Délmagyarország, 1975. december (65. évfolyam, 282-305. szám)

1975-12-14 / 293. szám

5 Vasárnap, 1975. december 14.' MAGAZIN A város lelke Megkeresett egy neves főváro­si kollégám: írni szeretne Szeged­ről valami nagyot és szépet — lennék-e segítségére? Néhány jó öetlet, szín, valami történet kelle­ne... Sokáig elbeszélgettünk. Históriáról, kuriózumokról, élők­ről és holtakról, városképről meg városszeretetről, ö is megrajzolt egy kört. s annak ilyen cikkei voltak: szalámi, olaj, boszorká­nyok, Fehér-tó paprika, pa­pucs ... Az istennek se akart ezektől elkanyarodni — egyre csak azt firtatta, ami már a köz­vélemény könyökén jön ki, az ismert és unásig ismételt köz­helyeket. Sehogyse tudtam rá­venni. hogy lemondjon ezekről a lerágott csontokról. Az sem se­gített, hogy a végén már szin­te könyörgőre fogtam a dolgot: „Vegyétek már le végre a vá­ros homlokáról ezeket a harsány címkéket! Én már negyed szá­zada itt élek, ismerem és szere­tem ezt a várost — de nekem alig mondanak valamit ezek az öreg klisék. Olyanok, mint a meg­kopott bizsuk. Ennek a városnak lelke van! Hangulatai! Kisugár­zó szelleme, ihletei. Azt tessék keresni, amit a bölcs rómaiak így fogalmaztak meg- genius lo­ci!" A kolléga elment és megírta a nyolcezerhuszonharmadik riportot a csillogó gömbtartályokról, a pi­rosló füzérekről, beleszőtte a dóm kettős ágát meg azt. hogy „az öreg Tisza felett" ... Mert a közhelyeket nem lehet kiirtani Különösen a gondolati közhelyeket. A nyelv ilyen fér­geit még könnyebb pusztítani, gondos fogalmazással, igényes stílussal — hanem a készen ka­pott gondolati közhelyek csak szellemi mélyszántással paran­csolhatok alulra. Közel kell lenni a témához, annak lényegébe kell hatolni, az igazi jellemzőket, a valódi értékeket kell feltárni ah­hoz, hogy a már-már csúfondá­rosnak tűnő közhelyek leáldozza­nak. Egy város esetében pedig még közszellem is szükséges hoz­zá: hogy magunk ne terjesszük, ne mutogassuk, ne konzerváljuk őket.! Tudom én, ezek ragadnak, mint a bogáncs. Nemcsak Szegednek a homlokzatán okvetetlenkednek A leegyszerűsítés abszolutizálódik abban is, hogy Makót mindig hatvmával, Kecskemétet a ba­racVnáltnkával. Vásárhelyt a ma­Jolikával azonosítják. És minden „híresség" fölkerül a portálra mindenütt. De hogy csak ezekkel operáljunk...? A közhely üresen kong, s ha gyakran élnek vele — márpedig ez a legfőbb természete és jel­lemzője — éppen a lényegtől vá­laszt el, azt takarja. Volt egy té­véműsor az ősszel, Jó estét, Sze­ged! Miért fogadta éppen a sze­gedi közönség szinte sértetten? Mert a közhelyek járatain köze­lített a városhoz, nem pedig ke­reső, kutató szeretettel a téma iránti alázattal, amit egy város érdemelne. Jó estét, közhelyek! — ez lett volna az igazi címe. De mi is aládolgoztunk ennek • könnyű koncepciónak Elé áll­tunk a szekérnek Valahány vá­rosismertető kiadvány megjele­nik, első dolgunk, hogy ezeket a puskákat elsütögessük. Pedig vannak más nyomok is, más megközelítések is. Még az év elején mondta a város tanácsel­nöke egy interjúban: „Ha vala­mely város rendelkezik azzal a le­hetőséggel, hogy ne legyen szá­mozott város a házgyárak vilá­gában — az elsősorban Szeged. Meg tudja őrizni karakterét a fejlődés roppant Iramában is." Erdei Ferenc Szeged-könyvéből ide kívánkozik: „ ... elbűvülő vá­rosképi együttesei és egyes épü­letei is vannak: terei, utcái és műemlékei között bőven vannak egvedi szépségek, s izgalmasan változatos az egész városképi egvüttes". Bálint Sándortól is '-öl­csőn veszek egy bekezdtet: „... Szeged a rekonstrukció nagy városképi forradalma után sem ves'tette el történelmi organiz­musát, tradicionális levegőjét. A képzőművészeti kultúrák, stíius­iranüatok hiteles vonásai mo­ív .' !jif dern arculatán is ott tükröződ­nek és Szegedet európai nagyvá­rossá avatják ... Alig van ma­gyar város, amely a termászet­adta szépítőszerekkel... annyira élne, mint Szeged". Sőtér István is karakterisztikus vonásokat ra­gad meg egy Szegedről szóló val­lomásában: „Az árvíz utáni újjá­építés ... egy tovatűnt ábrán­dot valósított meg: a sugárutak és a körutak haussmani elvét, s korát megelőző millenáris vaj­dahunyadi ábrándot, mely Firen­zét egy főpostával, Amszterdamot egy államvasút! üzletvezetőség­gel, Tripoliszt egy gőzfürdővel, Párizst a régi közúti híddal, Athént egv múzeummal, Monté Carlót pedig a Kass-féle vigadó­val telepítette a Tisza-partjára .., Beszédesek az ellentétek a várost körülölelő táj és a szegedi város­kép között, valamint a város újabb kora és múltja között te Az ellentéteknek ez a szövevénye Szegedet végül is valamiféle já­tékos bájjal ruházza fel... A lé­lek térképén Szeged délibb he­lyet foglal el, mint a földrajzi térképen." Jó lenne már egyszer össze, gyűjteni és együtt fölmutatni eze. ket a Szegedről szóló, ihletett, értő és érző sorokat, mert a vá­ros lelke ezekben közelíthető és érthető meg. Ezekben ugyanis je­len van az ember is, aki száza­dok óta építi újra rakja ezt a várost, úgy. hogy megőrzi és gaz­dagítja hangulatait. átmos zférá­iát A közhelyek, amelyekről mér­gesen és indulatosan szóltam, azért nagyon föltűnőek, mert ép­pen ezeket nyomják el. A lényeg fölmutatása mellett elmennének, megélnének, mint apró dekorá­ciók, de önmagukban harsányak és igazságtalanok, kicsinyesek és kopottak. Éppen a genius lod marad rejtve miattuk. A város nagy rekonstrukciójának korában — s ezen a rekonstrukción egy­szerre értem a társadalmi átala­kulást, az iparszerkezet hatalmas változásait, az emberi tudat át­formálódását és a tényleges vá­rosépítést — illendő átalakítani a szemléletet is amellyel váro­sunkat megítéljük. Hogy tényleg a város lelkét lássuk, fejezzük ki és mutassuk föl. SZ. SIMON ISTVÁN A víz melleti város tájé­kán érc és olvasztásá­hoz való energiahordozó napjainkig sem termett. Am Szeged vasigényei az ős­időktől kezdve olyan magas fo­kon lobogtak, hogy a sivó ho­mokon is megteremtette kohós műhelyeit. És egyik igény szülte a másikat. A víz a hajót kíván­ta. hajó a vasalást, és későbbi mozdulásához a gépet. A vonta­tás a kendert, a belőle való kö­telet. Ahol kender terem, népi aranyoskodó nyelven szólva, a gatyafa, ott kirügyezik a textil­ipar. A búza a malmot kívánja, a malom a vasból való alkatré­szeket. Napjainkban az élet leg­jámborabb foglalkozási ágazata sem nélkülözheti a vasipart Az immáron nyolcvanéves Dé­ri Miksa Altalános Gépipari és Erősáramú Villamosipari Szakkö­zépiskola épületében délután 4 és 8 óra között a tudni vágya­kozók serege. Amíg a délelőtti rendes korúak 510 tanulója népe­síti be a termeket és folyosókat, addig a felnőttoktatás különbö­ző változataiban továbbtanulók­nak 6—700-as tömegei polyognak az iskola helyiségeiben. Az alapfokú képzés az utolsó öt év alatt háromezernél több okleveles központikazán-fűtflt, ív- és lánghegesztőt, esztergá­lyost hűtőgépkezelőt bocsátott ki. Közöttük szerény számokban ugyan, de megtalálhatók a nők, különösen az úi városrészek hó­kömontjaiban. Ez a tömeges ok­tatási forma a szakembernevelés­ben a fölszabadulás után vert gyökeret, amikor traktorosgépé­szeket. mezőgazdasági gépkezelő­ket képeztek az iskola falai kö­•ött. Sok üzem a Gépipari Tudomá­nyos Egyesület segítségével a sa­ját kebelében szervezi meg a szakmunkásképző tanfolyamait. A Finommechanikai Vállalat há­rom-négy tanfolyamot is indít. A tanfolvam tantárgvai felsősorban a szakma elsajátítását tűzik kl célul, de szerepelnek itt társada­lomismereti fogla'ko'ások és gaz­daságpolitikaiak is. Más területe­ken. más szakmákban kenyerü­ket keresőknek, szakmásítása. át­képzése folyik Természetesen a tanfolyamok sikeres elvégzéséről szóló okmány csak saját üzemen belül érvénves. Efféle átszakosí­tó házi tanfolyamokat szervez még városunkban a DÉGAZ. DÉ­MASz és más kisebb üzemek. A középfokú képzés egyik vál­tozata: A termelésirányítás közvetlen szakemberei technikusminősítő és különbözetis tanfolyamokon ké­szülnek új föladataikra. Erre az oktatási formára azok a fizikai dolgozók Járhatnak, akik szaktu­dásuk alapián eddig is műveze­tői. csoportvezetői beosztásban dolgoztak, iskolai végzettság nél­kül. Hanem az ők»t fogla'kozta­tó üzem a megfelelő kéoesftés megszerzését kötelezően előírta nekik A szaktudás megszerzésé­nek ez a formáía esti és levele­ző tagozaton folyik. Az új típusú szakközépiskolák nem adnak technikusi oklevelet, mivel a nappali tagozaton vég­zett szakemberek fiatal, tizen­nyolc éves korukban még megfe. Tóth Béla A szaktudás békés csatatere lelő gyakorlati tapasztalatokkal nem rendelkeznek. Ezért kétéves szakmai gyakorlat után ezeken a tanfolyamokon sálrzik meg kü­lönbözetis, minősítő technikusi oklevelüket új feladataik megol­dásához. Jelenleg három tanfo­lyam 99 hallgatója üli a Déri Miksa esti padjait. A minősítő tanfolyam tantár­gyai: 1. társadalmi, politikai is­meretek; 2. szakmai, elméleti is­meretek: anyag, és gyártásisme­ret; 3. szakmai iskolai, műhely­és laboratóriumi gyakorlatok. A középfokú képzés másik vál­tozata: Az iskola által létesített, és a munkások körében népszerűvé vált oktatási forma a négyéves esti és levelező tagozat. A to­vábbtanulásnak ez a formája 1950 —60 között virágzott legtömege­sebb méretekben. Csak az ismer­tetett iskolában tíz osztályban folyt napról napra az oktatás, azonkívül kihelyezett tagozato­kon: Hódmezővásárhelyen, Szen­tesen, Csongrádon, Kiskunfélegy­házán is világítottak éveken át az iskolák ablakai. Látszatra eb­ben a továbbképzési formában is csökkent az érdeklődés. Jelenleg Szegeden hat osztály működik, 180 tanulóval a Déri Miksában. Kihelyezett tagozat nincs, de a felsorolt városok új típusú szak­középiskoláiban folyik e kereten belül a szakemberkéozés. Levelező tanultként 280 fizi­kai munkás szerzi meg napja­inkban ismereteit. Mindkét felnőttoktatási fóru­mon a nappali tagozatok tantár­gyai szerenelnek: matematika, fi­zika, kémia, anyag- és gvártás­ism'ret, mechanika, géntan. mű­szaki rajz, üzemgazdaságtan, munkavédelem, irodalom, törté­nelem, magyar nyelvhelyesség stb. Az estiek hetenként háromszor, délután 4—9-ig előadásokat hall­gatnak, táblai feladatokat olda­nak meg. felelnek, műhely- és laboratóriumi g-akorlatokon vesznek részt, zárth-lvjket, ellen­őrző dolgozatokat fmak. Épp csak kicsivel izgu'nak jobban a nap­palisoknál. mivel a felnőtt ko­molyabban veszi és viseli el meg­nőtt önérzetével a vereségeket. A levelezőknek heti három al­kalommal biztosított konzultációs lehetőségeken nem kötelező teszt venni, mivel ebben az oktatási formában Orosházáról Gvu'áról, Kecskemétről, Baiáról leveleznek a fizikai munkásak. Ezzel szem­ben otthon megoldandó házi fel­adatokat kannak és tenek havon­ta minden tantárgyból. ígv adva s-ámot etemen°tel"kről. Po'ooza, taikat osztá'vzásra hek''ldik a szakvezető ta-á-nak Félévenként írásos és szóbeli vizsgát tesznek az estisekkel egvütt. A munkáshallgafok legkedvel­tebb tárgvai az anvag- és gvár­tásismeret. mivel a való életben e témákkal állnak legközvetle­nebb kapcsolatban. Nehezebben megy a matematika, fizika, ké­mia, miután csak zárt könyvek tartalmazzák számukra az idevow natkozó ismereteket. Nagy nehéz­ségeket jelent a munkáshallga­tók számára a magas követelmé­nyeket állító műszaki rajzok el­készítése. Kevesebb idejük van rá, mint a nappalisoknak, rajzo­lási gyakorlatuk minimális, ke­mény munkában megnehezült ke­zük nem tud olyan hajlékonyan segedelmükre lenni, mint a ser­dülőkorú fiataloké. Am felnőtt­höz illő szigorú ambícióval, ahogy a többi nehéz tantárgyak mere­deken magas betonfalait, úgy át­verik magukat a fáradalmas ne­hézségeken. Továbbá akármelyik oktatási formát nézzük, kevés nő jelent­kezik az iskola kínálta szak­mákba. A vasasság még ner® annyira automatizált kenyérke­reset, hogy gombnyomással le­hessen kiváltani a fizikai mun­ka erőfeszítést kívánó monumen­tumait. A négyéves kurzus mű­helygyakorlatában egy éven ál idomreszelés folyik. A kovácsmű­helyben a nagykalaDáccsal való ráverés is a tanulmányi munká­hoz tartozó, elsajátítandó tan­tárgy. És a hegesztőpísztolyok riasztóan sziszegnek, olykor go­rombán durrognak, ami taszítja a lányok érdeklődését A Dériben végzettek szeretet­tel kötődnek iskolájukhoz, ami­nek bizonyítékakénoen az öt. tíz, tizenöt, húsz, harminc éve érett­ségizettek találkozóin való töme­gei és a leg figyelemre méltóbb. Nemrégiben hatvan éve érettsé­gizettek találkozója zajlott az is­kola falai között, és húsz 80 év fölötti harcedzett vasas jelent meg rajta. Az iskola memóriája szerint az itt végzettek 95 száza­léka a vasas pályán gördül. Ára jutott belőlük jogi, színészi pá­lyákra is és teremtődött snort­világbajnok, valamint híres orvos­professzor ls az egvkor az iskola műhelyében kovácsoló tanulók­ból. A Dériben végzettek, szak­mában maradva, elkerültek a ka­tonai. műszaki területekre, a re­pülésben jelentős helyeket vere­kedtek ki maguknak, és a ma­gyar kereskedelmi tengerhajózás. l>an is ott találhatjuk az egvko­ri növendékeket. A környék olaj­termelése és a DÉMÁSZ évente 80 új ittvégzettet tudna fogadni. Hanem a napoalisok 55 százalé­ka továbbtanul Az estisek és 'e­velezősök továbbtanulási s-ánde­ka természetesen alacsonvabb. hi­szen a család, az életkor. üzem eleve helyhez köti őket. Sok jó. a kalaoácstól el nem tántorodó, szakmátokat szenve­délyesen szerető. aranvkezű»n ér­téket termelni tudó sr»k»m' ert sereeífs-n még ki az elkövetke­zendő 2000-ig a Déri Miksa "egv. ven főből á'lő tanári testül-te. s aztán újra megbes'é'hetiük együtt, az, érintett munkásokkal összetalálkozva, a soron követke­ző feladatokat!

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents