Délmagyarország, 1975. október (65. évfolyam, 230-256. szám)

1975-10-11 / 239. szám

65. évfolyarr 239. szám 1975. október 11 szombat Ára: 80 fillér Szeged szabadságának születésnapjára H

armincegy évvel ezelőtt már korán leszállt az este. Sokan az óvóhelyen töltőit ék az éjszakát, álmatlanul, félve a bizonytalantól. Vajon mire virradunk? A front közeledtével a régi közigazgatás és a fasiszta hadsereg elmenekült. Szeged felszabadítása harci cselekmények — ágyúdörgés, puskaropogás — nélkül mehetett végbe. Mire a pincelakók világosságra merészkedtek, a kelő nap fénye új, eddig ismeretlen uniformisokon pihent meg. Mi, akik kétségek-remények között vívódva átéltük ezeket a súlyos órákat — bár egy emberöltőnyi időszak választ el már tőlük —, még frissen emlékezünk. Ami akkor velünk történt, hús-vér valóság volt, íze bennünk, tagjainkban van elraktározva. Gyermekeink, unokáink számára. akik könyvekből meg képekről ismerik mindezt, „csak" történelem' Csak? Hogy is volt valójában? Bár a fasiszta hadsereg végső legyőzéséig még több hónapra, tengernyi szenvedésre, áldozatra volt szükség, Szeged már szabad volt, és élt is ezzel a szabadsággal. Már ezen az őszön a Bakay-kendergyárban — elsőként hazánkban! — üzemi bizottság alakult, az illegalitásból kilépő KMP Szegedről irányította a felszabadult területek pártépítő munkáját. Decemberben a városi színházban született meg a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front, itt hangzottak el a történelmi szavak: „Leiz magyar újjászületés!" Ezen az őszön Szeged a fölszabadult területek „félhivatalos fővárosa" volt. Sajnos, azonban a negyvenes évek vége felé ez a biztató kezdeti lendület megtört. Felépült ugyan néhány figyelemre méltó létesítmény — az új közúti híd, a textilművek —, de fejlődésünk messze elmaradt a lehetőségektől. A hidegháborús légkör, a bizalmatlanság, a hibás politikai szemlélet következtében Szeged „bűnös város" lett, s a kibontakozó szocialista építés peremére szorult. Nagyobb szabású építő, fejlesztő munkára csak 1957 után került sor. Az 50-es évek az emeletráépítések kora. Még nem állt rendelkezésünkre tömeges lakásépítésre alkalmas építőanyag. A jelentősebb új építkezések közül elsősorban a Faragó utcai, majd a Marx tér környéki lakóházakat tartjuk számon. Bár a 100 évvel ezelőtt bontakozó kapitalizmus városunkban is létrehozott ipart, elsősorban élelmiszer- és textilipart — Szeged a felszabadulásig mégis agrárjellegű maradt. Első teendőnk a gazdaságosan termelő vállalatok — a szalámigyár, a konzervgyár — korszerűsítése, bővítése volt. A hatvanas évektől viszont — mindenekelőtt a nyugati iparkörzetben — egymás után nőttek ki a földből a korábban nálunk hagyományokkal nem rendelkező, új, szocialista üzemek: a gumigyár, a házgyár, a tejipari vállalat, az AGROBER, a DEFAG, a MÉK feldolgozóüzeme, a DÉLÉP előregyártó és betongyártó üzemei; a Magas- és Mélyépítő Vállalat, a Fémipari Vállalat, a Patyolat új üzeme, a Kazánjavító Ktsz. az újjáépített Téglaipari Válla'at, az Univerzál Ktsz, a XI. Autójavító, a X. sz. Vo'án. a Fémipari Szövetkezet, a Magyar Kábelművek szegedi üzeme... A város szívében termel a Pannónia Szőrmekonfekció Vállalat, és nemrég épült föl a Tavasz utcában az új kenyérgyár. És mi van a szegedi határban? Aranyra bukkantak. Égő aranyra! Az algyői olajmező fáklyái esténként messze világítanak: 75 négyzetkilométeren eddig 5 milliárd forint értékű beruházást valósítottunk meg; jelenleg évente 1,2 millió tonna o'ajat és 2,5 milliárd köbméter földgázt ad a szegedi szénhidrogén-medence. A szocialista iparfejlesztés gyarapította a város lakosságát, kitágította határait. A város levetkőzte korábbi agrárjellegét, ma már munkásváros, hiszen lakóinak fele az iparból él. Üj lakónegyedek — Tarján, Odessza — keletkeztek, reprezentatív épületek hívják fel magukra az idelátogatók figyelmét, mint a megyei tanácsháza, a sellőház, a pártoktatás épülete; majd a tudomány fellegvárai: az MTA Biológiai Kutató Központja, a JATE Biológiai Kutató Int:zete, a Technika Háza. Üj iskolák, kollégiumok bizonyítják Szeged előkelő helyét a hazai tudományos és művelődési életben. De ki győzné felsorolni valamennyit? Mindez elsősorban azért fontos és kedves számunkra, mert az új é'etforma anyagi kerete. Ezen az alapon született a dolgozó ember létbiztonsága, politikai súlya és szerepe, egészsége, műveltsége, szocialista társadalmi közérzete. A munka, az építés, a gazdasági fejlődés ebben találja meg mély humanista értelmét, szociális tartalmát. T

ovábbra is csak a munka, az alkotás emel bennünket, városunkat és lakosságát. Hiszen máris itt vannak napjaink legújabb feladatai: az Izabella-híd, az új postai távbeszélőközpont, a Tisza-parti szálloda és az ifjúsági ház, s a második Tisza-híd. A jövő gondjait a várostervezők érzik leginkább. Már 10 év múlva 180—190 ezres lakossággal kell számolnunk. Városunk egyre több regionális intézmény központja lesz. Ebben a városban találjuk fel magunkat, itt várnak ránk szép hétköznapi -kötelességeink, a nemzeti és a városi boldogulás útján, a fejlett szocialista társadalom építésének folyamatában. Mindez pedig 1944. október 11-én kezdődött, egy szép őszi napon, amely a naptári időpont ellenére tavaszt jelentett számunkra. Egy új élet tavaszát. DR. VALKUSZ PALNÉ, az MSZMP Szeged városi végrehajtó bizottságának tagja VILÁG PROLETÁRIAI, EGYESÜLJETEK* Farostlemez ^^setéhen a metrónál ló eredmények Elismerést szerzett a budapesti metróépítőknél a mohácsi farostlemez. A kelet-nyugati metró valamenynyi mozgólépcsőjéhez a Duna-parti üzemben készült a méretre szabott, diófa utánzatú farostlemez, aminél az esztétikai követelményeken túl a lángállóság, a nedvességgel szembeni ellenállás is szigorú feltétel volt. A beruházók bizalmának jele, hogy az észak-déli metróvonalhoz is felhasználják ezt a hazai anyagot, és kétmillió forint értékű, különböző szí.nű lemezt rendeltek hasonló célra. társadalmi munkában Tegnap,' pénteken délelőtt a Szeged városi tanács társadalmi munkát szervező szakbizottsága kibővített ülést tartott a kiskundorozsmai szakigazgatási kirendeltségen. A tanácskozáson a III. kerületben végzett társadalmi munka eredményeit és tapasztalatait elemezték. Az ülésen nemcsak a kirendeltség, hanem a kerületben levő üzemek v.ezetői is részt vettek. Almásfüzitő: Elkészítették a négymilliomodik tonna timföldet Nevezetes eseményhez érkeztek pénteken a fennállásának 25. évfordulóját idén ünneplő Almásfüzitői Timföldgyárban. Elkészült a négymilliomodik tonna timföld. Az éves tervek szerint ez év végére kellett volna ezt a mennyiséget produkálniok. 25 év alatt terven felül 60 000 tonna timföldet adtak a gyár dolgozói. A 25 évvel ezelőtt, szovjet segítséggel létesített vállalat az utóbbi évtizedben nagymértékben fejlődött. Az 1964. évi 125 000 tonnával szemben 1972-ben 285 000 tonnát termelt. A gyáróriás ma már évente több mint egymilliárd forint termelési értéket szol gól tat. Tavaly újabb bővítéshez kezdtek: 1977-re évi 325 000 tonnára növelik a kapacitást. Több mint 3 ezer termék az őszi BNV szavjet kiállításán Az elmúlt két' év alatt a III. kerületben, s ezen belül Dorozsma városrészben is sokkal eredményesebb volt á társadalmi munka, mint ko7 rá'oban. A lekosság, a vállalatok brigádjainak segítségével tavaly például közel 5,7 millió forint értékben épített járdát, utat, parkot, játszóteret. Ki kell emelni azt a dorozsmai öesze'ogást, amikor egymilhó forint értékű kézilabdapályát és játszóteret létesítettek. Egyébként a dorozsmaiak négy év alatt közel 6 millió forintnyi társad:? mi munkát végeztek, és az év végére ez az összeg 8 millióra kerekedik. Büszkék lehetnek közös szorga'muk eredményeire, a mintegy 2 ezer méternyi járdára, a 18 ezer méter csatorna kitisztítására, 20 eTer méter útjavításra. S különösen arra is, hogy ebben a városrészben szinte minden utcában bevezették a magasnyomású vizet. Példás' összefogás bontakozott ki a belvízvédelemben is és a parkosításban is. A tiszteletre méltó eredményék lakói sokat szenvednek. Nem használják ki az új piacot,'pedig a tanács sok.pénzt költött arra. Visszaülepedtek az árusok a régi helyre, és így nem kívánt helyzet alakult ki.1 A tanácskozáson részt vevő üzemek, mezőgazdasági termelőszövetkezete^'- ve.etői hangsúlyozták, hogy a jövőben is segítenek a lakosságnak a szocialista brigádok. Igaz, ebben a segítségben eddig sem volt hiány. Csak elismeréssel lehet szólni a hódmezővásárhelyi Közúti Építő Vállalat, a József Attila Termelőszövetkezet, a Nagyalföldi Kőolajipari Vállalat, a HÓDGÉP, az ÁFÉSZ, a SZEBISZ dorozsmai egységeinek dolgozóiról. A tegnapi eszmecsere azért is hasznos volt, mert a vállalatok megismerték azokat a feladatokat, amelyekben a jövőben segíthetnek. Egyébként a tanácskozáson meghatározták, hogy a következő ötéves tervben milyen területeken tud a lakosság tárnyek ellenére többen szóvá sadalmi munkát végezni. így tették azokat a hiányosságokat, amelyek megszüntetéséért' ugyancsak társadalmi munkával sokat tehetnek. Például a városrész központja nem elég rendezett: a külső területeken tovább folytathatják a járdaépítést, az utak több helyen javításra várnak. A Matty tér környékén a csatornát 40 évvel ezelőtt tisztították, ennek következményei miatt a körpéldául az új lakótelepen játszóteret létesítenek, * '.gváritelepen, Hattyastelepen, Móravárosban és Kiskundorozsmán 100 kilométer hoszszú járdát újítanak fel, közel 4 ezer fát ültetnek, mintegy 200 ezer négyzetméter virágágyat építenek. A tanácskozás után a szakbizottság Dorozsmán megtekintette a társadalmi munka színhelyeit. Legnagyobb kereskedelmi partnerünk, és egyben az őszi BNV legnagyobb külföldi kiállítója a Szovjetunió, amelynek vásári részvételéről J. K. Sznyigirjov kiállítási igazgató tájékoztatta pénteken a sajtó képviselőit, és a Szovjetunió magyarországi kereskedelmi képviselőjének két helyettesével, Sz. A. Kugyinovval és V. F. Wohminnal válaszolt az újságírók kérdéseire. i A tájékoztatón beszámoltak arról, hogy a fogyasztási cikkek szakosított vásárán 8 nagy külkereskedelmi egyesülés a szovjet fogyasztási cikkipar több mint 3 ezer termékét, többségében a BNV-n eddig még nem látott árukat mutatja be a vásár 3 pavilonjában és szabad területen, összesen több mint 1500 négyzetméteren. A szovjet kiállítók igyekeznek hozzájárulni a két ország kereskedelmi, gazdasági kapcsolatainak bővítéséhez. Szemléltetik kiállításukon az első magyar—szovjet áruszállítási egyezmény 30 évvel ezelőtti aláírása óta elért eredményeket, érzékeltetik azt a bővülő árukínálatot, amit egyebek között az utóbbi öt esztendőben csaknem ezer szovjet, közszükségleti cikkeket előállító gyár és kombinát üzembe he'yezése, rekonstrukciója tett lehetővé. A szovjet kiállítás megkülönböztetett figyelme1 szentel a kooperáció és sza kosítás eredményeinek, ame!yek a fogyasztási cikkek iparában azonban még korántsem olyan kedvezőek, mint például a gépiparban. Lényegében a textilipari gé-1 pek szállításával járul hozzá a szovjet ipar a magyar könnyűipari rekonstrukcióhoz, és a Videotonban készülő televíziókhoz szállítanak képcsöveket. A kiállításra a legtöbb árut a Mashpriborintorg hozta, bemutatja a szovjet filmtechnikai és optikai ipar, a rádióelektronikai termékek gazdag választékát. (MTI) Kezdés előtt az új gyáróriás Két hónappal az előírt határidő előtt, már 1975. november 7-én megkezdődik a próbaüzem az Úzdi Rúd- és Dróthengerműben. A több mint 353 méter hosszú csarnokban elhelyezett ór'ási gépsor elektronikus vezérlésű, teljesen automatizált lesz. Gyártmányaikat elsősorban a hazai építőipar fogja felhasználni, de jelentős mennyiség jut belőle exportra is. Képünkön: A hengermű csarnoka