Délmagyarország, 1975. december (65. évfolyam, 282-305. szám)

1975-12-14 / 293. szám

4 Vasárnap, 1975. december 14.' Életformaváltás szépen „rajzolt" József At- ezen a tájon. De akkor a tila-idézet: „Dolgozni csak gép már eljegyezte magá­A brigádnapló első oldalán kezetnek hfre sem volt még nem tudtak otthonról segíte­ni — fűzi tovább a gondo­latsort Petákné. — A gyere­nak. kekkel — mert másik is van Egy nap hazament Szeged­ról, az apja „Hol voltál?' Szegeden, menni akarok dol­gozni." „Innen sehova" — pontosan, szépen, ahogy a csillag megy az égen, úgy érdemes..." A Szegedi Ecset- és Seprögyár 10 tagú Dózsa György szocialista brigádjának naplója különös tükör. Tíz asszony életének, förmedt rá az apja. „Hiába munkájának sok-sok vonása, mozzanata rajzolódik ki, a naplót lapozgatva. Vállalá­mondja. hétfőtől dolgozom. Gép mellett." Sok száz leke­Tibi — sokat veszekszünk, megkérdezte: hogy tanuljanak, legyenek Bent voltam szorgalmasak. A főiskola gyakorló iskolájába járnak, a nagyobbik mellé még fo­gadtunk ls egy korrepetáld főiskolást. Mindketten tanulnak, mű­rékpározott kilométert kel- velődnek. Együtt járnak a sok és teljesítések, közös |ett még megtennie éjszakai szocialista szórakozások, társadalmi munkaakciók, tanulás. Az idei vállalások között ki­műszakok után, míg albérletbe brigádvezetök hajnalban, klubjának foglalkozásaira költözött. Terike jegyzetel, és utána emelt helyen szerepel az élete-tarisznyája hamuba anyagtakarékosság, a jobb sült pogácsáival — érkezett Ezekkel az élményekkel — mindent töviről hegyire meg­beszélnek. munkaszervezés. A vendégek aláírásai között ott találjuk a földrajztudós Jakucs László, az úl ságíró Perényi István, az író László Ben­csik Sándor kézjegyét. Fi­Amikor 1972-ben megkap­a felnőttkor küszöbére, a vá­rosba, az új közösségbe. A kenderben ismerkedett táic a tarjáni két és félszö meg Terikével, aki akkor bás lakást, s az öregek elő­alig múlt 16 éves. Faluról S2ör meglátták, ámultak, „iité ,,„bci• Jött 6 is- a nővére után. Az hogy milyen gyönyörű, s fffiSd SainTk átSeL "gyeskezú lán/ három hónap hogy itt minden gombnyo­wtmiLvJ,04múlva már gépre került. Egy másra működik, hatalmas ^„£iJ£}* veszekedésből ismeretség, az ablakok, padlószőnyeg, für­^meretségból esküvő lett. d6szoba' - de ók bizony csak nem hagynák már el a tanyát. — Nehéz volt az albérlet- — Amikor albérletben lak­ben. Vizes udvari helyiség- tunk, hétvégeken szinte ben laktunk, sosem sütött be szöktünk ki a tanyára. Most vezető, Peták Kálmánná Te­rike 165. 150, 161, 137 száza­lékot teljesített hónapról hó­napra. A férj, P^tik Kálmán ls brigádvezető. szocialista usvancsak az ecset és sen- a naP- mindig égetni kellett már rtikábbak a látogatások S^^u^át^r. a Villanyt •- 32 f™ — —«­cserélnénk semmi 12 'tacú Gaearin bricád ve- asszony. — Megszületett a ért! Az egésznapi munka íz tagú uagarin Dngao ve- nagyobbjk flú> Zoll> 5 nehéz után jólesik itthon pihenni, volt a kenderben a három jólesik, hogy ez a lakás „ki­mindketten múszakban, fárasztó volt két szolgál" bennünket. gépen dolgozni. Fájó szívvel A szobában modern búto­hagytuk ott a gyárat, szin- rok. A könyveket az üzemi te ott nőtt be a fejünk iá- könyvterjesztőtől vásárolják Torradalom életformában, gya, ott voltak a barátok, Terike a tévéműsor után, e munkában, gondolkodásban, ott már kiváló dolgozó vol- késő éjszakai órákig olvas tam, s megkaptam a Köny- Ká'mánt inkább az autó, a nyűipar Kiváló Dolgozója barkácsolás érdekli. A fiúk­kal most éppen garázst épí­tenek. A két fiú, Zoli és Tibi a konyhában krumplit hámoz Előkészítik a vacsorát, ön­állóak. Szü'eik korán men­nek dolgozni, ők egyedül éb­rednek, s indulnak a busz­hoz, mennek az iskolába Segítenek a takarításban, a főzésnél. Hétvégeken gyak­ran beülnek az öreg Moszk­zetője. Két évtizede tanyán éltek. Ma munkásemberek, tarjá­ni lakosok. A Bordány melletti tanya, kitüntetést ls. szülőház fö'des szobája, te- 1967 óta az ecset- és sep­nyérnyi ablaka ma már rügyárban dolgoznak. Terike csak torokszorító három fiú közül emlék. A Kálmán már itt is megkapta a Ki­váló Dolgozó kitüntetést, volt a legidősebb. Hetedikes szakszervezeti bizalmi. Nép­volt, mikor kivették az is­ko'ából. Vezette szántáson a lovat, napszámba járt. Gon­dolta-e akkor, hogy épp a zene, a muzsika fogja kézen, s vezeti el a városba, majd egy új közegbe, a munká­sok közé. Bordányban a tűzoltó-zenekarban ismerke­dett meg a hangszerekkel, a kottával. Napszám mellett be, -biciklivel járt be Szegedre, a konzervatóriumba. Aztán 19 évesen anyagmozgató lett a szerű, kedves emberek. Meg tudják fogni a munka nehe­zebb végét okos-értelmes cé­lokért. — Autószerelő szerettem volna Iehni — mondja a fér­kenderben, hétvégeken kul- már látom. túrházakban, lakodalmakban muzsikáltak. Másfél év után ismét hazahívta a szükség. A katonaság után újat épi­fl. — Nagybátyám hívott vtcsba. Belátták már szinte Pestre, ott volt műhelye. De az e*ész országot. Sokszor . ,, . . ... mennek dolgozni. Az idén hát az iskolát se fejeztem paprlkát vállaltak, szorgog. kellett otthon a mun- kodott az egész család. A káskéz. A nyolcadikat már faluba, a tanyára már csak itt végeztem a seprúgyárban, névnapra, születésnapra, tín­. nepekre mennek. Gyakran A feleségem nógatott, ma fö,ugranak )de . munkatár. megérte. Féltem gak. a barátok. Kálmán if rég-ugyan, mert rettentően Iz- el-eljár muzsikálni gulós vagyok. Most a cimborákkal. KRESZ-vizsgán is nézem az Életformaváltás... Pálya aláírásomat, mintha cikk- módosí'ás... Sorsfordulat.. tettek a düledező tanya he- cakk varrógéppel írták vol- Véletlen széljárás játéka iyett. Mellette egyedül küz­deni a földdel, az elemi csa­pásokkal 1 A termelőszővet­na a nevem. vagv tudatos választás, — Mindig szerettem volna küzde'em?!... és tanulni, de sokan voltunk, Tanács'apk beszámolója A Jövő héten ls sok helyen 3. sz.): Grodiczkl Anna, a 36-os tartanak tanácstagi beszámolót választókerület tanácstagja az Szegeden. FMSZ kultúrtermében (Bocskai December I5-én. hétfői. 17 óra- " * Jant"»In6i \ JJ" kor Nagymthóly Lászlóné, a 30- «f ^ ás választókerület tanacstag.la a W«n«w»k it^Tótt Béiaall2­Sjro^'úX- Nagv^íst- ugya^^Sh BéJa^a llJ­nácstagta a béketelepl pártház- »Mv««Mhd^ Ház­ban; Kakuszi Géza. a 83-as vá- S.'­lasztókerület tanácstagja a Kál- J*"4" ';1' • Gagarln álta­lal Eva Leá ©votthonban (József ? Attila sgt.): Túri Lászlóné. a ÍS- JTí*j£S5* ős választókerület tanácstagla a * Balaton úti Iskolában (Oj-Pető- ^Lf."1 1 úrothonban számol be fltelep): Nagy István, a 78-ns választóinak. választókerület tanácstagja a December 17-én, szerdán 17 Tisza-parti gimnáziumban (Felső órakor Vincze György, a á-os Tisza part 25.); Cztrok Józsefné. választókerület tanácstagja az a 83-as választókerület tanács- MSZMP Belváros I. sz. alapazer­tagja. a Gera Sándor iskolában vezetben (Vlctor Hugó u. 3.); (Lldtcel tér); Szabadi Gvuláné. dr Kedvessy Györgv. a 8-as vá­a 132-es választókerület tanács- lasztókerület tanácstagja az tagja a klskundorozsma) tanács- MSZMP Belváros I. sz. alapszer­házán és ugyancsak itt Tóth Jó- vezetőben (Vlctor Hugó u. 5.); zsef. t 134-es választókerület ta- dr. Török László, a 15-ös válasz­nácstagja; 15 örakor Müller Jó- tókerület tanácstagja a Ságvárt zsefné a 70-es választókerület En<Jre gyakorló általános tsko­tanácstagja: t« Tóth Antal, a iában (Április 4. útja 3.) tartja 71-es választókerület tanácstag- beszámolóját. Ja a Tartán II. sz. Iskolában; Paronat János, a 97-es választó­kerület tanácstagla az algvől tsz-trodában (Rákóczlteleoi; Ge­ra Istvánná, a 105-ös körzet ta­nácstagja a 600-as számú s':.k­m'tnkáskénzö Iskolában (Tolbu­hln Sgt. 84.); Bónyalne dr. Bir­kás Mária a 113-as -'álnsztóke­rü'et tanáentaB'a a MAV Nevo­lötntéze'ben ; tprüls 4 útja 44.) tnrt bes-ámolOt. leeemher 16-án, kedden 17 December lt-án. csütörtökön 17 órakor dr. Zsieó Istvánná, a 106-os választókerület tanácstag­jának a Gagarin általános isko­rábsn: i« órakor Balta Ferenc­nek. a 36-os választókerület ta­nácstagiénak s Rózsa Ferenc szakközépiskolában (Odesszai krt. 38.) lesz a beszámolója. December 19-én. pénteken 17 órakor Tóth András, a 45-ös vá­lasztókerület tanácstagja a Jtó-I órakor neszpotov Tivadar, az zsa Ferenc sugárúti általános 61-es választókerület tanácstag- Iskolában (Rózsa Ferenc agt. Ja a szőregl moziban; Török Jó- 81.): Szabó László, a 125-ös vá­zsel. az l-es választókerület ta- lasztókőrzet tanácstagja a ság­nácstagja a Bartók Béla Műve- várltelepl kultürothonban tartja 'tődéal Otthonban (Vörösmarty u. beszámolóját. Petákékat a s/ükség kísér te a városba. Pedig jó né­hány visszahúzó erővel kel­'ett megküzdeni. Ma már nemcsak hiszik, de tudják megérte. Az új, szebb re­ményekkel felfénylő város egy új közeg, a munkásosz­ály alakította életüket, for­málta munkásöntudatukat Életvidám, kiegyensúlyozott emberek. Becsülettel végzik munkájukat, szeretik az éle­tet Él bennük a mindig a Jobbra törekvés igénye. A brigádnapló első oldalán Tózsef Attila töredékének sora: „Dolgozni csak ponto­san, szépen, ahogy a csillag megy az égen, úgy érde­mes ..." Ehhez hozzátehet­jük, hogy élni is csak pon­tosan, szépen... ' i Tandl Lajos Új terv —űj szabályozók A mezőgazdasági nagyüzemek pénzügyi rendszere ben és átlagában, mert az ár- termelő tevékenység és M vátlozások az anyagfelhasz- kedvezőtlen adottságú nagy­nálás és a termelési szerke- üzemek támogatása. A beru­zet függvényében eltérően házási támogatások kulcsai érintik az egyes gazdaságo- mérséklődnek, csak a zöld­kat.) A január elsején élet- ségtermesztés létesítményei, nagyüzemekhez, a mezőgaz- be lépő beszerzési és terme- a zöldség-, a gyümölcs- és iaságban használt import lői árváltozások egyenlege az iparinövény-termesztés eredetű anyagok világpiaci azonban negatív, az árválto- célgépei részesíthetők 70 szá­árváltozása, a vállalati és a zások jövedelmet vonnak el zalékos támogatásban. A ter­a mezőgazdaságtól. A mezőgazdaság pénz­ügyi rendszerét is módosíta­ni kellett. Ennek legfonto­sabb indokai: az V. ötéves terv termelésfejlesztési cél­jainak. hatékonytági követel­ményeinek közvetítése a terv­személyes jövedelmek szerűbb szabályozása. Január elsején módosul­nak, emelkednek az import­és ipari eredetű anyagok — melési tevékenység támoga­tása az állattenyésztési ága­zatra összpontosul A harma­dik támogatási forma a ked­vezőtlen adottságú nagyüze­Ebben a tervidőszakban a mezőgazdasági terme­lés dinamikus növekedése egyebek között a műtrágya, közepette a termelési feltéte- mek megerősödését, a megfe­a növényvédő és gyomirtó lek és eredmények is diffe- ieló termelési szerkezet ki­alakítását kívánja segíteni, gyorsítani annak érdekében, hogy az ilyen szövetkezetek­ben a személves jövedelmek állami pénzből való kiegészí­tése fokozatosan megszűnjön: szerek, az állati tápszerekés renciálódtak, emellett a szö­'akarmánykiegészítők - be- vetkezeti szektorban mind a szerzési árai, emellett a gé­pek beszerzési ára is válto­zik. Az új árak koránt sem beruházási vásárlóerő, mind a személyi Jövedelem a ter­vezettnél nagyobb mértékben teszik feleslegessé az ártá- n6tt A szabályozó-módosítá­mogatást, csupán arra ele- ®°k ff*1 kaP^°latos céljai: a különbözeti Jövedelmek mértékének tompítása, a fej­lesztési források és a szemé­lyi Jövedelmek népgazdaság­tervvel való összehangolása. A földadó annyiban válto­Amíg az iparban a terme- hogy a földek min6séSé" hez igazodik. A jövedelemel­vonás fő eszköze továbbra is gendők — s a beszerzési árak emelésének ez az alap­vető célja —, hogy az im­portanyagok, az energia ta­karékos felhasználását ösz­tönözzék. lői árrendezést semmi ellensúlyozza, s ezért sem telje A mezőgazdasági nagy­üzemek pénzügyi rend­szere sajátos, eltér a népgazdaság egyéb ágazatai­ban érvényesülő szabályozó rendszertől. Vannak azonban közös vonásaik is. A terme­lőszövetkezetek számára is előírják a mérleg szerinti nyereség felhasználásának egészében a nyereséget csök- a jövedelem- és a jövedelem ken ti. a mezőgazdaságban növekmény-adó. Ezek módo- sorrendjét, amelyet a szabá­sor kerül a termeli! árak sítását az jellemzi, hogy ke­differenciált, a termelésfej- vésbé terhelik a munkaigé­lesztési célokat ösztönző mó- nyes üzemágakat — pl. a dosítására. felemelésére zöldségtermesztést, másrészt (Egyes ipari növények, ku- a személyes jövedelmek nö­korica, sertés, baromfi, stb.) vekedését az általános jöve­A beszerzési árak mintegy deiempolitikával hangolják 8—9 milliárd forinttal nőve- össze. (Az átlagosnál alacso­lik az ágazat termelési költ- Ryabb jövedelmek nagyobb ségeit. az új termelői-felvá- mértékben emelkedhetnek, sárlási árak viszont a több- mint 32 átlflg felettiek.) letköltség mintegy 90 száza- A mezőgazdaság pénzügyi lékát megtérítik. (Terrnésze- rendszerének szerves része a tesen csak az ágazat egészé- támogatás, a beruházások, a lyozó rendszerből adódó fize­tési kötelezettségek — városi és községi hozzáiárulás jöve­delemadó, jövedelemnövek­ményéadó — nyitnak meg, ezeket követi a tartalékalap képzése, illetve pótlása, s csak ezután kerülhet sor a szabadon fe'használható ala­pok — fejlesztési, részesedé­si, szociális és kulturális, lakásépítési alap — képzé­sére. Garam völgyi István A zajártalom ellen A környezetvédelem egyik lényeges területével, a zaj­táralommal összefüggő kérdésekről tanácskoztak Budapes­ten a napokban a bolgár, a csehszlovák, a lengyel, a szov let és a hazai szakemberek. Elemezték a KGST-n belüli közös munkát, megállapították, hogy az 1971-ben indult együttműködés eredményes volt. A következő öt évre — a most aláírt jegyzőkönyv tanúsága szerint — még szoro­sabb együttműködést határoztak eL Szeged reneszánsz műveltsége Számtalan érdekes adatra humanista műveltség kezde- Bálint Sándor gazdag bukkan a tájékoiatlan olva- tei nemcsak a német jelle- tényanyagát publikálja a kő­só is, aki kezébe veszi Bá- gü városainkra érvényesek, lostori műveltségnek a lint Sándor lebilincselően Szeged „színmagyar város" Szentlélek-monostor belső gazdag tényanyagot fölvo- volt (a szerző névlistával bi- életének, kisugárzó szellemi, nultató könyvét Szeged re- zonyítja), fejlődésének folté- irodalmi múveltségenek bi­neszánsz kori műveltségéről, teleit kedvező fekvése. á zonyítékául jeles kódexek Az aprólékos és kiterjedt do- vízi úton ide, majd innen történetét is vizsgálja: az kumentáció jó néhány rész- tova szállított erdélyi só biz- Apor-, a Lányi-, a Pozsonyi­lete a 67-as évektől folyama- tosította. A marosi sóútért 1 és az úgynevezett Szeged! tosan jelent meg évkönyvek- István király Ajtony vezér- kódexekét. „Szeged gazda­ben, múzeumi közlemények- rel is harcolt. A sószállítte sági virágzását, előrehala­ben, s mint a szerző utal rá, fejlett kereskedelem és kőz- dott urbanizációját találóan kézirata jó tizenöt éve elké- lekedés hamar kiemelte a jellemzi, hogy minden más szült, azóta természetesen (a várost feudális korlátaibói, hazai város fiait túlszárnyal­nyomdába kerüléséig) friss már a középkor végén jelen- va, a középkor végén alig­kutatási eredményekkel egé- tős ötvösipara virágzott, föl- hanem szegedi diákok tanul­szítette ki. tehetően, mert pénzverést nak legnagyobb számmal A város korabeli művelt- l°SSal rendelkezett. A só külföldön" — írja a város ségének ezzel összefüggés- szállításában és elosztásában egyetemi és literátus mű­ben társadalmi és gazdasági élvezte » magyar királyok veltségéről, majd sorra ve­fejlődésének tengernyi is- oltalmát, Igy hamarosan ur- szi, kik tanultak Bécsben, meretanyagához eligazítja banizálódott a város, ennek Krakkóban, Padovában Bo­Bálint Sándor betájolja" az elismerése és támogatása lognában, Ferrarában. Sie­olvasót, mielőtt alamerülne Mátyás király I462 es okle- nában, Perugiában, Párizs­mélyrétegeibe. Nagyjából az ve'e- A középkorban nincs ban, a protestantizmus wit­az 1444-es szegedi béke és az összefüggő városkép az ár- tenbergi fellegvárában. Ba­1552-es „szegedi veszedelem" tér biiatt laza a telaoülés. A selban és Heidelbergben. közötti időszakot vizsgálja, magas fekvésű belváros je- Külön fejezet foglalkozik a elsősorban összegyűjtött0 és lenti a központot, a királyi reformáció hatásaval s csooortdsított forrásanyagot vár és Palánk, itt szerve- azokkal a kapcsolatokkal, publikálva. Hogv az edd'gi zik a sókereskedelmet, é' melyeket Szeged ápol1 Deb­szemlélettel pörölve rámu- sokáig Szeged Csongrád me- recennel, K tasson: a polgári kultúra, a ff székhelye. Fontos jöve- szombattal delmi forrás az állattenyész- ' — L m——tés, és a sóhajózás révén Szeged közvetlen kereskedel­I mi kapcsolatokat alakit ki "ejtett bortermelő vidékek- jábóí van jelemős'égükr hM kel. A kalocsai érseki fő­egyházmegye 1522-es dézs- .. , . , , . , fl maiegyzék-iből kiszámítható lde vándoroltak, leginkább a vá-os lakos-ága: 154S csa- közössegekben, a város la­'ádtőt tartottak nyilván, a izámot öttel (ennyien tekint­hetők egy családnak) beszo­rozva majd 8 ezret kapunk. Vagyis Szegeden a 16. szá­zad elején annyian éltek, 2375.7 mini Budán. j.. recennel, Kassával, Nagy­Kolozsvárral. Ezeknek a városoknak az úgynevezett „nagy diaszpó­ra" (szétszóródás) szempont­S1 van jelentőségük, hi­szen a török veszedeiem elől Itói. Bálint Sándor: Szeged reneszánsz kori műveltsége című könyvét gazdag 'egy­zetanyag teszi teljessé 'Aka­démiai Kiadó, Budapest

Next

/
Thumbnails
Contents