Délmagyarország, 1975. december (65. évfolyam, 282-305. szám)

1975-12-07 / 287. szám

41 Vasárnap, 1975. december 7. Magyarország részese az egységes szocialista számít ógép-reíidézernek. A Videotonban gyártják az R 10-es kis számít ógápet. A távlati kutatásokban is közösen dolgoznak a szocialista országok szakemberei. A praktikus oldal mellett azonban a logikaifilozófiai kutatásoknak nincs meg a közös, szervezett rendszere, annak ellenére, hogy aki számít '^gépekkel foglalkozik, kánytelen-kelletlen beleütközik filozófiai kérdésekbe. Hunya Péter kollégámmal jelenleg osztályozási problémákkal, a gondolkodási műveletek elemzésével foglalkozunk. Nehéz és kockázatos vizsgálódások ezek, nemcsak azért, mert, a számítógépek viharos és szerteágazó mennyiségi és minősági fejlődése közben, a jelen időben nehéz az általános tendenciák tettenérése, a rálátás, az összefüggő kérdésrendszerek felismerése. A fejlődési folyamat is ellentmondásos. Csak egy példa: kezdetben az ember a megoldandó problémát átadta a gépnek, önmagát tudatosan kizárta a megoldás menetéből, csak az eredményre volt kíváncsi. Később felmerült az igény, hogy sokszor jó volna, ha a megoldás közben, tetszés szerinti helyen, időben és módon az ember beavatkozhatna a megoldási folyamatba. Ám a gép rendkívül gyors, hozzá képest az emberi beavatkozás nehézkes, lassú. A kutatók ma már ezt a kérdést is megoldották. Ilyen ellentmondások között fejlődik a számítógép-technika és számitógépes kultúra, s lép előre, egyre mélyebb rétegeket feltárva, e problémakör filozófiai-logikai kérdéseivel foglalkozó tudomány. TANDI LAJOS Moholy A Kulturális Kapcsolatok Intézete és a Magyar Nemzeti Galéria közös rendezésében nyílt meg a Budavári Palotában a Moholy-Nagy László-emlékkiállítás. Moholy-Nagy egyike a huszadik század azon magyar származású képzőművésze:nek, akit eddig külföldön jobban ismertek, mint itthon, szülőhazájában. A tárlaton 130 festményét, grafikáját, térplasztikáját és fotógrafikáját mutatják be. Képeink: Kompozíció Á 19. (1927), Kompozíció CH 6. (1941), Tér-modulátor (1942). unc ev magyar irodalma Nyomógomb Berta és a számítógép Felszabadulásunk 30. évfordulóját a magyar könyvkiadás je-. lentős műve^ mejjstóntetésével ünnepelte. Az antológiák, '•történelmi és irodalmi kiadványok sokaságából jelen alkotómmal egy nagy jelentőségű kőnivsrrozatra szeretnénk a fig/e'.mst ráirányítani. A Magvető és Szépirodalmi Könyvkiadó közös vállalkozása keretében a felszabadulás óta eltelt 30 év szépirodalmának legjelsn'ősebb alkotásai kerülnek újra kiadásra Illés Endre és Kardos György gondozásában. A 100 kötetre tervezett sorozat első .ttótizenkét kötete már el is jutott az olvasók kezébe. A megjelent kütefek közül több is fog'alkozik a felszabadulással kapcsolatos esem Ínyekkel. Ma már történélem az, ami Darvas József Város az ingoványon, Karinthy Ferenc Budapesti tavasz, Illés Bála Honfoglalás című műve megírásakor a jelen, a kézzelfogható valóság volt. A falu, a parasztság felszabadulásának költői szépségű történetét Szabó Pál írta meg Az Isten malmai című regényében. A felszabadu'ás történelmi jelentősébe mellett az eddig megjelent kötetek fő mondanivalója a kommunista helytállás: hűség a párthoz, hűség a néphez. Első helyre kívánkozik ez'k közül a művek közül Gyurkó László: Lenin, október című könyve. A kommunista helytállás a témája Mesterházi Lajos; Férfikor című regényének is. Egy forradalmár életút.'át. 50 év eseményeit íveli át a regény cselekménye. A megpróbáltaiások hosz-, szú során keresztül való hely tállást példázza a közelmúltban elhunyt Leng/el József életművéből készült válogatás; Elejétől vég'g. Sánta Ferenc két kisregénye is a néphez való hűség kérdését állítja középpontba. A filmre is sikerrel feldolgozott Húsz óra cselekményébe húsz év történetéi sűrítette bele. A magyar novellaírás legjobb hagyományait folytatja Illés Endre kötete: örvények között. A felszabadulás utáni drámairodalmat Illyés Gyula négy drámája képviseli ez idő szerint a s rozatban. A Fáklyaláng Kossuth Lajosa a bukás fölé magasodó forradalmi hűséget jelképe*zi. A Kegyenc nem átköltése Teleki László múlt századi drámá. jának hanem űj mű, amelybest az író a személyi kultusz ember. telenségável és önkényességével számolt le. A Tiszták az alblgenssk, egy elpusztult nép drámája, amely századokkal megelőzte korát. A Testvérek a legnagyobb paraszti forradalom hevét tápláló testvéri szeretet erejét mutatja meg. A 30 év nem csupán egy a sok könyvsorozat közül, hanem felidézése a korunknak, a XX. század nagy történelemformáló eseményeinek, s benne népünk, magunk életének. Korunk enciklopéu diája ez a nagy vállalkozá^ amelynek következő köteteit f<v> kozott érdeklődéssel várjuk. módja különböző. A gépet, annak mechanizmusát, a megoldási menet minden mozzanatát ismerjük, az emberi gondolkodás menetét viszont nem kimerítően. Tény, hogy a gép bizonyos gondolkodási funkciókat eredményesen utánoz, ennek azonban elengedhetetlen feltétele, hogy az ember minden ízében ismerje, elemezze azt a problémát, amelyet a gépre visz. A gép ezt a problémát megoldja. A gondolkodásnak éppen az a lényege, hogy mindig az ismeretlent keresi, mindig új területek meghódítására törekszik, merőben új ismeretek birtokbavételét tűzi ki célul. Ebből következik, hogy az ember által ismert, felderített problémák megoldását várhatjuk a számítógépektől. Ez azt is feltételezi, hogy az emberi gondolkodásnak előbb kell járnia a gépnél. Ahogy egy német filozófus szellemesen megfogalmazta: A gép mindig tempóhátrányban marad az emberi gondolkodással szemben. Éppen azért, mert a gép az emberi gondolkodás legfontosabb sajátosságával nem rendelkezik. Ez nem csökkenti a számítógépek értékét — . óriási teljesítőképességét, elképesztő sebességét, pontosságát, fáradhatatlanságát —, mely jelentősen túlszárnyalja az emberi teljesítőképességet. — Melyek a számítógépek fejlődésének legfontosabb állomásai, hogyan változott a technikai oldal, s ma milyen problémák megoldását teszik lehetővé? — A tudományos-technikai forradalom egyik legjelentősebb vívmánya éppen a számitógépek robbanásszerű fejlődése, a számítástechnika és a számítógépes kultúra elterjedése. Segítségükkel rengeteg sematikus szellemi rutincselekvéstől, munkától szabadul meg az ember. De a számítógépek fejlődésének technikai oldalát vizsgáljuk, meg kell jegyezni, hogy ennek lényeges motívuma egyrészt a gép jelátalakító képessége részint az egyik műveletről a másikra való automatikus váltás, tehát a művelet-megoldási hatékonyság. Az 1940-es évek végén az első gépek 300 műveletet végeztek másodpercenként. ötvenkettőben már 10 ezret, 56-ban százezret, 1931-re elérték a másodpercenként 1 millió műveletet. A 70-es évek elején a legkorszerűbb számítógépek elméleti sebessége másodpercenként félmilliárd műveletet. A gyakorlatban is többmillió művelet végezhető el. Ettől a képességétől függ természetesen a számítógépek hatékonysága. A nemrégiben üzembe helyezett szegedi R 40-es gép másodpercenként 360 ezer műveletet végez. A másik jellemző azon problémák köre, melyek számítógépekkel megoldhatók. Azokban az országokban, ahol a számítógépes kultúra legmagasabb színvonalú, (USA, Szovjetunió, Svájc stb.) szállodai és repülőgépes helyfoglalásra, adminisztrálásra már felhasználják, s tervezik információs tudakozórendszerek kiépítését, melyek milliárdos nagyságrendű információk tárolására és "azonnali visszajelzésére képesek. Természetesen mindig akadnak olyan érdekességek és kuriózumok is, mint a Nyomógomb Berta története. — Hazánkban hogyan fejlődik a szám'tógépes kultúra, milyen módon kapcsolódnak hozzá a filozófiai kutatások? — A számítástechnikai kormányprogram keretében hazánk jelentős erőfeszítéseket tesz a számítástechnika és számításkulútra elterjesztésére. Növekszik a használatban levő gépek száma, s egyre inkább felmérik, hogy hol és mit érdemes gépre vinni. A Nyomógomb Berta világsláger volt nyugaton. Komponistája egy számítógép. A géptulajdonos és 'a programozó hosszú ideig pereskedett a hatalmas jogdíjért. A szerző, a számítógép nem avatkozott bele az emberi gyarlóság e jellemző jelenségébe. Ha kicsit ironikusak lennénk, ebből is megállapíthatnánk, hogy az emberi gondolkodás, vagy a számítógép képes-e magasabb fokú szellemi produktumra. Ez persze kuriózum, érdekesség, ám a számítógépes kultúra elterjedése, robbanásszerű fejlődése, minőségi és mennyiségi szaporodása az elmúlt huszonnyolc esztendőben a tudományos-technikai forradalom egyik központi problémája. A magyar számítógépes kutatás egyik központja Szegeden található. E gépi kultúra fejlődése parancsoló szükségként követelte a jelenség filozófiai-logikai vizsgálatát. Ezekről a kérdésekről beszélgettünk Székely Sándorral, a filozófiai tudományok kandidátusával, a JATE kibernetikai laboratóriumának tudományos vezetőjével. — Kérem, röviden vázolja a számitógépek fejlődósét, s a jelenséget kísérő legfontosabb problémákat. — Az ezerkilencszáznegyvenes évek derekán jelennek meg az első programozó számítógépek. Ezek teljesítménye, feladatmegoldási sebessége felgyorsította az eddig csak szellemileg megoldható feladatokat. Hosszabb számításokat automatikusan Végzett, s logikai feladatok megoldására is képes volt. Már akkor felsejlettek a szinte beláthatatlan lehetőségek, e gépek felhasználásának széles területei. Például a szerkesztés és tervezői munka, az irányításés vezetéstudomány, a kombinatív játékok, a zenei komponálás, nyelvi problémák megoldása, statisztikai számítások, információtárolás, fordítói tevékenység stb. Szinte a megjelenés időpontjában, elsősorban a nyugati államokban megjelentek a lármás, propaganda-jelszavak: ön helyett gondolkodik a gép! A már akkor felizzó viták az ötvenes évek elején csak fokozódtak, s e viták középpontjában az emberi gondolkodás és a gépi tevékenység viszonya állt. A véleményeket érzelmi, indulati, vallási komponensek kísérték. A vitában természetesen szót kértek a tudósok is. Meglehetősen tarka álláspont alakult ki, melyek nagyjából három fö szárnyat alkottak. Az egyik csoport véleménye szerint a gép képersé tehető gondolkodási funkciók ellátására, mások véleménye szerint a gép soha, semmilyen körülmények között nem tudja átvenni az emberi gondolkodás funkcióit, s volt egy józan, óvatos irányzat is, melynek képviselői azt hangoztatták, hogy az idő még nem érett meg a kérdés eldöntésére. A kérdés végső lezárása máig várat magára. De a számítógépek robbanásszerű minőségi fejlődés és mennyiségi elterjedése fokozatossá teszik a perspektívák vizsgálatát. — Hogyan fogalmazathatjuk meg az emberi gondolkodás és a gépi tevékenység viszonyát, miben segít az embernek a gép, s mi az, amire egyelőre képtelen? — A számítógépekkel olyan feladatokat lehet megoldani, melyeknek eredménye megegyezik az emberi gondolkodás eredményeként létrejövő megoldással. Ám a megoldás menete-