Délmagyarország, 1975. december (65. évfolyam, 282-305. szám)

1975-12-21 / 299. szám

Vacámap. 1975. (f-trmVr 21. ücvkczdődiilt a téli szünet , Yitsgátaak o. Könyvek Szegeden Az ország mintegy négy és félezer általános iskolájában és 528 középiskolájában a félévi „zárás ' szombaton, december 20-án volt. A téli szünet egyébként január e'ső vasárnapjáig tart, vagyis az eső tanítási nap: január 5-e, hétfő lesz. Természetesen a mostani vakáció idején is működnek majd a napközi otthonok. A szakemberek egyúttal hangsúlyozzák: a szün dőben a tanulás csak módjával jut szerephez, a fő hangsú'y — éppen • azért, hogy a másod'k félév munkáját a fiatalok pihentebben kezdhessék — a játékon, a szórakozáson a sporto'áson lesí. M'nt minden esztendőben, az idén is megtették az előkészületeket, hogy a népes diáksereg hasznosan tölthesse szabad idejét. A középiSko'ákban a K1SZszer vezetek gondoskodnak szünidei programról — klubnapok, kirándulások, közös mozi-, tárlat- vagy színházlátogatások formáiéban. Országszerte fe'készültek a művelődési házak is. Áltatában december 20-án kezdődött meg országszerte és február 10-ig tart a vizsgaidőszak az egyetemeken, a fő'sko'ákon. Ezen a terminuson belül azonban az egyes intézmények saját vizsgaszabályzata határozza meg, hogy a hallgatók mikor kötelesek eleget- tenni vizsgáiknak. Toóbhelyütt arra is mód van, hogy a jelöltek úgynevezett elővizsgára je'entkezzenek, és ezzel a lehetőséggel országszerte máris tízezrek éltek. A nappali, az esti és a levelező fakultásokon együttvéve több mint százezer egyetemista, főiskolás készül számadásra. A nappali tagozatokon a kollokválók, szigorlatok létszáma meghaladja a 64 ezret. Az estin csaknem 7 ezren, a levelező fakultáson pedig mintegy 33 ezren adnak számot tudásukról. Marica gróftaa JJ Kálmán Imre operettje a szegedi színházban Aki tudta, hogy Rottenbiller a Csepelben já'szott balszé'sőt, most a'ka'ma nyílt személyes ismeretséget kötni névrokonával. A néhai Marica grófnő ugyanis Rottenbiller-lány, Bécsből. A fo:ira pedig az előadás egyik tablója „téríti el" a gyanútlan néző fantáziáját: hírneves belsőhármas portrégyújteménye díszeleg fönt Sobri Jóska, Ferenc Jóska, Rózsa Fanyl összeállításban. Félreérthetetlenül jelezve a rendező tisztességes szándékát, amit Szisz Károly az a'ábbiakhan fogalmazott meg a (színházi füzet híján) Szegedi Műsor decemberi számában. „A Szegedi Nemzeti Szfnház idei fe' újítása az eredetitől merőben eltérő szövegkönyvvel viszi színpadra Kálmán Imre értékes, Kei'emes muzsikáját. Kardos György átdolgozása mümagyarkodis he vett a inüaic,-. gyarkodis kif:gurázását ad.ja. olcsó, hazug romantika he'yett kritikával kezelt, realitás felé törekvő szerelmi szituációkat. Így éri el, hogy a darabban amúgy is gazdagon áradó humor még a szere'ml jeleneteket is derűsebbé teszi, hiszen a modoros. áporodott szerelmi jelenetek — ilyenformán fe'ülről szemlélve — emberi boé váltak." Eddig tehát a szándék. A bökkenő ott van, hogy alig valami (az is inkább a végén, a nőrioc-itó betyár szellemes paródiájával) valósul meg belőle. Meglehet, Kardos György tövlről-hogyére átbogozia a silányocska szövegkönyvet, viszont a szereplők látnivalóan tovább bogozták, csűrték-csavarlák, sanyargat-.akkanyargatták, minek utána oly szétesően laza viccfüzér maradt (vagy talán dagadt) be'őle. hogy zavarba- kerül a néző. Legtöbb, amit mondhatunk a pitykés lajbiban hejehujázó betyárromantikájáról: olyan, mint egy rossz népszínmű. Elhangzik itt minden a 13. századi Halotti Beszédtől a bécsi frájlájnok kesergőin vagy az ungarischen tsikósgutyáschon át a tiszttartó-bonvivá'n mélabús kifakadásáig, mármlnthogy „lenézik a magyarokat". Betyárra vadásznak a gyengébb nem képviselői, vad magyarokra a puszta közepén, míg derék honfitársaink valcert tanulnak, európai beütéssel, finom bécsi táncot, mert tanulékonyak ám. Máskor meg eredeti csürdöngölőt járnak a bécsi nyiszletteknek, hadd kóstolják ők is. mi'yen rohadt ez a sírva vigadó magyar világ A primadonna kazáron vonültatja elő ruhatárát, példányaiból kü'önösen magával ragadó, amelyiknél zöld' páva pompánk popsitájt. Mindehhez szívpatkó síilizáció, liiásan fénylő neonkont.'írókkal, hogy a két ga lambra ne ls em'ékeztes sünk. barna-sárga meg piros-fehér-zöld farktoHakka" Egyszóval: ha nincs zene csüggesztő. Mégsem hiszem, hogy fe kéne adni a további kísérleteket; a „Hej cigány", t „Szép város Kolozsvár" ér más sikerszámoknak valam elviselhetőbb színpadkörnye zetet teremteni. Bocsátassék meg, ha ezúttal távirati" stí-' lusra szorítkozunk a szereplőkről. Török Vera, Csíz madia László, Király Levente, Máriáss József önmagá; adja, ahogyan megszoktuk tőlük. Vámossy Éva szépen dalol, s miután bebizonyí totta a Figaro házasságában Jó operai szubrettnek, mos kiderül róla, nem jó (még operettszubretlnek. Egervári Klára és Budai Déry Mária ügyesen Időzített bemondásai a legszellemesebbek; tetszetős karaktereket formálnak Nagy Zoltán, Zámorl László, Gyürki István, Gé mesi Imre, Marosi Károly Kovács Gyula. Uglyai Ilona táncolja a szólót, a díszleteket Sándor Lajos, a jelmeze ket Szász Károly tervezte Vezényelt: Szalatsy István. Willkommen Maricai — moso'yog le egy felirat a vidám társaságra. A kacagá nyos-buzogányos ősmagyai ancúgból meg mintha csipetnyi önkri'ikát szavalna bár) Zsupán Ká'mán: „Látjátuk feleim, szümlükkel, mik vogymuk.. , Nikolényi István Bizományosok? terjesztők A szegedi könyvesboltokban 54-en dolgoznak, közülük 37 szakképzett e'adó. Jórészt az 6 érdemük, hogy 1960 és 70 között a Szegeden egy főre Jutó könyvvásárlás írtéke megkétszereződött, 70ben évente 90 forintot költött minden szegedi lakos a könyvekre. Ha ehhez hozzátesszük az elmúlt év adatát, — minden szegedi 270 forintot hagyott a könyvesboltokban —, akkor igazán szembetűnő a fejlődés. Számolni keli viszont azzal, hogy a 'ejlődés üteme lassul, távlatban ez a dinamikusan emelkedő stat'szt'ka görbe nem 'átszik biztosítottnak. Ko'lektív tapasztalat, hogy nőtt azoknak a vásárlóknak a száma, akik szinte mindennapos vendégei a könyvesboltoknak. Naponta megje' ennek, válogatnak az új könyvek között, sokuknak "olyószám'áiuk van. Azé'et-nód ve'ejáróivá váltak ezek i könyvesbolti kirándulások, böngészések, a könyvvel való "ólyamatos együttlét perceiórái. m népért mozgalom erőfeszítéseire, az ünnepi könyvhetek színvonalas eseményeire, a költészet napjának megünneplésére vagy a karácsonyt megelőző téli könyvvásár színes és változatos propagandájára. Sikeres volt a Kell a jó könyv pályázat, s az olvasást kedv növelése érdekében született meg a nagy népszerűségre szert tett Rakéta regényújság. Az életszínvonal eme'kedése is nagy mértékben befolyásolja a könyvvásárlás eme'kedését, az olvasottság terjedését. A tömegkommun-'kác'ós eszközök robbanásszerű fejlődése — elsősorban a te'evíz'ó és rádió olvasásra serkentő műsorai, az újságok, folyóiratok hasznos, újszerű propagandája — sok olyan ember kezébe „kényszerítik" a könyvet, ak'k különben 'nemigen olvasnak. De szólnunk kell a könyvtárak közművelődési szerepéről, a könyvpropagandáról, az iskolai oktatás jótékony nevelő hatásáról, az olvasótáborok terjedéséről, s nem utolsó sorban a művelődési otthonok változatos tevékenységéről (író-olvasó találkozók, költői estek, irodalmi műsorok stb.) is. Az e'múlt években országos méretekben is nagyon sok erőfeszítés történt az olvasási kultúra fellendítése érdekében, a könyv megszerettetése, a házi könyvtárak k; alakítása céljából. Ezek között voltak látványos akciók is, de legtöbbje a folyamatos munkát igénylő mindennapos tevékenység. Gondoljunk csak az Olvasó 2. Má'g mpsolyogva emlékszem — ped g már vagy tizenöt esztendeje Is van — a középiskolát hébe -hóba meglátogató könyvügynökökre. Kenetteljes szónoklata :kra, sémáktól hemzsegő általánosságaikra, szinte színészi Magasabb árak, alacsonyabb minőség Act S. Sándor felvétele Marira gréfaő: pöraí Vera, István: KJráljr Levente Rendelet határoz arról, hogy i vendéglátó vállalatoknak és izövetkezeteknek háromévenként felül kell vizsgálniuk üzleteiket, hogy meg "elelnek-e a követelményeknek az osztályba sorolásuk szerint. Sajnos, Csongrád megyében késlekedtek a vendéglátó vállalatok és szövetkezetek ezt a soros munkát elvégezni, helyettük megtétte a Csongrád megyei Kereskedelmi Felügyelőség. Munkájában riszt vettek vállalati, szövetkezeti és társadalmi ellenőrök is. Négy állami vállalatnál és 15 szövetkezetnél vizsgálták az első- és második osztályú éttermeket, cukrászdákat, presszókat, valamint a harmadik osztályba sorolt üzleteknek mintegy 17 százalékát. A vizsgálat szerint általános volt a megállapítás, hogy sem a vállalatok, sem a szövetkezetek nem végezték el az idén, a július alsején esedékes osztályba sorolást üzleteikben. Ehhez akkor fogtak, amikor tudomást szereztek a Csongrád megyei Kereskedelmi Felügyelőség megkezdett vizsgálatairól. Megvizsgálták az árakat és az áruk minőségét, a bizonylat nélküli áruk tartását, és annak forgalmazását, a hiteles mércék és poharak haszI nálatát stb. A vizsgálat alá vett üzletek 66 százaléka — | .ajnos — nem fe'elt meg az I osztályba sorolási fett ítelék'ek. Különösen r >ssz a II. osztályú cukrászdák és eszpresszók aránya, mert tizenegy ellenőrzött üzlet közül egy sem felelt meg a követelményeknek, nyolc II. osztályú étterem közül is csak egyetlenegyet találtak megfelelőnek. Sokszor és sokat beszélünk a kulturált vendéglátásról, a kiszolgálásról, amely, ha tökéletes is, mégis csorbát szenved, amikor az üzlet arculata nem felel meg az osztályba sorolás feltételeinek. Megállapították most, hogy az állami üzletek legnagyobb részében a felderített hibák, hiányosságok nagyon iskönynyen kiküszöbölhetők, például a fogyóeszközök cseréjével, a felszerelések kiegészítésével, pótlásával. Más a helyzet a szövetkezeti vendéglátásban: nem ritkán csak kisebb-nagyobb építkezéssel, költséges ráfordításokkal lehet az ellenőrzött üzleteket a kellő színvonalra emelni. Sajnos, általános a megállapítás, hogy az ellenőrzött üzletek mosdói nem eléggé tiszták, azok felszerelései hiányosak. Sok helyen ma sincs vízöblítés. Az építési hatóságok ma már csak akkor adnak ki családi ház éDt'tésére engedélyt, ha az épület tervében a vízöblítéses W. C. szerepel. Lassan ott tartunk, hogy a vendéglői és lakáskultúra között túlságosan szembetűnő lesz a különbség. A Cso"grád megyei vendéglátó vállal-t például a megye négy városában 163 üzlettel rendelkezik, s ezek-ek 24 százalékában vízö'űít-'s nélküli W C. van. A vizsgált szövetkezeti üzletek 61 százaléka ilyen. Találtak az ellenőrzésen elszennyeződött huzatú székeket, szőnyegeket, például a szegedi L osztályú Jégkunyhó presszóban, vegyes poharakat a Szeged bárban. A Mórahalom és vidéke ÁFÉSZ helytelen árutasítást .adott ki öt vendéglőjének és a cukrászüzemnek. Meg nem engedett haszonkulccsal dolgoztak, amelynek következtében 47 ezer 400 forint jogtalan haszonra tettek szert, amit természetesen el kell vonni. Bizonylat nélküli árut, 20 kilogramm sertéscombot és egyéb nyersanyagot találtak a mórahalmi ÁFÉSZ zákányszéki vendéglőjében. Az ellenőrzés végül is az zal járt, hogy a felfedett szabálysértések miatt 12 esetben szabtak ki bírságot, és indítványt tettek 88 ezer 900 forint illetéktelen nyereség elvonására. Az ellenőrzést kísérő kereskedelmi felügyelősági javaslatok között például szerepel, hogy a vendéglátó vállalatok és szövetkezetek alkalmazzanak olya-személyeket, akik rendszeresen látógntják üzleteiket, és a taoasrtalt hiányosságok kiküszöbölését elősegítik. Tudomásunk szerint például a Csongrád megyei vendéglátó vállalat rendelkezik belsó ellenőrökkel. Kérdés azonban az : általuk felfedett hiányosságok megszüntetésére milveo gyorsan történik intézkedés' A fő Idegenforgalmi sze zon utá" mo-t ált.nlá'-'aT é' mindenütt von lehet nv'-dazon hiányok megszün tettre. amelyeket n Csöng rád megyei Kereskedelrr Felügyelőség felfedett, és azokban az üzletekben is ahol az ellenőrök nem jártak. U V. teljesítményükre. Hatalmas táskával Jelentek meg — természetesen igazgatói engedéllyel, még magasabb fórum ajánlásával. Rendszerint borsos áru sorozatokat, szótárakat, lexikonokat propagáltak a d!ákságnak, nekünk. Nekünk, ak k nem rendelkeztünk önálló keresettel, s vállalni sem nagyon mertük, hogy szü'.e'nk zsebére ott helyben kitöltsük a megrendelőlapot. 800—1000 forintos összegekről. A városi pártbizottság felmérése is megállapítja, hogy a legnagyobb hiányosság éppen az iskolai bizonyosi hálózatrendszer kiépítésében tapasztalható. Nagyon fontos feladat ennek a megoldása, hiszen éppen a középiskolák és szakmunkásképző intézetek tizenéves fiataljai igényük leginkább a könyvet, ők a legfogékonyabbak, belőlük nevelődhetnek az Igényes olvasók. Szükségük van a kötelező olvasmányok mellett — a mai oktatási-nevelesi rendszerben egyre inkább — lexikonokra, kézikönyvekre, nem utolsósorban szépirodalmi alkotásokra. Hozzájuk okosan, tapintatosan és a lehetőségekkel számolva kell eljuttatni a könyveket. A bizományosi hálózat, a munkahelyi könyvterjesztés nagyon fontos bázisa a hálózatnak. Szegeden az üzemekben, gyárakban, vállalatoknál több mint. száz munkahelyi terjesztő kínálja az újabb és újabb kiadványokat. ők bonyolítják le az összforgalom egynegyedét. A Kossuth Könyvkiadó Csongrád megyei kirendeltsége á pártszervezetek irányítása mellett 350 aktívával-dolgozik, akik az e'múlt évben 190 különböző kötetből 49 ezret — e'sősorban politika', gazdasági, fllozóf'ai, történett émájút — adtak eL 3. A könyvterjesztés összetett politikai-társadalmi fe'adat A könyvesboltok munkájukat nem végezhetik magányosan, kapcsolatokat kell keresni és találni a városi tanács kereskedelmi illetve művelődésügyi osztályaival, a pártszervezetekkel, a műveődési és társintézményekkel, ca'amint a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat budapesti központjával Sajlos, a szegedi boltoknak nincs a városban közvet'en eliigye'eli szerve. Így minden, — legyen az bármilyen k!s ügy — prob'émávai, ami megha'adja önállóságukat, a budapesti központot kell leóélben, telefonon, táviratban keresni... 4. Az MSZMP Szeged városi bizottsága nemcsak megvizsgálta a szegedi könyvterjesztés helyzetét, de felvázolta elképzeléseit a további feladatokról is A közművelődési határozatnak megfe'előcn a k'inyvteriesztésnek is fokozott mértékben kell munkálkodni a munkásosztály és a do'gozó tömegek polit'kai smereteinek, általános műveltségének e'mélyítésén, szélesítésén. Hatékonyabbá és rendszeresebbé kell tenni a pártszervezetek irányító munkáiét. A jövőben, éppen a továbbha'adás érdekében, slőbbre kell lépni abban is, hogy megnyugtatóan és terv• 'erűen rendesődiön a köhyJ esbo'l h*'ózat feles jse, iekapcso'ódjon ebbe a szelemi vérkeringésbe minden akótelep, minden szegedi városlakó. Tandi Lajos •