Délmagyarország, 1975. október (65. évfolyam, 230-256. szám)

1975-10-11 / 239. szám

2 Szombat, 1975. október 11. Szirmai István nevével A szeged-tarjam 2. szá­mú általános iskola ma dél­előtt 10 órakor ünnepélye­sen fölveszi Szirmai István­nak, a magyar munkásmoz­galom kiemelkedő harcosá­nak nevét. A névadót Sze­geden, amelyhez munkássá­gának jelentős szakasza fű­ződik, különös tisztelettel kell emlékezetünkben tarta­nunk, emlékét ápolnunk. Szirmai István az erdélyi Zilahon született, 1906. ápri­lis 13-án. A nagykárolyi gimnáziumban érettségizett, Párizsban kezdte és Kolozs­várott folytatta jogi tanul­mányait. Már ekkor kapcso­latba került a munkásmoz­galommal: 1929-ben — hu­szonhárom éves korában — belépett a Kommunisták Ro­mániai Pártjába, és több mint egy évtizeden át az erdélyi tartományi párt ve­zető pártmunkása, a kolozs­vári kerületi pártbizottság tagja, az erdélyi Vörös Se­gély titkára, illegális lap szerkesztője, és instruktor volt. 1941 júniusában a Horthy­rendszer föl akarta számol­ni az erdélyi forradalmi munkásmozgalmat, és sorra tartóztatta le R kommunis­ta vezetőket. Szirmai ekkor, mint az Észak-erdélyi Kom­munista Párt és a magyar párt összekötője illegalitásba vonult, Budapestre költözött. Itt együtt dolgozott Kádár Jánossal, Rajk Lászlóval, Schönherz Zoltánnal és más kommunista vezetőkkel. 1942 őszétől a KMP, majd a Bé­kepárt végrehajtó bizottsá­gának. 1943 nyarán a titkár­ságnak is tagjává választot­ták. Nemsokára azonban a rendőrség a nyomára jutott, és 1943 decemberében letar­tóztatták, majd 15 évi fegy­házra ítélték. A nyilasura­lom idején, 1944 októberé­ben, a zűrzavart kihasznál­va sikerült megszöknie. A fölszabadult Kolozsvárra, majd 1944 november elején Szegedre jött. Azonnal bekapcsolódott a Magyar Kommunista Párt és a Magyar Nemzeti Függet­lenségi Front munkájába. December 3-án jelent meg a Délmagyar országban első írása, majd 1945. március 23-án neve mint felelős szer­kesztő kerül föl a lapra? Jú­lius 24-től 6 a Délmagyaror­szág főszerkesztője. Egyidejűleg 5 lett az MKP dél-magyarországi kerületi bizottságának helyettes ve­zetője, majd titkára. Mind­két minőségben az ország újjáépítésének, a demokra­tikus és szocialista átalaku­lásnak folyton kezdeménye­ző harcosa volt. 1946. már­cius 31-ig állott a Délma­gyarország élén, akkor a párt Központi Vezetőségé­nek tömegszervezeti osztá­lyára került vezetőnek. Je­lentős szerepe volt abban hogy a párt igaza minél szé­lesebb tömegek körében leti népszerű és támogatott 1947 és 1949 között az MKP, majd az MDP országos szer­vező bizottságának titkára­ként a munkásosztály egy­ségének létrehozásában vol> nagy része. 1949-től 1953-ig a Magyar Rádió vezetője 1946-tól a Központi Vezető­ség póttagja, 1945-töl nem­zetgyűlési, majd országgyű­lési képviselő. 1953-ban koholt vádakkal bebörtönözték. 1955-ben re­habilitálták, a,. Begyűjtési Minisztériumban dolgozott 1956-ban az Esti Budapest főszerkesztője lett. A Magyar Szocialista Mun­káspárt megalakulása után az MSZMP Politikai Bizott­sága, majd Központi Bizott­sága tagjaként, a Miniszter tanács Tájékoztatási Hivata­lának vezetőjeként, s 1957 nyarától 1959 végéig a párt agitációs és propagandaosz­tályának vezetőjeként küz­dött az ellenforradalmat kö­vető eszmei zűrzavar elosz­latásáért. 1959-től póttagja, 1862-től tagja a párt Politi­kai Bizottságának, 1959-töl 1965-ig a Központi Bizottság titkára, utána a KB Agitá­ciós és Propaganda Bizottsá­gának vezetője. 1958-tól ha­áláig ismét országgyűlési képviselő, egy-egy ciklusban a parlament kü'ügyi, majd kulturális bizottságának el­nöke is. Hirtelen halt meg, a sok munkától beteg szíve mondta föl a szolgálatot 1969. szeptember 29-én. Mélységesen internaciona­lista, a proletár nemzetközi­ség gondolatának híve és harcosa volt. Emlékét a szo­cialista Magyarország és kü­lönösen Szeged népe, ifjúsá­ga úgy őrzi, mint akinek a neve összeforrott a marxiz­mus—leninizmus eszméinek hirdetésével, és kitörülhetet­lenül íródott a magyar mun­kásmozgalom és nemzeti történelmünk legnagyobb fordulatának lapjaira. Javulnak a tanácsi vállalatoknál, közműveknél dolgozók élet- és munka­körülményei A Helyiipari és Városgazdasági Ootgozók Szakszervezetének kongresszusa Csaknem 280 ezer szerve­zett dolgozó képviseletében, 300 választott küldött rész­vételével pénteken, tegnap az ÉDOSZ székházában meg­kezdte munkáját a helyiipa­Fabók Zoltán főtitkár egé­szítette ki szóbeli beszámo­lóval a Központi Vezet s'g írásban előre kiadott jelen­tését. Elmondotta, hogy a tanácsi, a kommunális vál­ri és városgazdasági dolgo- lalatoknál és a közműveknél zók szakszervezetének VII. dolgozók munkájának meg­kongresszusa. A tanácskozá- becsülése. élet- és munkakö­son részt vett dr. Maróthy rülményei érezhetően javul­László, az MSZMP Politikai tak, ami hozzájárult a tel­Bizottságának tagja, a KISZ jesítmények gyorsabb üte­KB első titkára, Gál László, mű növekedéséhez is. Elso­a SZOT titkára, Földi Lász- sorban a nagyarányú re­ló könnyűipari államtitkár konstrukciók hatására a ta­is. nácsi bútor., bőr- és szőr­A kongresszust Seprényi ^^semS Sándor, aszakszervezetel- b?*ad°z noke nyitotta meg, majd ' Vántus István Szakmai körök régóta vitatják: korszerű színházi mű£aj-e az opera, vagy sem? Szerencsére akadnak zeneszerzők (nem sokan, persze), akik vita helyett produ­kálnak. Közülük való a szegedi Vántus István, aki az elmúlt szí­niévadban országosan figyelmet keltett második operájával, az Aranykoporsóval. Már évekkel ezelőtt föltűnt színpadi érzékeny­sége, A három vándor szép re­ményű pá'yát ígért. Vántus Ist­ván igazolta tehetségét a rádió­ban is elhangzott nagyzenekari Elégiával, a lemezre készülő he­gedű Szólószvittel, s a városi ta­nácsnak fe'szabadulásunk 25. év­fordulójára hirdetett pályázatán díjnyertes Kantátájával — Ju­hász Ferenc költeményére: Him­nusz az emberhez. Miklós Klára Neve összefonódott a városé­val: gazdag eredményű színmű­vészi pályájából két éviizedet töltött Szegeden. A közönség jól emlékszik kiváló alakításaira, köztük az Optimista tragédia Ko­misszárnőjére, a Stuart Mária és a Nóra címszerepére, a Három nő­vér Olgájára, az Éjjeli menedék­hely Vaszilisszájára. Tehetségét legutóbb a Golgotában, a Marat halálában bizonyította, s az idei szabadtéri Peer Gynt sikeréhez is hozzájárult. Munkába elisme­réseként előbb Jászai Mari-díjas, majd Érdemes művész kitüntetést kapott. Művészi eredményei, tár­sadalmi és közéleti tevékenysége érdemetitették arra hogy az Al­kotói díjat is megkapja. UJ forgalmi csomópont Elkészült az új. korszerű forgalmi csom épont Kör­mend központjában, a 8-as számú főközlekedési út és a Zalaegerszeg—Körmend kö­befejeződött a Zalaegerszeg —Körmend közötti út. vala­mint a 8-as főút körmendi átkelési szakaszának teljes rekonstrukciója, amelyre a zötti út csatlakozásánál. Az KPM Vas megyei Közúti A járási székhely tóznon- millió forintot fordított, ti útjainak megépítésével (MTI) A lkot ói díjasaink Szeged felszabadulásának 31. évfordulójára tegnap, pénteken, a városi tanács vb termében Papp Gyula, a vá­rosi tanács elnöke adta át az idei Alkotói díjakat. Az ün­nepségen ott volt Szabó G. László, a városi pártbizottság osztályvezetője, valamint a városi tanács két elnökhelyet­tese, Bányainé dr. Birkás Mária és Prágai Tibor. Összeál­lításunkban 1975 Alkotói díjasait mutatjuk be. Zombori László A városi tanács termét két díj­nyertes pannója díszíti. Emlékez­hetünk a dél-alföldi tárlatokon, a szegedi nyári tárlatokon az el­múlt években bemutatott alko­tásaira. de a Budapesten, a Med­nyánszki-teremben megrendezett önálló kiállítására is. Nem vélet­lenül nyerte el a XV. Szegedi Nyári Tárlat egyik fődiját öreg munkás című kénével. Városunk képzőművészeti életének olyan egyénisége, akinél töretlen ívű a művészi kiteljesedés folyamata. Eddigi alkotói tevékenysége szin­te együtt teljesedett ki Szeged kortárs piktúrájával. Művészi és emberi tartásának méltó bizonyí­téka, hogy pályatársai a képző­művész szervezet helyi csoport­jának titkárává választották. Prágai János Az úttervező munkája kevésbé látványos, eredménye — közha­szon. Értéke naponta, minden percben vizsgázik. Prágai János­nak, a Szegedi Tervező Vállalat vezető tervezőjének köz'ekedé­sünk korszerűsítésében kifejtett másfél évtizedes munkásságát ju­talmazták. Azóta, hogy 1962-ben dinlomát szerzett a Budapesti Műszaki Egyetemen, itt él, dol­gozik. Megtervezte — egyebek között — a Vágóhíd, az Április 4. útja és a Széchenyi tér nyugati rtda'ának rekonstrukcióját. „Ügy érzem, a megtiszteltetés szakmai törekvéseink megbecsülése — mondta meghatöttan. — Kollek­iv munkával értük el eredmé­nyeinket. csak így folytathatjuk. Ü'há'.őza'unk, csompónontjaink át­építése sok bosszúságot okoz a köz­lekedőknek. Türelmüket kérjük!" középüzemek nagy részt vál­lalnak a választék bővítésé­ebn és az exportszállítások növelésében. Mivel azonban a mintegy 4o legfejlettebb korszerűsített vállalat mi­nisztériumi irányítás alá kerül, fontos, hogy a taná­csok irányítása alatt ma-a­dó kisebb létszámú, önerő­ből fejlődni alig képes vál­lalatok helvzetét megszilár­dítsak, további fejlődésük­höz utat nyissanak. A közmű-, a víz- és a csa­tornahálózat fejlesztésére a IV. ötéves tervben 20,5 mil­liárdot fordítottak. A veze­tékes vízellátásban részesü­lők köre egymillió, a csator­názott területeken élőké 800 000 fővel emelkedett. A jelen tervidőszakban so­kat javult a szociális ellá­tottság. de a beszámoló úgy ítélte meg, hogy elsősorban a kommunális és közmű­szolgáltatásokat ellátók kö­rében erőteljes fejlesztésre van szükség. mivel több mint 60 000 ember végzi munkáját az időjárás vi­szontagságainak kitett, gyak­A tanácskozás tart. (MTI) A szénbányászat fejlesztéséért Pénteken Budapesten vé.. get ért a KGST szénbányá­szati állandó bizottságának 46. ülése. A négynapos ta­nácskozáson Öulgiria, Cseh­szlovákia, Lengyelország, Magyarország. Mongólia, az NDK, Románia és a Szov­jetunió küldöttsége vett részt. A bizottság meghatározta, hogv milyen int'zkeiéseki szükségesek a KGST XXIX. ülésszakán a szénbányászat továbbfejlesztésére hozott határozatok végrehajtás tra. A bizottság ajánlásokat fo-j gadott el a nehéz geo'ógiaf viszonyok kötött működőj továbbá a városok és ipari létesítmények alatt húzódó széntelepek lefejtésének komolex gépesítésére és r szénbányászat okozta káro­sodással kapcsolatos környe­zetvédelmi feladatokra. Kmmrn megyei pártbizottság ülése Az MSZMP Komárom me­gyei bizottsága pénteken ülést tartott. A pártcizttt­ság időszerű kérdéseket tár­gyalt. Az ülésen Mokri Pált, a megyei pártbizottság tit­kárát megválasztották a me­gyei pártbizottság első tit­kárává Az ülésen részt veti és felszólalt Pullai Árpád, a Központi Bizottság titkára. Aktíva ülés Szegeden Az MSZMP Csongrád me­gyei bizottsága tegnap, pén­teken délután Szegeden ak­tívaülést rendezett pártnapi előadók és propagandisták számára. Dr. Koncz János­nak, a megyei pártbizottság titkárának megnyitója után dr. Berecz János, az MSZMP Központi Bizottsága külügyi osztályának vezetője tartott előadást időszerű nemzetközi kérdésekről. Horvátit Zoltán Már pécsi operarendezőként felfigyelt rá a szakma. Három évvel ezelőtt ismert, Erkel-díjas rendezőként érkezett a szegedi színházba. Igazi bemutatkozása a Falstaff volt. Rendkívül precízen, hangú' atosan kidolgozott színpad­képeivel, humoros, ötletes beál­lításaival, és énekeseknek testre­szabott feladatokkal nemcsak az itteni színiévad kiemelkedő be­mutatója lett az előadás, hanem a debreceni nemzetközi opera­fesztiválon is sokak szerint a legjobb produkció. Méltó folyta­tás a Lohengrin és a három Puc­cini-egyfe'voná«os. S hogy ko­runk operaszínházi törekvéseire is érzékenyen reagál, mutatta Az öreg hölgy látogatásának Dürren­mattra visszautaló, mégis ielleg­tesen operai megtervezése, ő ren­dezte az Aranykoporsót is. Gazdagh István Legutóbbi publicisztikája így kezdődik: „A kölcsönösség igen régi alapszabálya az életnek." Kölcsönösség a kitüntetése is, méltányol ása, anjit laounk gazda­ságpolitikai rovatának vezetője­ként énoen tizedik esztendeje tesz Szegedért, szülővárosáért. Az új­ságíró fegyvere a szó, a stílus. Az övé természetes, mint az egysze­rű embereké, munkásoké. Író­asztala fö'ött Solohov arcké­pe — a példa aligha véletlen. Me­sélt eleget róla. meg is írta. egy­szer Pécsett találkoztak, kezet rázhatott nau'aink legje'entősebb írójával. Dr. Gazdag Istvánt i.970-bep Munka Érdemrenddel tüntették ki, 1973-ban oedig az Építőművészek Szövetségének és az ÉVM-nek nívódíját nyerte el íaou -k'oai ntöttkált cikksoroza­táért: Magánügy-e a magánház?

Next

/
Thumbnails
Contents