Délmagyarország, 1975. október (65. évfolyam, 230-256. szám)

1975-10-12 / 240. szám

1 3 Vasárnap, 1975. október 12. * Sok gyerekkel Tartalmasabbá vált az úttörőélet Hogyan valósul meg a rendelkezést Únörővezetők megyei konferenciája Szegeden „Három- vagy ennél többgyermekes család esetében a bérlő kérelme a lakáskiutalási névjegyzékbe történő felvétel mellőzés éve! teljesítJ ető" — í*y szól az 1/1974. 1. 9.) számú minisztertanácsi •endelet 3. paragrafusa. Erre hivatkoznak — jogsai — lakáshivatalban azok a tülök, akik szűkösen élnek is otthonukban többedmaukkal. Sajnos, félreérthető a jogMilyen arányban kerülnek nem tudnak beköltözni a laTegnap, szombaton dél- tevékenységét; a társadalmi a kommunisták felelősségét be a sok gyermeket nevelő kők az épületbe. előtt Szegeden, a Tisza Szál- kapcsolatokat; az úttörőmoz- ebben a nevelőmunkában, szülők a lakáskiutalási név- Ezek tehát a puszta té- 10 koncerttermében rendez- galombói a KISZ-be történő Bódi György, a KISZ S^t,íoo£É?£ ^SŰS&FvZA ^öZL^^rZ1- .^'^ueuda. Csongrád megyei bizottságakásból 82-őt, a 300 szövetke- bizonyára elégedettek is farenciáját. A tanácskozáson tart; a világnézeti, erkölcsi, nak első titkara kiemelte, zetiből 36-ot, a 250 OTP-la- mindezzel, hiszen nyugod- részt vevő küldöttek, akiket politikai nevelés jelentőságét hogy az úttörőmunkábaa kásból négyet utalnak ki az tabb légkörben nevelhetik a járati és városi úttörőveze- ^ úttörőprogramokban; a mindig kell érvényesülnie a ő számukra. Eddig 31 taná- gyermekeiket. Kétségtelen, toi konferenciákon válasz- - kulturális TZTQV p„mpi (ránvitáaának esi lakásba már b£ is köl- hogy ez a törvényerőre emel- j tottak meg, valamint a meg- kozmuvelodes a kul urális KISZ eszmei irányításánál. tűztek a bérlök, gyermekeik- kedett, megkülönböztetett hívott vendégeket - közöt- tevékenyseg tovabb.ejleszté- is. kel. Nemrág adták át a tar- gondoskodás nem oldja meg tűk az e'.nökségben helyet sét; a játék, a sport és a ^ felszólalások utáT a küljáni 801—802 és 818—819-es egy-kettőre minden sokgyer- foglaló dr. Tamasi Mihályt, szabadidős tevékenység fej- elfogadták a heará épületeket, amelyekben, sor- mekes család sorsát. De a megyei pártbizottság osz- aone< elTogaalaK a oesz '| zabály megfogalmazása, so'ás árián, összesen 19 hogy mihamarabb mertesül- tályvezetőjét, Hantos Migyanis eszerint kedvez- nagycsalád ta'ált otthonra, jenek a többiek is a szűk la- hályt, a megyei tanács el;nényben csak az a sokgyer- Tökben várnak a 806-os és kás adta gondoktól, az már a j nökhe'yettesét, Templom Játékos család részesülhet, a 807-es számú ház lakásai- rendelet végrehajtóin, a hi- zsefnét, az Üttörővezetők Orlesztését. A szekcióvezetők sei, mólókat és a határozati javaslatokat, amelyek a követmelyben a szülők bérlői a akásnak. Azok tehát, akik albérlőként vagy család'agkért vannak bejelentve, em igényelhetnek lakást, az dézett paragrafus alapján. Ez a kedvezmény ugyanis a minőségi cserének nyit sza>ad utat. Ugyancsak nem rványes a rendeletnek ez a esze azokra, akik vidéken Inek, és onnan szeretnének beköltözni Szegedre. Miként valósulnak hát meg a városban a szociálpolitikai kedvezmény adta ehetőségek? — kérdeztük i meg dr. Margita Tibortól, a akás- és helyiséggazdálko- ] dásl hivatal vezetőjétől. Az 1974-es adatok alapján a tanács végrehajtó bi.ottsága 1975-ben jóváhagyta a lakáselosztási tervet. Eszerint a három- és többgyermekes családok közül szociálpo'itikai kedvezménnyel ötvenen jutottak volna nagyobb tanácsi, harmincan pedig szövetkezeti lakáshoz, minőségi csere révén. A névjegyzék alapján pedig nyotövanan kaptak volna nagyobb tanácsi lakást. Ezt a tervet azonban módosították, s jelenleg a következő számok az irányadók a lakáshivatal számára: még az eredeti elképzelések szerint a kis szövetkezeti lakásban élő nagycsaládosok nem szerepeltek a minőségi csere névjegyzékében, most 100 család közülük kerül ki. A végrehajtó bizottság 38 nagycsaládos tanácsi lakásának és 51 szövetkezeti lakásának soron kívüli cseréjét hagyta jóvá.' nak ku'csaira, de amíg az vata'ok és az énítők lel'úisárjegyzék nem készül el, meretes munkáján is múlik. Úsződaru Görögországnak jelentéhatározati javaslatai kező két év feladatait rögzítagját után felszólalások hangzót- tik. A konferencia ezután megszágos Tanácsának | Bódi Györgyöt, a KISZ tak el. Dr. Tamasi Mihály Csongrád megyei bizottságá- többek között arról beszélt: választotta az úttörővezetők nak első titkárát, ökrös Já- a ^ elsőrendü feiadata, megyei tanácsának 45 tagját, TLOStf SL "GQQgOgUSOK oZctXszervezetének megyei titka- hoW a gyermekek életkori a VI. országos konferencia rát, dr. Sipos Sándornét, a sajátosságainak megfelelő küldötteit, valamint a meJuhász Gyula Tanárképző politikai, világnézeti, erköl Főiskola fői gazgató-helyette- csi nevelést kapjanak. Hangsét — Bárdos Klara, a me- , . , , T . , w gyei úttörőelnökség titkára, a súlyozta a pártszervezetek es dos Klara lett. konferencia elnöke köszön- mmmhbmhinHMMHHHHMai gyei elnökséget. Elnök isméi Pádár Lászlóné, titkár Bár A Magyar Hajó- és Darugyár angyalföldi gyáregységében sorozatban ké zül uk a nagy teljesítményű úszódaruk. Befejezték ennak a száz tonnás berendezésnek a szerelését, ametyet Görögország részúre készítettek, hamarosan elkészül két 25 és egy 16 tonnás úsződaru is, szovjet megrendelésre .Utte. Ezután Pádár Lászlóné, a megyei úttörőé''nökség elnöke szóbeli kiegészítést fűzött a megyei úttörőelnökség Írásos beszámolójához. A megyei úttörőszervezetek tevékenységét értékelő beszámolókból körvonalazódtak az elmúlt két év eredményei, illetve a megoldásra váró problémák. Erősödött az utóbbi években — különösen a KISZ KB 1974 ápri'isi határozata után — az Úttörőszövetség és a pártszervezetek, valamint a társadalmi szervek kapcsolata. Megyénkben jelenleg köze1 16 ezer kisdobos és több mint 19 ezer úttörő végez mozgalmi munkát, 164 úttörőcsapatban. Az általános iskolai tanulók 98 százaléka tagja az úttörőszövetségnek. A beszámoló után az úttörővezetők hat szekcióban vitatták meg az elmúlt két év eredményeit, tapasztalatait, és körvonalazták a következő évek feladatait. Külön munkacsoportban vitatták meg az úttörőszövetség testületeinek politikai irányitó lesztése áll. mólójában megfogalmazott gondolatot idézzük: nek ha'ása népgazdaságunkra. De kényszerítő érdektől". Engels szavaival: „egy adott társada„Munkánk megjavításának fontos követeimé- hatású a társadalom termelési idő alapjának lom gazdasági viszonyai mindenekelőtt érdekek nye, hogy jobban éljünk azokkal a lehetőségek- stagnálása, vagy éppen átmeneti csökkenése is. képében jelentkeznek". Ha megvizsgáljuk, hogy kel, amelyek az üzem- és munkaszervezésben, Gondoljunk arra, hogy a XI. kongresszus hatá- az ésszerű és takarékos gazdálkodás hol helyeza munkaerő-gazdálkodásban, a niunkaldő-alapok rozatai alapján a mezőgazdaságban dolgozók kedik el az érdekviszonyokban, akkor egyérteljobb kihasználásában rejlenek." Ez a megállapí- nyugdíjkorhatára 5 év alatt a 60, illetve 55 évre műen megállapíthatjuk, hogy érdekazonosság tás komplexen foglalkozik a decemberi határo- csökken; a heti munkaidő csökkentése évek óta van az ésszerű, hatékony gazdálkodás és a tárzatban megfogalmazott feladatokkal. tartó folyamata társadalmi, gazdasági életünk- sadalom egészének érdeke között. Ha a csoportPártunk tehát rendszeresen és következetesen nek; helyes és indokolt népesedéspolitikai törek- és az egyéni érdeket ütköztetjük a gazdaságos és foglalkozott a gazdaságossággal, a hatékonyság- véseink is járnak olyan következményekkel, hatékony munkával, akkor itt már azonosságot gal. Ennek szocialista fejlődésünk három évti- hogy munkaerő kapcsolódik ki átmenetileg a és ellentmondást is fel lehet fedezni. Találunk zedében olyan nagy állomásai vannak, mint az termelésből; ifjúságunk iskolázottságával kap- olyan összefüggést, hogy a takarékosság lehet államosítás ,a mezőgazdaság szocialista átszer- csolatban az a törekvésünk, hogy mind többen egy csoport, vagy egyén „kézzelfogható" érdevezése, a tervgazdálkodás, a teljes foglalkozta- tanuljanak, és szerezzenek végzettséget a közép- ke, s mint ilyen, egyszerűen felismert érdeke. De tottság megteremtése stb. A takarékos és haté- fokú oktatási intézményekben — ugyancsak azt lehet „rejtett" érdeke is. Ez utóbbi felszínre hokony termelés biztosításának nagy extenzív jelenti, hogy egyes évjáratok később kapcsolódkorszaka van mögöttünk, hiszen az állami ipar nak be a termelésbe. Mindez olyan viszonyok a szocialista viszonyok között önmagában is a között jelentkezik amikor nincs mobilizálható általános műveltség növelése, az új gépek és gazdaságosság irányába hat A mezőgazdaság szabad munkaerő. Így, egy alig változó társa- munkafolyamatok megismerése, a termelési szoszocialista átszervezése ugyancsak elősegítette a dalmi termelési időalappal nemcsak egy adott kások megváltozása (Lenin utalt arra, hogy a csökkenő munkaerővel való hatékonyabb gaz- fejlődési szint fenntartását kell biztositanunk, rossz szokás rettenetes társadalmi erő), ide sorol dálkodást, és a termelés gyors ütemű növeke- hanem tudatosan megtervezett fejlődési prog- ható a végzett szakemberek meg'elelő foglalkozdését. ramot is meg kell valósítani. Ez csak és kizá- tatásának megkövetelése, a termelés—elosztás— E téren mindjárt jelentkezik az összehason- rólag a rendelkezésre álló idő hatékonyabb ki- fogyasztás sorrendiségének megértetése, és lehetlítás a kapitalista társadalom takarékossági gya- használásával, a munkaerő legésszerűbb alkal- ne még sorolni. S kár lenne tagadni, hogy a korlatéval. A tőkés világbari1 egy-egy vállalat mazásával lehetséges. Tapasztalataink szerint csoport-, vagy egyéni érdek akár hosszabb táolykor takarékosabban, gazdaságosabban termel, agitációs és propagandatevékenységünkben eze- von is ütközhet a társadalom gazdaságossági érmint nálunk. De mindez nem feledtetheti ve- ket az összefüggéseket sokoldalúan és részlete- dekeivei. Ez esetben helyesen kell meghatározni .ünk, hogy ott egy állandó munkanélküliség jel- sen még nem tudjuk a közgondolkodás meg- az érdekösszeütköztetés tűrési határát, és politi lemzó, és ma is érvényes Engels megállapítása, határozó elemévé formálni, hogy ugyanis „a munkaeszközök gazdaságosabbá Az ésszerű takarékosság fontos eleme a tervtétele egyúttal már eleve a munkaerő legkímé- szerűség. Tervgazdálkodásunk immár bő negyed letíenebb elpocsékolásává válik". évszázados múltra tekint vissza, tervtörvényünk problémákról, az eredményekről együtt szólni, A teljes foglalkoztatottság, amely a szocializ- biztosítja az ezzel kapcsolatos társadalmi és jog- és a szemléletben gondoskodni a helyzetmegíté mus nagy vívmánya, a gazdaságosság és taka- gyakorlat alkotmányos feltételeit. Fontos azonrékoskodás szempontjából is új feltételeket te- ban, hogy jobban éljünk a jövőtervezés reális leremt számunkra. Amíg jelentős munkaerő-tar- hetőségeivel. Ide is kívánkozik az összehasonlítalék volt, addig a „miből éljünk" szociális tás a kapitalista társadalommal. A kapitalizmust kérdése szervesen kapcsolódott a „hol dolgoz- — antagonisztikus ellentmondásai következtében zunk" problémájához. S ahogy — mint erre a — nem lehet tervszerűen fejleszteni. Ezzel mi a tw» i . : - . 1 aro lla/ll Ál Ali W! 1- '' — /v f-s í ' I r-1 o 4 AtrerrovAfi icr.AAi rv ir- 4 n f rilr A t-a'j'/ní'c Á rí XI. kongresszus is utal — a „miből éljünk" szocia'ista tervszerűséget, mir.t a takarékosság, ság egy része „napi lelkiismeretességgel", a „viikérdásét a „hogyan éljünk" váltja fel, ez a ésszerűság fontos tényezőjét tudjuk szembeállíváltozás termelési kultúránkban a „hol dolgoz- tani. Lényeges azonban, hogy a tervgazdálkodás zunk" helyére „hogyan dolgozzunk" életmódbeli vívmányait hatékonyabban, jobban hasmosítsuk. kérdést állítja. ' Emiatt gondoskodni kell arról, hogy a társadalA „hogyan dolgozzunk" kérdésében az ésszé- mi tervek közösségi és egyéni tervekké adaotárűség a hatékonyság a takarékosság követeimé- lódjanak. és együtt szo'gá'ják az építőm-unkát, nyét a változó feltételek kényszerítő hatása is Szükséges foglalkozni a takarékosság és az napirendre tűzi. Az egyik ilyen hatás kétség- érdekviszonyok problematikájával, hiszen ha kissé kívül a kapitalizmus általános válságának a gaz- ironikusan is, de helyesen fogalmazza meg Marx, dasági szférában való súlyos jelentkezése, és en- hogy „az eszme mindig felsült ha különbözött az tanácskozások Szombaton a Központi Ve- Az újonnan választott közzetőség és a számvizsgáló ponti vezetőség megtartotta bizottság beszámol jának, első ülését, amelyen 19 taga valamint a határozattarve- elnökséget választott, zetnek vitájával folyía.ta A HVDSZ elnöke Seprémunkáját a Helyiipari és nyi Sándor, főtitkára Fabők Városgazdasági Dolgozók Zoltán, alelnöke Modori IstSzakszervezetének VII. kong- vánné dr. és Gábor Márton, resszusa. A tanácskozáson titkárok: Somoskői Gáborné, részt vett dr. Maróthy Lász- d^Saü Ferenc és Péter Istló, az MSZMP Politikai BU Több mint 120 ezer szerzottságának tagja, a KISZ vezett dolgozó képviseletéKB titkára, Földvári Aladár, ben. 261 választott küldött a SZOT elnöke továbbá az részvételével szombaton, trga SZOT elnöke, továbbá az nap reggel a SZOT Tároga_ érintett minisztériumok és tó úti központi iskolájában főhatóságok több vezetője. megkezdte munkáját a TexA kongresszuson a vita tilipari Dolgozók Szakszerelőterében az érdekvédelmi vezetének XXIV. kongresszusa A tanácskozáson részt tevékenyseg, a szakszervezet vesz ' Jakab Sándor, az kulturális, politikai nevelő MSZMP KB tagja, a KB munkája, az üzemi demk- osztályvezetője. Kurdi Bélárácia erősítése, továbbá a « tSZOT. alelcn°>£ lakossági szolgáltatások fej- Uj-* ^ könnyűipari miniszter. Erdei Lászlóné, az MNOT főtitkára és Antoine Herrero. a Textil- a Ruha. és B5ripari Dolgozók Szakszerve-, zetei Nemzetközi Szövetségének titkára. A kongresszust Apró József. a szakszervezet eln ke nyitotta meg. majd dr. Bíró Gvörgyné főtitkár szóbeli beszámolóval egészítette ki a Központi Vezet őség írásos jelentését. Megállapította, hogy a sokirányú, összehangolt erőfeszítés és a tervszerű munka eredményeként a rekonstrukciós program alapvető célkitűzései várhatóan megvalósulnak. 1970hez kénest a tervidőszak végére 23.5 milliárd forintról 34 milliárd forint "a emelkedik a textilipar bruttó termelési értéke, s a term lésnövekedés teljes egészé en a termelékenység növeléséből ered. Az előirányzott szociális fejlesztések a tervezett 1,2 milliárdról négy év alatt 1,8 milliárd forintra emelkedtek. A beszámolási időszakban a textilipari dolgozók munkakörülményei az előirányzottnál jóval erőteljesebben javultak. Több évtizedes elmaradottság felszámolását kezdték meg az új gépek, gépsorok munkába állításával, csökkent a munkahelyekre eddig jellemző zsúfol'ság. Nem szűnt meg azonban a zajártalom, s javítani keli a klímaviszonyokat, csökkenteni a túlórák számát. zása, megértetése nem kis feladata politikai munkánknak. Ilyen érdek gyakran a szakmai és kailag a magasabb rendű érdekek elsőbbségét biztosítani. Po'itikai munkánk fontos követe'ménye a lés realitástartalmáról és előrehaladásunkkal kapcsolatban reális társadalmi optimizmus biztosításáról. Ehhez a politikai munkában komplexen, kiegyensúlyozottan, de markánsan kell foglalkozni a hatékony gazdálkodás hosszú távú* feladataival. Érzékeltetni kell, hogy a gazdaságoslanyo'tás munkaidő után" szinten megoldható. Ezt az egyébként valóban lényeges fogyasztói takarékosságot azonban teljessé a „te.-mslési takarékosság" teszi, amikor közösen rövid, közép és hosszú távon, a nagy hatékonysági tartalékok feltárásában együttműködünk. E nagy munkában ésszerűen, de energiánkkal nem takarékoskodva kell építenünk a tájékoztatás, a tájékozódás, az agitáció és a propaganda kipróbált tartalmi és módszerbeli tapasztalataira. A tanácskozáson élénk vita alakult ki. (MTI)