Délmagyarország, 1975. október (65. évfolyam, 230-256. szám)

1975-10-11 / 239. szám

2 Szombat, 1975. október 11. Befejeződött a berlini tanácskozás 0 Berlin (ADN) Berlinben befejezte ta­nácskozását az európai kom­munista és munkáspártok szerkesztő bizottsági mun­kacsoportjának harmadik ülése. Az európai kommu. nista és munkáspártok bu­dapesti előkészítő találkozó­ján létrehozott munkacso­port október 9—10-én tartot­ta meg harmadik ülését, Ber­linben. A tanácskozáson 27 európai kommunista és munkáspárt küldöttsége vett részt: közte a Magyar Szo­cialista Munkáspárt delegá­ciója, Gyenes András, a Központi Bizottság titkárá­nak vezetésével. A munkacsoport az euró­pai kommunista és munkás­pártok értekezletének elő­készítésével, az előkészítő munkák lezárásával össze­függő kérdéseket vitatott meg. Megállapodtak abban, hogv a szerkesztő bizottság 1975. novemberében összeül és elkészíti az értekezlet do­kumentumtervezetét a vita eredményei és a testvérpár­tok észrevételei, javaslatai alapján. A munkacsoport ülése a testvéri kommunista egvütt­működés és a konstruktív, demokratikus eszmecsere légkörében zajlott le. Bolgár—VDK gazdasági megállapodás # Szófia (MTI) A Bolgár Népköztársaság és a Vietnami Demokratikus Köztársaság párt- és állami vezetőinek szófiai tárgyalásai eredményeként pénteken több fontos, kétoldalú gazda­sági kapcsolatok fejlesztését célzó dokumentumot írtak alá a bolgár fővárosban. A két ország kormányközi megállapodásának értelmé­ben Bulgária hosszú lejára­tú áruhitelt biztosít a VDK részére az 1976—80. közötti időszakban. Az 1976. évre szóló áru­csere-forgalmi és fizetési megállapodás a két ország közötti idei árucsere-forga­lomhoz kénest tizenegy szá­zalékos növekedést irányoz elő. Az SZKP KB jelszavai az októbevi forradalom 58. évfordulójára 0 Moszkva (TASZSZ) Az SZKP Központi Bizott­sága az októberi forradalom közelgő, 58. évfordulója kap­csán közzétette jelszavait: amelyeket az alábbiakban ismertetünk: — Az SZKP Központi Bi­zottsága testvéri üdvözletét küldi a kommunista és munkáspártoknak, a mun­kásosztály és minden dolgo­zó marxista—leninista har­cos élcsapatának, az impe­rializmus ellen, a békéért, demokráciáért, a nemzeti függetlenségért és a szocia­lizmusért folytatott küzde­lem szilárd harcosainak! — Erősödjék a világ kom­munistáinak egysége és ösz­szefogása a marxizmus—le­ninizmus és a proletár in­ternacionalizmus megingat­hatatlan elvei alapján! — Fejlődjék és erősödjék a szocialista világrendszer — a nemzetközi munkásosztály történelmi vívmánya, a dön­tő erő az antiimperialista harcban, a béke, a demokrá­cia és a társadalmi haladás bástyája! Éljen a szocialista közösséghez tartozó országok népeinek egysége és össze­forrottsága! — Az SZKP Központi Bi­zottsága testvéri üdvözletét küldi a kapitalista országok munkásosztályának — a minden dolgozó jogaiért, a békéért, a demokráciáért és a szocializmusért folytatott küzdelem önfeláldozó harco­sainak! Az SZKP Központi Bizott­sága forrón üdvözli a gyar­mati iga alól felszabadult népeket, amelyek harcolnak országuk függetlenségének és társadalmi haladásának megszilárdításáért. Ugyan­csak üdvözli a gyarmati és függő országok népeit, ame­lyek küzdenek az imperia­lizmus és a fajgyűlölet ellen, a szabadságért és a nemze­ti függetlenségért. „Erősöd­jék a forradalmi erők — a szocialista világrendszer, a nemzetközi munkásmozga­lom, a népek nemzeti és tár­sadalmi felszabadulásáért küzdő harcosok — hatalmas szövetsége" — hangzik a felhívás. Testvéri üdvözletét küldi az SZKP Központi Bizottsá­ga a szabadságáért és a szo­cializmusért küzdő, a börtö­nökben és a fasiszta kínzó­kamrákban sínylődő bátor harcosoknak. Az európai országok né­peihez intézve szavait, az SZKP Központi Bizottsága felhívja ezeket a népeket, hogy állhatatosan küzdjenek az európai biztonsági és együttműködési értekezleten elfogadott elvek és megál­lapodások teljes megvalósí­tásáért. — Világ népei, harcoljatok azért, hogy visszafordíthatat­lanná váljék a nemzetközi feszültség enyhülése, hogy a békés egymás mellett élés elvei a különböző társadalmi rendszerű államok kölcsönös kapcsolatainak normájává váljanak, leplezzétek le az agressziónak, a tevansizmus­nak és a reakciónak — a béke és a népek biztonsága ellenségeinek — mesterke­déseit — hangzik a felhí­vás. — Éljen a Szovjetunió le­nini külpolitikája, a békének és a népek barátságának, az imperializmus, a reakció és a háború ellen harcoló vala­mennyi erő összefogásának politikája! Győzedelmesked­jenek az SZKP XXIV. kong­resszusán kidolgozott béke­program eszméi! Az SZKP Központi Bizott­sága felhívással fordul a Szovjetunió dolgozóihoz, hogy szélesen bontakoztas­sák ki az SZKP XXV. kong­resszusának méltó fogadtatá­sáért indított országos szo­cialista versenyt, harcolja­nak az 1975. évi terv határ­idő előtti teljesítéséért, és a kilencedik ötéves terv (1971 —1975) sikeres befejezésé­ért Találkozó Moszkvában A KGST-országok kommunista és munkáspártiad KB-Utkárai és miniszterelnök-helyetteseinek 0 Moszkva (TASZSZ) Csütörtökön Moszkvában találkozót tartottak a KGST_ országok kommunista és munkáspártjainak KB-titká­rai és miniszterelnök-helyet­tesei. A találkozón részt vett Bulgária részéről — G. Gi­lipov, a Bolgár KP Közpon­ti Bizottsága Politikai Bi­zottságának tagja, a Köz­ponti Bizottság titkára, Ma­gyarország részéről — Né­meth Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Központi Bizottság tit­kára és Szekér Gyula, a MU nisztertanács elnökhelyette­se, az NDK részéről — P. Vemer, az NSZEP Közpon­ti Bizottsága Politikai Bi­zottságának tagja, a Köz­ponti Bizottság titkára és G. Weiss, a Minisztertanács el­nökhelyettese, Kuba részé­ről — A. Perez Herrero. a Kubai KP Központi Bizott­ságának titkársági tagja és B. Castilla, a Kubai Forra­dalmi Kormány elnökhelyet­tese. Mongólia részéről D, Molomzsamc, a Mongol Né­pi Forradalmi Párt Közpon­ti Bizottsága Politikai Bi­zottságának tagja, a Köz­ponti Bizottság titkára és D. Gombozsav, a Miniszterta­nács elnökhelyettese, Len­gyelország részéről — J. Szödlak, a LEMP Közpon­ti Bizottsága Politikai Bi­zottságának tagja, a Köz­ponti Bizottság titkára és K. Olszewski, a Miniszter­tanács elnökhelyettese, Ro­tanácskozása mánia részéről — S. Andrei, a Román KP Központi Bi­zottsága Politikai Végrehaj­tó Bizottságának póttagja, a Központi Bizottság titkára és M. Marinescu, a kormány elnökének helyettese, a Szov­jetunió részéről — K. Ka­tusev. az SZKP Központi Bizottságának titkára, Cseh­szlovákia részéről — J. Kempny. a CSKP Központi Bizottságának elnökségi tag­ja, a Központi Bizottság tit­kára és R Rohlicek, minisz­terelnök-helyettes. A találkozó résztvevői megvitatták a KGST-orszá­gok gazdasági, tudományos és műszaki együttműködé­sének időszerű kérdéseit, és véleményt cseréltek az együttműködés további el­mélyítését és tökéletesítését előmozdító intézkedésekről. A találkozót, amely szívé­lyes, elvtársias légkörben folyt le, a széles körű köl­csönös megértés jellemezte. * Vlagyimir Dolgih, az SZKP Központi Bizottságának tit­kára pénteken fogadta Né­meth Károlyt, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ját, a Központi Bizottság tit­kárát és Szekér Gyulát, az MSZMP Központi Bizottsá­gának tagját, a Miniszterta­nács elnökhelyettesét. A felek közötti beszélge­tés szívélyes és baráti lég­körben folyt le. * Németh Károly áz MSZMP PB tagja, a KB titkára pénteken hazaérke­zett Budapestre. Fogadására a Ferihegyi reoülőtéren megjelent Győri Imre. az MSZMP KB titkára. Jelen volt V. J. Pavlov a Szov­jetunió magyarországi nagy­követe. KGST-ülések 0 Moszkva (MTI) A KGST pénzügyi és va­lutáris állandó bizottsága október 8-tól 10-ig Moszk­vában megtartotta 29. ülését, amelynek munkájában Bul­gária, Csehszlovákia, Kuba, Lengyelország, Magyaror­szág, Mongólia, a Német De­mokratikus Köztársaság, Ro­mánia és a Szovjetunió kül­döttsége vett részt. Jelen voltak az ülésen Jugoszlávia, valamint a Nemzetközi Gaz­dasági Együttműködési Bank és a Nemzetközi Beruházási Bank képviselői is. A bizottság megvitatta az együttműködés további el­mélyítésére és tökéletesíté­sére irányuló komplex prog­ram megvalósításával és a KGST-országok szocialista gazdasági integrációja fej­lesztésével összefüggő kérdé­seket, s elfogadta az 1976. évre szóló munkatervet. Az ülés a tárgyilagos elv­társi légkörben és a teljes kölcsönös megértés és test­véri barátság szellemében folyt le. • Hétfőn kezdődik Moszkvá­ban a KGST végrehajtó bi­zottságának 73. ülése. Az ülés munkájában magyar részről dr. Szekér Gyula, a Minisztertanács elnökhelyet­tese, hazánk állandó KGST­képviselője vesz részt. Czinege Lajos vezérezredes fogadta J. A. Naumenko vezérezredest 0 Budapest (MTI) Czinege Lajos vezérezre­des, honvédéimi miniszter pénteken hivatalában bemu­tatkozó látogatáson fogadta Jurij Andrejevics Naumen­ko vezérezredest, a Szovjet­unió Hősét, a Varsói Szer­ződés egyesített fegyveres erői főparancsnokának újon­nan kinevezett magyarorszá­gi képviselőjét. Dr. Polinszky Károly hazaérkezett norvégiai és dániai útjáról 0 Budapest (MTI) Dr. Polinszky Károly okta­tást miniszter pénteken ha­zaérkezett norvégiai és dá­niai útjáról. A látogatás so­rán oktatási miniszterünk megbeszéléseket folytatott a norvég és a dán oktatási miniszterrel, s aláirtak a magyaő—norvég kulturális egyezményt, amelyet norvég részről Trygve Bratteli mi­niszterelnök látott el kézje­gyével. Dr. Polinszky Károly magyarországi látogatásra hívta meg Bjartmar Gjerde norvég oktatási minisztert. Dr. Polinszky Károly láto­gatásának eredményeiről többek között elmondotta: — A most aláirt első magyar­norvég kulturális egyez­mény jelentős állomása a két nép közötti kapcsolatok fejlődésének, bár a két or­szág között a kulturális kap­csolatoknak eddig is voltak hagyományai. A kulturális cserék és az együttműködés — mint azt az egyezmény is leszögezi — hozzájárul a két nép közötti jobb megértés­hez, s elősegíti az államaink közötti együttműködést is. Növeljük a kulturális cseré ket, fejlesztjük az aktív együttműködést a kultúra különböző területein. Ennek jegyében többek között szé­lesítjük a kölcsönös tájékoz tatást a kulturális eredmé­nyek jobb megismerésére, tovább javítjuk a kulturális értékek cseréjének és ter­jesztésének feltételeit Kárpáti képeslapok Két monológ — közjátékokkal Nehézkesen mozduló — mint később megtudtam, hosszú évek óta reuma kí­nozza —, különös ember nyi­tott ajtót. Nagy, fehér baju­sza, mint valami parlamen­terzászló. Festékes melegítő­alsót és olcsó kockás inget viselt. Szemében huncutkás mosoly, A műteremnek is használt hatalmas szobában iratok, újságkivágások, köny­vek, katalógusok, zsürijegy­zékek halmaza. — Az 1968-as hódmezővá­sárhelyi csoportos kiállítás katalógusát keresem — ma­gyarázza Manajlo Fedor, aki talán legsajátosabb és leg­sokoldalúbb alakja az elmúlt évtizedek művészeti életé­nek. — Nagy, gyűjteményes kiállításra készülök, ez már kijár az ilyen hatvanöt éves vénembernek. Hogy vannak a vásárhelyi cimborák, Dö­mötör, Hézső és a többiek? Amikor ott jártunk, annak az emiitett kiálVtásnak kap­csán, sokat vitatkoztam Fe­jér Csabával. Kemény fickó, mondhatom... ö hát a híres Manajlo, a ruszin származék, Verhovina égbenyúló havasainak gyer­meke, az a bizonyos „mély­zengésű basszus" e táj kép­zőművészeti kórusában. Saj­nálkozik, hogy kevéssel kell beérnem, de több mint száz képe éppen kiállítótermek falán függ az ország külön­böző részein. Nekem az ott­hon levő néhány kép is kul­csot jelentett Manajlo külö­nös festészetéhez. Hat olaj­kép egymás mellett, egy haj­dani kamra tárgyaival. Az egykori szülői ház parányi kamrájának tárgyai kelnek szinte jelképesen életre eze.­ken a képeken: zsákok, cse­répedények, szakajtók, hor­dók, köpülök, különböző esz­közök, szerszámok, régi ru­hadarabok, használaton kí­vüli bölcső egyszerre dekora­tív egységbbn és dokumenta­lista hűséggel, expresszív színhatásokkal, és a népi hitvilág jelképeket teremtő erejével, epikus egymásmel­lettiségben és szürreális kép­zeteket keltő részletekkel. „Gyermekkoromban na­gyon féltem a kamrától. Nagyapám faházának az volt a legsötétebb zuga, ahová gyereknek tilos volt betenni a lábát. Elég volt egyszer megszegni a tilalmat, s elég volt az ezt követő egyetlen ütést, az egyetlen elijesztő mondat, gyermeki fantázi­ánk máris misztikus alakok­kal, szörnyekkel népesítette be a ház e helyiségét. A zsá­kok megmozdultak, torz em­berekké, szellemalakokká lettek, a szakajtók állatokká változtak, a káposztagyalu sárkány lett, a csíkmákszürő pokolbéli lény és sorolhat­nám. Féltük és csodáltuk a kamrát, de gyermeki fejjel nem tudtuk megfejteni „tit­kait". Most, hogy az ember öregszik, mind gyakrabban gondol gyermekkorára. Ne­kem most ez az egyszer volt, hol nem volt öreg kamra idéződik fel, annak titkai mozdítják képalkotó fantá­ziámat. Egyszerre akartam dokumentumként megmente­ni és festői módon felidézni. Ennek a szándéknak az ered­ménye ez a válatsorozat." A háború előtti években Manajlo Fedor mindenek­előtt a verhovinai nép ke­serves életét, nyomorát, misztikummal teli hitvilágát, a mindennapi betevő falatért folytatott küzdelmet jelení­tette meg expresszív erővel, a népművészetben gyökerező jelkéoiséggel, komor festői alaptónussal, dekorat'vitásba hajló előadásmódon. Később, a negyvenes-ötvenes évek fordulóján a sematizmus kli­séi elöl ő is a tájképfestés­hez menekült, majd e tájáb­rázolásokba átmentette a ne­héz körülmények között dol­gozó embert is. A hegyet ha­rapó kőbányák munkásait, a Barátság Kőolajvezeték épí­tőit, az elektromos távveze­tékeken dolgozókat, de nem feledkezett meg a hegyi pász­torokról, földművesekről, er­dőmunkásokról sem. Manajlo nemcsak festő — sokarcú művész. Jelentős grafikus, ruha- és díszlettervező, fil­mes szakember és könyvil­lusztrátor, lakástervező és monumentalista, belsőépítész, pedagógus és néprajzgyűjtő. Sőt, hosszú és fáradságos munkával újjáélesztett egy ősi jobbágy művészetet, a dísztökfaragást. Az egykori primitív gyermekjátékok Manajlo keze alatt művészi tárgyakká váltak. Egy „Nép­daF'-lal búcsúztunk Manajlo műtermétől. A kis méretű vázlat népviseletbe öltözött lányokat, fiúkat ábrázol. Énekelnek. Az öt figura pen­taton kompozíciójában, naiv bájában, színeiben egyszerre van jelen a Kárpátok hegyei között élő ember. Beregszászban egy autodi­dakta művésszel, az elsősor­ban szobrászként ismert Hor­váth Annával találkozhat­tam. Pillanatok alatt bizo­nyította az előzetes informá­ciókat: színes, örökmozgó, határozott és céltudatos egyé­niségén átsüt a humor, az ironikus és önironikus vi­lágszemlélet Az egykori tég­lagyári munkásnő nemcsak szobrász, de elismert festő, érmész, rajzoló, díszletterve­ző, keramikus, könyvilluszt­rátor, sőt publicista is. Művészetének meghatáro­zója az ember. Szobájában klasszikus szépségű nőala­kok, fejkendős parasztasz­tszony-arcmások, a kispolga­Horváth Anna riságot kipellengérező kari­katúra-szobrok, emlékműter­vek és érmek, valamint a legújabb kísérletek: a har­mincévesek sorozata. „Ennek a korosztálynak plasztikai megfogalmazása izgat jelenleg. A „harminc­évesekkel" meglehetősen mostohán bánnak a szobrá­szok. A fiatalok harsánysá­gát, tisztaságát, naiv báját, üdeségét, líráját, erejét '$ az idősebb nemzedék megtört­ségét, keménységét, szikársá­gát, fáradtságát, sokszor és sokan megfogalmazták a szobrászat eszközeivel. A harmincévesekről, e .,félkész áruk"-ról, a fiatalokat ' és időseket hídként összekötő nemzedékről, a „már nem és még nem" korosztályról, a kialakulatlan tömegről nem egyszerű dolog szobrásznyel ven beszélni. Egyének, külö­nös emberek a nagy tömeg­ben anélkül, hogy kialakult egyéniségek lennének. El­hagyták a kilövőállomást, de még nem valósíthatták meg lehetőségeiket, még nem bt­zonyíthattak. Lehet belőlük tudós vagy vájár, űrhajós vagy kolhozista, becs' letes ember és szélhámos. Ezek­nek a gondolatoknak jegyé­ben fogant ez az agyagból készült, tizenhárom figurából álló sorozat." Tandi Lajos

Next

/
Thumbnails
Contents