Délmagyarország, 1975. október (65. évfolyam, 230-256. szám)

1975-10-12 / 240. szám

4 Vasárnap 1975. október 12. Kérdések és válaszok A sajtókonferencia folytatása A külső városrészek és a Szegedhez csatlakozott közbégek lakossága ls elevenen figyel a várospolitikára, a városfejlesztésre. A Csongrád megyei rádióé sajtókonferencián mégis elsSsorban salát városkörzetük ügyeiről kérdeztek — mint Szcgecí „külső kerületeinek" dolgairól. Kováét Ferenc (Szeged, Béketelep) kérdése összefoglaló: A következő ötéves tervben milyen ütemben fejlődnek Szeged peremvárosai, a közművesítés, az úthálózat fejlesztése, a kereskedelmi elldtái miként alakul? Válasz: Szeged megyei város tanácsa a peremkerületek ellátottságával — ideértve a kereskedelmi, szolgáltatási. egészségügyi és közműellátottságot — máitöbb ülésén foglalkozott. Részletes vizsgálatot végeztünk a III. kerület területén, s a tanácsülés előtt erről beszámoltunk. A jelentést, melyben a legsürgősebb Intézkedések szerepeltek, a tanácsülés tudomásul vette. Ehhez hasonlóan a többi peremkerülettel is foglalkoztunk, s Igyekszünk, hogy az ellátatlan területek helyzetén a város teherbírásának megfelelően javítsunk. A bolthálózat fejlesztése az ellátatlan területeken ABC-áruhazak telepítésével tőrtónik. Az úthálózat fejlesztése elsősorban tulajstabilizáclóval, salakút építésével oldható meg, biztosítva az úgynevezett belső tömbök feltárását és a főközlekedési utakra történd csatlakozást. Alapvető feladatunknak tekintjük a peremterületek Ivóvízellátását. Az V, ötéves tervben elsősorban erre a célra biztosítunk fedezetet. A mélyebben fekvő területek belvízmentesítése napi feladatként szerepel a városi tanácsnál. Megyesl Sándor (Szőreg. Makarenko u. 4.) kérdése: Szőreg Szegedhez tartozik vagy sem? Ha igen. miért nem terjesztik ki a taxi tarifahatárt? Válasz: A tarifahatár nem követte automatikusan a közigazgatási határ változását. Miként a taxi, a buszviteldíj miatt is vita támadt. leginkább az algyőiek reklamálják, hogy nem a helyi Járat díjtételeit alkalmazza a Volán. Ezeket a kérelmeket a tanács fölterjesztette a Volén Tröszthöz, mint az üzemeltető Volán 10. sz. Vállalat irányítójához — megnyugtató válasz vagy bármilyen állásfoglalás a, tröszttől a mai napig nem érkezett. Varga István (Algyő, Bartók B. u. 32.) kérdezi: Mikor számíthat utcájuk lakossága közművesítésre? Válasz: A Bartók Béla utcában 24 lakással a társasOktalanul hulló életek A közutakon hétről hétre szedik áldozataikat u közlekedési balesetek, és többnyíre szombaton, vasárnap. A garázsból ilyenkor azok is kihozzák autójukat, akik a hét többi napján leginkább pihentetik. Ha Jól számolunk, nagyjából ugyanannyi gépjármű szalad a közutakon a hét végének mindkét napján, mint egyéb napokon. A közlekedésrendészetben dolgozók. statisztikusok mégis keresik az okát: mi Idézi elő a fekete hétvégeket? Sajnoa az már „Jó eredmény", ha a hétfőn, a kedden megjelenő napilapok országos viszonylatban arról írnak, • hogy szombaton és vasárnap tíznél kevesebben vesztették életüket a közutakon. Az utóbbi hetekben azonban a híradások sajnálatosan arról számoltak be, hogy tíz fölött volt a halálos végű szerencsétlenségek száma, és sokan szenvedtek súlyos sérülést, Csongrád megye ls szaporította u közlekedési balesetek számát, közöttük a halálos ktmenetelűekét, a súlyos sérülést szenvedettekét. .. A statisztikában érdemes visszalapozni 1961-re, amikor még hazánkban a gépjárművek száma sokkal alacsonyabb volt u múlnálAbbon uz évben országosan 5M-én vesztették életüket közlekedési baleset miatt a Helyszínen, illetve súlyos sérülést szenvedettek közül 48 óran belül még 71en haltok meg a kórházakban. A tavalyi statisztika szerint közúti balesetnél a helyszínen meghaltak az országban 1274-en, illetve a súlyosan sérültek közül még a kórházakban 490-en. Szomorú számok ezek, hiszen egy esztendő leforgása alatt a közutakon unynylan haltak meg, mint amennyi egy kisebb falu lakossága. A gépjárművek műszaki hibájából bekövetkezett balesetek szám* — a statisztika szerint — viszonylag kevés. A közutak állapota esztendők óta sokkalta jobb, mint azelőtt, és egyre javuló; száz és százmilliókat költünk korszerűsítésükre. Az ott elsősorben az emberben van, aki vezet, éa sajnos nem tud magának parancsolni, ösztönein uralkodni. Agyonismételjük önmagunkat mindannyiszor, amikor elsősorban a felelőtlenséget tesszük a közúti balesetek okozójává, a gondatlanságot, a figyelmetlenséget, az utakról másokat lelökni akaró gyorshajtókat, szabálytalanul előzőket, Ittas állapotban vezetőket. Mindezt tudjuk és mégis mindannyiszor meg kell Ismételnünk, mert meg akarjuk előzni a szerencsétlenségeket. Napjainkban mind többen merészkednek volán mögé, motorra, kerékpárra, lovas kocsira ülni ittas fővel. Egyesek merészsége szinte gátlástalan. Hét végén, egymást követő napokon, többen vesztették életüket Csongrád megyében is, Szegedhez közeli utakon — közöttük fiatalok —, Ittas vezetés miatt. Még szigorúbb ellenőrzést az utakon I — mondják erre olvasóink. Az ellenőrzés gyakoriságával és alaposságával nincs hiba. Csakhogy a hivatalos szervek mellett azok is megálljt kiálthatnak, akik észlelik, sőt tudják, hogy aki mellé beülnek a kocsiba — ittas. Miért nem állítjuk meg ilyenkor a vesztébe rohanót, és miért ülünk be mellé mi is — józanul vagy szintén ittasan? Súlyosabb elszámoltatást kér a közvélemény azokkal szemben ls, akik baleset okozása, elszenvedése nélkül ússzák meg az ittas vezetést. Ilyen esetekben a jogosítvány elvétele — hosszabb-rövidebb időre — egyenes következmény, a pénzbírság mellett. L. r. házépítő közösség részben közművesített területet kapott — elektromos ellátással, vízellátással, szennyvízülepítő és szikkasztó megoldással. A terület csatornázása így egyelőre nem jöhet szóba. A város elavult csatornarendszerének rekonstrukciója minden anyagi lehetőséget fölemészt. Török rerencné (Tápé, Zsukov tér S.) kérdezi: A téren emeletet ház építésére adtak engedélyt — kiáltó ellentmondás, hogy járda nincs. Mikor lesz? Válasz: A járdát társadalmi összefogással kellene megépíteni, Anyagot a városgondnokság biztosít. Ütés járdaépítésre más lehetőséget egyelőre nem tud ígérni a tanács. A szegedi lakóházak külső tatarozása jó ütemben halad. Kérdés mégis van erről. A 14-289-es telefonról kérdezték: miért nem az omladozó, rossz állagú házakat hozzák rendbe inkább? Egy kérdés a munka egészéről érdeklődik: hogyan haladnak a homlokzat felújításokkal? Válasz: Számos olyan lakóház, amely kívülről méa elég mutatós, szerkezeti szempontból elöregedett, veszélyes, csak aládúcolással lehet biztosítani a használatát (pl.: Bartók B. tér 9.). A lakóházak felújítását műszaki vizsgálat előzi meg, s ennek alapján dönt az IKV a felújítás sorsáról és idejéről. A homlokzatfelújításra hároméves : > program készült Ezalatt - SUT. ezer négyzetméter homlokzatot újítanak fel. 1975-re ebből 86 ezer négyzetméter jut, szeptember végéig 45 ezer négyzetméter készült el. A felújításban részt vevő vállalatok szerint december 31ig a hátralékot elvégzik. Nehezíti a folyamatot, bár egy. úttal garantálja a felújítás tartósságát, hogy a bádogoséi tetőjavítási munkákkal párhuzamosan lehet csak haladni. A magánkézben levő épületek külső felújítása lassan halad. Mészáros István (Szeged, Tarján 110.) kérdezi: Miért nem vigyáznak jobban a fákra? Ritkaságnak számító fák pusztulnak el a Belvárosban. Válasz: Az Arany János utcában és a Berzsenyi utcában szabálytalan, illetve az engedélyezettől eltérő közterület-használat miatt pusztultak ki értékes páfrányfenyők. A kiszáradt fák pótlására a szabálysértőket kötelezték. (Folytatjuk.) Munkáspalánták GÉP VAGY ÍRÓASZTAL? Kopídol Üj szigetelőanyagot fejleszlettek ki a Szilikátipari Kutató Intézet és a Sajószentpéteri Üveggyár munkatársai. A Kopidol elnevezésű anyag kísérleti gyártásót megkezdték. Kezük alatt még nem ég a munka, s nem pislognak sűrűn az előttük formálódó bőrről az órájukra: nem hajtja őket a pénz és nem várja odahaza egyikőjüket sem férj és gyerek. Tizenhatévesek, munkáspalánták. A harmadikos cipőfel sőré&zké s zí« tők vállalati szakoktatója" Dufka Andrásné szerint a lányok munkájával elégedett az Április 4, Cipő- és Papucskészítő Szövetkezet. Szorgalmasak, megbízhatók, s most már Ismerik Jól a szakma sok csínját-bínját. De ez elegendő-e ahhoz, hogy szakmunkás-bizonyítvánnyal a kezükben megállják helyüket az életben, a mi sajátra életünkben, amelyben majd vezető szerep Jut nekik. Tudják-e. érzik-e jelentőségüket ebben a társadalomban? Sz. Ica előtt ott tornyosulnak a férfilábakra készülő, fekete lakk felsőrészek. Az ő keze alatt kezd cipőformája lenni a kiszabott anyagnak:, a sarokrészt már begyakorlott mozdulattal gépeli" össze! — Női szabó szerettem volna lenni. Mindi« arról álmodtam, hogy majd micsoda szép ruhákat varrok magamnak is. Erről a szakmáról — néz szót az előtte heverő, szurkos-cslllogású lakkdarabokon — korábban nem is hallottam. Rúzsán, sem az iskolában, sem odahaza nem beszéltek erről, A szakmunkásképző igazgatója ajánlotta, hogy ide jelentkezzem. — Megbántad? — Egy kicsit csalódtam... De ebben is van sok szépség: szeretem a színes bőröket, a változatos formákat. És itt is varrhatok. — Ügy érzed, hű maradsz a szakmádhoz? A válasz meglepő, mert Ica nemcsak a felsőrészkészítésnek Intene búcsút szívesen, hanem egyáltalán a fizikai munkának. — Esti tagozaton szeretnék leérettségizni. Akkor csak elmehetnék Irodába dolgozni. Ica jeles gyakorlati Jegyet szerzett, tehát jó szakmun. kás válhat belőle, mégis másfelé kacsintgat. Amikor mondom neki. hogy itt hamarosan 2—3000 forintot is kereshet, adminisztrátorként aligha lenne ennyi a borítékban. meg mégiscsak öröm. ha munkájánalt eredményét a kezében tarthatja, gyönyörködhet benne, elbizonytalanodik. — Talán nem is érdemes otthagyni a gépet. — Szerinted egy üzemben a munkás csak a két kezét használtiatja, s ahhoz, hogy az eszére, „szellemi munkájára" it> igényt tartsanak, feltétlen íróasztal mellé kell ülnie? Lesütött szempillák, bizonytalan vállrándítás. — Biztosan nyitott szemmel jársz-kelsz már három éve a szövetkezetben. Láttál-e valamit, amivel te nem ertesz egyet? — A cipésztanuló fiúkkal például dobozt hordatnak, nem a szakmára tanítják őket. — Monta-e neked valaki, kérdezted-e, mennyi cipőt ké6zít évente naponta a szövetkezet, hol fogják hordani az emberek ezeket a cipőket, milyen tervek foglalkoztatták a vezetőket? Ertetlen szempárral nézek össze. SZÓLJAK, NE SZÓLJAK? Ragasztóval és ecsettel dolgozik R. Mari. béleli a cipőket. — A mama női szabó, én is az akartam lenni, de már ezt is megszerettem Ülőmunka ez is, nem nehéz. Ó is foglalkozik az érettségi gondolatával, de eközben nem lebeg szeme előtt „az íróasztal". Hogy akkor miért ls vállalná munka mellett a tanulást? — Jobban , eligazodik az ember az életben, ha többet tud. Hogy mennyit lehet ebben a szakmában keresni, nem tudja, nem érdeklődött senkitől. — Biztra meglehet élni belőle. Manapság ha dolgozik valaki, nem nyomorog. A családja sem. — Mit gondolsz, kik termelik meg azokat a javakat, amelyek ahhoz szükségesek, hogy ez a nagy család, a társadalom megéljen, sőt egyre gazdagabb legyen? — kérdezem. — A szakmunkások. A fizikai munkások... Marika tudja, hogy nélkülözhetetlen az 6 munkája is. De nem érti, nem érzi eléggé, hogy a tulajdonra jogán bele is szólhatna mun. kahelye életébe. Ha valami hanyagságot, hibát fedezne fel, inkább hallgatna, fél, hogy magára haragítana embereket. — Mi a véleményed, hogy dolgoznál? a felnőttek? — Gyorsan, kapkodva, ahogy esik, úgy puffan. — Miért? — Hogy többet keressenek. M. Klári az első, aki azzal az eltökélt szándékkal lépett be az intézet kapuján, hogy cipőfelsőrész-készítő lesz. — Az üllési általános Iskolában az osztályfőnök sokat beszélt a különböző szakmákról, filmeket is vetített. Egy falubeli lány pedig azt mondta, sokat lehet keresni ezzel, ő nincs 20 éves és 2000 forintot kap havonta. — A szövetkezet lesz a munkahelyed ls? — Itt maradok, Igen — mondja, aztán hozzáteszi — egy darabig. — Csak egy darabig? — Szeretnék leérettségizni. Akkor könnyebben válogat az ember az állások között. Akar szellemi munkát is végezhet. — Szakmunkásként, úgy gondolod, nincs szükség a javaslataidra, a véleményedre? — Dehogynem! Most is KISZ-tag vagyok, csoportvezető a tanulóknál, gyűléseken én képviselem az érdekeiket. Felszólaltam a múltkor az ifjúsági klub ügyében is. A felnőttek ' munkájáról neki sem a legjobbak a tapasztalatai. : — A tűzödében ván olyan, hogy eltolják a tűzést, mégis bedobják a ládába, továbbengedik, nem javítják ki, mert az sok időbe telik. Azt mondja, 6 nem tenné, sőt ha egyenrangú dolgozó lesz, már szól is ezért az illetőnek. Nem fél, hogy haragost szerez magának. De nem azért teszi ezt, mert tisztában van azzal, hogy a gyárnak, a gépnek,, a megtermelt javaknak ő is tulajdonosa. "Ezek a gyerekek épphogy kinőttek MUNKÁSSÁ NEVELNI a mesék világából, amelyben a medve megkérdezi, látva egy kisfiút: hát ez lenne a» ember? S azt a választ kapja: ez csak lesz ember. Hát így vagyunk valahogy a végzős szakmunkástanulókkal ls. ők csak lesznek munkások, politikai értelemben is. Mert eddig nevelték őket a munkára: az otthon, az lsr kola, az idősebb kollegák, de ez nem lehet elég. Munkássá is kell nevelni őket. Chlkán Ágnes Pártnapok Szeneden Pártnapokat rendeznek városszerte pktóber 13-tól, hétfőtől kezdődően. Ezen a héten. október 16-án, csütörtökön kerül sor az első ilyen rendezvényre, a KSZV Újszegedi Szövőgyárában. Előadó: Darvasi István, a Magyar Hírlap főszerkesztője. Szegedi tudósok külföldön A Szegedi Orvostudományi Egyetem kutatói, orvosai áz elmúlt napokban több külföldi tudományos rendezvényen vettek részt. Dr. Huszák István egyetemi tanár, az ideg-, elmegyógyászati klinika igazgatója, ott volt a barcelónai V. Nemzetközi Neurokémiai Kongresszuson, és több tudományos intézetbe látogatott el. Dr. Simon Miklós egyetemi tanár, a bőrgyógyászati klinika igazgatója Amszterdamban tartott előadást egy tudományos szimpóziumon, dr. Szekeres László egyetemi tanár, a gyógyszertani intézet igazgatója pedig a Lengyel Farmakológiai Társaság meghívására tartott előadást Szczeczinben, a társaság kongresszusán. A Bolgár Fogorvosok Egyesületének meghívására dr. Tóth Károly egyei toml tanár, a fogászati klinika igazgatója a fogszuvasodás megelőzéséről beszélt a Bolgár Stomatológlni Társaság kongresszusán. Az elmúlt napokban kezdte meg NSZK-beli tanulmányútját dr. Bagényi József, a fog- ' klinika adjunktusa, miután pályázattal elnyerte a düsseldorfi egyetem szájsebészeti klinikájának egyéves ösztöndíját. Ugyancsak egyéves tanulmányútra utazott Glasgowba dr. Sbnkodi Sándor, az I. számú belgyógyászati klinika adjunktusa, valamint az NSZK-ba dr. Szűcs Attila, az ideg-, elmegyógyászati * klinika tanársegéde, akit a két ország közötti kulturális egyezmény keretében delegáltak. i