Délmagyarország, 1975. november (65. évfolyam, 257-281. szám)

1975-11-30 / 281. szám

Vasárnap, 1975. november 30. 3 SZOVJET—ROMÁN EGYÜTTMÜKÖDESI MEGÁLLAPODÁS Moszkvában aláírták a Szovjetunió és Románia 1970-tól 1980-ig terjedő idő­re szóló népgazdasági tervé­nek egyeztetésére vonatkozó jegyzökönyvet. Az okmányt Nyikoiaj Bajbakov, a szovjet Minisztertanács elnökhelyet­tese. az Állami Tervbizottság elnöke és Mihai Marinescu román miniszterelnök-he­lyettes, az Állami Tervbi­zöttság elnöke írta alá. A jegyzőkönyv hangsúlyozza, hogy a felek megállapodásra jutottak az együttműködés fejlesztésében a bányászat­ban, a kohászatban és a cellulóz-papíriparban, a ter­melési kooperáció és szako­sítás megszervezésében, a népgazdasági ágazatok egés? sorában. Megállapodást kö­töttek több termelőüzem éoitésében való együttműkö­désről. (TASZSZ) KÜLFÖLDI ZSOLDOSOK AZ ANGOLAI HARCOKBAN A Déinyugat-afrikal Népi Szervezet, (SWAPO) ang1 iai kéviseletének szóvivője pén­teken Londonban kijelentet­te, hogy az angolai fegyveres harcokban mintegy 12 ezer külföldi k-ttona és tiszt ves* részt, az MPLA ellenfeleinek oldalán. Az idegen katonaság derékhada a dél-afrikat fegyveres erők alakulataiból és különítményeiből kerü1 ki. meUettük azonban ame­rikai, francia és angol zsol­dosok is működnek. A zsol­doslnadsereget egy dél-namí­biai katonai bázisról látiák el hadifelszereléssel és után pótlással. A hadifelszerelést a dél-afrikai légitársaság re­pülőgépei szállítják a bázis­ra. (TASZSZ) MAROKKÓI KATONAI EGYSEGEK BEHATOLTAK NYUGAT-SZAHARABA Marokkói katonai egységek 110 kilométeres mélységben behatollak nyugat-szaharai területekre, és ellenőrzésül-, alá vonták a stratégiai fon­tosságú Szemara sivatagi vá­rost. A csapatok a dél-ma­rokkói katonai körzet főpa­rancsnokának közvetlen irá­nyítása alatt állnak. A siva­tagi terület függetlenségéért küzdő mozgalom, a Polisario képviselői azt hangoztatták, hogy a front harcosai meg­ütköztek a marokkói egysé­gekkel, s a bevonuló csapa­tok „emberben és hadianyag­ban súlyos veszteségeket szenvedtek". (ADN) För^RFNOES HAWAII-SZIGETEN Két nagy erejű — a Rich­ter-skála szerint 7,3-as ér 5.2-es erősségű — földrengés rázkódtatta meg tegnap Ha­waii-szigetét. A földlökések kiinduló pontja a működés­be lépett Kilauea-vu'kán volt, amelynek kráterébő' széles lávafolyam tört elő. A természeti katasztrófa ko­moly pusztítást végzett: Ha­waii partjai közelében hajók süllyedtek el. a szigeten út­testek szakadtak be. Egy ide'g szünetelt az áramszol­gáltatós. (MTI) Portugália Csak a válság politikai megoldása tartóztathatja fel az ellenforradalmat H Portugál KP Politikai Bizottságának nyilatkozata © Lisszabon (MTI) cia fennmaradása szempont- A KP felszólította a mun­A Portugál Kommunista jóból mindazoknak, akik ba- K'ásokat, a dolgozó paraszto­Párt Po'itikai Bizottsága los radikalizmus hatása alá kat, az összes antifasisztát, Lisszabonban nyilatkozatot kerültek, máris le kell von- tegyék félre ellentéteiket, és tett közzé. A PB megálla- niuk a következő tanulságot: fogjanak össze azon az ala­pítja: a baloldali erők megosztott- pon, ami egyesíti őketeasza­„A katonai haloldal és a sága, a szövetség elutasítása, badságjogok és a forradalmi forradalmi erők általában a PKP-ellenes harc a vere- vívmányok megvédésének, a súlyos vereséget szenvedtek ség útja, s nemcsak.azoknak demokrácia megőrzésének az elmúlt napokban, a reak- a veresége, akik ilyen politi- alapján. A kommunisták a ciós erők' viszont előretörtek, kát követnek, hanem a for- következőket tartják a leg­fontos pazíciókra tettek szert radalom veresége is. A má- lényegesebbnek: a katonai apparátusban és a sik tanulságot azoknak' kell —Tárgyalással és politika' hatalom rendszerében." levonniuk, akik a Portugál eszközökkel találjanak meg­A dokumentum utal arra, Szocialista Tárt és a kilen- oldást ott. ahol még tart a hogy a Portugál Kommunis- cek csonortjának (Antune- katonai zendülés; ta Párt mindvégig politikai sék) befolyása alatt Alinak, — azonnal vessenek véget megoldást szorgalmazott, és meg akarnak akadályozni a megtorlásoknak, bebörtön­majd annak a véleményének egy úi fasiszta diktatúrát: a zéseknek. üldözéseknek és a ad hangot, hogy a párt által reakciós jobboldallal való „tisztogatásnak balra"; 'avasolt megoldás lényegében szövetkezés, és a baloldal el- — hozzanak sztaorú intéz­:na, az új erőviszonyok kö- leni harc megnyitja az utat kedr'seket az ellenforraialnr zepette isi az egyetlen út az saját bukásuk előtt, a sza- tevékenységgé, mindenek­ellenforradalom feltartózta- badságjogok és a forradalom előtt a „Portvál Fe'szaba­tásához. felszámolása előtt is". dítási Hadsereg" (ELP) és a „A fasiszta diktatúra ve- A PKP PB fievelmezteti „Portugál Demokratikus Fel­szélye világosan körvonala- az MFA „mérsékettieit" (An- sza *adítási Mozgalom zódik, ha nem fognak össze tuncsékat) és a PSZP-t an- (MDT.P) nevű szervezetekkel mindazok, akik harcolni nak veszélyére, ami abban szemben: akarnak ellene" — hangsú- rejlik, hogy a. reakc'ós'jobi*­lyozza a nyilatkozat oldal őket is „uralma alá A párt szerint az esemé- hajtja, vagy elsöpri", ha vele nyékből „sok tanulságot" kell szövetkeznek a forradalmi levonni. „A fiatal demokrá- erőkkel szemben. Magyar - tunéziai közös közlemény Losonczi Pál, a Magvar Népköztársaság Elnöki Ta­nácsának elnöke, Hnbib Bur­giblnak, a Tunéziai Köztár­saság elnökének meghívásá­ra 1975. november 25—27. között hivatalos látogatást tett a Tunéziai Köztársaság­ban. Losonczi Pál és kísérete Tmázia fővárosában és a vi­zeti felszabadító mozgalmaié támogatásában és a fajüldö­zés, az aoartheid és a cio­nizmus elleni küzdelemben. A felek megelégedéssel állapították meg. hogy a két ország közötti kapcsolatok az egyenlőság, a szuverenitás kölcsönös tiszteletben tar­tása és a barátság alapján dáki programok során köz- fejlődnek és mindkét ország vettenül meghme-kedhéett nápeinek érdekét szolgálják, a tunéziai n4n tevákenvség4- - „ , . vei, gazdaság', s-oc'ális és Örömmel nyugtázták, hogy kulturális fe'lődése terén mélyül a két nép közötti ro­elért eredményeivel. konszenv és együttműködés, A két államfő a kölcsönős kapcsolataik egyaránt erő­megértés szettemében és szí- södnek a politikai, gazdasági, vélyes légkörben folytatott műszaki-tudományos és kul­tárgyalásokon tájékoztatta turális területeken. Arra a egymást országaik helyzeté- megállapításra jutottak, hogy ről. Megvizsgáltok a magyar jelentős lehetőségek kínál­—tunéziai kapcso'atok hely- koznak az együttműködés — vessenek véget a lissza­boni katonai körzetben el­rendelt ostromállaootnak. ál­lítsák helyre a szabadságjo­gok gyakorlását az egész or­szágban. zetét, az együttműködés táv­latait és eszmecserét folytat­tak a nemzetközi helyzet fejlesztésére újabb területe­ken. A felek kifejezték elhatá­időszerű kérdéte'ről — is- rozottságukat, hogy tovább merteti többek közt a közös közlemény. folytatják erőfeszítéseiket a nemzetközi biztonság és béke Ford elindult ázsiai körútjára © Washington (MTI) Gerald Ford. az Egyesült Államok elnöke szombaton — közvetlen munkatársai­nak és tanácsadóinak, vala­mint csaknem 200 újságíró­nak k kíséretében — a Wa­shington közelében levő Andr-ws-lég; támaszpontról elindult tíznapos távol-keleti körútjára. Az elnök kíséretében van többek között Henry Kissin­ger külügyminiszter, Joseph A. Sísco külügyminiszter­helyettes és Philip Habib külügyi államtitkár. Ford elnök és kísérete kö­zép-európai idő szerint este 10 órakor érkezett az alasz­kai Falrbanksbe, s 24 órát tölt ott. A továbbiakban üzemanyag-felvétel céljából rövid időre megszakítja útját Tokióban, s hétfőn érkezik körútjának első állomására, Pekingbe. © Falrbanks OJPI) Ford elnök az alaszkai légitámaszpontra érkezve, nyilatkozott az újságíróknak. „A Csendes-óceánnak bé­keövezetnek kell maradnia — mondotta. — Az amerikai és a kínai társadalom között alapvető különbségek van­nak. Nem értünk egyet min­den problémában, de egy fontos kérdésben. abban, hogv az ázsiai béke megőr­zéséhez kölcsönös kötelezett­ségvállalásunk lényeges, egyetértünk." Könyv az MSZMP XI. kongresszusáról © Szófia (BTA) A Bolgár Kommunista "árt kiadója az MSZMP XI kongresszusának anyagaiból könyvet adott ki. A kötet tartalmazza Ká­dár Jánosnak, az MSZMP KB első titkárának bestómo­i.óját, a programnyilatkoza­tot, és a kongresszus határo­zatott, közli Leonyid Rrezs­nyevnek, az SZKP KB fő­titkárának és Todor Zsiv­kovnak, a BKP KB első tit­kárának beszédét. Losonczi Pál táiékoztatást megerősítése, a népek szabad­adott a Magyar Nápköztár- ságának és függetlenségének saság belső helyzetéről, az megszilárdítása érdekében, országépít'toben elért ered- Az egyetemes béke és biz­ményeiről, valamint a gaz- tonság megteremtése érdeké, daságfejlesztési tervekről. ben támogatják a teljes !e­Ismertette a Magyar Nép- szerelésre, a nukleáris és köztársaság külpolitikai te- más tömegpusztító fegyve­vékenységét, amelyben nagy rek eltiltására vonatkozó ja­szerepe van a békéért, a vaslatokat és azokat az erő­nemzetközi biztonságért és feszítéseket, amelyek a vál­együttműködésért, a népek sággócok felszámolására, a szabadságáért és független- még gyarmati területek fel­ségéért kifejtett erőfeszítés- szabadítására és a fajüldözés nek. felszámolására irányulnak. A tunéziai fél nagyra ér- Losonczi Pál, a Magyar tékette a magyar 'in;?pne!,"' Népköztársaság Elnöki Taná­hazája építésében elért ered- csának elnöke őszinte ' kö­ményeit. szönetet mondott maga, és Burg!ba elnök Ismertette a kísérete nevében Hab'b Bur­Tunéziai Köztársaság hely- gibának, a Tunézia Köztár­zetét, az ország fejlesztésé- sasáS elnökének és a tunézi­ben elért eredményeket. A ai népnek a szívélyes ven­magyar fél nagyra értékelte díglátásért és magyarorszá­a tunéziai nép által az or- látogatásra hívta meg szág építésében, gazdasági és Hab!b Burgiba elnököt, aki társada'mi fejlődésében el- a meghívást köszönettel el­ért sikereket. Má'tatta Tu- fogadta. A látogatás idópont­nézia tevékenységét a nem- járói később döntenek. BÁTYAI JENŐ: \ Lapok a szegedi tudomány és technikatörténetből Tanácskozik a BT © New York (Reuter) ban az a szíriai javaslat. Nem született, még döntés az ENSZ-erők mandá­Biztonsúgi Tanács zárt t"™4"**. meghosszabbításá­ról szóló határozat utaljor ülésein az ENSZ békefenn­tartó erőinek a Golan-fenn­síkon történő állomásoztato­sa kérdésében. A tanács többször összeült, és meg­hallgatta Waldheim ENSZ­főtitkár beszámolóját is a Közel-Keleten tett körútjá­ról, és mindenekelőtt a mandé'um meghosszabbítá­sával kapcsolatos szíriai és izraeli álláspontról. A Biztonsági Tanács tag­jai kőzött teljes az egyetér­tés abban a kérdésben, hogy a főtitkár indítványának meg­felelően az ENSZ-erők meg­bízatását újabb hat hónappal kiterjesszék. Vita tárgyát képezi azon­arra a korábbi, novemberi határozatra, amely a palesz­tinai felszabadítási szerve­zet képviselőit feljogosítja hogy részt vegyenek a kö­zel-keleti helyzettel kapcso­latos minden ENSZ-vitában Szíria ugyanakkor javasolja hogy e határozatnak megfe­lelően 1976 januárjában e palesztin szervezet képvise­lőinek részvételével a Biz­tonsági Tanács rendezzen vi­tát a közel-keleti kérdésről Izrael az ENSZ-csopatok mandátumának meghosszab­bítását támogatta ugyan, de elutas'tja e kérdés össze­kapcsolását más problémák­kal. 1. Szeged és környéke már évezredek­kel ezelőtt lakott terület volt, a hunok uralma atott pedig itt volt Attila vi­lágbirodalmának kötoont'ja. De innen uralkodtak a gepidák, majd később az avarok. A honfoglaló magyarok a hunok és az avarok korábbi területe­in telepedtek le. A fejlődés során, a 12. században már a m^gye legrango­sabb váro-a Szeged, amely a Marodon és a Tiszán száttított sónak lerakodó­helye. A sóraktárakból királyi kamara átokult, amely egészen a mohácsi csa­táig fennállott. A só mellett a borke­reskedelem fokozta a város gazdasági jelentőségét a köz.épkorban. A város lakossága a halászat mellett főként földműveléssel és pásztorko­dással foglalkozott az állandó letele­oedést követően. Az állattenyésztés a hnmokos legetokon, a földművelés a közelebbi, a város körüli fekete föl­deken folyt. A tatárpusztítás SzegÁlet is letarol­to. de IV. Béto Intézkedései igyekez­tek a város gazdasági és kulturális rangiát visszaszerezni. Ezt segítette a kunok betelepedése. Alsóvárosban eb­ben az időben, a Kun utcában 32 csa­tod kaoott hajlékot. Hogy mi'ven nagyságrendű volt abban az időben Szeged mezőgazdasága, arra álljon itt egv idegen, Bertrandon de la Broc­luiére, Jó Fülön burgundiai herceg tanácsosának 1433-ban leírt megálla­nft.ása: „Vénre a Tisza mellett épült Szegedre érkeztem. Az egész hosszú utamon egy patak mellen levő két kis ligeten kívül en-ietlen tát sem láttam. A lakosság szalmával tüzel, vagy a fo­lyópartokon és a sűrűn elő'orduló mocsarakban dúsan termő náddal. Ke­nyér helyett valami lepény/élét esz­nek. ám ennek Nincsenek nagyon bő­viben. Szeged nyílt, nagyobb város, egyet­len, közel cgymir'öldnyi hosszú utcá­ból áll. A környéke termékeny szán­tó ö'.d, amelyben bőségesen magterem minden éle gabona. A lakosság igen sok darvat és túzogeyf fog. egész pia­cot láttam tele e madarakkal, de jza­gyon tisztátalanul készítenek cl min­dent, és éppúgy esznek is. A Tiszá­ban igen sok a hal. egyetlen folyóban sem láttam még ilyen nagy halakat Temérdek szilaj és eladásra szánt lá volt a piacon. Az itteniek nagyon jól értenek ezeknek a lovaknak a szelidi­téréhez, ami igen sajátos, különös lát­vány az idegennek. Azt mondták ne­kem, hogy három-négyezer lovat is vásárolhatna a városban valaki, any­nyi van belőle. Olyan olcsók, hogy bárki tíz magyar forintért igen szép csődört kaphat." Az áltottenyésztés más ágai, a szarvasmarha- és juhtenyésztés, szin­tén jelentős már a 15. században. Ser­tést csak a városban tenyésztenek. A méhészet is nagyon jelentős, hiszen a cuk -ot még xbban a- időben nem is­merték. Mátyás király korában meg­indult a gyümölcs- és dtezkertészet. A halászat igazi fellendülése II. La­jos korára esik. amikor tényleg olyan na<*v mennyis toű hatot fogtak a Ti­szából. hogy saját szükségleteiket fe­lülmúlta. A fetestoget feldolgozták, amikor úgv jártak el, hogy a nagy ha­lakat kettéhasították, sózták, és ter­mészetes körülmények között szárítot­ták. Az így tartósított halat aztán a síhordó szekerekkel messzi vidékre elszállították. (Az élelmiszeripar első jelei!) Ebben az időben a földhasználat közös volt, egyéni birtokok nem vol­tak, de földbért fizettek a királynak, mivel Szeged szabad királyi város volt. Az 1522-es tizedlajstrom szerint a város mentén háromezer hold szán­tó volt, amelyen főleg gabonát ter­mesztettek. A török időkből Szulejmán naplójá­ból kanunk felvilágosítást a város mezőgazdaságára vonatkozóan. Az ál­lattenyésztés ekkor is virágzó. A tö­rökök honosítiák meg a rizst. A Ti­szán vízi malmok őrlik a gabonát. Szilléren, Tarjánban, a Ballagitó kör­nyékén kertek voltak. Tarjánban még a basák is gazdálkodtak, és ott verték agyon Hóbiárt basát, mert az asz­szonynép körül feltűnően legyeskedett Ekkor kezdik el termeszteni a papri­kát. Megkezdik a szőlőtelepítéseket ugyanakkor a halászat és a vadászat is dívik. A török utáni siralmas helyzetről Lambion mérnökkari tiszt jelentése számol be, mely szerint Szeged egy kis város, huszárokkal, hajdúkkal, magyarokkal és rácokkal. Minden csa­pás ellenére, 1720-ra igyekeznek a mezőgazdaságot újra fellendíteni. Az állattenyésztést megháromszorozzák, a juhállomány pedig hatvanszoros > r.i szaporodik. A régi, durva gyap • 13 birka he'yett itt szaporítják el a fi­nom gyapias merinóival keresztezett Ivadékot. Egyes években Szegedről 20 ezer mázsa gyapjút szállítottak el. Vedres István szerint 1799-ben Sze­geden négyezer lakóház volt, 27 ezer lakossal. Jeteutős az állattenyésztés, de a mezőgazdaság más ágai is erőtel­jesen kifejlődtek erre az időre. Egyes években például dohányból ezer va­gonnyi mennyiséget adtak el. Az 1796-ban alapított Georgikonra már szegedi diákok is Jártak; 1817; Burghardt Antal, 1822: Begovcsevics Károly, 1825: Frumm Nándor, 1836: Nagy József és Scl.warcz András, 1838: Müller Antal, 1840: Dosits Győ­ző és Dosits Péter, 1842: Szüts József, 1843: Stammer Nándor, 1844: Rózsa József. 1845: Dóka András, 1847: Zom­borl Mihály. (,Folytatjuk.í

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents