Délmagyarország, 1975. november (65. évfolyam, 257-281. szám)

1975-11-04 / 259. szám

* mm Kedd, 1975. november 4. 5 Ismerkedjünk az új KRESZ-szel Gyalogosan Megszigorította az új Sok baleset bekövetkezéK.RESZ a járművezetők és sét előzi meg a KRESZ a gyalogosok viszonyát meg- egy új előírása: a szabad kihatározó magatartási sza- látást gátló, nagyobb, álló bályokat, s ez indokolt is* jármű közelében tilos az úta gyalogosok védtelenebbek, testre lépni, kivéve, ha ott Azt a helyet, ahol a gya- zebra van. Korlát és soromlogosnak elsőbbsége van — pó alatt átbújni, illetve azt tehát a kijelölt gyalogos át- megkerülve elzárt területre kelőhelyet mindig —, a lépni ugyancsak .tilos. Nem járművel csak fokozott óva- szabad gyalogosan járni a tossággal szabad megközelí- vilamospályán — a Kossuth leni, úgy, hogy a vezető Lajos sugárúton mégis soegyértelműen és félreérthe- kan sétálnak a síneken — tetlenül megadhassa az el- tilos a vasúti vagy a zárt sőbbséget, a jármű sebessé- villamospályán (például a .ével a gyalogost ne tévesz- József Attila sugárúton) a sze meg. kiépített átkelőhelyeken kíA kijelölt átkelőhelyen és vül áthaladni. Főútvonalon közvetlenül előtte tilos az hatévesnél fiatalabb gyerelőzés, az ott már megállt mek nem maradhat felügyejárművet kikerülni sem sza- let nélkül, bad. Az odaérkező második Nagyméretű tárggyal az jármű vezetője csak akkor úttest jobb szélén kell haindulhat tovább, Ka meg- ladnia a gyalogosnak, éjgyőződött arról, hogy a szaka — hogy a járművezegyalogosforgalmat nem za- tők élőiről is, hátulról is varja elindulásával. Párhu- kellő távolságbői észrevezamos közlekedésre alkal- gyék —, lámpát kei virtnie. mas úttesten a másik for- A tolt segédmotoros kerékgalmi sávban haladó jármű párt és kerékpárt is ki kell mellett elhaladni tilos — ír- világítani, ja elő a KRESZ a gyalogo- Még mielőtt a gyalogosok sok védelmében. eltúloznák a jármúvezetőkA kanyarodó járművek re vonatkozó elsőbbségadási vezetői elsőbbséget adnak az kötelezettség jelentőségét és azon az úton haladó gyalo- áthaladási jogukkal — akár gosoknak, amelyre a jármű a kijelölt gyalogos átkelőbekanyarodik. Ez a szabály helyen, akár másutt —, Inakor is érvényes, ha a ke- dokoiatlanul élnének, hang.eszteződésben nincs felfes- súlyoznunk kell: a gyalogos tett zebra Ha az átkelőbe- az úttestre akkor léphet, ha lyet kijelölték, a gyalogos meggyőződött annak veszélyelsőbbsége természetes, búr- telenségéről. Az úttesten is melyik irányba halad is. kesedelem nélkül köteles átA járdasziget és a köze- menni, nem tévesztheti meg, lebbi járda között haladó és nem zavarhatja a járműgyalogosok elsőbbsége meg- vezetőket. Ha a közelben kiszűnt, az új KRESZ ez jelölt átkelőhely nincs — a esetben alkalmazkodik a „közelben" kifejezés 50—60 nemzetközi egyezmények sza- méter távolságot jelöl itt —, bályaihoz Az Anna-kúti meg. a régi átkelési szabályok szeállónál tehát a járműveze- rtnt, tehát útkereszteződéstőknek számítaniuk kell nél a járda meghosszabbíugyan az úttestre lépő gya- tott vonalában, megállónál lógósra, de a villamos le- a járdasziget teljes hosszáés felszálló utasainak nincs ban, de mindig a legrövielsóbbségük. A gyalogosnak, debb úton mehetnek át a a kapun ki- és behajtó jár- gyalogosok, művekkel szembeni, vala- Gyalogosok zárt csoportja mint a megállójánál már az úttest jobb szélén haladmegállt jármű és a járda kö- hat, éjszaka elől fehér vagy •zötti elsőbbsége változatlan sárga, hátul sárga vagy pimaradt. ros fényt adó lámpát kell A gyalogosok Jogai után vinnie a csoportnak, s ezért — éppen, mert erről rit- a csoport vezetője a felekábban beszélünk —, kö- lós. vetkezzenek kötelességeik is. A Járművek utasaira voA gyalogosoknak a járdán, natkozó szabályok régiek és vagy ha az nincs, a leálló- egyértelműek. Az utas nem sávon, az útpadkán vagy a zavarhatja a vezetőt, nem kerékpárúton kell haladniuk, utazhat sem állva — kivéve ezek hiányában lakott terű- autóbuszon, trolibuszon és leten kivül az úttest menqt- villamoson —, sem a jármű irány szerinti bal szélén, la- lépcsőjén vagy külső részén kott területen belül pedig — itt kivételnek tekintik a a jobb szélén, egy sorban szemétgyűjtő autók rakodóit, kell menniük. Az emberi A felszállásra váró utasok erővel tolt vagy hajtott be- — ha járdasziget nincs a tegszállftó kocsinak és a megállónál, mint például a segédmotoros kerékpárt vagy Zrínyi utcában —, csak akkerékpárt toló. gyalogosnak kor léphetnek az úttestre, ha ugyancsak az úttest jobb a jármű a megállóban már szélén kell haladnia. megállt. Autópályán a leállósávon A jármű ajtaját az utas sem, amellett sem; autóúton csak akkor nyithatja ki, ha sem a leállósávon, sem az ezzel a közlekedés biztonsáútpadkán nem járhatnak a Sát, a személy- és vagyongyalogosok. Autópályán se- biztonságot nem veszélyeztehol autóúton pedig csak a ti. A menetrend szerint közkiépített útkereszteződések- lekedő jármű megállóhelyen nél mehetnek át a másik ol- kívüli tartózkodásakor csak dalra. Hídon, alagútban, akkor szállhat le és fel az aluljáró és felüljáró út- utas, ha ezt a jármű szetestjén sem s«bad gyalo- mélyzete szóban vagy az ajgoran Jár tű. tó tóWitóéáYtó taegcngcute. OTP Tiszttársam mondta el az alábbi történetet. A lány Kelenföldön szállt fel a vortatra. Amikor benyitott a fülkébe s helyet kért, mintegy varázsszóra elröppent a már-már szemünkre telepedő álom. A lány kedves volt, barátságos és nagyon szép. Mindnyájan — öregek és fiatalok — bókoltunk neki. Látszott rajta, hogy nem vette tolakodásnak szavainkat. Büszke volt, hogy megigézett bennünket Mind közvetlenebbül társalogtunk; már kacérkodott velünk: keresztbe tett lábait váltogatva néha elővillantotta vakítóan fehér combjait. Ilyenkor a férfiszemek komiszan összenéztek ?.. A jegygyűrűt csak később vettük észre az ujján. Alig fél óra múlva már tudtuk: Ildi a neve. tizenkilenc éves, gyors- és gépírónő egy budapesti üzemben. Most N. községbe utazik az ő „kiskátoaájához" látogatóba. Fényképek kerültek elő, kézről kézre jártak. — Ez a vőlegényem — mutatott az egyikre. — Ugye, jópofa srác? Amikor hozzám került a kép elcsodálkoztam a sors különös játékán. B. F. őrvezető, a második raj parancsnoka nézett rám... Ezért volt hát Ildi annyira ismerős! B. sokszor mesélt róla. A fényképet néhányszor nekem is megmutatta. Mi. lyen rajongással. milyen szeretettel emlegette búzaszín hajú menyasszonyát. S hogy örült az örök hűséget igérő soroknak. Mert Ildikó levelei mindig erről szóltak... Magamban örültem ennek a találkozásnak. No, lesz majd holnap meglepetés, amikor a vőlegény parancsnokában felismeri a lány az útitársát. Elhatároztam: másnap fölkeresem őket a látogatószobában. ...A mozdony mohón fogyasztotta a kilométereket. Egyre kevesebben voltunk a fülkében, végül kettesben maradtam Ildivel. Elmondtam: én is N.-re utazom. Egy sor szabvány mondat után is. mét a vőlegényéről kezdett beszélni. — Ferit alig egy éve ismerem. Szabadságon volt otthon. Jól nézett ki az egyenruhában; nem utasítottam vissza, amikor felkért táncolni. Tánc közben gondolni sem mertem, hogy valaha a menyasszonya leszek. Belémesett. Jöttek a levelek. Hozták a kiskatonúm álmait, vágyait. Én is írtam neki. Játékból. És játékból lettem a menyasszonya. Sohasem szerettem igazán. 0 azonban hitt nekem. Sajnálom szegény srácot. Meg akartam mondani neki, de nincs hozzá merszem. A langyos esti levegővel telt fülkében hidegen koppantak a szavak. B. őrvezető arcát láttam felvillanni. Talán éppen most álmodik az ő hűségesnek hitt'hűtlen Ildijéről, aki rútul becsapta, játékként bánt az egyik legszebb emberi érzéssel. Szerettem volna Ildit pofon ütni. N.-re jóval kakasszó előtt érkeztünk meg. Észrevettem, vár tőlem valamit. — Ferivel csak reggel találkozom. Nincs kedve sétálni? — Nincs, Ildi. Engem vár a feleségem... A látogatószobában találkoztam újra vele. Olyan boldognak látszottak, hogy gondolkoztam: odamenjek-e vagy sem. Odamentem. B. nem vette észre, mi játszódik le Ildiben, amikor fölismert. Tereferéltünk. Erről, arról. Aztán a hűségről beszélgettünk, meg a távolságról, ami köztük áll. Az őrvezető gyöngéden magához vonta Ildit és úgy mondta: — A távolság nagy úr, főhadnagy elvtárs. De akik igazán szeretik egymást, azok közé sohasem verhet éket... És itii nagyon szeretjük egymást. Ezek után nem volt könynyű az útlen\léket — ha nevek és személyek nélkül is —* elmondani. Pedig el kellett. Ildi egykedvűen, unott arccal hallgatta. Majd enynyit mondott: — Az a lány, akiről a főhadnagy elvtárs beszélt, én voltam. Nem szeretem a jeleneteket, nem is akarok hosszú lenni. Hazudtam neked, Feri! Szervusz... Fogta a táskáját, és ott hagyott bennünket. B. úgy ült előttem, mint akit fejbe ütöttek. A szeme messze révedt. Emlékezett. A hűtlen, hazug Ildire. Csöndes percek múltán a jegygyűrűhöz nyúlt. Lehúzta. Vékonyka, fehér csík maradt utána, amit néhány nap múlva eltüntet a barnító napsugár. De Ildit mikor feledteti majd?! ... Vitatkoztunk a feleségemmel. Azt állította: nem volt jogom az őrvezető „szívügyébe" beavatkoznom. Én úgy hiszem, helyesen cselekedtem, s tudom: kiheveri a csalódást, megtalálja majd azt a lányt, aki valóban sze-' retni fogja. Bracsok István HÁZASSÁG * I. Kerület Szeged: Regdon József és Molnár Mária Magdolna. Kis Tamás és Északi Piroska Sarolta. Tóth Mihály és Nagy Ildikó. Csepella László és Tóth Julianna. Dobó Imre és Dukál Zsuzsanna. Tanács Béla és Bakai Katalin Rozália. Bimbó Lajos László és Ördög Éva, Klri István és Frittman Katalin, dr. Zombori Gábor és Vlncze Katalin, Bagó György és Széli Klára Zsuzsanna. Darwish Mohamed Hler és Schneider Anna Mária. Sonkoly László és Balla Magdolna házasságot kötöttek. Bt. kerület Szeged: Paulik Gusztáv és Lele Evn, Rozst Károly és Szabó Veronika. Kunos Bálint és Batancs Ilona. Vér Zoltán és Matusika Edit, Révész Bálint és Szabd Ágota. Kovács István és Takács Piroska Éva, Vlncze Zoltán Ferenc és Mondovics Marianne Irén, Mészáros István Pál és Márta Hona Klára. Balogh László István és Oszonlcs Anikó, Bácsi János László és Ponlcsán Katalin Etelka. Szaka Tibor és Csapó Márta, Tari József és Dósai Lívia Borbála házasságot kötöttek. m. Kerület Szeged: Dobó József és Király Rozália, Méhes Mihály és Tóth Lívia. Nyári Tibor István és Bak Julianna házasságot kötöttek. Klskundorozsma: Pető János és Rozsnyal Mária Katalin. Gyuris József és Palotás Erzsébet Julianna, Miksi József és Magyar Mária házasságot kötöttek. SZÜLETÉS I. kerület 8zeged: Asztalos Tibor Istvánnak és Magyar Anna Máriának Árpád. Ipacs Kálmánnak és Kassai Ágnes Ilonának Nikoletta. Nagy Miklós- Jenőnek és dr. Kun Margit Teréziának Miklós. Jekl Ferencnek és Gavllk Mária Magdolnának Mónika, Farkas Jánosnak és Titviczki Herminának Zoltán. Nagy Zoltán Istvánnak és Rutai Jolánnak Zoltán Tibor, Maróti Szilveszternek és Csányi Máriának EníköAes Károlynak és Miklós Ilonának Márta Beatrix, Lengyel Lászlónak ^és Haatí Rozáliának László. Kiss Józsefnek és Horváth Irén Évának Ahnamária. Hegedűs Péternek us Tóth Erzsébet Ilonának Aranka, dr. Vetró Gábornak és dr. Tóth Zsuzsanna Rozáliának Gábor. Varga Lajosnak és Schönberger Judit Ágnesnek Mónika, szennai Józsefnek és Zsikő Rozáliának Andrea. Káté Dezsőnek és Szalontal Erzsébetnek Zoltán, Nagy Ferencnek és Gruss Rena•.énak András, Tóth Istvánnak és Vldacs Annánál. István Attila, Csorba Szilveszternek és Papp Irén Erzsébetnek Zoltán, Kollár Iván Lészlőnak és Tóth Ibolya Erzsébetnek Edda. Győr11 Lászlónak es Giaii Máriának Családi események László József. Marunák Sándornak és Kárpáti Katalin Máriának Attila Zsombor, Horváth Mihálynak és Dunai Erzsébetnek István, Csermák Jánosnak és Kis Zsuzsannának Anett Krisztina. Czáp Józsefnek és Csóti Matild Rozáliának Csaba Attila, Argat Istvánnak és Barna Máriának István András, Markú Ede Lászlónak és Szél Irmának Anita Noémi, Cserényl Sándornak és Nagy Katalin Rúzsának Sándor. Lele Gyula Lajosnak és Nagy Ildikónak Zsanett Regina. Szénást Lajosnak és Hetényl Zsuzsannának Zsuzsanna Szilvia, Verbovszkl Lászlónak és Skabla Katalinnak Gabriella, Beke Sándor Józsefnek és Mártha Zsuzsannának Renáta Zsuzsanna. Martonosl Lászlónak és Szanka Márta Máriának Márta. Búzás Zoltánnak és Gál Erzsébetnek Zoltán József, Füves Ferencnek és Járosl Máriának Attila, Dömötör Károlynak és Ajtai Franciskának Ernő, Telszl Tibornak és Tánezos Irma Blankának Tibor. Szabó Róbertnak és Kovács Klárának Henrik szabolcs. Sipos Józsefnek és Súlyok Erzsébet Gabriellának Gábor. Lévai Antalnak és Rosenthal Gizella Erzsébetnek Csaba, Gyura Dezsőnek és Köblös Júlia Etelkának Barbara Emőke. Pataki Lászlónak és Tóth Évának Éva Dalma, Csókást Zoltán Bélának és Hódi Ilonának Gabriella Ilona, Kádár Ferencnek és Vérhelyi Margit Annának Csilla, dr. Petri István Sándornak és Monokl Erzsébet Máriának István, Pap István Gyulának és Dudás Máriának Gyula. Aradi Kálmán Lászlónak és Mltyók Anna Máriának Krisztina Anna. Szabó István Andrásnak és Soős Máriának Péter Béla, Scherer Ferencnek és Varga Zsuzsanna Erzsébetnek Pál, Hunyicska Sándornak és Somodi Gizellának Zsuzsanna Magdolna. Zubor Sándornak és Zádorl Évának Péter, Kralkó Györgynek és Dócl Györgyinek György. Szántai Lászlónak és Somogvl Ilonának Marianna, Stumpf Egon Istvánnak és Domokos Margitnak Viktória. Megveri Zoltánnak és Reznák Eszternek Zsolt. Kincses Györgynek és Sublcz Gizellának György, Keresztes Jánosnak és Molnár Annának Anett. Boda Sándornak és Bártfai Máriának Sándor nevű gyermekük született. m. kerület Szeged: Kiss LAszlO Jánosnak és Juhász-Vödrös Erzsébetnek László Csaba, Császár András Ottónak és Csala Irma Ibolyának Tamás. Flausen Sándor Györgynek és Jámbor Gizellának Zsinett Réka, Jakits Józsefnek és Fekete Annának Szabolcs József. Kovács Ferencnek és TJdvardl Katalinnak Ferenc, Szabó Lászlónak és Szisz Ibolyának Andrea Ibolya, Bálint Sándornak és Tóth Rozáliának Enikő. Gregus Jánosnak és Sgtankovlcs Máriának László, Molnár Ferenc Jánosnak és Kéri Erzsébetnek Ferenc. Földvári Andrásnak és Vajda Erzsébetnek Anett, Jandzsó Imrének és VIdács Ibolya Katalinnak Andrea, Nyári Sándor Józsefnek és Hegedűs Katalinnak Zoltán Tibor. Szekeres Zoltánnak és Huszka Erzsébet Rozáliának Enikő. Adok Ferencnek és Juhász Dóra Viktóriának Tamás Zoltán. Tóth Lászlónak és Enyedl Máriának László, Bíró Ferencnek és Patai Annának Zsolt. Herédl Józsefnek és Szalma Matildnak Tünde. Kondacs Jánosnak és Szűcs Gizellának Eva Gizella. Kopasz Ferencnek és Kapás Margitnak Ferenc György, Markovits Sándornak és Ábrahám Jolánnak Tünde, Tanács Lászlónak és Kozma Erzsébetnek Andrea, Tápal Istvánnak és Budai Ilonának Szilvia, Tóth Józsefnek és Lócskal Mártának Andrea. Barna Jánosnak és Czeglédl Jolánnak Szilvia nevű gyermekük született. HALÁLOZÁS I. kerület Szeged: Bodor Józsefné Sebők Rozália, Gera Mátyásné Komlotán Veronika. Juhász-Nagy Vendemé Halász Gizella, Pfendler György. Reinmann Kálmánné Ábrahám Veronika. Hégely Sándorné Kojnok Judit. Magvar József, Gémes Antal Pál, Jászhegyi Istvánné Csok&n Mária. Kormányos Sándor, Rózsa Lajos, Vas Etelka. Fábián Albert, Markovlcs Endre. dr. Maros Tibor Károly, Csobán Imre. Gémes! József, dr. Bozsó Tibor, Csermely Istvánné André Anna. Nógrádi Béla, Bárány Ferencné Ördög Ilona, Keresztes István. Juhász Sándorné Tanács Julianna. Szabó Gábor. dr. Dobay Gyuláné Dégl Erzsébet, Szomjas Károlyné Glozlk Mária, Börcsök Miklós, Ábrahám Vilmos, Bárányi Gyula. Horváth János, Halmi László meghalt. Szóreg: Páll néláné Péter Erzsébet meghalt. n. kerület Szeged: Makó Ferenc, Vlda János, Gazsi István, Prágai János meghalt. m. kerület Szeged: Sánta Tamásné Tóth Etelka. Prágai Antalné Lajko Etel. Kocsó Ferenc, Somogyi Jánosné Kovács Erzsébet, Petri Cergelyné, Zimányl Jánosné Halász Mária. Nyári Szllveszterné Visnyel Mária. Rácz Vllmosné Fodor Franciska. Király Balézsné Sziládl Franciska. Vörös Józsefné Komlódi Zsuzsanna, Bódl István meghalt. Klukunrtorozsma: Ábrahám Andrásáé Godo Lteika meghalt. — Hát ezt kár volt feltalálniuk... — Esküszöm, doktor dr, hónapok óta csak ezt a három betűt látom! Elválik, hogy beválik-e? A cipők minőségét, mielőtt a forgalomba kerülnének, kü. lönböző műszeres eljárásokkal vizsgálni és mérni kell. A Magyar, Szabványügyi Hivatal 1975. október elsejével életbe léptette a lábbelik ráma- és oldalszalag-tapadási szilárdságának vizsgálatára vonatkozó szabványt. A szabvány definíciója szerint az úgynevezett belső felerősítésű ráma a cipő felső és alsó részének összeerősítő sávjába van beragasztva. A külső felerősítésű ráma — nevében is benne van — a cipőtalp és a cipő oldala közé simuló, elsősorban díszítőelem. Ennél sokkal fontosabb funkciója van az oldalszalagnak: ezt a talp és a felsőrész oldalához és a sarokpalásthoz erősítik a cipők vízállóságának növelése miatt. A szabvány ezeknek, a cipő hasznos élettartamát befolyásoló „alkatrészek" vizsgálatát, pontosabban vizsgálati módszerét írja elő. Egyegy bizonyos mennyiségű tételből a mintavétel során kivett cipőből kivágják a kérdéses cipőelemeket és 24 óráig 20 °C-on mintegy 65 százalékos relatív légnedvesség mellett tárolják. Az így „klimatizált" elemeket azután szakítógéppel vizsgáiIák. Magyarán azt, hogy milyen erő kell a belső és külső felerősítésű rámának, valamint az oldalszalagnak a talptól, Illetve a cipőfelsőrésztől való elszakításához, ami a gyakorlati életben egyenlő a cipőtalp leválásával. Fásítás a háztetőn Tokióban olyan kevés a fásított terület, hogy a japán mezőgazdasági minisztérium a belvárosi háztetőkön növényzet ültetését javasolja. A minisztérium jelentése szerint a japán nagyvárosok belső területén oly nagymértékű az oxigénhiány, hogy az már veszélyezteti a lakosság egészségét. Ez különösen áll a fővárosra, Tokióra, amelynek belső területén a füves terület már ritkaságszámba megy Jellemző, hogy amíg Tokió elővárosaiban még közel 30 százaléknyi zöldterület található, addig a város szívében ez szinte nullára csökken. A háztetőn való fásítás érdekében az illetékes hatóság számottevő segítséget nyújt,