Délmagyarország, 1975. október (65. évfolyam, 230-256. szám)

1975-10-11 / 239. szám

2 Szombat, 1975. október 11. Szirmai István nevével A szeged-tarjam 2. számú általános iskola ma délelőtt 10 órakor ünnepélyesen fölveszi Szirmai Istvánnak, a magyar munkásmozgalom kiemelkedő harcosának nevét. A névadót Szegeden, amelyhez munkásságának jelentős szakasza fűződik, különös tisztelettel kell emlékezetünkben tartanunk, emlékét ápolnunk. Szirmai István az erdélyi Zilahon született, 1906. április 13-án. A nagykárolyi gimnáziumban érettségizett, Párizsban kezdte és Kolozsvárott folytatta jogi tanulmányait. Már ekkor kapcsolatba került a munkásmozgalommal: 1929-ben — huszonhárom éves korában — belépett a Kommunisták Romániai Pártjába, és több mint egy évtizeden át az erdélyi tartományi párt vezető pártmunkása, a kolozsvári kerületi pártbizottság tagja, az erdélyi Vörös Segély titkára, illegális lap szerkesztője, és instruktor volt. 1941 júniusában a Horthyrendszer föl akarta számolni az erdélyi forradalmi munkásmozgalmat, és sorra tartóztatta le R kommunista vezetőket. Szirmai ekkor, mint az Észak-erdélyi Kommunista Párt és a magyar párt összekötője illegalitásba vonult, Budapestre költözött. Itt együtt dolgozott Kádár Jánossal, Rajk Lászlóval, Schönherz Zoltánnal és más kommunista vezetőkkel. 1942 őszétől a KMP, majd a Békepárt végrehajtó bizottságának. 1943 nyarán a titkárságnak is tagjává választották. Nemsokára azonban a rendőrség a nyomára jutott, és 1943 decemberében letartóztatták, majd 15 évi fegyházra ítélték. A nyilasuralom idején, 1944 októberében, a zűrzavart kihasználva sikerült megszöknie. A fölszabadult Kolozsvárra, majd 1944 november elején Szegedre jött. Azonnal bekapcsolódott a Magyar Kommunista Párt és a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front munkájába. December 3-án jelent meg a Délmagyar országban első írása, majd 1945. március 23-án neve mint felelős szerkesztő kerül föl a lapra? Július 24-től 6 a Délmagyarország főszerkesztője. Egyidejűleg 5 lett az MKP dél-magyarországi kerületi bizottságának helyettes vezetője, majd titkára. Mindkét minőségben az ország újjáépítésének, a demokratikus és szocialista átalakulásnak folyton kezdeményező harcosa volt. 1946. március 31-ig állott a Délmagyarország élén, akkor a párt Központi Vezetőségének tömegszervezeti osztályára került vezetőnek. Jelentős szerepe volt abban hogy a párt igaza minél szélesebb tömegek körében leti népszerű és támogatott 1947 és 1949 között az MKP, majd az MDP országos szervező bizottságának titkáraként a munkásosztály egységének létrehozásában vol> nagy része. 1949-től 1953-ig a Magyar Rádió vezetője 1946-tól a Központi Vezetőség póttagja, 1945-töl nemzetgyűlési, majd országgyűlési képviselő. 1953-ban koholt vádakkal bebörtönözték. 1955-ben rehabilitálták, a,. Begyűjtési Minisztériumban dolgozott 1956-ban az Esti Budapest főszerkesztője lett. A Magyar Szocialista Munkáspárt megalakulása után az MSZMP Politikai Bizottsága, majd Központi Bizottsága tagjaként, a Miniszter tanács Tájékoztatási Hivatalának vezetőjeként, s 1957 nyarától 1959 végéig a párt agitációs és propagandaosztályának vezetőjeként küzdött az ellenforradalmat követő eszmei zűrzavar eloszlatásáért. 1959-től póttagja, 1862-től tagja a párt Politikai Bizottságának, 1959-töl 1965-ig a Központi Bizottság titkára, utána a KB Agitációs és Propaganda Bizottságának vezetője. 1958-tól haáláig ismét országgyűlési képviselő, egy-egy ciklusban a parlament kü'ügyi, majd kulturális bizottságának elnöke is. Hirtelen halt meg, a sok munkától beteg szíve mondta föl a szolgálatot 1969. szeptember 29-én. Mélységesen internacionalista, a proletár nemzetköziség gondolatának híve és harcosa volt. Emlékét a szocialista Magyarország és különösen Szeged népe, ifjúsága úgy őrzi, mint akinek a neve összeforrott a marxizmus—leninizmus eszméinek hirdetésével, és kitörülhetetlenül íródott a magyar munkásmozgalom és nemzeti történelmünk legnagyobb fordulatának lapjaira. Javulnak a tanácsi vállalatoknál, közműveknél dolgozók élet- és munkakörülményei A Helyiipari és Városgazdasági Ootgozók Szakszervezetének kongresszusa Csaknem 280 ezer szervezett dolgozó képviseletében, 300 választott küldött részvételével pénteken, tegnap az ÉDOSZ székházában megkezdte munkáját a helyiipaFabók Zoltán főtitkár egészítette ki szóbeli beszámolóval a Központi Vezet s'g írásban előre kiadott jelentését. Elmondotta, hogy a tanácsi, a kommunális válri és városgazdasági dolgo- lalatoknál és a közműveknél zók szakszervezetének VII. dolgozók munkájának megkongresszusa. A tanácskozá- becsülése. élet- és munkaköson részt vett dr. Maróthy rülményei érezhetően javulLászló, az MSZMP Politikai tak, ami hozzájárult a telBizottságának tagja, a KISZ jesítmények gyorsabb üteKB első titkára, Gál László, mű növekedéséhez is. Elsoa SZOT titkára, Földi Lász- sorban a nagyarányú reló könnyűipari államtitkár konstrukciók hatására a tais. nácsi bútor., bőr- és szőrA kongresszust Seprényi ^^semS Sándor, aszakszervezetel- b?*ad°z noke nyitotta meg, majd ' Vántus István Szakmai körök régóta vitatják: korszerű színházi mű£aj-e az opera, vagy sem? Szerencsére akadnak zeneszerzők (nem sokan, persze), akik vita helyett produkálnak. Közülük való a szegedi Vántus István, aki az elmúlt színiévadban országosan figyelmet keltett második operájával, az Aranykoporsóval. Már évekkel ezelőtt föltűnt színpadi érzékenysége, A három vándor szép reményű pá'yát ígért. Vántus István igazolta tehetségét a rádióban is elhangzott nagyzenekari Elégiával, a lemezre készülő hegedű Szólószvittel, s a városi tanácsnak fe'szabadulásunk 25. évfordulójára hirdetett pályázatán díjnyertes Kantátájával — Juhász Ferenc költeményére: Himnusz az emberhez. Miklós Klára Neve összefonódott a városéval: gazdag eredményű színművészi pályájából két éviizedet töltött Szegeden. A közönség jól emlékszik kiváló alakításaira, köztük az Optimista tragédia Komisszárnőjére, a Stuart Mária és a Nóra címszerepére, a Három nővér Olgájára, az Éjjeli menedékhely Vaszilisszájára. Tehetségét legutóbb a Golgotában, a Marat halálában bizonyította, s az idei szabadtéri Peer Gynt sikeréhez is hozzájárult. Munkába elismeréseként előbb Jászai Mari-díjas, majd Érdemes művész kitüntetést kapott. Művészi eredményei, társadalmi és közéleti tevékenysége érdemetitették arra hogy az Alkotói díjat is megkapja. UJ forgalmi csomópont Elkészült az új. korszerű forgalmi csom épont Körmend központjában, a 8-as számú főközlekedési út és a Zalaegerszeg—Körmend köbefejeződött a Zalaegerszeg —Körmend közötti út. valamint a 8-as főút körmendi átkelési szakaszának teljes rekonstrukciója, amelyre a zötti út csatlakozásánál. Az KPM Vas megyei Közúti A járási székhely tóznon- millió forintot fordított, ti útjainak megépítésével (MTI) A lkot ói díjasaink Szeged felszabadulásának 31. évfordulójára tegnap, pénteken, a városi tanács vb termében Papp Gyula, a városi tanács elnöke adta át az idei Alkotói díjakat. Az ünnepségen ott volt Szabó G. László, a városi pártbizottság osztályvezetője, valamint a városi tanács két elnökhelyettese, Bányainé dr. Birkás Mária és Prágai Tibor. Összeállításunkban 1975 Alkotói díjasait mutatjuk be. Zombori László A városi tanács termét két díjnyertes pannója díszíti. Emlékezhetünk a dél-alföldi tárlatokon, a szegedi nyári tárlatokon az elmúlt években bemutatott alkotásaira. de a Budapesten, a Mednyánszki-teremben megrendezett önálló kiállítására is. Nem véletlenül nyerte el a XV. Szegedi Nyári Tárlat egyik fődiját öreg munkás című kénével. Városunk képzőművészeti életének olyan egyénisége, akinél töretlen ívű a művészi kiteljesedés folyamata. Eddigi alkotói tevékenysége szinte együtt teljesedett ki Szeged kortárs piktúrájával. Művészi és emberi tartásának méltó bizonyítéka, hogy pályatársai a képzőművész szervezet helyi csoportjának titkárává választották. Prágai János Az úttervező munkája kevésbé látványos, eredménye — közhaszon. Értéke naponta, minden percben vizsgázik. Prágai Jánosnak, a Szegedi Tervező Vállalat vezető tervezőjének köz'ekedésünk korszerűsítésében kifejtett másfél évtizedes munkásságát jutalmazták. Azóta, hogy 1962-ben dinlomát szerzett a Budapesti Műszaki Egyetemen, itt él, dolgozik. Megtervezte — egyebek között — a Vágóhíd, az Április 4. útja és a Széchenyi tér nyugati rtda'ának rekonstrukcióját. „Ügy érzem, a megtiszteltetés szakmai törekvéseink megbecsülése — mondta meghatöttan. — Kollekiv munkával értük el eredményeinket. csak így folytathatjuk. Ü'há'.őza'unk, csompónontjaink átépítése sok bosszúságot okoz a közlekedőknek. Türelmüket kérjük!" középüzemek nagy részt vállalnak a választék bővítéséebn és az exportszállítások növelésében. Mivel azonban a mintegy 4o legfejlettebb korszerűsített vállalat minisztériumi irányítás alá kerül, fontos, hogy a tanácsok irányítása alatt ma-adó kisebb létszámú, önerőből fejlődni alig képes vállalatok helvzetét megszilárdítsak, további fejlődésükhöz utat nyissanak. A közmű-, a víz- és a csatornahálózat fejlesztésére a IV. ötéves tervben 20,5 milliárdot fordítottak. A vezetékes vízellátásban részesülők köre egymillió, a csatornázott területeken élőké 800 000 fővel emelkedett. A jelen tervidőszakban sokat javult a szociális ellátottság. de a beszámoló úgy ítélte meg, hogy elsősorban a kommunális és közműszolgáltatásokat ellátók körében erőteljes fejlesztésre van szükség. mivel több mint 60 000 ember végzi munkáját az időjárás viszontagságainak kitett, gyakA tanácskozás tart. (MTI) A szénbányászat fejlesztéséért Pénteken Budapesten vé.. get ért a KGST szénbányászati állandó bizottságának 46. ülése. A négynapos tanácskozáson Öulgiria, Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország. Mongólia, az NDK, Románia és a Szovjetunió küldöttsége vett részt. A bizottság meghatározta, hogv milyen int'zkeiéseki szükségesek a KGST XXIX. ülésszakán a szénbányászat továbbfejlesztésére hozott határozatok végrehajtás tra. A bizottság ajánlásokat fo-j gadott el a nehéz geo'ógiaf viszonyok kötött működőj továbbá a városok és ipari létesítmények alatt húzódó széntelepek lefejtésének komolex gépesítésére és r szénbányászat okozta károsodással kapcsolatos környezetvédelmi feladatokra. Kmmrn megyei pártbizottság ülése Az MSZMP Komárom megyei bizottsága pénteken ülést tartott. A pártciztttság időszerű kérdéseket tárgyalt. Az ülésen Mokri Pált, a megyei pártbizottság titkárát megválasztották a megyei pártbizottság első titkárává Az ülésen részt veti és felszólalt Pullai Árpád, a Központi Bizottság titkára. Aktíva ülés Szegeden Az MSZMP Csongrád megyei bizottsága tegnap, pénteken délután Szegeden aktívaülést rendezett pártnapi előadók és propagandisták számára. Dr. Koncz Jánosnak, a megyei pártbizottság titkárának megnyitója után dr. Berecz János, az MSZMP Központi Bizottsága külügyi osztályának vezetője tartott előadást időszerű nemzetközi kérdésekről. Horvátit Zoltán Már pécsi operarendezőként felfigyelt rá a szakma. Három évvel ezelőtt ismert, Erkel-díjas rendezőként érkezett a szegedi színházba. Igazi bemutatkozása a Falstaff volt. Rendkívül precízen, hangú' atosan kidolgozott színpadképeivel, humoros, ötletes beállításaival, és énekeseknek testreszabott feladatokkal nemcsak az itteni színiévad kiemelkedő bemutatója lett az előadás, hanem a debreceni nemzetközi operafesztiválon is sokak szerint a legjobb produkció. Méltó folytatás a Lohengrin és a három Puccini-egyfe'voná«os. S hogy korunk operaszínházi törekvéseire is érzékenyen reagál, mutatta Az öreg hölgy látogatásának Dürrenmattra visszautaló, mégis iellegtesen operai megtervezése, ő rendezte az Aranykoporsót is. Gazdagh István Legutóbbi publicisztikája így kezdődik: „A kölcsönösség igen régi alapszabálya az életnek." Kölcsönösség a kitüntetése is, méltányol ása, anjit laounk gazdaságpolitikai rovatának vezetőjeként énoen tizedik esztendeje tesz Szegedért, szülővárosáért. Az újságíró fegyvere a szó, a stílus. Az övé természetes, mint az egyszerű embereké, munkásoké. Íróasztala fö'ött Solohov arcképe — a példa aligha véletlen. Mesélt eleget róla. meg is írta. egyszer Pécsett találkoztak, kezet rázhatott nau'aink legje'entősebb írójával. Dr. Gazdag Istvánt i.970-bep Munka Érdemrenddel tüntették ki, 1973-ban oedig az Építőművészek Szövetségének és az ÉVM-nek nívódíját nyerte el íaou -k'oai ntöttkált cikksorozatáért: Magánügy-e a magánház?