Délmagyarország, 1975. november (65. évfolyam, 257-281. szám)
1975-11-30 / 281. szám
Vasárnap, 1975. november 30. 3 Közéleti napló Budapestre érkezett Illést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Minisztertanács ülést tartott. A kormány megtárgyalta és elfogadta az Országos Tervhivatal elnökének a hosszú távú terv kidolgozásáról adott tájékoztatóját, és meghatározta a további feladatokat. Az Országos Tervhivatal elnöke és az igazságügy-miniszter előterjesztette a népgazdaság 1976—1980. évi V. ötéves tervéről szóló törvényjavaslatot. A pénzügyminiszter az igazságügy-miniszterrel közös előterjesztést tett a jövő évi költségvetésről szóló törvényjavaslatra. A kormány a törvényjavaslatot megtárgyalta, és úgy határozott, hogy azokat az országgyűlés elé terjeszti. Az Országos Tervhivatal elnökének előterjesztése alapján a Minisztertanács megtárgyalta és jóváhagyta az 1976. évi népgazdasági tervet. A Magyar Nemzeti Bank elnöke javaslatot tett a jövő évi hitelpolitikai irányelvekre. A Minisztertanács az előterjesztést elfogadta. Az Országos Anyag- és Árhivatal elnökének javaslatára a kormány megtárgyalta és jóváhagyta az 1976. évi termelői és fogyasztói árintézkedések tervét. Ai Országot Anyag- és Árhivatal elnökének közleménye A Minisztertanács határo- fogyasztói ára 1975. decemzatának megfelelően a cu- ber i-én átlagosan 50 százakorgyartas es a -beszerzes ,,,, , ,, ... _ költségeihez való jobb iga- lekkal emelkedik. E^es va" zodás érdekében a cukor lasztekok ára a következő: ( Werner Lamberz Á Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának meghívására szombaton baráti látogatásra Budapestre •érkezett Werner Lamberz, a Német Szocialista Egységpárt Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára és kísérete: Kurt Tiedke, a KB osztályvezetője, Rudolf Singer, az Állami Rádióbizottság elnöke, a Központi Bizottság tagjai, Günter Fischer, a KB osztályvezető-helyettese, Otfrid Arnold és Gerd Vehres, a KB munkatársai. A vendégeket a Ferihegyi repülőtéren Győri Imre, a Központi Bizottság titkára, Grósz Károly, a KB osztályvezetője és Varga István, a KB külügyi osztályának helyettes vezetője fogadta. Jelen volt Gerhard Reinert, az NDK budapesti nagykövete. A Belga KP küldöttségének látogatása Á Magyar Szocialista Munkáspórt Központi Bizottságának meghívósára november 24—29-e között látogatást tett hazánkban a Belga Kommunista Párt küldöttsége: Augustin Duchateau, a Politikai Bizottság tagja, és Jacques Moins, a Központi Bizottság tagja. Itt-tartózkodásuk során tanulmányozták az MSZMP kulturális politikájának időszerű kérdéseit, ismerkedtek a magyar iroda, lom, a népművelés és az üzemi kultúrmunka eredményeiveL A belga testvérpárt képviselőit fogadta Óvári Miklós, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára. A megbeszélésen részt vett dr. Kornidesz Mihály, a KB tudományos, közoktatási és kulturális osztályának vezetője. A vendégek megbeszélést folytattak a KB tudományos, közoktatási és kulturális osztálya, a Kulturális Minisztérium, a magyar irodalom, művészet és kulturális élet több képviselőjével. A Belga Kommunista Párt képviselői szombaton elutaztak hazánkból. A vendégeket a Ferihegyi reDÜlőtéren dr. Kornidesz Mihály búcsúztatta. Hazaérkezett egészségügyi küldöttségünk Hazaérkezett az a magyar egészségügyi küldöttség, amely dr. Schultheisz Emil egészségügyi miniszter vezetésével Irakban és Kuvaitban tett látogatást. Fogadásukbn a Ferihegyi repülőtéren megjelent dr. Zsögön Éva egészségügyi államtitkár, dr. Aczél György és dr. Medve László egészségügyi miniszterhelyettes s ott volt dr. Abdullah Ismail Aj-Bustani. az teald Köztársaság budapesti nagykövete is. Magyar—jugoszláv könnyűipari munkacsoport Budapesten tartotta alakuló ülését a magyar—jugoszláv könnyűipari állandó munkacsoport, amely javaslatokat dolgozott ki a két ország textil-, bőr-, cipő- és bútoripara közötti, 1976— I9o0-as időszakra szóló együttműködésre. A tárgyaló felc-k egyetértettek abban, hogy az együttműködés legalkalmasabb formája a kooperáció és a bérmunka. A jugoszláv delegáció szombaton elutazott hazánkból. Normál kristálycukor Finomított cukor Porcukor Mokka kockacukor Hókristály Nem változnak a cukor felhasználásával készült fogyasztási cikkek árai, például a konzervek, az édesipari termékek, köztük a cukorkák, csokoládéfélék. Ezek előállításának többletköltségeit állami dotáció egyenlíti ki. A vendéglátóipari és cukrászipari készítmények árában a felhasznált cukor áremelése érvényesülni fog, kivéve a fagylaltot és a feketekávét. A Minisztertanács az 1976. évi népgazdasági terv jóváhagyásával egyidejűleg határozatot hozott a jövő évben sorra kerülő fogyasztói árintézkedésekről is. Jelenlegi Űj fogyasztói ár fogyasztói ár Ft/kg 9,60 14,20 10,— 15,20 10,80 16,20 12,— 18,— 12,40 19,— Az 1976. évi termelői árrendezéssel összhangban január elején sor kerül egyes építőanyagok, a bútorok, a papíráruk és néhány szolgáltatás fogyasztói árának emelésére. Az építőanyagok körében az áremelés átlagos mértéke 22 százalék, és azokra a termékekre terjed ki, amelyeket az 1975 augusztusában végrehajtott árintézkedés nem érintett. A bútorok fogyasztói árszínvonala átlagosan 3,4 százalékkal, a papíráruké pedig átlag 10—15 százalékkal emelkedik. Változatlan marad a tipikus iskolacikkek, például iskolai füzetek, iskolai csomagolópapírok, továbbá a kifejezetten gyermekek által használható bútorok, így a gyermekágy és a járóka fogyasztói ára. A szolgáltatások körében a nemzetközi postaküldemények, a lakosság részéra végzett áruszállítások, a településtisztasági szolgáltatások díja, valamint a külföldi expresszvonatok viteldíja emelkedik. A bitumen, a motorolajok, a folt- és lakkbenzin ára 10—15 százalékkal emelkedik. 1976. július 1-től a hús és húsfélék ára átlagosan 32— 33 százalékkal lesz magasabb. Ezen belül a tőkehús nagyobb, a húskészítmények, a baromfihús és a hal ára kisebb mértékben emelkedik. Változatlan marad a zsír és a zsírszalonna ára. A hús áremelésével egyidejűleg béres jövedelemnövelő intézkedésekre kerül sor. Az 1976. évben sorra kerülő fogyasztói áremelések összhangban vannak a népgazdasági tervben előirányzott reáljövedelem- és reálbér-növekedéssel. (MTI) v A mezőgazdasági nagyüzemnek az utóbbi években igen jelentős és több irányú állami támogatást kaptak szarvasmarha-állományuk fejlesztésére, minőségi javítására. Ennek ellenére az állománynövekedés, s annak minőségi alakulása általában elmaradt a kívánt szinttől. Oka elsősorban abban keresendő, hogy a mezőgazdasági nagyüzemekbep még mindig kevés gondot fordítanak a tehénállomány védelmére, a eV/'tudatos tenyésztői munkául. Jobban előtérbe kerül a zágóál lat-termelés, mint a tenyészállat-nevelés. Súlyponti feladatnak kell tekinteni a továbbiakban a tehénállorrVány növelését, s ezt adminisztratív intézkedések nélkül, a szaktanácsadási tevékenység fokozásával, az eddigieknél hatékonyabb szervezéssel kell megvalósítani. A tehénállomány fokozatos, számszerű növelésével egyidőben kell végrehajtani a tenyésztésre alkalmatlan (állategészségügyileg nem megfelelő, meddő, kevés tejet termelő, testalkatilag hibás) egyedek selejtezését, helyettük egészséges, produktív egyedek' beállítását. A szelekciós munkát segíti a Megyei Állattenyésztési Felügyelőség, a Megyei Állategészségügyi Állomás és a Megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat együttesen, amikor a mezőgazdasági nagyüzemekben felülvizsgálja, hogy tenyésztésre alkalmatlanság esetében a tehénállomány milyen minőségben kerülhet selejtezésre, illetve hizlalásra. A selejtezési javaslat megtételekor számba veszik, hogy az üzem milyen forrásból tudja a pótlást, fejlesztést megoldani; saját állományból vagy vásárlásból? E gyakorlat során azt javasoljuk a mezőgazdasági üzemeknek, hogy valamennyi továbbtenyésztésre alkalmas üsző tenyésztésbe állíttassák, s azokat első. második borjazás után, tényleges termelésük ismeretében tartsák tenyésztésben, illetve értékesítsék vágóra. Ezzel az eljárással lényegesen megnő a mezőgazdasági üzemekben a sze'ekciós bázis, a saját nevelésű, ismert származású tenyészanyag-utánoótiás, kizárva az ismeretlenségből és a vásárlásból származó bizonytalanságot, és az esetleges állategészségügyi bajokat Ballabás Sándor, a Csongrád megyei Állattenyésztési Felügyelőség igazgatója Jubileumi ünnepség a Vorosiloy laktanyában A Himnusz hangjaival kezdődött az az ünnepség, amelyen a helyőrségnek a Vorosilov laktanyában állomásozó alakulata megünnepelte fennállásának 25. évfordulóját. Az alakulat parancsnoksága, valamint párt- és KISZ-szervezete által rendezett ünnepségen részt vett dr. Kovács Lajos, az MSZMP Csongrád megyei bizottságának osztályvezetője, Kovács János, az MSZMP Szeged városi bizottságának munkatársa, valamint a hazánkban ideiglenesen tartózkodó szovjet csapatok képviselője, és a felsőbb parancsnokság képviselői. Az egység parancsnokának elnöki megnyitója után felolvasták a felsőbb parancsnoknak a jubileum alkalmából kiadott díszparancsát, majd a magasabb egység parancsnokságának képviselője mondott ünnepi beszédet. Méltatta a Magyar Néphadsereg megalakulásának je'entőségét, s azt az utat, melyet az egység a megalakulása óta eltelt negyedszázad alatt megtett. Beszélt arról, hogy a katonák és a parancsnokok ez idő alatt nemcsak szolgálati kötelezettségeiket teljesítették kiválóan, hanem rendszeresen részt vettek népgazdasági feladatok megoldásában, és elemi csapások elhárításában is. Felszólalt a hazánkban deiglenesen állomásozó szovjet csapatok képviselője is, köszöntve a jubiláló alakulatot. Egysége nevében ajándékot nyújtott ót. Ugyancsak Acs S. Sándor (elvétele Csiszár Balázs üzemvezető felköti a csapatzászlóra a budapesti posta alközpont szalagját köszöntötte az egységet az alakulat 25 évvel ezelőtti, első parancsnoka, majd Csiszár Balázs, a budapesti postaalközpont üzemvezetője is Ez az üzem adományozta 25 évvel ezelőtt a csapatzászlót az egységnek. A jubileum alkalmából az üzemvezető a Kijárok V annak foglalkozások, tisztségek és szervek, melyeknek lényegéhez tartozik, hogy emberek ügyes-bajos dolgaival foglalkozzanak, és ha lehet, segítsenek. Segítenivalójuk pedig, úgy látszik, akad bőven. És ez természetes is, hiszen azért találták fel őket. Többek között azért is választanak meg valakit tanácstagnak, hogy ne csak a város, hanem körzetének, szűkebb pátriájának gondjait is szívén viselje, hogy segítsen amiben lehet, s amiben kell. hogy egy kicsit gazdája, erkölcsi-politikai felelőse legyen egy terűiéinek. Vannak hivatások, amelyekkel szintén együtt jár, hogy gyakorlói naponta találkoznak emberek, városrészek ügyeivel, gondjaival. Alighanem közéjük tartozik az újságírás is, amire legjobb bizonyság lehetne Postaládánk, vagy szerkesztőségünk annál is sokkal nagyobb postaforgalma. Aligha akad manapság olyan közéleti poszt, mesterség, ahol ne kellene emberek százainak ügyeivel foglalkozni. Föltehetően mindenkinél inkább tanúsíthatnák ezt például a pártbizottságokon dolgozók, akiknek szintén bőségesen jut az emberi ügyekből. S mindez természetes is. Az kell, hogy legyen, hiszen akinek bármilyen köze van közéletünkhöz, kötelessége, hogy segítsen az embereknek, A tanácstag kötelessége, hogy körzetének érdekeit, a város lehetőségeit és az egész közösség érdekeit szem előtt tartva, képviselje, az újságíró és a lap kötelessége, hogy közérdekű ügyek mellett kiálljon és segítsen, és például a pártbizottságnak is kötelessége, hogy közbelépjen és megvédje például azt az embert, akit igaztalanul bántanak, netán azért, mert munkahelyén kiállt a társadalmi érdek mellett, a csoportérdekkel szemben. Mindez kötelessége azoknak, akik közéleti hivatást választottak, méghozzá szép kötelessége. len, ez az elmélet, csakhogv mindez csupán töredékét teszi ki a gyakorlatnak. Mert mi történik a valóságban? Tanácstagok, újságírók szaladgálnak olyan magánügyekben, amelyekről messziről, első pillantásra látszik: az ügyfélnek igaza van és ügye gyorsan elintézhető. Emberi gondok százai. Kis ügyek a közősség szempontjából és nagyon fontosak az ember számára. Engedélyek megszerzése, nem ég a villany, rossz a gáz, nem megy ki a sziopantókocsi, pedig már hónapok óta hívják, hiába szólnak, az üzlet ajtajuk előtt tárolja a ládákat és a papírhulladékot... Ezekre mondjuk: magánügyek. Igen, azok, csak egy-egy ember számára fontosak. Közüggyé azért válnak, mert nem intézik őket oly gyorsan és egyszerűen, ahogyan lehetne. S így a megszorult ember tanácstaghoz, újsághoz, s ki tudja, még kihez fordul, csakhogy segítsen önmagán. És, csodák csodája: ha a sokadik alkalommal az újság cégjeles levélpapírján érkezik meg a magánember kérése, ügyét napok alatt elintézik. Bosszantó? Igen, és még annál is több. Emberek, szervek ideje megy el olyan ügyekre, amelyeket, ha a maguk természetes módján intéznének, más, hasznosabb dolgokra, valóban közügyekre, több energia jutna. S ami még fontosabb: nem ingatná meg az emberek bizalmát az eljárások következetesságében, végső soron a szocialista törvényességben. Mert ha valakinek tanácstagi, újságírói közbenjárásra elintézik olyan ügyeit, amelyben igaza van. benne már nem igazának, hanem a közbenjárásnak tudata marad meg. S legközelebb már törvényellenes ügyében is segítséget kér, hiszen nálunk minden csak közbenjárás kérdése — hiheti. Ez is rossz, s talán ez a nagyobb rossz abban, hogy közéleti tisztségek és hivatások kijáró poszttá válhatnak. Szávay István Fordítsunk több gondot a szarvasmarha-tenyésztésre csapatzászlóra felkötötte az üzem szalagját Az ünnepség az Internacionálé hangjaival ért véget. A csapatzászló elvonulása után a résztvevők megtekintették az irodalmi színpad nagy tetszést aratott műsorát