Délmagyarország, 1975. november (65. évfolyam, 257-281. szám)

1975-11-04 / 259. szám

* Kedd, 1975. november 4. 5 Tudományos emlékülés | scitünieiések, a Biológiai Központban Az MTA Biokémiai és Genetikai Intézeteinek 25 éves fennállása alkalmából tudományos emlékülést rendezett tegnap, hétfőn a Szegedi Biológiai Központ. Az ülésen megjelent Török József, a városi pártbizottság első titkára, dr. Petri Gábor, az orvostudományi egyetem rektora, dr. Láng István, az MTA főtitkárhelyettese és dr. Birkás Mária, a városi tanács elnökhelyettese is. Dr. Straub F. Brúnó főigazgató köszöntötte a megjelenteket, majd megnyitó beszédében ismertette az intézetek történetét. Teplán István, az Akadémia természettudományi II. főosztályának vezetője vázolta a hazai kutatóbázis fejlődését, valamint a biokémiai éi genetikai intézetek szerepét a felszabadulástól napjainkig. A kimagasló munkát végző kutatóknak Láng István, az Akadémia főtitkárhelyettese kitüntetéseket nyújtott át: dr. Keleti Tamás, a kémiai tudományok doktora, a Szegedi Biológiai Központ biokémiai intézete enzimológiai részlegének igazgatóhelyettese a Munka Érdemrend arany, dr. Sik Tibor, a biológiai tudományok kandidátusa, a Szegedi Biológiai Központ genetikai intézete igazgatóhelyettese a Munka Érdemrend ezüst fokozatát vette át. Az Akadémia Kiváló Dolgozója kitüntető jelvényt Barkóczy József, Stanczl Károlyné és Tóth Ervinné kapta lelkiismeretes munkájáért, -további hat dolgozó pedig főtitkári jutalomban részesült. Ezután Török József Szeged vezetőtestületei nevében köszöntötte a jubiláló intézetek dolgozóit, a kitüntetetteket. Elmondta, hogy a felmérések alapján elégedett lehet a város a Biológiai Központ tevékenységével, és továbbra is igényt tart arra, hogy az ott dolgozók bekapcsolódjanak Szeged szellemi életébe. Végezetül hangsúlyozta annak jelentőségét, hogy a jubileum egybeesik az Októberi Szocialista Forradalom évfordulójával is. Az emlékülés második részében dr. Keleti Tamás, az enzimológiai részleg igazgatóhelyettese, dr. Dániel Lajos tudományos főmunkatárs, dr. Sik Tibor, a genetikai intézet igazgatóhelyettese, dr.Vida Gábor, az ELTE genetikai tanszékének vezetője, valamint dr. Alföldi Lajos, a genetikai intézet igazgatója tartott tudományos előadást. Kubikosok Kistermetű, ötvenen felüli kubikos lapátolja serényen a nedves betonmasszát a vastali cskába — melynek csak a nyele készült fából — s nekifeszül, hogy odébb tolja, mint már annyiszor, 32—35 esztendő óta ... Inas válla nagyot roppan, s már gördül a kubikostalicska a Tisza partján épülő szálló „lepényépülete" felé. • Ott, az egyik földszinti helyiségben — amelyet hosszú pallósoron végigdöcögve lehet megközelíteni — szakavatottan egyengeti a kiöntött masszát 8 centiméteres aljzattá a zömök brigádvezetó. Süli János. ötvennégy esztendős a deres hajú brigadéros. Pozsgás arcán kemény s mély ráncok; karja, kezefeje akár a többieké: eresinas, mint a vízmosta, időszántotta fagyökér a közeli Tisza-parton... A társak — a 25 esztendeje a DÉLÉP-nél dolgozó Dobó András, aztán Mihály Jápos, Süli István, Gémes Ferenc, Róvó János — is ötven esztendőn felüliek mind. S ebben a férfias, napi 30— 40 köbmétert bedolgozó műveletben mégis maradéktalanul s lankadatlan kitartással vesznek részt Ugyanilyen lendülettel csiOálgatták az aljzat betonozását a Kígyó utcai, a Marx téri, a gumigyári építkezéseken, kezük nyomát az MTA, s a JATE újszegedi intézményeinek aljzataiban, szerkezetében éppúgy őrzi az anyag, akár az olajosok lakásain, s az orvosegyetem épületén. Van közöttük, aki Dunaújvárost is meglakta, s építette. Van, aki hajdan a Szeretfalva—Déda menti vasúti töltést kubikolta, a negyvenes években. • Kevés beszédűek, hallgatagok. Nehéz szóra bírni óket. Pedig volna miről szót váltani, hiszen két ízben is elnyerték az aranykószorús jelvényt a szocialista brigádok között. Egykori sztahanovista okleveleiket is megőrizte a családi vitrin vagy fiók, odahaza, Sándorfalván. Sándorfalván, ahonnan évtizedek óta járogatnak erre a kemény munkára, fél 5-kor kelnek, s este negyed 6-kor indulnak haza a Lechnertérről. — Négy építkezést vezetek, számos brigáddal^ — jegyzi meg az atlétatermetű, fiatal építésvezető, Darvas Tamás —. de ha ki kellene emelni, mondjuk három brigádot, példaként, hát Süli János bácsiék biztosan a három között lennének. Ezen a kifejezetten kubikosmunkán túl, rájuk lehet bízni nyugodt lélekkel a szerkezeti betonmunkákat is. Univerzális szerelésre képesek, rendkívül megbízhatóak! Átlag 30—40 köbméternyi betont szoktak bedolgozni naponta, de ezekben a hajszás napokban 46—48 köbméter is kitelik tőlük. * Pallavicini őrgróf egykori cselédei, a sándorfalvi kubikosok ina emelt fővel járnak, megbecsült, élen haladó építők. Keresetük 3200—3300 forint havonta, plusz a túlórapénz, s a jutalmak. A Pallaviciniekre — akik Nemeskürty István szerint — egy aljas gyilkossággal csempészték be magukat a magyar történelembe (Fráter Györgyöt téve el láb alól!) nem is gondolnak már. De azért az uradalmi cselédsors és a megbecsült építősors közötti különbséget náluk jobban senki sem képes lemérni. őket a két kezük fogható alkotása „csempészi be" a történelemformálók közé. Dér Endre Víztisztító Paksnak Készül: Salgótarjánban Salgótarján is hozzájárul a paksi atomerőmű építéséhez. A Vegyépszer salgótarjáni gyárában gyakorlatilag befejezték az építkezés téliesítéséhez szükséges olajtüzelésű kazánház víztisztító-vízlágyító berendezésének előállítását. Salgótarjánban készül a paksi létesítmény végleges, óránként kétszáztíz köbméter víz tisztítására, lágyítására alkalmas berendezése is. Gyártását 1976 januárjában kezdik meg, s 1977 első negyedében helyezik üzembe. előléptetések A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 58. évfordulója alkalmából kitüntetési, előléptetési ünnepséget rendeztek hétfőn, tegnap a Magyar Néphadsereg központi klubjának nyári helyiségében. Részt vett az ünnepségen Borbándi János, a Minisztertanács elnökhelyettese, Rácz Sándor, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezetője, Czinege Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszter, J. A. Naumenko vezérezredes, a Varsói Szerződés egyesített fegyveres erői főparancsnokának magyarországi képviselője, valamint a társfegyveres testület számos parancsnoka. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa — politikai és szakmai felkészültségük, valamint a hadsereg fejlesztésében, harckészültsége növelésében huzamosabb időn át kifejtett kiemelkedő tevékenységük elismeréséül — vezérőrnaggyá nevezte ki dr. Mátyás Miklós alezredest, Farkas Gábor ezredest, Nárai István ezredest és Varga László mérnökezredest. Négyen részesültek a Vörös Csillag Érdemrend kitüntetésben. A honvédelmi miniszter parancsára 21 alezredest ezredessé léptettek elő, 18-an kapták meg a Kiváló Szolgálatért Érdemrendet, 14. en a Haza Szolgálatáért Érdemrend arany, ezüst, illetve bronz fokozatát. 6-an pedig a Honvédelmi Érdemérmet. A kitüntetéseket Czinege Lajos vezérezredes adta át. A kitüntetésben, előléptetésben részesülteket az MSZMP Központi Bizottsága és a kormány nevében Borbándi János köszöntötte. (MTI) Fejlesztő központ a Bakony Müvekben A Kohó- és Gépipari Minisztérium támogatásával új kutató és fejlesztő bázist hoztak létre a veszprémi Bakony Műveknél. A kétszintes épületben elhelyezett műszerek és a kutató apparátus elsősorban a vállalatnál gyártott Zsiguli- és Polski FIAT alkatrészek továbbfejlesztésén fáradozik majd. Emellett sok elektronikus fejlesztő kísérletet is végez. / A bázis kialakításának határideje a jövő év vége. Ezzel szemben az épület már áll és a kutatók — ha még nem is teljes létszámmal — megkezdték a fontos munkát. A legfontosabb műszerek már megérkeztek a fejlesztő bázishoz, s így. többek között megkezdték az autóvillamossági termékek élettartam-vizsgálatát. Pártmunkások művelődése A

ki párttisztséget tölt be, akit megválasztottak a párt valamely irányító testületébe, annak' aligha okoz gondot, hogy mire is fordítsa szabad óráit. Mégis azt látjuk, hogy közülük igen sokan amúgyis kevesebb szabad idejükben iskolába, tanfolyamokra járnak, vagy a rendszeres önművelés útján gyarapítják műveltségüket Bizonyos, hogy ez elsősorban személyi tulajdonságaikból, a világ iránti érdeklődésükből következik, de minden bizonnyal része van benne egy nagyon lényeges felismerésnek is. Nevezetesen annak, hogy ma megfelelő műveltség és az állandó művelődésre való készség nélkül nem lehet valaki jó pártmunkás, nem töltheti be igazán jól tisztségét, funkcióját Milyen tapasztalatok alakították ki ezt a felismerést a pártaktivisták mind növekvő hányadában? Bizonyára nagy szerepe volt annak, hogy a Központi Bizottság 1974. márciusi közművelődési határozata óta mind gyakrabban kerülnek kulturális, művelődési témák a pártbizottságok és pártvezetőségek elé. Márpedig ezekben csak az tud érdemben állást foglalni, a közös döntés valóságos részesévé válni, aki legalábbis valamelyest „otthon van" ezekben a témákban. Jó úton haladunk afíelé, hogy a közművelődés az ideológiai és politikai munka, általában véve a pártmunka szerves és egyenrangú részévé váljék. S ha ez így van, akkor a pártmunkásoknak is értően kell vele foglalkoznia, s nem lehet csupán egy-egy vezetőségi tag „magánterülete", „hitbizománya". Ám van ennél átfogóbb oka is annak, hogy ma már a művelődést elengedhetetlen következményként fogalmazza meg az élet a pártmunkások számára. A fejlett szocialista társadalom építésének jelenlegi szakaszában ugyanis nem csupán a szó szűkebb értelmében vett kulturális kérdések eldöntése igényel bizonyos meghatározott műveltséget A gazdasági, társadalmi, politikai témák is olyan jellegűvé váltak, hogy eldöntésükhöz nem nélkülözhető a tények és összefüggések átfogóbb ismerete. A gazdasági építés és a tudatformálás mindennapi feladatai, amelyekkel a pártszervezeteknek, a pártmunkásoknak nap mint nap meg kell birkózniuk, nem oldhatók meg egy-egy csupasz „igen" vagy „nem" kimondásával. Tájékozottság, áttekintőkészség, a távolabbi összefüggések, az okok és következmények felmérése és felismerése szükséges a helyes állásfoglaláshoz — vagyis olyan dolgok, amiket csak a rendszeres és folyamatos művelődés adhat meg, alakithat kl. Helyesen látták meg korunknak ezt a következményét azok a pártbizottsági és pártvezetőségi tagok, pártbizalmiak és más aktivisták, akik tisztségükből is eredő kötelességüknek tekintik műveltségük gyarapítását. S helyesen érezték meg azok a párttagok és pártonkívüliek, akik igénylik a művelődést a mozgalmi vezetőktől, s elvárják, hogy ebiben a tekintetben is mutassanak példát. Amikor azonban előtérbe állítjuk ezt a követelményt, gondolni kell rá, hogy a sablonosság, a megítélésbeli sémák és a tennivalók „egy kaptafára húzása" ezen a területen rendkívül nagy károkat képesek okozni, lejárathatnák észszerű és szükséges törekvéseket is. Ezért feltétlenül figyelembe kell venni, hogy a szükséges és elvárható műveltség az eltérő helyeken, a különböző jellegű pártszervezetekben más és más. Nyilvánvalóan nem ugyanolyan igényekkel kell fellépni mondjuk egy termelőszövetkezet és egy tanácsi intézmény pártszervezetében. A vezetőségi tagok végzettségéről vagy tanulásuk formáiról készített járási, városi összegezés ezért önmagában aligha nyújt megbízható eligazítást: mindig az adott helyzethez, a pártmunka konkrét területéhez szükséges mérni az igényt és a feladatot. M

ásrészt az is szem előtt tartandó, hogy ma a műveltséget nem úgy értelmezzük, mint régebben, a „humán" műveltségeszmény uralma idején. A történelmi, irodalmi, művészeti dolgokban való jártasság mellé felsorakozott a közgazdasági, társadalmi, s nem kevésbé a természettudományos-műszaki kérdésekben való eligazodás képessége is. A korszerű műveltség fogalma sokoldalúbb, de épp emiatt még kevésbé várható el reálisan egyfajta mindenoldalú tudás, a „mindenhez való hozzászólás" képessége. A szelektálás, a legszükségesebbek kiválogatása emiatt különösen fontos, s épp ezért nem árt, ha a pártaktivisták megtervezik tanulásukat. Az ilyen irányú tervszerűség egyáltalán nem összeegyeztethetetlen a tervekbe nem foglalható állandó érdeklődéssel, az új ismeretek iránti „nyitottsággal". Mert végső fokon ez az utóbbi a legfontosabb — ez adja a belső késztetést az ismeretek felhalmozódásával, állandó lépéstartásra való, ami ma a pártmunkás egyik legjellemzőbb vonósa kell hogy legyen.' Gyenes László Huszonöt éves a Móra Kiadó Somogyi Károlyné felvétele Ha éppen kedve szottyan sétálni valakinek a Tisza partján a ködös, ószi estéken, hamarosan megcsodálhatja a fényarban úszó partfalat Is. Képűnkön: daru segítségével szerelik az egyik kandelábert. Jubilál a 25 éves Móra Ferenc Kiadó, amely ebben az évben 260 kötetet jelentet meg mintegy 11 millió példányban, s ez több, mint 1938-ban, az utolsó békeévben kiadott összes magyar könyv száma. Ezt a sokatmondó adatot az ifjúság művelődésében, hazafias és internacionalista nevelésében jelentós szerepet betöltő könyvműhely hétfői, Fészekklubbeli ünnepségén ismertettek a jelenlevőkkel. Az ünnepségen — amelyen megjelent dr. Maróthy László, a KISE KB első titkára, és Szűcs Istvánné, a Magyar Úttörők Szövetségének főtitkára, — Szilvásy György igazgató üdvözölte a résztvevőket, közöttük Gábor Viktort, a kiadói főigazgatóság vezetőjét, valamint a magyar könyvkiadók képviselőit. Az ünnepségen Illés Lajos főszerkesztő előadásában áttekintette a kiadó negyedszázados történetét. Halászati kombinát Az ország egyik legnagyobb halászati kombinátját alakítja ki a Középtiszai Állami Gazdaság. (A nagyüzem több mint 800 hektáros tógazdasága már az idén 67 ezer vagon halat produkált. Készen van a leendő kombinát korszerű mesterséges ivadéknevelőjének első részlege is Ea az idén 2 millió egynyaras, és több mint egymillió kétayaras ivadékot bocsátott Vi