Délmagyarország, 1975. november (65. évfolyam, 257-281. szám)

1975-11-28 / 279. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! EMAGYARORSZAG M A G Y AR SZOCIALISTA MUNKÁS PÁRT LAPJA 65. évfolyam 279. szám 1975. november 28„ péntek Ára: 80 fillér Ülést tartott az MSZMP Központi Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1975. november 26—27-én Kádár Jánosnak, a Központi Bizottság első titkárának elnökletével kibővített ülést tartott. A Központi Bizottság Németh Károly, a Központi Bizottság titkára előterjesz­tésében megvitatta és elfogadta a Politikai Bizottságnak a IV. ötéves népgazdasági terv teljesítésével foglalkozó jelentését, valamint javaslatát az V. ötéves terv és az 1976. évi terv és állami költségvetés irány elveire. Az ülésről közlemény jelenik meg. Losonczi Pál befejezte líbiai látogatását Az Elnöki Tanács elnöke Tunéziában Tripoliban csütörtökön dél- nöki Tanács elnöke és Ab- megjelent Habib Burgiba ei­előtt befejeződtek a magyar —líbiai tárgyalások. Ezt kö­vetően Losonczi Pál, az El­Szeged helyzete, fejlődése Á téma a megyei tanács napirendjén szerepelt Tegnap, csütörtökön dr. Perjési László tanácselnök el­nökletével ülést tartott Csongrád megye tanácsa. Az ülésen részt vett és felszólalt <ír. Németh Lajos, az MSZMP Csongrád megyei bizottságának titkára. A tanács elfogadta a végrehajtó bizottság beszámolóját két tanácsülés közötti tevékenységéről, azután megvitatta a megyeszékhely hely­zetéről és fejlesztésének feladatairól szóló anyagot, ame­lyet ' Kovács Imre általános tanácselnök-helyettes állított össze. Kovács Imre szóbeli kiegészítője után az anyag vitá­jában felszólalt Papp Gyula (Szeged), dr. Kutiván Rezső (Szeged), megyei tanácstagok, dr. Petri Gábor és Juratovics Aladár országgyűlési képviselők, Jászonyi Ferenc, az Épí­tésügyi és Városfejlesztési Minisztérium területfejlesztési főosztályának főelőadója és dr. Perjési László. A tanács megvitatta és elfogadta jövő évi munkatervét, és tudomásul vette a végrehajtó bizottság 1976-os munkatervét. E napi­rendhez ketten szóltak hozzá: Martonosi Andrásné (Hód­mezővásárhely) és Morschhauser Józsefné (Domaszék). Vé­gül a megyei tanács jóváhagyta a Csongrád megyei Népi Ellenőrzési Bizottság jövő évi munkatervét. Megye es varos „Szeged, mint politikai, Szeged rendelkezik-e azokkal gazdasági, kulturális és egész- az eszközökkel, feltételekkel, ségügyi központ hosszú idő amelyekkel jól képes betölte­óta jelentős szerepet tölt be ni az egész megye hasznára az országos településhálózat- székhely voltából reá háruló hárulnak, nemcsak megyei hálózat, s a 15 évvel korábbi jellegű és hatáskörű intéz- néhány száz helyett ma egy ményekre van szükség, ha- ötéves tervben 10—12 ezer la­nem a város gyors fejlődésé- kás épül. Ám e fejlődés te­re is. Hiszen amellett, hogy kintélyes gondokkal, feszült­Szeged állandó lakosainak ségekkel jár együtt. Ismét ér­száma már megközelíti a 170 demes egy mondatot idézni ezret, több mint 15 ezren az elemzésből: „Az időszak járnak be a városba dolgozni jellemzője, hogy az infra­és tanulni, rengeteg a turis- strutúra messze elmaradt a ta, sokan itt gyógyíttatják gazdaság egészének fejlődé­magukat, ide járnak bevásá- sétől, és ez a jelen időszak rolni, művelődni, s számos egyik legnagyobb feszültsé­más okból is. Velük együtt a gét hozta létre." város „nappali" lakossága Ez hangot kapott a vitá­legalább 200 ezer, a járás la- ban is. Sok felszólaló, köz­kóival együtt pedig mintegy tük Papp Gyula, a városi ta­300 ezer. Ennyi embert kell nács elnöke is példák sorát tehát figyelembe venni a sze- hozta fel: dinamikusan fej­gedi kereskedelmi, művelő- lődik Szeged kulturális élete, dési, egészségügyi hálózat, például felépült a biológiai vagy a közlekedés stb. szer- kutatóintézet, viszont a fel­vezésében és tervezésébén. sőoktatási intézmények kol­Vajon képes-e a városfej- légiumi ellátottsága a leg­lesztés ezekkel az igényekkel rosszabbak között van azor­megbirkózni? Jelenleg még szágban, s a múzeum vagy a csak nagyon nehezen. Igaz, színház épülete is egyre az 1960-as években megkez- rosszabb állapotban van, s ban, elsősorban a dél-alföldi, feladatokat. Meglehetősen bo- d5dütt a város dinamikus fej- művelődési intézmények sem a Csongrád megyei telepulé- nyolult a kérdés, hiszen a sek között." Ezzel a mondat- válaszhoz fel kell mérni a tal kezdődik az a jelentés, város fejlődésének egészét, s amely a megyeszékhely hely- valamennyi lényegbe vágó lődése. Jelentős nehézipar te- épültek immár régóta Szege­lepült ide, rengeteget fejlő- den. E gondok megoldása rá­dött a könnyűipar, megkez- adásul nemcsak pénzkérdés jol illusztrálja ezt a ka­zetét és fejlesztési feladatait várospolitikai kérdést figye- dődött a nagyszabású város- maraSzínház esete —, hanem volt hivatva felmérni, s ame- lembe kell venni. Éppen rekonstrukció, új lakónegye- az építőipari kapacitás függ­lyet tegnap vitatott meg a ezért vontak be az anyag, az megyei tanács. S a folytatás: elemzés készítésébe egyetemi Szeged 1962. január l-e óta szakembereket is. Végül megyeszékhely, 1971-ben pe- meglepően tömören és alapo­dig a kormány kiemelt felső- san sikerült felmérni és ér­fokú központtá minősítette a tékelni valamennyi fontos várost amelynek ily módon szempontra kiterjedő figye- hozzászól is^él- hogyT vár7s7gé77sélesJ7j­elsosorban a megyén belül lemmel a varos helyzetét S dr Petri Gábor és' 7U_ s reszben azon kivul is el e felméres jó alapokat szol­dek születnek, átépül az út- vénye is. Szeged — munkásváros Hasonló kérdéseket fesze- elemzés nyilvánvalóvá tette, kell látnia politikai, társadal- gáltathat a jövőben a város- ^^f/zHan ^höl/^ mi, gazdasági, kulturális, politikai és fejlesztési felada- "o^ok foLzaíL fcíszámotó egészségügyi és más felada- tok kijelöléséhez úgy, hogy tokát. abban a megye és a város A megyei tanács számára egymást kiegészítő szem­nyilván az a szempont volt pontjai egyaránt jelentkez­elsősorban érdekes, hogy zenek. sa politikai feladat elsősor­ban. Többek közt azért is, lődése megyei érdek is. Dr. Perjési László mondot­ta el, hogy a vita és a felmé­rés elérte célját, mert nyil­vánvalóvá vált, hogy Szeged dinamikusan fejlődik, ám 10 dusszalam Dzsallud, a Líbiai nök, valamint Hedi Nuira Arab Köztársaság miniszter- miniszterelnök és a kormány elnöke, magyar—líbiai kö- számos tagja, zös közleményt, dr. Soós Gá- Az ünnepélyes fogadtatást bor, mezőgazdasági és élei- követően Losonczi Pál Ha­mezésiigyi minisztériumi ál- bib Burgibéval együtt nyi­lamtitkár, valamint dr. Fathi tott gépkocsiba száll, és haj­Maghur, a líbiai állat-egész- tátott szállására, az elnöki ségügyi szolgálat vezérigaz- rezidenciába, gatója. állat-egészségügyi Losonczi Pál, a Magyar egyezményt, Garai Róbert Népköztársaság Elnöki Ta­külügyminiszter-helyettes és nácsának elnöke, tegnap Szalem al Madnini közieke- délután találkozott Habib dési miniszterhelyettes lég- Burgibával, a Tunéziai Köz­ügyi egyezményt írt alá. (A társaság elnökével. A talál­magyar—líbiai tárgyalások- kozón megbeszélést folytat­ról kiadott közös közleményt tak a két országot kölcsönö­a 2. oldalon ismertetjük.) Losonczi Pál líbiai hivata­los látogatását befejezve csütörtökön délelőtt eluta­zott Tripoliból. A Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke Líbiából Habib Burgiba tunéziai el­nök meghívására — kísére­tével együtt — csütörtökön délben a Tunéziai Köztár­saságba érkezett. Az Elnöki Tanács elnö­kének külön repülőgépe dél­ben szállt le az ünnepien feldíszített repülőtéren, ahol tiszteletére felsorakozott a tunéziai hadseregnek a há­rom haderőnemet képviselő díszegysége. Fogadására sen érintő kérdésekről. A megbeszélést követően kitüntetések átadására ke­rült sor. Habib Burgiba, a Függetlenségi Érdemrend nagyszalagjával tüntette ki Losonczi Pált. az Elnöki Ta­nács elnöke a Magyar Népi­köztársaság Zászlórendjének gyémántokkal ékesített I. fo­kozatát adta át a tunéziai elnöknek. A Tunéziai Köztársaság el­nöke este vacsorát adott Lo­sonczi Pál tiszteletére az el­nöki rezidencián, a Kartha­go-palotában. A szívélyes hangulatú vacsorán Habib Burgiba és Losonczi Pál po­hárköszöntőt mondott. Magyar—csehszlovák barátsági nap Mindszenten Tegnap Mindszenten a jékoztatót, és a jelenlevők Csehszlovák Kultúra; a Ha- kérdéseire válaszolt, zafias Népfront megyei és A vendégek ellátogattak a szentesi járási bizottsága Szegedi Bőrdíszmű Ksz helyi magyar—csehszlovák barát- üzemébe, majd az esti órák­sági napot rendezett. A kora ban a nagyközség művelődé­délutáni órákban a nagy- si házában gyűlésre került községi tanácsháza épületé- sor. Jiri Smolik a Csehszlo­ben a nőmozgalomban részt vák Szocialista Köztársaság vevő községbeli asszonyokkal társadalmi, gazdasági és kul­találkozott Jiri Smolik, a turális életéről tartott elő­Csehszlovák Kultúra igazga- adást. Ugyancsak tegnap dél­tóhelyettese és felesége. Az után cseh népművészeti kl­igazgatóhelyettes a csehszlo- állítás nyílt a művelődési vák nép életéről tartott tá- házban. „Gyakorló" megyeszékhely Minden Szegedről szóló tősen sok feszültséggel járt elemzés hagyományosan ab- — és jár ma is —, hiszen ból indul ki, hogy a háború többek között jó néhány me­mert a megye dolgozóinak 40 —15 éves elmaradását még százaléka, a munkásoknak nem sikerült megszüntetni. A pedig mintegy fele Szegeden megyei tanács tájékozódott él. Dr. Németh Lajos mon- arról, hogy a város nagyon dotta el, hogy ily módon a komoly erőfeszítéseket tesz, várospolitikai és a városfej- hogy az ebből adódó gondo­lesztés Szegeden egyúttal kat mielőbb felszámolja, s munkáspolitika is. Szeged a ehhez minden eszközt igény­Dél-Alföld legjelentősebb be vesz, többek között a tár­Űj olajgyűjtő állomás után a város alig fejlődött, s gyei feladatot betöltő egész- mUnkásvárosa. Már csak sadalmi munkát is. az 1950-es évek végéig ala- ségügyi, hatósági stb. szerv, ezért is különös figyelmet ér- A tegnapi vita nem befe­posan elmaradt mas, hasonlo intézmény még ma sincs Sze- demelnek a városfejlesztés iezése volt eev folyamatnak településektől Ha valaki geden , a varos számos me- gondjai> problémái, hogy a ^X® Tert céíja emellett azt is vizsgálni gyei, területi funkcióját sa- fejl6dés összhangban lehes- nem városfejlesztési elkép­akarja hogy megyeszékhely- jat, szukos mtezmenyhaloza- sen a megye egészének ér. kidolgozása és jóvá­kent hogyan felel meg fel- tavai latja el. Gondoljunk dekeivel, s a megyei pártér- haevása volt hiszen a vá­nk^f^En e^rt tekezlet állásfoglalásával. rostfak megvannak a tervei, OKtatasugyre. tppen ezen A tanács számára készült elképzelései. A városi tanács adatainak a város, természe- csak tesen azt is hozzá kell ten- az nie mindehhez, hogy e funk- jó ideig csak „tanulgatta" a részletesen foslalko- feladata hoev — összhang ciót csak 1962 óta tölti be város a megyeszékhelyként ^AiAATT.rf-ZEES! Szeged. Tehát nemcsak az reá háruló ellátási feladatok , országos fejlődéstől maradt el megoldását, mivel azokhoz fr., varostejíesz egy időben, hanem ráadásul nem álltak rendelkezésre a azok a megyei intézmények más megyékben hagyomá zott valamennyi fontos vá- ban a megyei pártértekezlet állásfoglalásával — a vitát és tési kérdéssel, a kommunális az elemzést figyelembe véve és egészségügyi ellátással, a kidolgozza a további tenni­is hiányoznak javarészben a nyosan kialakult intézmé- közlekedéssel, a lakásépítke- valókat. S az, hogy a me­városhól, amelyek más, jóval nyek. „Gyakorló" megyeszék- zésekkel, az óvodák, iskolák gyei tanács behatóan megis­kisebb megyeszékhelyeken hely volt tehát abban az ér- zetéveI é púgy mint a merkedhetett Szeged helyze­hagyomanyosan megvoltak. telemben, hogy a szükséges , , , . , , . . .. . .. . • Igaz. a hatvanas években feltételek részben hiányoz- kereskedelemmel, vagy a tével és gondjaival, nyilván gyors fejlődésiek indult a tak, amelyeket csak folya- fürdők fejlesztésével. Nagyon jó előfeltétel ahhoz, hogy a város, de e fejlődés meglehe- matosan lehet megteremteni, hasznos volt e felmérés, fő- megye és a város fejleszté­A , , . , > n ként azért, mert felhívta a sét még jobban összehangol­varosfejlesztes IS megyei ugy figyelmet a meglevő feszült- juk. Ügy, ahogyan azt a me­Természetesen ahhoz, hogy se azokat a feladatokat, ame- ségekre, a megye szempont- gye és Szeged érdekei egy­Szeged valóban jól betolthes- lyek megyeszékhelyként reá jait is figyelembe véve. Az aránt megkívánják. Ásotthalom homokja alol 14 kút termeli ki a „fekete ara­nyat", amit tartálykocsikkal hordtak Algyőre. A közelmúlt­ban készült el abban a mezőben a tankállomás, ami begyűj­ti a kutak olaját, s ezután a szintén űj, 37 kilométeres szál­lítóvezeték tölti be Asotthalom—Algyő között a tartály­kocsik szerepéti

Next

/
Thumbnails
Contents