Délmagyarország, 1976. január (66. évfolyam, 1-26. szám)

1976-01-24 / 20. szám

Szombat, 1976. január 24. i 7 Vezet a Bezosztaja Pártnap Rúzsán Hazánkban eddig csaknem száz különféle búzafajlál termeszteltek a gazdák, kö­zöttük a maga idejében itt­hon és külföldön egyaránt, híres Bánkúti 1201-es ma­gyar búzát. Korábban soha nem fordult elő, hogy egyet­len fajta uralkodjék. Ehhez eddig csak a szovjet Bezosz­taja I. volt közel: a vetéste­rület 80 százalékát birtokolta hosszú éveken át. A 70-es évek második felében foko­zatosan adta át a helyét más fajtáknak. A magyar búzaválaszték meghatározásában torkos volt a korai érésű szovjet Rannaja 12-es és a későobi érési Miranovszkaja 803-as fajta. A mólt húsz évben 42 őszi és 4 tavaszi szovjet bú­zafaj át vizsgáltak mag a magyarországi fajtakísérle tek'oen. Közülük nyolc faj­tát minősí ettek, hat jelen­leg is a fö'deken van, s most már a Bezosztaja I-gye". közösen foglalja el a termő­terület 80 százalékát. Ez a faj'abőség nem pazar ás. El­lenkezőleg, a szakemberek éppen ezzel a sokrétűséggel igyekeznek még gazdaságo­sabbá tenni a gabonater­mesztést. A helyes fajtahasz­nálat ugyanis egy-egy üzem­ben, táblánként, tömbönként önmagában 8—10 százalékos terméstöbbletet adhat. A 15 fajta mindegyikének más és más a tulajdonsága, ezt a termelőknek figyelem­be kell venniök. Vonatkozik ez a termőterület kiválasz­tására, a fe'használt műtrá­gya mennyiségére, összetéte­lére és a kiszórás idejére egyaránt. (MTI) Tóth Szilveszterné mondott beszédet Adatok Budapestről Változik-e a főváros mun­kaerőhelyzete az ötödik öt­éves tervidőszakban? — Ezt vizsgál'ák nemrég a Főváro­si Tanács szakemberei. Budapest népes-égének gyarapodása a negyedik öt­Új sző!őfe!doIgoző és borpince A Dél-alföldi Pincegazdaság Öttömös határában kor­szerűen fe'szerelt szőlőfeldolgozót épített. A feldolgozó 31 ezer hektoliter bort tud „elhelyezni" egyidejűleg. A hagyo­mányos létszámhoz képest ennél az üzemnél fele annyi dol­gozó végzi a pincei munkákat. Az eredményességet növeli az is, hogy a borszállító csőrendszer keresztmetszete a ha­gyományosnál nagyobb, 65 milliméteres. A feldolgozó tíz­órás műszakban 800 mázsa szőlőt tud fogadni szüreti idő­szakban. Acs S. Sándor felvételei Csőrendszeren Jut a szőlőcefre a gravitációs ülepítő­tartályok'oa éves tervidőszakban lassult. 1971—1975 között 53 ezerre! nőtt a főváros lakóinak szá­ma, s elérle a kétmillió 73 ezret. Az ötödik ötéves terv idején csak 47 ezerrel gya­rapodik a lakosság száma. Előreláthatólag 1980-ban két­millió 120 ezren élnek majd 3udapestón. Ez az ország né­pességének csaknem húsz százaléka. A gyarapodás zö­mét a bevándorlás eredmé­nyezi. A természetes szapo­rodás alig több háromezer­nél. Munkaerő-tartalékkal ez­u'.án sem számolhatnak a közgazdászok. Fontos adat: Budapest munkaerőlétszáma a következő öt évben csak­nem 30 ezerrel csökken. Ezt a nagy hiányt az ingázók is csak csökkenthetik. A szol­gáltatás fejlesztéséhez — előzetes számítások szerint — több mint 30 ezer dolgo­zóra van szüksége Budapest­nek. Mind sürgetőbbek tehá' a hatékony központi intézke­dések. A még meglevő tar­aiékokat gyorsan fel kell tárni, kihasználni, erősíteni a munkafegyelmet, mind gyorsabban javítani a mun­ka- és üzemszervezésen, nö­velni kell a hatékonyságot. Az ötödik ötéves terv cél­kit'"zé~eit maradék'.a'anu" csak így lehet végrehaj'ani. A legutóbbi tanácsülésen hangzott el: a Fővárosi Ta­nács vállalatainál foglalkoz­tatott több mint 264 ezer dolgozó munkáiának jobb szervezése, hatékonyabb fel­használása döntő forrósa le­het a munkaerőgondok eny­hítésének. Ehhez azonbar jobb munkára, szigorúbb el­lenőrzésre van szükség. (MTI) Cementhordók az új pincében Befejezés elölt az Aj gyár gépeinek szerelése Zalaegerszeg legújabb ipa­ri létesílmányében, a Magyar Optikai Művek gyáregységé­ben befejezéshez közeledik a technológiai berendezések szere'ése. A mintegy 300 millió fo r'.n'os vál'alati beruházásból épült és fe'szerelt gyáregy­ségben márciusban kezdődik a programszerű terme'és. (MTI) A rúzsai pártház nagy­termében tartottak pórtna­pot tegnap, pénteken este. A szép számmal megjelent résztvevőket Vőneki János, a községi pártvezetőség tit­kára köszöntötte, közöttük Jáhni Lá-zl !t, a szegedi já­rási pártbizottság első tit­kárát. Tóth Szilveszterné, az MSZMP Központi Bizottsá­gának tagja, a zákányszéki tanács elnöke mondott be­szédet. Azzal kezdte beszá­molóját, hogy manapság többet fog'a'koznak az egész világon — így érthetően ná­lunk is — gazdasági kérdé­sekkel. Ezt külön is közép­oontba helyezte az a tény, hogy be.'ejeztük a negyedik ötéves tervet, s e'kezdtük egy újabb öt esztendőre szóló tervíö'adat végrehaj­tását. Hangsúlyozta, hogy a IV. ötéves terv igen ered­ményes volt, külön is ki­emelte a falusi élet fejlő­dését, a lakásépítkezéseket — ebben az időszakban Rú­zsán is 120 új családiház épült föl —, s mindazokat a szociálpolit:kai intézkedé­seket, amelyek nyomán ki­terjesztették az eg észség­•'igyi ellá'ást mindenkire. A termelőszövetkezeti tagok is hamarosan elérik azt, hogy az asezon- c'c 55, a fér­'iak pedig 63 éves koruk­ban meh°tnek nyugd'jb a, mint minden dolgozó ha­zánkban. A mezőgazda-sági terme'és szépen növekedeti, gaboná­ból nemcsak a hazai szük­ségletet biztosítjuk, hanem még exportá'ni is tudunk belőle. Szépen javultak a hektáronkénti termésered­mények. Megjegyezte azon­ban Tóth Szilveszterné, hogy környezetünkben jobbak is lehetnének a termésátlagok. Bár az is igaz, hogy alig he­vertük ki az 1970-es ár- és belvízkárokat, az elmúlt esztendőben megint sok kárt okozott a belvíz, sajnos 8100 család hajléka szenve­dett kárt és természetesen a határban levő termények is megszenvedték a vizet. Áz előttünk álló felada­tok között említet e a nép­gazdasági egyensúly helyre­állítását, a hatékonyabb és jövedelmezőbb gazdálkodárt, a takarékosságot és a szor­galmasabb munkát. Sok­mindenre szükség van még a Szeged környéki falvak­ban, ígv Rúzsán is, az igé­nyek állandóan emelkednek, de minden egyszerre nem megy. Rámutatott, hogy a beruházásoknál is sürgősségi sorrendet kell fölállítani. Megemlítette, hogv a mező­gazdasági termelés haté­konyságának javítását elő­segíthetnék azzal, ha jobban elterjesztenék az iparszerű termelési rendszereket. Ke­vésnek ta'álta, hogv Csong­rád megyében mindössze 20 százalékban részesedik az ioarszerű termelés a mező­gazdaság össztermelésében, holott beb'zonyocodott, hogy jóval nagyobbak a hozamok, kifizetődőbb a gazdaközös­ségeknek. Részleteden be­szélt a cukorrépa- és a ku­korica termelés jelenlegi helyzetéről. Szóvá tette, hogy a gabona termésátlaga alacsony környezetünkben. El kell érni — hangsúlyoz­ta —, hogy több búza te­remjen hektáronként, jobb fajtákat kell elterjeszteni. Itt van a Gabonaku'ató In­tézet, mégis sajnálatos, hogy éppen a szomszédjában levő gazdaságok használják ki ezt az előnyt legkevésbé. Elmondta, hogy mivel egyik legnagyobb kincsünk éppen a termőfö'd, gazdál­kodjunk vele jobban, hasz­náljunk ki minden talpalat­nyi területet. Sajnálattal ál­lapította meg, hogy viszony­lag sok még a parlagon ha­gyott, elhagyott, nem hasz­nosított földterület. Minden­nel takarékoskodunk, de né­ha úgy néz ki a helyzet, mintha a földdel kevésbé bánnánk takarékosan. A mi hazánk kis területen fek­szik, ezért nem engedhetjük meg magunknak azt a pa­zariást, ami ma még meg­nyilvánul. Szorgalmazta be­szédében, hogy termeljenek a falusi emberek több zöld­séget, gyümölcsöt, hiszen be­bizonyosodott, hogy a ho­moki földön ezek a növény­kultúrák igen j 51 teremnek. Részletesebben is említette az állattenyésztés legfonto­sabb tennivalóit. Felhívta a termelőszövet­kezetek és a tanácsok veze­tőinek a figyelmét, hogv se­gítsék és támogassák a ház­táji állattartás föl'endítését, segítsék elő a házikertek­ben megtermelt zöldség- és gyümölcs felvásárlását és értékesítését. Beszédét azzal felezte be. hogy szervezet­tebb, keményebb munkára van szükség, a mezőgazda­ságban dolgozó vezetők és beosztottak részéről egya­ránt. Akta igen ­fűtőolaj nem Ha jől számolom novem­ber 30-tól január közepéig igencsak eltelt másfél hó­nap. Ennyi ideje hát annak, hogy móraváresi elvas'ink panaszát közöltük a tópban: az Üttörő téren nem árusí­tanak fűtőolajat az AFOR­kút építése miatt, és k'iny­nyen megközelíthető távol­ságban nem is árulják ezt a télvíz idején oly sok he'y'útt nélkülözhetetlen fűtőanya­got. Megírtuk, megjelent — s csak a napokban tudtuk meg az ÁFOR válaszlevelé­ből —, hogy ezzel mi is csak az ügyben felgyülem­lett papírreng teget növel­tük meg. Noha az aktaköte­gek nem bizonyítékai a j~'l végzett munkának, j'lle'et ez ese'ben ta'án azzá vál­hatnának. ha lángjai mellett melegedni tudnának a mó­ravárosi családok. Mert végül is a többséget egyedül ez érde' li: gyalog­szerrel vagy kerékpárral mekkora távolságot kell Megbeszélés a főügyészségen A Csongrád megyei fő­ügyészség tegnap, pénteken munkaértekezletet tartott. Ezen részt vett az MSZMP Csongrád megyei bizottsága képviseletében Nagy László osz'áiyveze'ő-he'yettes, dr. Kelemen Miklós vezérőr­nagy, a Csongrád megyei Rendőr-főkapitányság veze­ője, dr. Paczuk István, a Csongrád megyei tanács el­aökhe'yettese, dr. Simon ' ászló, a Szegedi Megyei Bí­róság elnöke. dr. Deák r ászló, a I egfőbb Ügyészség osztályvezetője, dr. Kemenes Béla, a József Attila Tudo mányegye'em Állam- és Jogtudományi Karának do­cense és a Közalkalmazottak Szakszervezete Csongrá' megyei bizottságának képvi­seletében Ágoston Katalin. A tanácskozáson dr. Ke reszty Bé'a főügyész ismer tette az ügyészi szerveze munkáiának 1975. évi ta­pasztalatait, és vázolta a MSZMP XI. kongresszusár hozott határozatokból adódó legfontosabb ügyészségi fel­adatokat. megtenniük naponta 5—10 —20 literes kannákat cipel­ve. hogy odahaza maguk és gyermekeik ne fázeanrk. Érthető, hogy minden más hi 'egen hagyja őket. Mégis van a dolognak egy másik oldala is, mégoedig: klasszikus példája lehetne annak, miként lehet sok-s k levelezéssel, papírra vetett kérvénnyel ilyen vagy olyan válaszokkal azt a láts"a"t kelteni, hogy min'en tő­lünk telhetőt megtettünk, ám mégsem mennek a dol­gok. Levelek mentek, leve­lek jöttek, 1975. április 16­tól, az árusítás megszünte­tésétől. idáig. Valóban sok ene-giát emészthetett fel. míg az ügy­intézésnek ennyi ága'-bogát növesztettek a hiva'alok. Mert: a III. kerületi hiva­tal műszaki osztálya k'a 'ta a régi elad hely bontási en­gedélyét. A megyei tanács vb ke-eskedelmi osztálya — előzetes egyeztetés alan'án — a CsoT"e"oes sTon k"el :1­te az úi helyet. Mo'd- az AFOR kérte a közter'-'et­használati engedélyt, a he'y. kiielölási és s7akhat'sági el­írást „kitűzték", „lefolytat­ták", engedélyt megadták. De nem ám a2 IKV!: a te­rület az övé, csak ideiglenes használatához járul hozzá. A III. kerületi hivatal vi­szont kiadta az engedélyt. Kérték tehát a végleges be­leegyezést, hogy a Cs re. es soron üzemeltethess k a; MOBIL-kutat — a III. ke­rületi hivatal ekkor csak ideiglenesen adta áldását erre. Üj h-dyet pedig nem, tudott kijelölni erre a céL­ra. Augus-tusban tehát kez­dődött az egész ellről, '•sok akkor a Damjanich ut'ai telephelyen folyt az alku. Ez a vállaikrás is megfe­neklett. És elérkezett a szep­tember: a II. kerületi ta­nács a Klapka teret java­solta. Ez esetben engedéke­nyebbek voltak a hivatalok, a kötélhúzásból az ÁFOR került ki győztesen. Ta­vasztól ős ig tehát sikerült megtenniük az első lépést, december közepén a máso­dikat is: megkapták a kivi­teli terveket is. Rögtön kér­ték a köztér"-1 tsasznólati és építósi engedélyt va'amint a szakhat íságok beleegye­zését. A levél — akár egy fél­bevágott óriáskígyó — így fe'eződik be: ..eddig csak az áramszolgáltatói engeJélyt kaptuk meg." És sajnos. *ez is csak na­pír. Noha köztudott, kaló­riaértéke nem ér föl a fűtő. olajéval. Vagy a tavaszi, nyári hó­napokban már megteszi ez is? öh. A. Mun kas lakások A nagykanizsai városi ta- a nagykanizsai üzemek és nács felmérte a városban vállalatok 1700 munkásla­muuódő vállalatok, inari és , ,„„ ...... , mezőgazdasági üz-mek mun- kásra Jelentettek be igényt, káslakás-éoítési'igényeit. Az A munkáslV-á- építést a ötödik ötéves tervidőszakra városi tanács is támogatja.

Next

/
Thumbnails
Contents