Délmagyarország, 1975. december (65. évfolyam, 282-305. szám)

1975-12-17 / 295. szám

Szerda, 1975. december 17. 3 Egyre népszerűbb A Gorkij nyelviskola menyei tagosaiénak tanfolyamáréi Megyénkben is mind többen tanulják — a felnőttek közül i* — az orosz nyelvet. Egyre többen jelentkeznek aj MSZBT Központi Gorkij Nyelviskola Csongrád megyei tagozatának tanfolyamaira. Az idei tanévben 250 felnőtt vállalta a munka melletti rendszeres nyelvtanulást. — Elengedhetetlenül fontáé, hogy a lehetőségekhez képest megteremtsük e tanulások maximális tárgyi feltételeit, megkönnyítsük az idegen nyelv elsajátítását, s elérjük, hogy azok, akik az idén még a kezdő kurzusra jelentkeztek — Jövőre haladóként ismét beiratkozzanak. — Ezekkel a szavakkal köszöntötte Klspíl Antal, a Csongrád megyei pártbizottság munkatársa a Központi Gorkij Nyelviskola megyei tagozat kihelyezett városi és községi csoportvezetőit azon a munkaértekezleten, amelyet tegnap, szerdán délelőtt tartottak a megyei pártbizottság székházában. Fülöp János, a megyei tagozat vezetője, az MSZBT Országos Elnökségének tagja beszámolt a tanévben ed <Ilg végzett munkáról. Rész• etasen szólt arról, hogy az idén először szerveztek a megye valamennyi városában és néhány községében — az MSZBT-tagcsooortok hatékony támogatásával — kihelyezett tagozatokat, ahova o különböző üzemekből, gyárakból, intézményekből, ter- j melőszövetkezeiekből jelentkeztek hallgatók. Beszélt arról a segítségről is, amelyet a vállalatok, üzemek vezetői nyújtanak. Van. | ahol a vállalat fizeti a tan-1 folyam költségeit, illetve — mint a Szegedi Ruhagyárban — valamennyi hallgató szá-1 mára megvásárolják a nyelviskola által megjelölt tankönyveket. Bokányi Dezsöné, főiskolai adjunktus, a szegedi tagozat vezetője többek között arról beszélt, hogy az idén a megyeszékhelyen hat tanfolyam indult. Nemcsak üzemekben, hanem tudományos kutatóintézetben, mint az MTA Biológiai Kutatóintézetében is. A jelentkezők igényét azonban nem mindig tudják kielégíteni. Például egyre több azoknak a fiataloknak a száma. akik keveslik a középisko'ában megszerzett ismereteket, s a felvételi vizsgák előtt célszerűnek tartják, hogy a nyelviskola egy-egy kurzusát is meghallgassák. Éppen ezért hasznos és eredményes lenne, ha a következő évben felvételi vizsgára való előkészítő jelleggel indítana a Központi Gorkij Nyelviskola megyei tagozata újabb tanfolyamokat az ő részükre is. A munkaértekezlet Kispál Antal zárszavával ért véget. Növekvő Idegenforgalom Az idén körülbelül 9,E millió külföldi látogatott az országba, * ezzel nemcsak eredményes évet, de sikeres negyedik ötéves tervidőszakot is zár idegenforgalmunk 1070 óta ugyanis, fokozatosan emelkedve, 1975-ben mintegy másfélszeresére növekedett a Magyarországon megfordult külföldi vendégek száma, öt év alatt megközelítően 37 millió külföldi lépte át «z ország határát, közülük csaknem 21 millió volt a turista — vagyis azok száma, akik legalább egy napot hazánkban töltöttek. Arányaiban még dinamikusabban emelkedett a külföldre látogató magyarok száma. 1971—75 között öszszesen 11,5 millióan jártak külföldön. Az idén összesen 3,5 millió magyar utazott külföldre. Ütközőpont a MÉK Tanácskozott a közös vállalat igazgatótanácsa A zöldség- és gyümölcskereskedelem kiépített országos hálózatának egyik láncszeme a megyei mezőgazdasági termékértékesítő szövetkezeti közös vállalat, s az itteni gondok országos szervezeti bajokat is jeleznek. A termelők és a még nagyobb kereskedelem közé ékelődött vállalatról van szó, Ojabb ezervagonos gabonatároló A Zalaegerszeg nyugati városrészén kialakuló élelmiszeripari bázis területén újabb 1000 vagonos gabonatároló épül, A hatBlmas vasbetonsiló alapozásához szükséges földmunkákat kedden kezdték meg az építők A mintegy 40—45 millió forintos költséggel épülő tároló az 1977. évi termést fogadja először. A Zala megyei Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat zalaegerszegi központi telepén ez lesz a második 1000 vagonos gabona tároló. A vállalat lenti telephelyén jövőre épül fel egy 60C vagonos tároló, s kidolgozzák a Nagykanizsa térségében felépítendő gabonatároló tanulmánytervét is. a termelők gondja! is érződtek a tegnap délelőtt tartott igazgatótanácsi ülésen. A termelőket az időjárás szorította egész évben, a tavaszi zöldborsószezontól az őszi betakarításig, lényegesen kevesebb árut kínáltak tehát eladásra, mint az előző években, és annál is kevesebbet, mint amennyire az előre megkötött szerződések kötelezték őket A remié kapcsolatot Jelzi az a tény, hogy a szerződéseket néhány gazdaság ekkor is megszegte amikor eleget tudott volna tenni vállalt kötelezettségeinek: annak adta áruját, aki többet ígért érte. Az országos kereskedelmi vállalatokkal való kapcsolatra többször így utaltak a tegnapi tanácskozás felszóla'ói: túlságosan ki van szolgáltatva nekik a MÉK. A kát oldalról Jövő kedvezőtlen hatások szorító ának ered ménye többek között, hogv 150 m'lUó forinttal kevesebb árbevétel várható év végéig, mint amennyit terveztek. A közös vállalat javára írandó mindenképpen, hogy ilyen körülmények között is központi kérdésként tudta kezelni a lakosság ellátását — ellene szól viszont változatlanul az a tény, hogy nyáron gyakran panaszkodtak * termelők, eladhatatlan áruik miatt. Mindent öeszevetve az idén felvásárolt burgonya, zöldség ós gyümölcs együtter mennyisége az előző évhez képest több mint 50 százalékkal csökkent. Ami ebből a közös vállalat apparátusa hibájából származott, azt természetesen nekik kell kilavítaniok a következő év. ben, de a termelők és a továbbító kereskedelem meg levő gondjai is orvoslást kívánnak. ásfél millió M

ennyi brigádunk is van? — telefonál a munkaügyre a megkérdezett felelős vezető, mentegetőzni nem is kezd, mert „érthető": nem komputer a feje, azért a versenyfelelős, hogy megmondja. Zavartan rajzolgatok közben jegyzetfüzetembe — kockákat, mert igen sarkosak most a gondolataim —, aztún kedvetlenül váltok még pár szót, és jobbnak látom a távozást. Mintha nem lenne „aktuális téma", úgy kezelik némely helyen a brigádversenymozgalmat. Ügy naplózás táján gyorsan produkálni kell néhány ..beírni valót", aztán hátunk mögött egy időszak kész. Majd a termelési értekezleten elmondják, mint máskor is. hogv micsoda anyagi é« erkölcsi erő a szocialista brigád mozgalom, milyen eredményeket értek el. Pedig tényleg erkölcsi és anyagi erő ez a mozgalom! — mindenki tudja, mégis, miért kell keserűn füstölögni rajta, hogy sokan csak mondják. „Tudja, mi a baj a mi brigádjainknál? A hangulat. Az, bizony. Mert amikor hórukk-munka van, úgy fordítják ránk, akár egy fegyvert: hiszen ti szocialista brigádban vagytok! Vasárnapi műszak kell? De mit tudna rá mondani az ember! Azért kell nem ls egyszer, mert nem gondoskodtak időben az anyagról. Aztán megjött az anyag, és hajts neki. mert egyszerre eszükbe jutott a határidő. Én is, meg más ls aztán csak magyarázza meg az asszonynak, hogv ma nem segítek otthon, nem viszem sétálni a gyereket, meg. ne hívjatok vendéget se. Ne akkor kapjanak elő, ha baj van. Haladunk mi rendesen, de akkor dolgozzék körültekintőbben más is! — Ezt még kora ősszel, egy vasárnap délelőtt mondták nekem az asztalosok, egy óvodaépítésen. Igazuk volt, de arra kértek: ne ugrasszam őket össze a vállalattal. Mert mérgesek ugvan, de lám. a tetteik beszélnek: mindenki itt van, dolgoznak. A munkához feltételeket is kell biztosítani. A DÉLÉP szakipari brigádjai nem nyugodt modorban beszéltek arról, hogy a guta kerülgeti őket, ha munkájukat gyalázzák. „Rossz-e, ami kikerül a kezük alól. vagy se?" — ez a kérdés, mondtam én is. És megmutatták, hogy nem vakok, ők is látják, mi lesz majd a hibajegyzéken. ..El ne higgye valaki, hogy örömmel csináljuk a pótlást, n javítást!" — mondta Cs. Sándor, pártalapszervezet! termelési felelős. „De mi van végül ls? Hajtlák a tapétáit, űzik a burkolót, hogy át kéli adni a házat. Dolgoznak, mint az őrült (most ne csak a gyorsaságra gondoljon, hanem ami a kapkodás végeredménye |s), s aztán a bizottság egy héttel később jön csak. Ha az a hét a miénk lehetett volna még?! Mert hova szaladtunk? — A házak, a lakások elosztása után már nem sürgős. Azt hiszik, ez mindegy az építőknek? Ahányszor elmegyünk előtte, mindig bosszankodunk rajta. Minek járunk vissza, mint a bűnözők, a tett színhelyére?" Emberre szabott feladatokat lehet erkölcsös-szépen megoldani. Ma már azt nem kell magyarázni egy brigádban, hogy jól dolgozni erkölcsi kérdés, a brigádok már megérezték azt a sikert, ami a jó munka velejárója, ök már nem egyszer érezték a nagy nyilvánosság előtti megbeceülést. érzik, hogv rangot jelent megnyerni egy versenyt, elnyerni egy oklevelet. A munkáról, a munka becsületéről dehogy ts alapfokon kell velük beszélgetni Megható történetet mondott a munka rangjáról a Fonalfeldolgozó Vállalat igazgatója és brigádvezet®. Egyetlen vállalat ez az országban, ahol minden csökkent munkaképességű embernek munkát tudnak adni, s egvetien vállalat, amelynek a dolgozói —. balesetet szenvedett, vagy betegségtől, sorstői sújtott emberek — a munkával, a munka által érzik magukat hasznosnak, ha nagy szavakat nem restellünk mondani: egyáltalán, értékes emberek. Ha valahol, akkor itt Igaz, hogy nem csak a borítékért, de a munka nemes öröméért dolgoznak százan és százan. Itt az orvos is beleszól, hogv mit vállalhatnak az emberek. S a tíz szocialista brigádot — a vállalások ellenőrzésekor — az orvosnő próbálja lebeszélni: nehogy egészségük rovására menjen, kevdsebbet ígérjenek. Mert amit ők ígérnek, mindig próba is, saját maguknak, tűzön-vízen megcsinálják! Másfél millió szocialista brigádtag van hazánkban. Nélkülük nem bízhatnánk abban, hegy a jelenlegi he'yzotben — amit külgazdasági okok mellett nem egy szervezetlen, rosszul gazdálkodó vállalat is okozott — előbbre jutunk, egyensúlyt teremtünk. Kérdezzék a munkásokat: kiderül. hogy látják a hibákat, okos. gyakorlatias megoldásokat tudnak, és kénesek is minden okos javaslat megvalósítására. Közülük nem is egyet éppen a brigidélet, a brigádszellem nevelt arra, hogy mindenhez köze van. ami vállalatánál és ami ebben az országban történik. Igényessé váltak az emberek — arra is kényesek: legyen idő megbeszélni velük, munkájuk fontos, hogv mindenk'nek elsősorban a munkáját becsülik, ez ad emberi rangot, nem egymás beosztását, vagyonát tisztellük. Ezek olyan régimódi agitációs szövegek? Magam is sokszor úgy vélem, félő. hogy ha az első mondatban elárulom, a munkáról lesz szó. azonnal abbahagyják a cikk olvasását. Bevallom, nem egészen biztos, úgv tudok szólni a munkáról, ami teljesen, merőben más, mint amit eddig — unalm? san vagy érdekesen — mondtunk róla. „Az emberek nem Is akarnak erről olvasni az Újságban, legalább szabad ideiükben békén kellene hagyni őket ilyesmivel" — vélik sokan. Aztán, ha beszélgetünk az emberekkel, hogv milyen a közérzetük, rri fog'alkoztatia őket. a harmadik mondatban már „dolgozunk", a munkáról beszélgetünk. A hibákról is. de főleg arról, hogy legyen meg az erőfeszítések elismerése, hogy dooolngoljuk az embereket oénzmegon kívül kedvet adó jó szóval, figyelemmel ls. Mert ha rosszul megy a munka, olyan az, mint a rossz, csintalan gyerek — " ha szép szóval, meg odafigyeléssel támasztunk igényeket, kedvet támasztunk. Emberi dolog, hogy szeretünk fontosak lenni, s mitől, ugyan mitől válhatunk fontossá közösségünkben mint Jó munkánktól? Talán nem érezzük magunkat kényelmetlenül. nem egyszer fáradtnak, betegnek csak azért, mert nem érezhetjük magunkat hasznosnak, mert elmaradtunk feladatainktól, sikertelenek vagyunk? S

még megkérdezném: érezték-e már. hogy ha befejeztek sikerrel, közmegelégedésre egy feladatot, s holtfáradtak. de elzslbbadás helyett valami részegítő öröm feszíti az embert, az önbecsülés. a siker semmi mással el nem érhető öröme? S mert az ember nem magányra született lény, s nagv öröm a közös, jó munka öröme, a brigádé, a műhelyé. a téeszé. vagv vállalaté. Ez terem'i meg az alaphangulatot a brigádokban is Soha ennyire nem volt „aktuális téma" a brigádok jó munkája. Meg is nézheti magát az a vállalat, az o téesz, amely nem épít ezekre a kis alkotóközösségekre, arról nem is szólva, hogy az egész népgazdaság Is „megnézhetné magát" nélkülük Ezért ls állítom, hogy egyetlen vezető sem engedheti meg magának, hogy „komputere" éppen a brigádokról na tudjon mindent Gondjaikat, eredményeiket, de még a hangulatukat Isi Szőke Márta Közgyűlés a jogászszövetséglien Kedden délelőtt a Jogászház dísztermében megkezdődött a Magyar Jogász Szöm eii alatt S ezer CIO© terur A D-brerenl Biojál Gyógyszergyár tavaly felavatott aszszep'ikus üzemében ez év köz-pé'ől korsze-ű töLŐ Tépek c megkezdték a "en'c»l'n poram -n''n «vá tá-át. Képünkön; Kfeziei a porampultatöltö üzemből _ A IV, ötéves terv időszakában az UVATERV évente átlagosan 1703, összesen 8400 tervezési szerződésnek, művezetői kötelezettségnek tett eleget, Jelentette be keddi sajtótájékoztatóján Skoda Lajos Igazgató. Szólt az ország legnagyobb közlekedésműszaki tervező vállalatának legfontosabb munkáiról, a közúthálózat, a hidak, a netró tervezéséről, valamint az Algériának, Csehszlovákiának, Egyiptomnak, Iraknak, Jugoszláviának, az NDK-nak, Svédországnak, a Szovjetuniónak, Vietnamnak stb. készült különféle tervekről. Bejelentette, hogy 28 tervezővállalat ajánlata közű' az UVATERV-ét fogadták el az év elején az 500 kilométer hosszú, líbiai—tunéziai vasútvonal tervezésére, ame lyet jövőre fejeznek be, vétség IX. küldöttközgyűlése. Dr. Avtalffy György egyetemi tanár, a szövetség elnökének megnyitója után dr. Jókai Loránd főtitkár terjesztette elő az elnökség beszámolóját a szövetségnek az elmúlt közgyűlés, 1071 decembere óta végzett tevékenységéről. A Magyar Jogász Szövetség — mint a jogászság ársadalmi, politikai és szakmai szervezetének — fő törekvése az egész jogászságot erintő társadalmi feladatok megoldásának elősegítése, "ajátos eszközeivel részt vállal az MSZMP XI. kongresszusának határozataiból a iogászságra háruló feladatok végrehajtásában. Különösen az állami élet, a szocialista demokrácia tgvábhíejlesztése, a jogsrabá'y-előkészftés, valamint a szocialista törvényesség további megerős • tése területén kitűzött célok megvalósításának elősegítését tartja egyik legfontosabb feladatának. A főtitkár kitüntetéseket nyújtott át a szövetségbe i kifejtett eredményes munt i elismeréséül. A Munka 6idemrend arany fokozatával tüntette ki az Elnöki Tanács dr. Nagv Lászlót, az elnökség tagját, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem rektor helyettesét. Hárman kapták meg a Munka Érdemrend ezüst fokozata kitüntetést. A közgyűlés megválasztotta a szövetség központi szerveit. Elnökké dr. Antalffy Györgyöt, főtitkárrá dr. Jókai Lorándot választották PC*