Délmagyarország, 1975. december (65. évfolyam, 282-305. szám)

1975-12-21 / 299. szám

Vaumat), 1975. december 21. 3 Egyértelműen és következetese n HMaita r A Csongrád megyei Allttforga'ml Vállalat szegedi központi tel'-pén az egy éve elkészült új seriéscsarnokbnn 1300 sertést vágnak naponta. A jól gépesített lúsícldilgozó üzemből naponta több m'nt hetvenféle húskészítményt sz'.llítanak az üzletekbe. Képünkön: a húsfeldolgozó üzem részlete A szegedi bútorgyár i jelene es jovoje A városi tanácsnak és a Tisza Bútoripari Vá'la'.ateak hosszú évek óta gondot okoz. „mit keres" egy bútorgyár Szeged belvárosában, a Lenin körúton? Egyre többet panaszkodtak a környező házak lakói a zaj, a korom miatt A gyár vezetői mindenben egyetértettek, de megfelelő feltételek hiányában semmit se tehettek. A bútorgyáron be'ül is volt éppen elég bai. A zsúfolt korszerűtlen műhe'yek nem elégítették ki a mai termelési igényeket, fejlesztésről szó sem lehetett. A tanács elhatározása, hogy a városon kívül iparkörzetet kell létrehozni. megteremtette a kitelepülés e'vi lehetőségét. Már csak he'yet kellett keresni. A vá'la'at megvásárolta a volt s-rtéshiz'a'da területének egv részét, a bútorgyár megkezdhette az építkezést. Tavaly e'kés-m't egy 2 ezer négyzetméter a'aolerületű üzemi éuü'et, ame'ynek egy részébe gyártási technológiát telepítettek, másik r>edig a raktár-más céliait fzVgá'ta. Az idén a géptermi be-endez*sek"t úgyszólván te'ieszp kiköltöztették a T enln körútról, s az új telepen a fé'kész áruk raktározására is van he'y. A oent' gyárban már cs»k az utolsó s mítterica* végzik a s-"torokon. T,sz*íMák. cs'szo'ják az f'ka*része,'e*. m^'d össtevraro'lk a szekrényeket, aszta'okat és egyéb bútorokat. A" új üzem a munkaszervezés s -empontjábói is kedvező lehatőségeket teremtett. A" anyagot görgősoros szállító eszköz viszi géptől gépig nincs törés a munkafolyama tok sorrendjében, korszeri" és célszerű technológia' rendszeri a'akítottak ki. A kazánházban most szeralik ? második kazánt — jelenleg egy működik —, a két kazán fedazi majd a teljes ü'em gőzszükség'etét. a termelési és a fűtési igényeke egyaránt kie'égíti. Vegyes tüzolés" kazánokról van szó rengei.eg ugyanis az olyan fahulladék, ami végképp fe'haszná'hatatlan. Az a gazdaságos, ha a gyár a saját iparifa-hulladíkát eltüze'i, hiszen az adott, a gáz és egyéb fűtőanyag pedig külön költséget jelent. A fa- és forgácstüzelés legkevésbé szennyezi a levegőt. Ezt igazolják a köze'múltban végzett mérések is: a szennyeződés jóval a megengedett ha'árok alatt van. A szakmunkásképzést tanműhe'y segfti a bútorgyár új telepén. A harmadévesek közül tízen szerződést kötöttek a vállalattal, ösztöndíjat kapnak. Kötődnek a gyárhoz, ezzel is enyhülnek a munkaerőgondok. Az új üzem jelenlegi munkáslétszámához képest .elegendő fürdőt és öltözőt építettek, de kevés lesz akkor, ha mindenki kint dolgozik. Ezért újabb, komplett szociális létesítményt építenek, 200 szemé'y részére, ame'yben ebédlő is lesz. Nehezíti a beruházást a közművesítés gondja, a szennyvízelvezetés és a többi. Az iparöveze' más vá'ia'atai is kü -denek ezzel, de a városi tanácsnak sem könnyű a heiyzete. A Be1 városban még körülbelül öt évig megmarad a bútorgyár, egyre csöndesebben és tisztábban. Közber késiül az újabb, 3000 négyzetméteres üzemcsarnok terve. A végleges kitelepülés azért vesz igénybe hosszú éveket, mert az épü'e'ek éf berendezések összes költség" 50—55 millió forint, ennyi nem tud a válla'at fejleszté si alapjára megtermelni rö vid idő alatt. Támogatásra hiteire is szüksége lesz, valószínűleg. Mindenesedre r szegedi gyár eme'ni kívánj? a termetes mennyiségát, erre lehetőséget ad a már meglevő új tetep. A gazdaságosabb, hatékonyabb munkához a köve'kezó ötéves tervben hozzájárul a vállalat gyárai közötti fokozottabb termelési kooperáció, amelynek egyik erős láncszeme lesz a szegedi bútorgyár is I PÁRTTAGSÁGUNK, dolgozó népünk hozzászokott ahhoz, hogy a szavak és a tettek pártunkban egysíget alkotnak, azok egymástól nem különál'óak. A szavakat, melyek a helyzet alapos marxista elemzése után hangzanak el. határozatokba fogalmazzák, és ezek végrehajtása során következnek a tettek. Komm'm''s*ák és oártonkívüi'ek egyaránt taoú-íthatják, hogy a Központi Bizottság nagyon sok jó határozatot hozott az ideotóg'a. a gazdasági és kulturális élet és egyéb, do'goró nép'teket 1 érintő kérdésekben. Hányszor halljuk — és ez a nárt nnlitikájába vetett biza'mat 'elzl — egyste-ű em'te-ektől, hogy a párt KözponM Bizottsága látja a problémákat. Határozatait az „életből" vette. Nem is lehet másképpen, hiszen a párt egvütt él a tömegekkel, ismeri örömeit, gondjait, bajait. És ez így a jó. Pártunk a mun'-á«r-ztá1v pártja, de egész népünk felemelkedéséért do'gorik. A XI. kongresszus a feüett szocializmus építését jelölte meg feladatként. Határozatában rögzíti, hogy e nagy jelentőségű feladat megvalósításában a párttagságot széles körben be kell vonni a határozatok előkészítésébe, a döntésekbe, és az eddiginél még köve'kere'etebben kell érvényeríteni a lenini normákat, a kol'ekt'v vezetés érvényesülését. Hatékonyabban kell érvényesíteni a nárt vezető szerepét. A XI kongresszus határozata kimondja: „Ennek feltétele, hogy a párt alkotó, marxiste—leninista választ adjon a társadalom 'ejlődésének kérdéseire, poPtikája m'nden <zinten következetesen megvalósuljon, a párttagok gyarapítsák eszmei, politikai felkészültségüket, javuljon az •deológiai munka, sz'lárdabb egyen a pártfegyelem. M'n3en pártszervezet kapcsolja össze eszmei, ool!tikai irányító és nevelő tevékenységét a határozatok végrehajtásának folyamatos szervezésével, a fő feladatok teljesítésének állandó ellenőrzésével. A párthatározatok jó végrehajtását tek'ntsík alapvető feladatnak." Jó volna, ha a párt XI. kongresszusának határozatait, me'yet .akkoriban bizonyára sokan olvastak, gyakran át át tanulmányoznánk. Ismételten rájönnénk arra. amit az emberek sokan tudAz ügyvédi Kamara közgyűlése Tegnap a Tisza Szálló hangversenytermében évi rendes közgyűlést tartott a Szegedi Ügyvédi Kamara. Ezen részt vett és a vitában "elszólalt dr. Szilbereky Jenő igazságügyi minl-zterhelyeries, dr. Kovács Lajos, az MSZMP Csongrád megyei bizottságának osztályvezetője. dr. Ke-eszty Béla Csongrád megyei főügvész is. Részt vett a közgyűlés munkájában dr. Kárpáti '.ászló, az Országos Ügwádi Tanács elnöke, továbbá az •gyészségek, a b'ró-ágok, a endőrség. társada'mi szervek ktev'selő'e. A közgyűltet dr. Könczöl László kamarai alelnök nyitotta meg, majd dr. Gesztesi Ferenc tartott vitaindító referátumot a Kamara elnöksége előre megküldött közgyűlési beszámo'ója kiegészítéseként. A többi között hangsúlyozta, hogy az MSZMP XI. kongresszusának határozatában a szocialista jogalkalmazás fontos részeként szerapel az ügyvédi tevékenység is. Szocialista módon ügyvédkelni azt jelenti, hogy becsütetesen kell dolgozn', élni, az össztársadalmi érdeket szolgálni akkor is, ha • ez sokszor az egyén< érdekekről való lemondást leivott. A közgyűésen felszólalt dr. Falábú Dezső, dr. Erdélyi Miklós, dr. Horváth Zsikó László, dr. Szűcs Ferenc dr. Pataki Mária, dr. János: László, dr. Draskóczy Ede, dr. Nagy Sándor, dr. Juhász Tibor, dr. Kicska Zoltán ügyvéd, dr. Puskás Sándor ügwéd'eiölt. A hozzászó'ásókból az csendül ki, hogy a Szeged' Ügyvédi Kamara jól betölt' feladatát a szocialista ügyvédj szemlélet kialakításában. A közgvűlés meghallgatta és el'ogadte dr. Penczi And rás e'őte~'esz*ésében az ellenőrzés' bizottság jelentési az ügwédi kamara gazdái kodásáról és költségvetésé ról. nak, de talán époen azért, mert már természetesnek vesznek, ha'lamosak elfelejteni. A párt következetes elvi politikát, a XI. kong-eszszus határozatait valósítja meg. Komo'yan veszi — ezt barát és ellenség egyaránt tanúsíthatja —, hogv a határozatoknak meg'e'elő célkitűzések m-gvaló~u'ást nyerjenek. Az élet által felvetett kérdáoe'-re marxista—tenini-ta választ adten: ' olyan vá'aszt, me'yet dolgozó ' népünk már megszokott. A párt iránti bizalom kötelezi a pártot és kötelezi annak tagjait is. A. pári ennek a biza'om-tek mte-ten tekintetben igyekszik megfelelni. HOGYAN , IGYEKEZNEK tagjai az iráovukban támasztott magarabb k'óvetelményevn?k eleget tenni? Elmondhatjuk-?, hogy a pári által kidolgozott he'ves elvetőnek, a Sze-ve~eti Szabályzat által támasztott követe'ményeknek ma már mindenki megtelel, aki magát kommr-n stának, a párt tagjának vall'a? Azt histem, hogy e kérdésre igennel és nemmel lehet válaszolni. Igennel, am'kor víg'gtekintjük az elmúlt évek során megtett utat Am'kor s~ámba vesszük étert eredményeteket. Ezeknek r's-esei azok, akik — és ezek vannak többségben — nagyon önzetlenül, legjobb tudásuk szerint dolgoznak, so'rszor erejük megfeszítésével eredményesen tevékenykednek, a párt normái szerint élnek és dolgoznak. Kiállnak a párt po'itikája mellett, sokat dolgoznak mindazon feladatok megvalósításán, me'yeket a szocializmus jelenlegi szakasza napirendre tűzött. Becsület és tisztelet veszi körül ezeket a kommunistákat, akár vezetőkről, akár csak „egyszerű" do'gazókról is van szó. Ezek a kommunisták növelik a párt tekintélyét, köztiszteletnek örvendenek. Nemmel kell válaszolni a feltett kérdésre akkor, ha azokra gondolunk, akik — ha kis számban is —, de megsértik a párt normáit, akiknél magatartásbeli torzulások je'entkeznek. Akainak még, akik visszaélnek a hatalommal, és vannak, akik nem élnek azzal. Ez is, az is kárt okcjz, mert gyengíti a párt iránti bizalmat, és lassítja előrehaladásunkat. Ahogy a hatalommal való visszaélést sem szabad megtűrni, ugyanúgy nem tűrhetjük meg az erélytelenséget. nemtörődömséget, engedékenységet, a határozatok végrehajtása körüli huzavonát. Nem a párt politikájának szellemében dolgozik az. aki bárm lyen oknál fogva képtelen érvényt szerezni a párthatározatoknak, állami rendelkezéseknek, aki eltűri a fegye'mezetlenséget, és „kis kollektívájának" érdekében talán még a törvénytelenséget is. Az ilyen magatartás kommunistához méltatlan, és melegágya a további lazaságoknak. PÁRTUNK Központi Bizottsága ez év november 26 —27-i ülésén hozott nagy jelentőségű határozata'nak végrehajtása mtedenkitől nagyobb erő tesz ftéseket. jobb munkái követel. Tudjuk,, hogy a határozatok végrehajtása csak közös össze"ogással valósulhat meg. A kommunistákra, de különösen a vezetőkre azonban nagyobb feladatok hárulnak. Amikor vállaltuk, hogy e párt tagjai lesriink, tudtuk, hogv mit vállalunk. Ha ez igaz. akkor teljesítenünk kell vállalásunkat, mert ezzel tar'ozunk a pártnak, dolgozó népünknek és önmagunknak. A határozatokból csak akkor lecz va'ami, ha azok végrehajtásáért nap mint nap következetesen do" gőzünk. Ha azokat egvformán értelmezzük, és következetesen hajtj'.'k végre. A ha'á-ozatok egyérte'műek, végrehajtásuk is csak ilyen lehet. A kommunistáknak törekedniük kell arra, hogy a tennivalók 'smeretének birtokában alka'mastó teg-ék saját magukat — és má-okat is — a tudatos, mégnsd'g a céltudatos tev' ken vs égre.' Nem elég csak e'fogadni a ha*á-o-a*nkat, azo'-at helyeselni. Éz fontos i-g'-an. de a fő a politika mel'etti határozott, nvíH. kiállás. a. bárttagság politikai aktivitása. A Szervezeti SzaMlv-a* ezt a követeim ínvt a következőképpen határozza meg: a párttag „következetesen tartsa meg a Dártfervelem srabálvait, hajtsa vámra a "árt határozata't. az állrm tö~vénveit és rende"eteit. ...erősít:? és "é'eri*se a nórtnnk a tömegekhez fűződő k~-v-mlatc.it, terjessze a pári étimért. képviselje a párt politikáját ..." TAGKÖNYVCSERÉRE készülnek a pária'aos-ervezetek. Ez jó alkalom a nárt tagjaival való beszélge'!sre. Jussanak eszükbe ezek a gondolatok, am'kor eg-es párttagok munkáját értéltelik. Nézzék azt is, ki hog"an, milyen fegve mezetten hajtotta végre a párt határozatait. Ennek figvelembevéte'ével dicsérjenek, vagy marasztaljanak el. Pártunk élvezi a tömegek bizalmát. Tud'uk azonban, hogy e bizalmat nap mint nap meg ke'l nyerni. Ehhez tudunk mi hozzájárulni avval, hogy a dolgozók között élve. velük rendszeres kaz>csolatot tartva, ha kell, őszintén és nvíltan válaszolunk felmerülő kérdésekre. Pártunk politikájának végrehajtása során tapasztalhatjuk, hogy a do'gozók szeretik az őszinte, nyílt beszédet Forduljunk hozzájuk, rendszeresen ismertessük a oárthatározatokból adódó konkrét helyi feladatokat. Bizalomért — b'zalmat kapunk cserébe. Kádár elvtárs mondta a XI. kongresszuson: „Pártunk m'nd'g hangsúlyozta, hogy a szocializmus építése az egész nép műve. és a történelem 'ormáló e-5 maga a nép. Sokat, mindennél többet jelent ma ná'unk a párt és a nép szoros kapcsolata, össze'orröttsága. a párt és a tömegek közötti kölcsönös bizalom. Népünk tudja, hogv minden heivzetben számíthat harced-ett pártunkra: pártunk tudja, hogy minden féladat megoldásában bizton építhet népünkre, a szocialista nemzeti összefogás élő. évről évre növekvő erejére." Mi, kommunisták t"díuk ezt, cse'ekedíünk tehát ennek meg'elelően. DR. SÁNDOR JÁNOS, az MSZMP Csongrád megvej Fegyelmi Bizottságának elnöke I