Délmagyarország, 1975. december (65. évfolyam, 282-305. szám)

1975-12-09 / 288. szám

mÁG PROLETÁRJAI, EGYESÖLJETEK! M A G Y ARS 2 O C I A II S TA M U N K. Á S PÁR T LAPj A 65. évfolyam 288. szám 1975. december 9.. kedd Ára: 80 fillér Megkezdődött a magyar szakszerwezete k XXIII. kongresszusa Az MSZMP Központi Bizottságának levele a kongresszushoz Az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Házában hétfő délután 2 órakor megkezdte tanácskozását a magyar szakszervezetek XXIII. kongresszusa. A tanácskozáson részt vesznek a termelő munkában élen járó dolgozók, szocia'isla brigádvezetők, a művészeti és tudományos élet neves személyiségei, a szakszervezeti mozgalom tisztségviselői, veteránjai. A kongresszuson képviselteti magát mintegy félszáz külföldi szakszervezet és öt nemzetközi szervezet, köztük a Szakszervezeti Világszövetség. A kongresszust Földvári Aladár, a SZOT elnöke nyitotta meg. Üdvözölte a tanácskozás résztvevőit. Bejelentette, hogy Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára köszönettel elfogadta a kongresszusra való meghívást, mivel azonban a Lengyel Egyesült Munkáspárt kongresszusán vesz részt, a szakszervezeti tanácskozáson nem tud személyesen jelen lenni. A kongresszus megválasztotta az elnökséget, amelyben helyet foglalt Biszku Béla, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Fock Jenő, Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára. Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Németh Károly, a Központi Bizottság titkára, a Politikai Bizottság tagjai, Brutyó János, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának elnöke is. Ezután megválasztották a kongreszszus titkárságát, továbbá a munkabizottságok vezetőit és tagjait. A résztvevők ezután egyperces néma felállással megemlékeztek a szakszervezeti mozgalomnak a legutóbbi kongresszus óta elhunyt kiemelkedő harcosairól. A megnyitó után a kongresszus a napirendről döntött. A napirend: 1. A Szakszervezetek Országos Tanácsának beszámolója a XXII. kongresszus óta végzett munkáról és a magyar szakszervezetek soron következő feladatai. 2. A számvizsgáló bizottság jelentése. 3. A magyar szakszervezetek alapszabályának módosítása. 4. A Szakszervezetek Országos Tanácsa és a számvizsgáló bizottság újjáválasztása. Ezután a kongresszus rátért az els<" napirendi pont tárgyalására. Gáspö- Sándor te'jeszte'e elő a Szakszervezetek Országos Tanácsának beszámolóját a XXII. kongresszus óta végzett munkáról és a magyar szakszervezetek soron következő feladatairól. Gá'oár Sándor beszéde után Somogyi Miklós a számvizsgáló bizottság jelentését egészítette ki, majd Gál László a szakszervezetek alapszabályának módosítására tett javaslatol ismertette. A tanácskozáson nagy taps közben ismertették az MSZMP Központi Bizottságának levelét a kongresszushoz. A levelet a 3. oldalon közöljük. Tegnap megkezdődött a vita a beszámolók felett. Felszólalt és üdvözölte a kongresszust I. V. Prohorov, a Szöv et Szakszervezetek Központi Tanácsának titkára is. Felszólalását a 2. oldalon ismertetjük. A kongresszus ma folytatja munkáját. Gáspár Sándor beszéde Munkánk sajátossága és egyben szépsége is, hogy a szakszervezeti mozgalom napról napra nyilvánosan vizsgázik saját tagsága és az egész társadalom előtt. A szakszervezeti választások fqlyamatában a csoportértekezletektől az iparági-ágazati kongresszusokig a szervezett dolgozók százezrei mérlegelték, értékelték eddigi tevékenységünket, és további feladatainkat. Véleményüket a szakszervezeti mozgalomban bekövetkezett fejlődés elismerése és tevékenységünk további javítására irányuló bátorítás jellemezte. Ezzel új erőt, további buzdítást adtak munkánkhoz, amely aligha lesz kevesebb, könnyebb, mint az eddigi. Hosszú lenne még csak felsorolni is mindazt, amivel az elmúlt években foglalkoztunk. A szakszervezetek jelen voltak és vannak a szocialista építés minden területén. Minden erőnkkel segítettük hazánk nagy társadalmi céljainak elérését Fejfödhet a szakszervezeti munka A következő években tovább fejlődhet a szakszervezeti munka. A feltételek adottak. A szakszervezetek helye a társadalomban tisztázott. A szakszervezetek jogait törvények és rendeletek rögzítik, és általában elegendő lehetőséget adnak arra, hogy feladatainkat hiánytalanul el tudjuk végezni. Módunk van tehát önálló, sajátos, a hivatásunknak megfelelő munkára. A több mint négymilliós szakszervezeti tagság és a több százezer szakszervezeti tisztségviselő tenni akarása biztosíték arra, hogy a szakszervezetek élhetnek is lehetőségeikkel, és a jövőben még többet tehetnek a munkáshatalom erősítéséért, a dolgozók érdekeinek védelméért. A szakszervezetek feladatainak meghatározásakor kedvező helyzetben vagyunk. A XI. pártkongresszus elvégezte a társadalmi fejlődés elemzését, kijelölte a közeli és távlati feladatokat, népünk boldogulásának, a fejlett szocialista társadalom építésének tennivalóit. A pártkongresszus által elfogadott irányvonallal, amelyet a kongresszus határozata és a programnyilatkozat tartalmaz, a szakszervezetek teljes mértékben egyetértenek és megvalósításának cselekvő részesei lesznek. Hazánkban töretlenül épül a szocialista társadalom. Eredményeinkben egyre világosabban, kézzelfoghatóbban öltenek testet népünk évszázados álmai és mai vágyai, azok a célok, amelyekért ma a munkások, parasztok, értelmiségiek oly sokat tesznek. A mi pártunk politikája kifejezi a munkásosztály, a parasztság, az értelmiség, egész népünk érdekeit. Kifejezi a munkásosztály eszméinek megvalósulását hazánkban. A munkásosztály programja össznépi nemzeti céllá vált. Megvalósulásában alapvetően érdekelt valamennyi dolgozó. Nem átmeneti együttműködés ez, hanem állandóan ható tényezője annak a nagy munkának, amely népünk boldogulásáért folyik. Reális tervek A továbbiakban Gáspár Sándor a XXIII. kongresszus dokumentumaiban foglaltak közül érintett néhány kérdést. — Az első. amiről szólni kell, népgazdaságunk helyzete és a szakszervezeteknek gazdaságpolitikánk megvalósulását, a termelést segítő tevékenysége. A szakszervezetek a mi rendszerünkben mindig részesei voltak a népgazdasági programok kialakításának, és mindig segítették a tervek megvalósítását — hangoztatta, majd kiemelte : — Feladataink megoldásában bizton támaszkodhatunk saját erőnk mellett — mint eddig is — a szocialista országokra, elsősorban a Szovjetunióra. — Célunk ma — mondotta — a népgazdaságnak a korábbinai szerényebb, de egyenletes, dinamikus fejlődése. Ennek útjait és módjait a népgazdaság új ötéves terve tartalmazza. Kimunkálásában a szakszervezetek is részt vettek. Ezután kiemelte: — A szocialista gazdálkodásnak fontos erőforrása a népgazdasági terv, a gazdaság központi, tervszerű irányítása. Ha ezzel együtt jár — a közérdekkel összhangban levő — vállalati önállóság, akkor hatékonyan folytathatjuk erőforrásaink felhasználását és a termelőerők fejlesztését A tervszerű és arányos fejlődés érdekében a szakszervezetek a jövőben is a tervgazdálkodás, a központi irányítás erősítését, a fő folyamatok kézben tartását, és ezzel egyidejűleg a helyi önállóság kibontakoztatását szorgalmazzák. A továbbiakban arról szólt, hogy a gazdasági építőmunkánk egyik kulcskérdése a rendelkezésre álló munkaerő (Folytatás a 3. oldalon.) > Tanácskoznak a lengyel kommunisták Kádár János vezeti a magyar küldőltséget Varsóban, a Kultúra és Tudomány Palotájában hétfőn délután megkezdődött a Lengyel Egyesült Munkáspárt VII. kongresszusa. A tanácskozáson mintegy ezernyolcszáz választott küldött vesz részt, akik csaknem kát és fél millió tagot képviselnek. Meghívott vendégként 53 kommün sta és munkáspárt, valamint 16 szocialista párt ás nemzeti felszabadító mozgalom delegációja van íelen. A kongresszusi küldöttek hosszan tartó tapssal fogadták Leonyid Brezsnyevet, az SZKP küldöttségének vezetőjét. A Magyar Szocialista Munkáspárt küldöttségét Kádár János, a KB első titkára — tagjai: Győri Imre, a KB titkára. Sikula György, a Hajdú-Bihar megyei pártbizottság titkára és Németi József, a Magyar Népköztársaság varsói nagykövete —, a Bolgár Kommunista Pártét Todor Zsivkov, a KB első titkára, Csehszlovákia Kommunista Pártiáét Gustáv fíusák, a KB főtitkára, a Mongol Néoi Forradalmi Pártét Jum'sagtln Ce^enbal. a KB rtső titkára, a N;m°t Szoo'alista Egysá"nárt<H ffoncker, a KB első titkára vezeti. A román, jugoszláv, kubai, vietnami és a koreai párt küldöttsége élén központi bizottsági titkár áll. Edwárd Gierek, a LEMP KB első titkára pontosan 16.00 ó-akor lépett a szónokemelvéuvre, hoev az Internacionálé eléneklése után m»gnvissa a kongresszust. Rövid h>»-zM4v>en hangoztatta a LEMP-nek a marxizmus—leninizmus eszméihez való hűségét. Javaslatára a delegátusok egyperces néma felállással adóztak a párt 1971 óta elhunyt harcosai emlékének. Edward Gierek meleg szavakkal üdvözölte Leonyid Brezsnyevet, a lengyel nép igaz barátját. A delegációk forrón ünneoelték az SZKP KB főtitkárát. Hosszas taps köszöntötte Kádár Jánost. az MSZMP KB első titkárát. A kongresszus megválasztotta elnökségét, titkárságát és munkabizottságait. Ezután V. Grudzien, a katowicei vaidasági pártbizottság első titkára vette át az elnöki tisztet. Megszavazták, hogv a kongresszus szerdán 17 mun kablzottságban folytatja a beszámolók vitáját. A kongresszus napirendje a következő: — a Politikai Bizottság programre 'erátuma, előadó4 Edward Gierek; — az 1976—1980-as lengvel ötéves terv irányelvei, előadó: Piotr Jaroszewicz miniszterelnök; — a beszámolók vitája; — a várt vezető szerveinek megválasztása, határozathozatal. A Központi Bizottságnak a két kongresszus közötti időszakban végzett munkáiéról szóló Jelentésit már ecetesen írásban kézhez kapták fa de'°«átusok. Edward Gierek 17.00 érakor kezdte meg e'öodói beszédét, ame'v miotegv né<?v érán át tartott. <Az elő-idól beszédet a 2. oldalon ismertetjük.) A knnsr»-ess"!ts ma. k=-Hen reggel folytatja munkáját II román külügyminiszter hazánkban Púja Frigyes külügyminiszter meghívására hétfőn hivatalos baráti látogatásra hazánkba érkezett George Macovescu, a Román Szocialista Köztársaság külügyminisztere, akit útjára elkísért felesége is. Fogadására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Púja Frigyes külügyminiszter, Roska István külügyminiszter-helyettes, dr. Biczó György, hazánk bukaresti nagykövete, valamint a Külügyminisztérium több vezető munkatársa. Jelen volt a fogadtatásnál Ioan Cotot, a Román Szocialista Köztársaság budapesti nagykövete. Hétfőn délután a Külügyminisztériumban megkezdődtek a hivatalos magyar— román külügyminiszteri tárgyalások Országgyűlési bizottságok űléso Tegnap a Parlamentben A vitában felszólalt dr. ülésezett az országgyűlés ke- Komócsin Mihály Csongrád reskedelmi bizottsága. A bi- megyei képviselő is. * szaktárca, a A Parlamentben tegnap be kereskede m., illetve a ülésezett az országgyűlés nm flS -tT' nunisztérl- kulturális bizottsága. A kép? főbb TOnLait riemezte s « megvitatta bel- és külkéres- S^rvVjavSlaí?^ kedelmünk jövő évi költség- zetét, valamint a Kulturális vetését is. A képviselők meg- Minisztérium, az Oktatási állapították, fiogy a kiske- Minisztérium, a Magyar Tureskedelemnek 1976-ban az dományos Akadémia, a MaI ideinél valamivel mérsékel- gyar Rádió és Televízió és I tebb forgalomnövekedésre az MTSH 1976. évi költségTanacskozik a maevar szakszervezetek kongresszusa: Gáspár Sándor beszédét mondis kell felkészülnie. vetését