Délmagyarország, 1975. november (65. évfolyam, 257-281. szám)

1975-11-30 / 281. szám

4 Vasárnap, 1975. november 301 Nők a békéért Erdei Lószlóné előadása Szegeden — Képző­művészeti kiállítás nyilt A nők nemzetközi éve al­kalmából Berlinben megren­dezett nők világkonferenciá­járól tartott élménybeszá­molót tegnap, szombaton Erdei Lószlóné, az MSZMP Központi Bizottságának és a SZOT elnökségének tagja, a Magyar Nők Országos Taná­csának elnöke. Az SZMT által szervezett rendezvé­nyeri megjelent többek kö­zött Deák Béla. a városi pártbizottság titkára. Kapás Sár.dorné, a megyei párt­végrehajtóblzottság tagja, a KSZV pártbizottságának tit­kára, valamint Lácsán Ml­hályné, az Országos Béketa­nács tagja ls. Erdei Lászlóné méltatta a nők nemzetközi évének je­lentőségét. Az ENSZ által kiadott jelszó — Egyenlőség, fejlődés, béke — megtette hatását: napirendre került a nőkérdés azokban az orszá­gokban is, amelyekben az asszonyok hátrányos helyze­téről eddig nem esett szó Ennek az évnek a legjelen­tősebb rendezvénye kétség­kívül a nők berlini világkon­ferenciája. A mexikói kon­ferenciától az különböztette meg ezt a találkozót, hogy itt nem a kormányok kép­viselői beszéltek az asszo­nyok életéről, hanem maguk a dolgozó, családban ls helytálló nők. Száznegyven ország 1600 küldötte jelent meg. Kína és Albánia képvi­selői maradtak csak távol. A magyar résztvevők igen népszeriek voltak ezen a ta­lálkozón. Ezt főként a tiha­nyi előkészítő bizottságban végzett munkájuknak kö­szönhették, és nem utolsó­sorban annak az érdeklődés­nek, amelyet új családjogi törvényünk váltott ki a vi­lág minden tájáról össze­gyűlt > asszonyokban. A beszámoló után Erdei Lászlóné felolvasta a világ­konferencia felhívását. N6k a békáért címmel ren­dezett kiállítást a Szakszer­vezetek Csongrád megyei Tanácsé a nők nemzetközi évében, a Nemzetközi De­mokratikus Nőszövetség meg­alaku'ásának 30. évfordulója tiszteletére, Csongrád megyei képzőművészek, kizárólag nők alkotásaiból. A tema­tikus tárlatot a Juhász Gyu­la Művelődési Központban tegnap, szombaton délben nyitotta meg Erdei Lászlóné. Tíz Csongrád megyei kép­zőművész: Fülöp Erzsébet, Fűz Veronika, Gera Katalin. Kopasz Márta, Máté Ottlltc, Samu Katalin. T. László An­na, T. Nagy Irén, Tóth Ró­tta és Tóth Valéria alkotá­sai láthatók a bensőséges kamaratárlaton. A grafikák, festmények és szobrok híven vallanak a művcézek mester­ségbeli felkészültségéről, el­kötelezettségükről, s arról a hitvallásról, hogy mint al­kotó nőknek, részt kell vál­lalniuk abból a világméretű harcból, melyet a női egyen­jogúságért, a békéért vívnak napjainkban. Fülöp Erzsébet kisméretű lírai olajtemperái, Fűz Veronika portréi és Má­té Ottília tájba vesző hatal­mas gyáróriása képviseli a festészetet, Gera Katalin jel­képes nőalakja, Samu Kata­lin fadomborműve és szobor­terve és Tóth Valéria anya ságsorozata a plasztikát, Ko­pasz Márta és Tóth Rózsa linói, valamint T. László An­na KSthe Kollwltz emléké­re készített tusrajzai a grafikát. T. Nagy Irén két stilizált virágokat ábrázoló faintarziával jelentkezett. A tárlat anyagát későbbl­ekben a megye több üzemé­ben bemutatják. A megnyitó alkalmával három díjat ad­tak át a kiemelkedően sze­replő művészeknek. A festé­szeti díjat Fülöp Erzsébet, a szobrászati díjat Tóth Va­léria, a grafikát pedig T László Anna nyerte. Koldusdiák Tanácstagok beszámolói Negyvenhat év után A Jövő héten folytatódnak Szegeden a tanácstagi beszá­molók. December l-én, hétfőn 17 irakor: dr. Diós József, a I-es választókerület tanács­tagja a Vedres István építő­ipari szakközépiskolában (Horváth Mihály u. 2.); La­csán Mihály, a 3-as válasz­tókerület tanácstagja ugyan­csak a Vedres István építő­Ipari szakközépiskolában; Ba­logh István, a 33-as és Nyi­lasi Péter, a 34-es választó­kerület tanácstagja a Szalá­migyárban (Maros u. 21.); Szirovlcza Ernő, a 48-as vé­'asztókerület tanácstagja Sző­tegen, a Hintaló csárdában; dr. Kutíván Rezső, a 93-as körzet tanácstagja az algyői Kolozsvári utcai általános Is­kolában, 17.3ü-kor Heim Já­nos, a 22-es választókerület tanácstagja a Gutenberg ál­talános iskolában (Gutenberg u. 25.); Solymosi Lajos, az >l-es választókerület tanács­tagja a fonalfeldolgozó válla­lat kultúrtermében (Tavasz u. 2.); Gálfi Lajos, a 60-as választókerület tanácstagja a Rókusi általános Iskolában (Kossuth Lajos sgt. 37.), 18 órakor Farkas Mihály, a 129-es, Peták Jánosné, a 131. es körzet tanácstagja Kis­kundorozsmán, a Vadliba ét­teremben; Gyimesi József, a 19-es választókerület tanács­tagja a Béke utcai általános Iskolában; Nagy Károlyné, a II-es vá'asztók'erület tanács­tagja a Mező Imre általános skolában (Alsó Kikötő sor 1.); dr. Harangoíó Józsefné, a 42-es választókerület ta­nácstagja ugyancsak a Mező Imre általános Iskolában; Dobál Dezső, az 58-as, Sz. Simon István, a 61-es vá­lasztókerület tanácstagja a Zalka Máté Általános Isko­lában (Brüsszeli krt. 37.), 20 órakor dr. Sass Mihály, a 12-es választókerület tanács­tagja a Semmelweis kollé­giumban tart beszámolót. December 2-án, kedden 17 óra 30-kor a Dugonics álta­lános iskolában (Osztrovszki u. l/B) Szalai József, a 28-as választókerület tanácstagja; az újszegedi pártházban (Ró­zsa Ferenc sgt. 5.) Hörömpő József, a 39-es választókerü­let tanácstagja lesz az elő­adó. December 3-án. szerdán 17 órakor dr. Kulka Frigyes, a 4-es választókerület tanács­tagja a néofront városi szék­házában (Vörösmarty u. 3.); dr. Falu György, az 5-ös vá­lasztókerület tanácstagja a Zrínyi általános iskolában (Mérey u. 3.); dr. Szalai László, a 13-as választóke­rület tanácstagja a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola földrajzi előadótérmében (Áp­rilis 4. útja 6.), 17 óra 30-kor Oroszi László, a 35-ös válasz­tókerület tanácstagja a védő­nőképző intézetben (Odessza krt. 31.) tart tanácstagi be­számolót December 4-én, csütörtökön 17 órakor a kiskundorozsmai tanácsháza épületében dr Tapody Dömötör, a 130-as körzet tanácstagja; a petőfl­telepi l-es számú általános iskolában (Benczúr u. 29.) Letsch Mihályné, a 88-os, Ro­senthal Lajosné, a 87-es ke­rület tanácstagja; a Zrínyi általános iskolában (Mérey u. 3.) dr. Csáki Eva, a 25-ös választókerület tanácstagja; 17.30-kor az Ifjú Gárdában (Szőregi u. 80.) Báló Miklós­né, a 46-os választókerület tanácstagja, 18 órakor a Bé­ke utcai általános Iskolában Kenész Antalné, a 18-as vá­lasztókerület tanácstagja; a szőregi művelődési otthonban Bálint Istvánné, a 49-es vá­lasztókerület tanácstagja lesz az előadó. December 6-án, szombaton 18 órakor dr. Bodó István, a 92.es választókerület tanács­tagja a tápéi Lebői általános iskolában tart beszámolót. Negyvenhat évi fáradhatat. lan munka után elbúcsúzott a Szegedi Nyomdától Bene Gyula, a könyvkötészet ve­zetője. Szorgos tanulással, a %zikmi valamennyi fojását elsa'át'.to.ta, a kötészet irá­nyítását nagy tipzs -.falattal 1957-ben vette át. Abban az évben 61 tonna könyvet ké­szítettek az üzemben, tavaly 763 tonnányi hagyta el a nyomdát. A termelés ilyen mértékű növekedesd új gé­pek beállltá-ával. s a munka megszervezésével érték el. Eközben Bene Gyu'a nagy szeretetei tanította fiatal nyomdá'z'ársait, szervezfe a brigádmozgalmat. Áldozat­kész munka áért jónéhányr tzor részesült elismerésben; a vállaút kiváló dolgozója kitüntetést négu a'ka'ommal, a Künnyű'par Kiváló Dolgo­'ója címet kétszer nyerte el. Megkapta a Munka Érdem­rend ezüst fokoza'át. két éve vedig a Szakszervezeti Mun­káért kitün'e'és arany foko­zatát. A koHekt'.v'.a. amely­ben dolgozott, a nvomdcHar törtéveidben e'6-zör a S-ak­ma Kiváló Brigádja kitünte­tést is elnyerte. A vállalat szakszervezeti bizottságának titkárává ne­gyeiszázada választották, miután összevonták a könyv­kötök és a nyomdászok szer­vezetét. Ekkor lett a párt tagja is. Hét évvel később a Nyomdászok Szakszervezete Központi Vezetőséginek tag­ja lett. Munkatársainak, a villalat veze'ölnek vélemé­nye szerint lelkesen képvi­selte a dolgozók érdekeit, gyakran kért elismerést az élenjáróknak, büntetést a fe­gyelem sértőinek. Szívesen beszél Bene Gyu­la a munkakörülmények ja­vulásiról, hogy a legnehe­zebb műve'e e'c elvégzésénél ma gépek dolgoznak az em­berek hebtett, 'A változást jói szemlél eti a nők és a fiatalok számínak emelke­désé. Jelenleg ugyanis 82-en tevékenykednek a könyvkö­tésze'en, közülük hetvenhá­rom nő. Ma'dnem m'ndanv­neian fiatalok. Aggódva szól viszont a munkáskezek hiá­nyáról. Évről évre kevesen jelentkeznek tanulónak. A nyugdíjba vonuló Bena Gyulától az szb-titkári tiszt­séget a nyáron Selep László vette át, a könyvkötészet új vezetője pedig a fiatal Ekker János lett. A nyomdában ez­után is szívesen látják Bene Gyulát, a régi munkatársak csakúgy, mint az ott dolgo­zó hozzátartozók. Édesapja és édesany-a könyvkötő volt, felesége, két gyermeke, s egyik fiának felesége most is a vállalat dolgozója. Bene Gyula a nyugdíjas szakszervezeti tagok csoport­vezetője lesz, így továbbra is szoros kapcsolatban marad a nyomdászokkal, eljár ren­dezvényeikre. Otthon b'Üre­gek és m'niköwyve'- gyűjté­se nyújt neki szórakozást. Bene Gyulát tegnap, szom­baton búcsúztatták a Szege­di Nyomda Válla'at gazda, sági vezetői, a pári- és szak­szervezeti vezetők, a volt munkatársak. Jutalmat és ajándékokat nyúitottak át a hatvanéves nyomdásznak. Sz. J. Vörösmarty kiállítás Vörösmarty Mihály szüle­tésének 173. évfordulója tisz­teletére a székesfehérvári Isván király Múzeum idősza­ki kiállítást rendezett a ká­nolnásnyéki Vörösmarty-em­lékházban. A kis múzeum egyik szobájában Vörös­marty kortársának. Oriay Petrich Somának Szép Ilon­ka-sorozatát' láthatta a kö­zönség. A hasonló c'íírtáFver­set Illusztráló kének " korabe­li keretein egv-egy •"•'víírssor ielzi. hogy melyik leiénetet örökítette meg a festő. A ké­neket egy magángvűHő adta kölcsön a székesfehérvári múzeumnak. Áz eltüsszentett birodalom GifarmekalSaddB a színházban Pénteken délután gyerekek népesítették be a színház né­zőterét. Az Idei évad első gyermekszínházi bemutatója Török Tamás: Az eltüsszen­tett birodalom cinriű mesejá­téka volt. Bár a kezdő képek alig kötötték le az apróságok figyelmét, az előadás végül i6 sikert aratott. Ez nem homályosíthatja el a tényt, hogy meglehetősen bárgyú, érdektelen darabra esett a színház választása. Az erkölcsi tanulsággal megspékelt mesejáték a leg­olcsóbb komikumra — foly­ton 'iis "szó nadrágra, egy­mást érő hasra esésekre, jól e'he'yezett tüsszentésekre és több hasonló burleszkelemre — épült ugyan, mégis meg­nyerte a gyerekek tetszését. Vitethető, hogy a legfogéko­nyabb életkorban a legegy­szerűbb humor kívánkozlk-e a színház megszerettetésére. Az eltüsszentett birodalom valódi, közönséget megraga­dó izgalommal nem dicse­kedhet. Ennek ellenére van egy vi­tathatatlan erénye: bevonja a nézőket a játékba. A sze­replők gyakran a közönség­től kérnek tanácsot, ez nem is marad el, csak úgy zeng tőle a színház. Végül is csu­pa mosolygó, jó kedvű gye­rek özönlött előadás után az utcára. Ebben nagy része volt Mdriáss József nek — a tüsszentgető kírá'y figuráiét — a közönség reagálását fi­gyelve —, ügyes-n karikíroz­va próbálta élettel megtöl­teni, Szűcs András nak, aki talpraesett, imponálóan cél­tudatos juhászlegényt for­mált a színészi képességek felvillantására módot alig nyújtó szerepből. A király orra alá nagy lgyekezette' borsot törő kukta — Gyürkl István játszotta — nemcsak fintoraival, pajkosságával, szétosztott cukorkáival is beférkőzött a gyerekek szí­vébe. Kedves volt Katona András országbírója, Tóth Gabriella királylánya, Mo­nori Károly udvarmestere és Teszdry Gábor poroszlója is. Szűcs János nem elősző­vállalkozott gyermekszínházi rendezésre, ezúttal is biztos kézzel fogta egységbe a já­tékot, me'y Sándor Lajos egyszerű, mégis Igen dekora­tív d'sziete! között zajlott A mesébe illően szép, fan­táziadús Jelmezek Vágvölgyi Ilona munkáját dicsérik. I* Zs= A Nyitott könyvtől a Finishig A Nyitott könyv szerda es. tl adásában néhány év után Jókai Anna szólt a tévéné­zőkhöz. (A televíziós műsor kicsit a napokban sugá-yott rádióinterjúhoz kapcsoló, dott, az ott elmondott gon­dolatokat ezúttal képekkel hitelesttették.) A relmsi an. gyalból, a nemrég megjelent, az Írónő tízéves alkotói sza­kaszának legíobh novellái! tartalmazó kö'etből há-mat „fordított" a tévé nyelvére Gaál Albert rendező. A Szép, kerek egész címet viselő írásból tömörített je­lenet Jókai Anna tanárnő, ként szerzett élményeit oszt­ja meg a nézővel, csakúgy, m'nt a Miről beszéltünk? cí­mű. Mindkettő a generációk — Idősek és fiatalok, tanárok és diákok — kancsolatterem­tésl igényét, kölcsönösen meg nem értett élet- és gondolko­dásmódlát vizsgálja. Szigo­rúan sűrített, minden fölös­leges szószaDorftástól, érzel­gősségtől mentes esettanul­mányok, megírási módiuk mégis az egvedi síkja fölé emeli őket. Filozófus alao­gondo1a+"k — az éiet hasz­nos kitöltése, a lé'e-rís. ti hétköznapok é-'o'—ttoek ke­-esése — a tév4su«tt váHo.. -aiban se-" «»e*vy*',®',t csor­bát. Az írónő x'-Mó-sfattató taUarno. az e'ien»rnondáso­kat szatírával ós'n-ozó stí­'usa legjobban a Piramis cí­mű Igeneiben érvényesült, a megalkuvások, a képmutatás és az úrhatnámság egymás­ra épülő rendszerében fino­man, ugyanakkor Irón'kusan rajzolódik kl a társadalom­ban elfoglalt helyük, egyé­ni értékeik szerint különbö­ző — sokszor mégis megle­pően hasonló — emberek jelleme. A könyv lapjairól megfil­mesíteiett tőrténeteket Bata Imre kritikusnak a szerzővel folytatott beszélgetése egé­szítette ki, nem mellőzve az írások születési körülményei­nek vizsgálatát sem. A Nyi­tatt könyv „meglepetése" Jó­kai Anna rendkívül élveze­tes, szuggesztív e'ősdásmód­ja: Magyaróra című novel­láját maga szólaltatta meg. Talán a céltudatos műsor­szerkesztés, talán a véletlen folytén a péntek esti műsor két életrajzot elevenített fel. Életrajz című angol tévéftlm (írta: Trevor Preston, ren­dezte: Peter Moffac), látszó­lag események nélküli, moz­dulatlanságban is lzagalmas történetet választott, a Fl­nish, avagy álmom az éle­tem túlélte című tévéjáték­hoz hasonlóan, meivet A. W. Berstein 18. szá-advégi lon­doni mflkerp-'odő napló'á­ból Hubav Miklós irt sz'n­""dra. (Rendezte: Sándor Pál.) Az angol a'kotás közép­pontjában a középkorú nép­rajztudós és fiatal tanítvá­nya szerelme. Illetve furcsa mádon atakuló háza*sága áll. Jó alkalmat biztosít a, szerzőknek az emberi kap. csolatok megannyi szálának bemutatására. Nagysze;;ü?n példázza, hogyan lehet mind­végig megőrizni a nézők fi­gyelmét lélegzetvlsszafojtó, szándékosan ködösített, bo­nyolított cselekmény nélkül is. Hubay Miklós drámáját az angol vlgjátékíróról, Ri­chárd Sha.rlda.nr öl megörö­kített anekdota ihlette. (A tragédia próbája című Shari. dan-vígjátékot nemrég tűzta műsorára a televízió.) Hubay kicsit szatirikus, kicsit kese­rű, mégis sokszor jóízű ne. vetésre ingerlő játékot írt, jóllehet — Sharidan-módra — a halállal Játszott. A vér­beli drámaíró ..természetraj­zát" vázolta elénk, saját él­ményeivel, saját gondolatai­val és kétségeivel színezve, egyszóval vérbeli Hubay-da­rabot komponálva. Kitűnő művészek álltak rendelkezésére: Major Ta­más — jellegzetes fintorai­val, Ironizáló hajlamával, gúnnyal ötvözött humorával — mindvég'g az író szándé­kához hűségesen. ugvmaVkor egvénisége megő-zéxévei for­málta meg Sbqr'riari portré­ját. Gobbf Hild*"á 1 jobb társba a'íiv"> ve1­nn. A ro-edf l,n""»no Jrn-iyJ. k^'ó k'zsé szo-M-n-n­lá'is alv'tag' fio.iráia R Jelle­mének ellenporttozáeá-a. a fesz.nittég ébrentartására szolgált. , L. Zs. 9

Next

/
Thumbnails
Contents