Délmagyarország, 1975. december (65. évfolyam, 282-305. szám)

1975-12-02 / 282. szám

3 Kedd, 1975. december 2. 3 pHWT?" Megkezdődött a KGST közlekedési állandó bizottságának jubileumi ülése Tanácskozás fiz úgy van, hogy... a Parlament­A szocialista országok köz­lekedésének fontos nemzet­közi szervezete, a KGST köz­lekedési állandó bizottsága december 1—6. között Buda­pesten tartja 50. ülését. A jubileumi tanácskozást hét­főn dr. Szekér Gyula, a Mi­lya-hálózatának kialakításá­ra készült javaslatot. A I\GST komplex prog­ramja keretében az állandó bizottság 1971—75. között in­tézkedéseket dolgozott ki a tagországok nemzetközi autó­személy- és áruszállítás biz­tosítása érdekében négy fő autópálya-vonalat — Marien­born—Berlin—Varsó— Moszkva, Rostock—Berlin— Prága—Budapest—Bukarest —Konstanca, Gdansk—Varsó nisztertanács elnökhelyettese a mostani ülésen a végrehaj­út-hálózatának fejlesztésére, —Pozsony—Budapest, Moszk­iinnepélyesen nyitotta meg a Gellért-szállóban. A kor­mány nevében köszöntötte az ülés résztvevőit, majd arról szólt, hogy a következő terv­időszak növekvő feladatai a közlekedésre is nagyobb ter­iieket rónak, végrehajtásuk­hoz a tagországok összehan­golt intézkedéseire, a közle­kedési integráció fejlesztesé­re van szükség. Ezt szolgálja a közlekedesi állandó bizott­ság, s ehhez nyújt segítséget a mostani ülés, amelynek munkájához sok sikert, az eddigiekhez hasonló jó ered­ményeket kívánt. A bizottság munkájában részt vesznek a tagállamok tás teendőit beszélték meg. Az előterjesztés megállapítot­ta, hogy a KGST-országok núntegy 26 500 kilométér hosszúságú nemzetközi jelen­tőségű autóút-hálózatának egy része nem felel meg a korszerű járműforgalom kö­vetelményeinek, s a KGST szabványajánlásaiban rögzí­tett normáknak. Az utak alacsony műszaki színvonala nehezíti a nemzetközi közúti fuvarozás fejlesztését. Az utak többsége 7 méter szé­les, csak két forgalmi sávos, s olyan alapvető nemzetközi útvonalakon- — mint pél­dául Berlin—Prága—Buda­pest—Bukarest, Berlin—Var­Bulgaria, Csehszlovákia, só—Moszkva, Varsó—Prága Kuba, Lengyelország, Ma­gvarorszag, Mongólia, az NDK, Románia és a Szovjet­unió —, valamint Jugoszlá­via delegációi. Jelen vannak a tanácskozáson a KGST tit­kárságának, valamint a köz­lekedési együttműködés ^nem­zetköz; szervezeteinek a kép­viselői. A jubileumi tanácskozás érdemi munkája az első ple­náris ülésen a napirend meghatározásával kezdődött. Az egyhetes ülésen a tagor­szágok delegációi együttesen ós szakértői bizottságokban foglalkoznak egyebek között u KGST komplex program­úból a bizottságra háruló (eladatok végrehajtásával, a közlekedés integrációjának fejlesztésével kapcsolatos leg­fontosabb tennivalókkal. Az ülés napirendjén szerepel a tagállamok közlekedési együttműködésének fejleszté­se 19S0-ig, és az azt követő időszakra. Megtárgyalják a vasúti áru- és személyszállí­tás közös problémáit, értéke­lik a bizottság tevékenységét, meghatározzak az 1976— 1977. évre szóló munkatervét. Az első napon a plenáris ülésen két jelentós, egymás­sal összefüggő témával fog­lalkoztak. Megtárgyalták a tagállamok nemzetközi főút­vonal-hálózatának komplex fejlesztésével és rekonstruk­ciójával kapcsolatos együtt­működés teendőit, és a tag­államok nemzetközi autópá­—Kijev—Budapest —, ame­lyeken nagy raksúlyú szerel­vények is közlekednek, akad­nak ennél keskenyebb szaka­szok is, sok rajtuk az egy­szintes vasúti kereszteződés stb. A közös hosszú távú fej­lesztési program az 1976— 1990. közötti időszakra 39, összesen 24 ezer kilométer hosszúságú — ezen belül 1976—80. között 5500 kilomé­ternyi — nemzetközi autóút átalakítását, komplex fejlesz­tését és rekonstrukcióját irá­nyozza elő. A nagyarányú munka eredményeként az 1990-re korszerűsített utak 45 százaléka első osztályú lesz, a hálózat 85 százalékán pedig nagy raksúlyú, 10 ton­na tengelynyomású járművek is közlekedhetnek. A re­konstrukcióból — amelynek során nemcsak az- utakat korszerűsítik, hanem megépí­tik az utasok és a járművek kiszolgálásához szükséges lé­tesítményeket, kiegészítik a biztonságot és a kényelmet szolgáló berendezéseikkel, az utak teljes hosszában telefon­összeköttetést teremtenek — hazánkba 1980-ig 744 kilo­méter út korszerűsítése há­rul. A nemzetközi autópálya­hálózat programjának téma­felelőse Magyarország, ezért a KPM szakemberei foglal­ták össze, egyeztették a fej­lesztési igényeket, és készí­tettek végrehajtásukra aján­lásokat. A javaslat a KGST­tagországok között növekvő va—Bukarest—Szófia — je­löl meg. A program végrehajtására — amely már 1976-ban meg­kezdődik — meghatározták a szükséges intézkedéseket, és megállapodtak abban, hogy jövőre az érdekelt hét or­szág szakértői ugyancsak ha­zánkban, értekezleten beszé­lik meg az egyes útszakaszok közös építéséből az orszá­gokra háruló munkákat. Az autópályák tervezésének, épí­tésének, üzemeltetésének ta­nulmányozására, a műszaki dokumentációk átadására ta­pasztalatcsere-programot dol­goztak ki a szakemberek szá­mára. A nemzetközi autópá­lya-összeköttetés megterem­téséhez a hazai program már az ajánlásnak megfelelően készül. A tervek szerint 1976 —1980. között épül meg Bu­dapest—Tatabánya, Győr— Komárom, 1981—85. között pedig Tatabánya—Komárom és Győr—Mosonmagyaróvár között az Ml-es autópálya, amelyhez hasonlót létesíte­nek majd Budapest—Kecske­mét—Szeged között is. A KGST közlekedési állan­dó bizottságának jubileumi ülése kedden plenáris és szekcióülésekkel folytatódik. A napi munka végeztével a jubileumi ülés alkalmából Rödönyi Károly közlekedés­és postaügyi miniszter a de­legációk vezetőit vacsorán látta vendégül a Duna In­tercontinental Szállóban. len Hétfőn a Parlamentben ér­tekezletet tartottak az or­szággyűlés tisztségviselői, ál­landó bizottságainak elnökei, a fővárosi, s a megyei kép­viselőcsoportok vezetői. A tanácskozáson — amelyen részt vett Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Hazafias Nép­front Országos Tanácsának főtitkára, valamint Péter János, Inokai János és Raf­fai Sarolta, az országgyűlés alelnöke — elsőként Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az or­szággyűlés elnöke tájékoztat­ta a képviselőket a parla­ment következő, téli üléssza­kának előkészítéséről, s az abból adódó feladatokról. Ezután Huszár István, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese, az Országos Tervhivatal elnöke vázolta az V.' ötéves tervről szóló törvényjavaslat főbb vonása­it, majd Madarast Attila pénzügyi államtitkár szá­molt be az államháztartás jövő évi költségvetésének tervezetéről, illetve a taná­csok 1976—1980. évi pénz­ügyi tervéről. Az előadásokat követő vi­tában felszólalt dr. Pesta László, dr. Ortutay Gyula, dr. Vida Miklós, dr. Lakatos Pál, Rujsz Lászióné, dr. Gonda György, Juratovics Aladár, Hagy Miklós, Gócza József, dr. Szabó József és Sándor József országgyűlési képviselő. Az értekezlet Ap­ró Antal zárszavával ért vé­gét Ifjúsági delegáció utazott Helsinkibe Dr. Maróthy Lászlónak, a Magyar Szocialista Munkás­párt Politikai Bizottsága tag­jának, a Magyar Kommunis­ta Ifjúsági Szövetség Köz­ponti Bizottsága első titkárá­nak vezetésével a Finn De­mokratikus Ifjúsági Szövet­ség és a Finn Központi Szo­temették el Benedlkt Ottót Hétfőn Budapesten, a Me­ző Imre úti temetőben mély részvéttel vettek végső bú­csút Benedikt Ottó akadé­mikustól, a hazai és a nem­zetközi munkásmozgalom ki­emelkedő személyiségétől, a párt és a tudományos köz­élet fáradhatatlan harcosá­tól. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottsága és a Magyar Tudo­mányos Akadémia nevében Márta Ferenc, az MTA fő­titkárabúcsúzott az elhunyt­tól. A Budapesti Műszaki Egyetem tanácsa, pártbizott­sága. dolgozni és hallgatói kéoviseleté'^en Meisel János rektor emlékezett Benedlkt Ottóra. Családtagiak elv+ársai harcostársai g'-ás^át Rzeré­nyi Sándor, a K^znonti El­enő'-ző Bizottság tif á-ságá­nak taeja tolmácsolta. Be-edikt Ott't az Interna­cionálé hangiai mellett he lyezték végső nyugovóra Sírját elborították a tiszte let az emlékező kegyelet vi­Közéleti napló ELUTAZOTT ÍIAZANKBÖL KÜRT LÖFFLER Vasárnap reggel elutazott tekintettek meg, baráti hazánkból Kurt Löffler, a Német Demokratikus Köztár­saság Kulturális Miniszté­riuma államtitkárának veze­tésével az a küldöttség, amely az NDK színházművé­szeti napjaira érkezett Ma­gyarországra. A delegáció tagjai több színházi előadást folytattak. PORTUGÁL PAPI KÜLDÖTTSÉG BUDAPESTEN ta­lálkozón, szakmai megbeszé­léseken vettek részt. A kül­döttség ellátogatott Baranya, Békés, Borsod-Abaúj-Zemp­lén, Csongrád, Győr-Sopron és Veszprém megyébe, ahol a megyék, illetve a városok vezetőivel is megbeszélést Az Országos Béketanács meghívására vasárnap négy­tagú portugál katolikus papi küldöttség érkezett Buda­pestre. A delegációt, a Feri­SIMON PAL BELGRÁDBA UTAZOTT hegyi repülőtéren Terényi István, az OBT alelnöke és dr. Várkonyi Imre prépost kanonok, az Actio Catholica országos igazgatója, az OBT tagja fogadta. Dusán Ilijevicsnek, a Ju­goszlávia energetikai és ipa­ri bizottsága elnökének meg­hívására dr. S:mon Pál ne­hézipari miniszter hétfőn Belgrádba utazott. A találko­zón áttekintik a két ország energetikai, kőolajipari és vegyipari együttműködésének eddigi eredményeit és újabb kooperációs javaslatokat vizs­gálnak meg. ELUTAZOTT A ROMÁN PARTMUNKASKÜLDÖTTSÉG Tegnap elutazott Budapest- pártbizottság titkárának ve­rői, a Román Kommunista Párt Központi Bizottságának pártmunkásküldöttsége, amely a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­sága meghívására Gheorghe Tachenak, a Temes megyei zetésével november 25. és de­cember 1. között látogatást tett hazánkban. A küldött­séget fogadta Óvári Miklós, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagja, a Központi Bizottság titkára. ciáldemokrata Ifjúsági Szö­vetség közös meghívásara va­sárnap ifjúsági küldöttség utazott Helsinkibe. A küldöttség fogadására a repülőtéren megjelent A. L. Hyvoenen, a Finn Kommu­nista Párt Politikai Bizottsá­gának tagja, a magyar dele­gációt vendégül látó két if­júsági szervezet vezetői, élü­kön P. Saarnino és P. Sark­kinen elnökökkel. Jelen volt a fogadtatáson Rónai Rudolf, helsinki magyar nagykövet is. A küldöttség hétfőn Helsin­kiben találkozott a Finn Kommunista Párt vezetőivel. A magyar delegációt a párt -.zékházában fogadta Aarne Saarinen, az FKP elnöke és 4arvo Aalto, az FPK főtit­kára. A szívélyes, elvtársi légkörben lezajlott találkozón a delegáció tájékoztatót ka­pott az aktuális finn belpoli­tikai helyzetről. S oha annyi „hát, kérem ..meg „az az igazság...", mintha egészen egyenesen rákérdez az ember: ezt, meg ezt a határozatot hogyan hajtották végre? Hát még ha az a határozat nem túl régi évjáratú! Mert akker lehet még az értelmezését, a magyarázatát, meg a hasznos­ságát méltatni, adni. De vannak régebbi párthatározatok, amelyeket meg — ha kis eredmény mutatkozott is — mar „leírtak" a feladatok közül. így van ez, mégis olyan nehéz megfogni, utolérni a té­nyeket, hiszen a papír mindig rögzít eredményeket, s az újságíró kérdezése, majd ítéletalkotása nem lehet helyszíni bíráskodás. Azt meg, hogy úgy vélem, sokká) többet is le­hetne tenni, hogy nem érzem a végzett munka mögött az igazi, a felemelő tartalmat, hogyan mondjam ki, amikor magam is tudom, hogy pontosan, jól dolgozni, munkát és időrendet jól szervezni szinte tudomány. Megértésemmel mentsem fel azokat, akik szabadkoz­nak, ha rákérdezünk? Még ennyien nem tanultak például a tanácsi dolgozók közül. Ennek csak örülni lehet. Nem akarom azt keresni mögötte, hogy munkaköri feltétel is. És hogy jövőre két­éves lesz az az iskola, amire most nagy sietve özönlöttek. Félő, hogy a sok továbbtanuló miatt rosszabbul megy majd a munka. Viszont végrehajtják a közművelődési határozatot. Könnyűipari üzemünkben alapszervezeti ülésen is, brigádgyűléseken is foglalkoztak a decemberi határozattal, amely mint köztudott, az ésszerű gazdálkodást, a takaré­kosságot szorgalmazza. Míg ésszerű javaslatok, új ötletek születnek, a nyersanyagot hol vizesen, hol túl szárazan kap­ják, s mit ítéljen ebből a brigádlag? Hogy kipipálták a ha­tározat megvitatását, s az az egy laza láncszem — az, aki a nyersanyag jó állapotát biztosítaná — megfricskázza szándékainkat, de még terveinket is, nemhogy a túltelje­sítést. A város téeszeiben már konkrétabb takarékossági ter­velt. ésszerűbb gazdálkodási törekvések tapasztalhatók — hallom felelős fórumon, és sehogy sem értem, a nyelvtani­lag középfokú „ésszerűbb" és „konkrétabb" jelzőt. Mert ez esetben az alapfok többet mond és mindent; eddig nyilván nem volt se ésszerű, se konkrét feladatterv sem. A Szegedi Jutaárugyár pártszervezete minap adott szá­mot a vállalati párt-végrehajtóbizottság ülésén a decemberi határozat végrehajtásának eddigi eredményeiről, s a vitá­ban igen kemény szavakkal mondták el: a vezetés tárja fel nyíltabban saját hibáit is. Ugyanis a vb azt állapította meg, hogy az október—november havi teljesítmények azt a fel tételezést igazolják, hogy jelentős tartalékai vannak a ju­taárugyárnak is, csak javítani kell a vezetési színvonalon, céltudatosabban kell törekedni, hogy jobban dolgozzanak Mindenki lelkesen egyetért a célkitűzésekkel, de hiszen helyesléssel tele van a padlás is! De mikor az adott felada­tokat végre is kell hajtani, rengeteg az objektív nehézség a nem megfelelő körülmény — magyarán: bújik mindenki, kifogásokat keres. Ez vezetőknél és más dolgozóknál is ta­pasztalható. Nekl-nekihaJtunk a feladatoknak — most nőpolitika, most ifjúságpolitika, vagy közművelődés —, aztán az egyik elhomályosítja, átfedi a másikat. Párhuzamosan és főleg folyamatosan együtt — ez valahogy nem 6ikerül. Nem az ördög incselkedik, amikor ezen füstölgők. Tudom jól, mint ahogy önök is tudják, milyen eredményei voltak például a munkásosztály helyzetének javítására hozott párthatározat­nak. Es mégis, azt kell mondanunk, hogy sok helyütt a köz­ponti intézkedéseket sajátkent feltüntetve megírják a je­lentést — a feladat ezzel „elvégeztetett". Ismerek egy fia­talasszonyt, aki szeretne férje munkahelyére átmenni, mert akkor hamarosan sorra kerülnének a munkáslakás­akcióban. Jelenlegi vállalata „nem foglalkozik" munkásla­kás-építéesel, vagy támogatással, itt semmit sem remélhet, viszont szépszerével elengedni se hajlandók. Felmondással távozni — ezt méltatlannak tartaná. El nem tudom kép­zelni, hogy dönt végül, mert az ezer forintos albérletet anyagilag alig bírják, gyermeket is szeretnének, s anyagi lehetőségük nincs lakásgondjuk gyors megoldására. Vagy­is: számára a munkáslakás csak fikció marad? S azért, mert egyik gyár igyekszik végrehajtani a határozatot, a másik meg nem? Volt idő. amikor a célt ugyan tudtuk, de a hozzávezető út feladatainak megfogalmazása helyett jelszavakat gyár­tottunk. Most határozataink világos beszédűek, célrato­rőek — de az már okkal aggaszt.foglalkoztat bennünket, hogy képesek vagyunk-e jól, igényesen végrehajtani, meg­valósítani? Miért? Nincs elég szervező erőnk, vagy alkal­matlan egyik-más;k módszerünk? Nem vagyunk elég áll- . hatatosak dolgainkat véghez vinni? Mindenesetre — s ezt a XI. kongresszuson Kádár János a beszámolóban hang­súlyozta is — rendkívül fontos a párt. konkrétabban a pártalapszervezetek ellenőrző tevékenysége Méghozzá nem formalitásként — a hibafeltárás és büntetés mellett okvet­lenül szükséges, hogy javaslatot tegyenek a megoldás mi­kéntjére. Az ellenőrzés fontos — még a legbecsületesebb dolgozó embert is ösztönzi az állandó figyelem. övettünk és követhetünk el bizonyára ezután ls hi­bákat. De arra lenne most már nagy szükség, hogy legyen erőnk ne csak azt felismerni, hogy miben hi­báztunk, hanem ahhoz i6, hogy tegyünk meg mindent, dol­gozzunk. Szorítsuk magunkat a rendszeres, jó munkára. Nem sokkal nagyobb energia kell hozzá, mint a kifő gások gyártásához. SZŐKE MARIA K! Emlékünnepségek a Vörasmarly-évfordulón A magyar romantika és reformkor költészetének leg­kiemelkedőbb egyénisége, Vörösmarty Mihály születé­sének 175. évfordul'ja tisz­teletére hétfőn emlékünnep­séget rendeztek Kápolnás­nyéken a Vörösmarty-em­lékházban és Székesfehérvá­rott Székesfehérvárott, a Vö­rösmarty téren országos ko­szorúzási ünnepségen rótták le kegyeletüket a költő szob­ránál az országos állami és társadalmi szerveknek, Fe­jér megye állami és társa­dalmi szerveinek, a népfront országos tanácsának és Fejér megyei bizottságának, a Tu­dományos Akadémia elnök­ségének. a Magyar írók Szö­vetségének, á Magvar Szín­házművészeti Szövetségnek, az irodalomtörténeti tarsa­ságnak, valamint a Petőfi Irodalmi Múzeumnak a kép­viselői. Az ünnepségen Seres József, a Fejér megyei ta­nács elnökhelyettese mon­dott ünnepi beszédet. Ezt követően a Vörösmarty Szín­ház előcsarnokában Székes­fehérvár ifjúsága nevében a József Attila gimnázium di­ákjai helyezték el az emlé­kezés koszorúit a költő mell­szobránál. Este a Vörösmarty Szín­házban emlékünnepséget rendeztek, amelyen Sőtér István, a Tudományos Aka­démia irodalomtudományi intézetének Igazgatója mon­dott ünnepi beszédet

Next

/
Thumbnails
Contents