden halt meg 70 éves korában, 1944. december 9-én. Szeged jelentősebb vas- és fémipart üzemei sorában megemlítjük a továb­biakban a Ferrária Vasárugyárat, amely a Jósika utca 27. szám alatt üzemelt, jobbára épület- és bútorzá­rakat, továbbá egyéb vasárukat ké­szített. Hodács János Első Alföldi Ko­csigyára a Kistisza utca 4. szám alatt működött. Kecskeméti Antal vasszer­kezeti gyára a Mars (ma Marx) tér 10—11. szám alatt üzemelt. Az 1904-es alapítású üzem részt vett a szegedi víztorony, a zentai városháza és a MÁV több szegedi építkezésének ki­vitelezésében. A Mandel-féle kocsi­gyár a Béke utca 10. szám alatt üze­melt. Az 1903-ban alapított Soós An­tal-féle fémipari üzem a Kossuth La­jos sgt. 68. szám alatt működött. Vil­lamosmotorok és különleges szerszám­gépek gyártását végezte a Szvaton és Kucses-féle üzem a Fekete sas (mi Bajcsy-Zsilinszky) utca 22. szám alatt. Hodács Andor Első Szegedi Kocsigyár.i a Kossuth Lajos sgt. 20. szám alatt volt. Bille György vasszerkezeti gyárát 1927-ben alapította, az ösz utca 6. szám alatt. Főleg épületlakatos mun­kákkal foglalkozott, és több jelentős szegedi épület kivitelezésében részt vett. (Folytatjuk) v 4

Next

/
Thumbnails
Contents