Délmagyarország, 1975. december (65. évfolyam, 282-305. szám)

1975-12-21 / 299. szám

33 Vasárnap, 1975. december 21: N HM A kutatók kenyere -ami kenyerünk Beszélge'és Szán'el Imrével, a Gabonatermesztési Kutató Intézet igazgatóiával Kevés o'yan kutatóintézet van az országban, ahol a mérleg az a'ao- és alka1 mázott kutatási té­mákban ennyire az utóbbi leié bibenne. Az alkalmazott kutatás pedig azt jelenti, hogy á'landóan „forró dróton" kell lenni a terv­készítés legmagasabb fórumaival, pz ái'ami és pártirlnyí*ással, in­f--má"va őket a legújabb, legtöbb leheiő'éget biztosító, bevetésre váró fajtákról és kutatási ered­ményekről. Ugyanakkor legjobb tudásuk szerint oronagálni ">k ke1! legújabb termékeiket, ésnedig o'yan hatásosan. hogv a kü'ön­böző gazdaságokban és termelési rend zerekben mielőbb alkalmaz­zák azokat. E*en saját munkájuk sikerét is mérhetik. Oly annyira, hogy Szániel Imre szerint: ami nem megy át a gyakorlatba, az fölös'e-'es. — Láncszem tehát ez az intézet a fent és lent között, az irányí­tás és végrehajtás metszőnontjá­ban. Munkájuk állandó verseny­futás az idővel. Aki nem szakem­ber. nem is érti pontosan, miért? — Napainkban, a jelenlegi mezőgazdasági termelési formák között a fajtaváltozás fölgyorsult. Mondok egy példát. Mig az 1924­ben állami törzskönyvbe vett Eánlcúti X201-es búza csak 1971­ben került Jd a forgalomból, szűnt meg. addig ma a legtöbb fájta maximum 8—10. de inkább csak 5—6 évet él. Ezért 'ontos, hogv a patentig szinte a fajta ál­lami minősítésével egyidőben Igyekezzék azt termelésbe vonni. Emal'ttt nagyon fontos, hogy a korábbi 'a !ták esetében is a rend­szeres natOtnag-felúHtást elvérez­zék. kai 'tézosok esetében legalább harmaVokú vetőmaggal. — Mit jelent az, hogy harmad­fokú vefőmag? — Tulajdonképpen egy fa Ha „leszármazási korát" jelzi. Az in­tézeti kutat ímunka elsődleges eredményét — az új növény 'a 'ta vetőmagját — szunerelitnek hív­juk. Ha ez sza-o útásra kerül — rendszer'nt saját gazdtrágunkban —. úgy elit a neve. Ebben a stá­diumban jut a szanoritógazdaság­ba. ahol első-, másod-. illetve harmad okú szaporulat lesz. Az utolsó lépcső'ok az úgynevezett kommerszőkozat. Nagyon igény­telennek kell lennie annak a gaz­daságnak. amelyik rosszul értel­mezett takarékosságból, ezt még vetőmagnak fölhasználja. Mert a különböző *okozatok közötti mi­nőségi különbség természetesen a terméshozamokban is megmutat­kozik. Ha most figyelembe vesz­szük. hony amíg a szuvereUt a termesztésbe kerül 5—6 év múlik el, úgy kézen'ekvőnek látszana, hogy az okos és előrelátó mező­gaz'a-ági szakember ilyenkor már itt áll on a kanunk előtt, és türelmetlenül követelje a leg­újabb 'a'tát. Ezért nem győzöm eleget hangsúlyozni, hogy mi a jövőnek őo'gozunk, a 'elent csak a meglevő igények szerint elégít­jük ki. Az MTA 1974. évi közgyű'ésé­nek nvi'.vános ülésén Aczél Gvö-gy mondott üdvözlő beszé­det. amelynek témája a tudo­mány és felelősség kapcsolata vo't. Nagyon ide kívánkozik né­hány mondat: „Azt hiszem, nem becsüljük túl a tudomány ie'entőségét, ha tőle nemcsak az igények kielégítését, de az igények körvore'azá'át, fe'ke'té-ét. az új 'e're*ő-*gek tu­datosítását, a k'aknázásukra va­ló more V ítás*. ösztökélést is vár­juk Egvszíval. ha a t"domlny és a 'e-me'és kapcsolatiban a tu­domány részéről — 'e'está-égé­vel aránvos — nawobb kezdemé­nve-őerSt aktivitást is kértink. Ered ««vütt a tudomány művelői részérő' a tá-sada'mi fe'e'ő-ság­érze'nek o'van kibontakoztatását, ame'v a kanott fe'ada*ok megol­dást srün'e'-níii új feladatok ki­ja'öléséve' kísért, amelv nem .elégszik meg a kutatási eredmény egyszerű átnyújtásával, hanem össze "ogva a gyakorlat emberei­vel. kísérlefezve követi nyomon a msgvn'ósítás, az alkalmazás út­ját is." — Hogyan történik az intézet esefében az új lehetőségek tuda­tosítása, azaz a kétségtelenül jó bor — a létrehozott új fajták — cégér°~ése. — Egy új faHa csak akkor lép­het a por-ndra, ha a korábbiak­nál legalább egy tulajdonságban jobb. A termékelőállítás minőségi — és mennyiségi — javításának lehetősére tula'donkéopen csak a fajta 'eüesztése le^et. Hiszen az alapvető adottságok: a föld a viz, a napsütést. adottak. Egy új nö­vény ai'a temetésbe vonása pe­dig szinte alig kíván az üzemtől többet mint a termesztés vara­métereinek sz''--zerű figyelembe vételét. Nem kell a gépparkot meivá'toztatnia. nem kellenek alka'ré-zek. vem kell nagyobb beruhá-ás. Csak nAmi kockázat­válla'ás. Ami egyébként busásan mzg'érül, hi.-z-n igyekszünk az ú' nőv'nn'aHával tel es teme'é'i techno'-g'át is adni Az intézet kor'át-zott lehetőségei miatt a gazdaságok~a és term~l!"i rend­szerekre hámil. hogy sa'át viszo­nyaikhoz adaptál'dk az új 'ajtít. Mi tehát az inspiráló sze-enét töltjük be — végrehajtani, kivite­lezni a gazdaságok feladata. — Mi'ven csatornákon érint­keznek a gnrdn-*-okká'? — Az érdeklődés fölkeltése több'é1ekérmsn is e,kénzeV'ető. de mindenki-">en kétoldalú kell legyen, az érdekeltség Mi igyek­szünk röplapok, rádióinterjúk, a sa'tő útján 'öl'úvní a 'igyeimet, de ha a gazdaságok saa'-embe-ei nem olvassák a szakmai lapokat és könyvedet, nem hallgat'ák meg a tudományos előadásokat, vagy ha mindezt megteszik is. de nem rengi1 nak meg'elelően, mindez pusztába kiáltott szó ma­rad Körülbelül száz gazda-ággal van kö-ve"en kapzso'atunk az O'szág területén. Ez azt jelenti, horni ők rendszeresen megkapnak tőlünk minden in'ormáeiót, ki­próbálásba vetőmagot, a terme­lésre vonatkozó minden útm-ita­tásf ők azok, akik számottévő területen vállalják az új falták terme-ztését — és nem fizetnek rá. Sajnos, azt kell mondani, hogy ez a nyíltság nem általánosan iel­lem-ő. Sokan fáznak ugyanis az újtól, többször is találkozniok kell egy-egy. még szokatlan faj­tával hogy végül elfogadják, vál­lalják. Meglevő kapcsolataink — arn-lyek Makótól Szombathelyig, sőt. az országhatáron túl'a is ter­jednek. mert Csehszlovákiában is varnak bázisgazdaságaink — tu­laidonkévven jónak mondhatók. Rend-szeres kipróbálásba minden úi 'a tánkat megkapják, eredmé­nyeiket ellenőrizzük, állandóan tartjuk a kavcso'atot. egész az ökon'm'ai és minőségvizsgálato­kig bezá-Hag. De ez még nem minden. Közhely. hogy senki nem pró'éta a sa'át hazájában, de mégis nehéz megérteni, ha közvet'en környezetünkben nem tapasztalunk elég bizalmat. Hi­szen éppen a 'öld-aízilaa közeli gazda-égokkál való együttműkö­dé-nek lenne óriási jelentősége. Igaz az utóbbi időben egyre jobbak kapcsolataink például a szegedi Felszabadulás, vagy a Ti­sza—Ma-os 5zön Te-melós-övet­keze'tel De többre lenne szükség, hiszer kö~ö- érdekekről van szó. — Ha má- az érde'*e'ts égnél tart-mk t>add ké-dezzem meg: érdekelt-e az intézet anvazi'ag kutat'm-'-ká'ának gyakorlati al­kalmo-áz*'*—- ­— A mi-ősAgi vetőmag után fa'ta en"ta~tási lutalék jár Ez a rendszer tehát a 'ajta elter'edt­sége szeHnt. a faHafönntn-tást v-nzó intézetet ..licencdíj' oz" juttat a EmlítA-re mHtó azonban, hogy ez az érdekeltség verseny­ben fejlődik ki. Ugyanis, ha egy kutatóintézet bizonyos fajtával — mondjuk őszi árpával — egyedül áll a piacon, azaz monopolhely­zetben van. ez az anyagi érde­keltség megszűnik. — Mi szükséges ahhoz, hogy egy. a kutatóintézet által létreho­zott új fa'ta. mint tudományos termék, közvetlenül termelőerővé váljék, egyszerűbben fogalmazva, forga'omba kerüljön? — A nemesitök által előállított „faita 'e1 öltek" az országos fajta­kísérleti hálózatban vizsgáznak. Ha a kísérletekben legalább két éven át bizonyít'ák. hogy a már tomalomban levő. államilag mi­nősített fajtáknál legalább egy tula{donságban jobbak, akkor kaphatnak szaporítási engedélyt, vagy előzetes állami elismerést. Ez u*óbbit rendszerint csak há­rom éven keresztül való bizonyí­tás után nyerhetik el. Az előzetes elismerést követően az elterjedés mértéke a gazdaságok vetőmag­igényétől függ. Ha a 4aHa széles körben elterjed és t--mz—*isbe ke-ül akkor — maga~abb 'okú el­ismeré-ként — á'lamilag elismert faHa lesz. Kivételes eset az. ha az elöze'es lépcső 'o'-okat átugor­va. rögtön állami elisme-ést kap. Ná'unk az utóbbi években ilyen volt véldánl a szemes ci-okbib­rid fontossága miatt, vagy a H 57-es őszi árpa jó tulajdonságai miatt. Végül néhány adat. A GKT-nek 750 do'gozóia van, ebből 75 tu­dományos kutató, összes földte­rületük 1500 hektár, szétszórva az. országban. Cze-enük jelentős a magvar mezőgazdaság következő éveinek a'akulá'ában. Hivatásu­kat akkor tölthetik be maradék­talanul. ha a szakszerűen gazdál­kodó üzemek érdeklődése igazol­ja tevékenységüket. KULKA ESZTEK Tóth Béla Tizenkét asszony meg egy férfi A kábe^zakma hazánkban öt gyárból és kétszázig való szocia­lista brigádból tevődik össze. M'ndezen ipari sereglés legkivá­lóbbika az aranyérmes és tízsze­res szocialista Április 4-e brigád, amely a Kábelművek szegedi gyáregységében működik. Az 1992-ben alakult brigád ve­zetői e Ábrahám Lászlóné kábel­ipari szakmunkás, kiváló dolgo­zó. S ve'e egy sorban Bera Ist­vánná, Cseh Jánosné, Györki Mi­hályné, Fodor Mihályné, Kiss Károlyné. Kószó Istvánná, Vass Ferenené kiváló dolgozók; Tiszs Józsefné, Temesvári Lajosné gé­pésztechnikus,' Kósa Ferenené, Farkas Vincéné . szakmunkások, vezérigazgatói dicséret tulajdo­nosai. Segítő patrónusuk, a bri­gád egyetlen férfi tagja. Ábra­hám László gépésztechnikus, ki­váló dolgozó. . A tizenkét asszony a kiváló brigádsághoz vezető út százféle játékszabályát, buktatóit és emel­kedő' t. látszatra, teljes játékosság­gal futotta eddig és futja a jövő­ben is. A kiválóság alapvető .föltete­le: szocialista módon dolgozni! Az asszonybrigád tizenegy tag­ja termelő munkás. Minden asz­szony a szakmában használatos gép bármelyikén termelni tud. Hozzávetőleg tízféle gép tartozik tudásuk uralma alá. Jól képzett muzsikusok között Giovanni Boccaccio* Forrás körül... Forrás körül egy szép csalitba' három angyalka ült a zöld füvön: neszét szí-:m perget le, csókos szóbeszéd, s a három ében hollópilla-páron zöld fény nyilall* át Ingó vUlaágor mely a «-ik ázó Nip bevét setét aranyhajakra pengve s*ű-te szét, míg szél fuvallt át forró lllatáron. M't Is be«réwek? ..Lányok, m't csinálnánk" — suso~t k hárman cren,f>e\ hrt'g*-hallga — „ha itt teremne most, kit idevárnink?" ,.T<n e!sz"Indn*nk, ki 'óbbra, kl balra?" J-e-a'' "tt volna ak» rn~s«z' i-ár rá-ik!" „Ki elszilalna. az vón' csak a balga!" (A Kiméből fordította Rónai MihSly András) • Ma december Zl-én van Boccaccio htlálának ÍM. évfo-dp­I61V A negv o(*«t trót elsősorban a Deksmcon című gyűjto­enénybe foglalt borsos törtáne el tették világhírűvé. is ritka ember, aki tíz hangszert azonos érte* emmel tud megszó'al­tatni. A szakemberhiánnyal küz­ködő üzem csak a kiváló szak­emberek tudásával tarthat'a meg a termelésben vállalt köte'.ezett­ságeit. A tizenegy asszony úgy dolgozik, hogy egy műszak alatt rendszeresen két ember gépét tarthatja üzemben. A gépék egyénként egy emb^r foglalkozta­tására, energ'ájára, figye'mére készültek. Aki két gépet működ­tet, az így terme11 érték alpján béreződík. A kiválók kiválóiéi el­érték a 4000 forint körüli mun­kabért is ezzel a szaktudással. Az egykori huszárlaktanya egy­kor sok f'atal keserű izzadságát és könnyét fölivó udvarára mo­dern munkacsarnokot rakott a mi világunk, ahol zizegő, züm­mögő, moto'láló gépsorok fut­nak. Be'épéskor m'ndiárt szem­beötlenek a lángo'ó sörényű ve­zetékhúzógépek és a műanyag­tömlőzők. A kábelgyár a 0.35 m'm-es szigetelt vezetéktől a 72 erű postai kábe'ekig milliárdos terme'ési értékben sokféle termé­ket enged ki a kapun. S ebbő' a kiváló brigád arányára elég talán annyit említeni, hogy csupán mű­anyag megtakarításuk évenként a több százezer forintot meghalad­ja. Ami, ha nem figye'nérek. el­csurogna, csepegne a munka fo­lyamán. A játékszabályok következő kö­vetelménye: szocialista módon élni. E tekintetben a jövőre nézve is további lépcsőfokok emelkednek az asszonybrigád előtt. Szakma kiváló brigádja nem sok lehet az országban, de nem zária le az emelkedés útjait, sőt nyitja a Ma­gyar Népköztársaság Kiváló bri­gád'a cím eléréséhez vezető utat. Amikor erre a lehetőségre a bri­gád beíe'entkezett, szerény aján­. lásuk így íródott le: 1. Társad-lml munkánk 636 órate fő; enn-k forint értéke: U forint óra — tOOO forint. 2. A brisád hét ta-ja kiváló doljoró, három tagja vezérigazgatói dicséret tulajdonosa. 3. A gazdasági vállalásunk lelgazol­tan teljesített 1018 százalékra. 4. Hulladékmegtakarítás 15 320 kg ki­folyt pvc értéke: 327 952 forint. 5. A szakszervezetnek, vöröskereszt­nek, fizetni könyvtárnak tagjai va­gyunk. 6. A brigád 80 százaléka törzsgárda tag, tlz évnél régebben munkásai az üzemnek. Társadalmi munkájukat a leg­tisztább önzetlenség je"emzi. Az algyői és tápéi óvodák építés utáni feltakarítását vállalták, no­ha nem ezekben a lakókörzetek­ben élnek és egyébként sincsenek óvodai elhelyezési gor.diaik. A munkában részt vállaltak a csa­lád férfi tag'ai és a már segíteni tudó gyerekek is. A kiváló brigád tizenkét nő tag'a minden bizonyossággal ti­zenkét kiváló férj kivá'ó felesé­ge. A férjek, egy kivételével, nem a Kábe'múvekben kere^k kenye­rüket. A brigádcsa'ád huszonnégy gyerekkel teljes. Á gyerekek kö­zül többen épp most katonák, egyetemi hallgatók, középisko'á­sok, általános iskolások. A leg­kisebb, Tisza Mónika, a brigád mindennapos gond-'ai között él, mostanában tanulja anyja, apja nevét hibát'anul k'mondani. Az ő révén íródott a naplóba egy ed­d'g ismeret'en szóösszetétel: bri­gádtorta. nvvel Món'ka kétéves szüli napját ünnepelték az asz­szonyi nének. Világunk vá'tozásával a régi korok asszonytípusa megvá'tozó­ban van. Hol van a kolduló, a szemétben guberáló, a testét áru­ló munkásassrony. ame'v annvi századokon át regények, festők ábvázo'a+a'ban igaz. örök típus­nak minősü't. A k'váló br'gád asszonyai mögé sorakozott csa­ládnak immár níncse"ek 'akás-, kénvér-, ruhagond'ai. Ám nincs au*óíuk *s nem járnak a fölle­gekben. Nagyon 's a m;nH«-vre­pok munkás realitásának talaján élnek Legfőbb amb'c'ó'k. * ->1­dogabb é'etre a'ka'mas utódokat tisztességesen útjukra eresztget­ni Munkáskezük me'egéből to­vábbra ls iusson a f*r'ekre gye­rekekre. a Magvar Népköztársr­sáe Kiváló brigádja cím elnyelé­sére!

Next

/
Thumbnails
Contents