Délmagyarország, 1975. október (65. évfolyam, 230-256. szám)

1975-10-09 / 237. szám

50 Csütörtök, 1975. október 9. Közös közlemény a Vietnami Dolgozók Pártja és a Vietnami Demokratikus Köztársaság kormánya Eiittsépek magyarországi látogatásiról Gromiko a szovjet békeprogramról Á Kommunyiszt cikke A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának és a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának meghívására 1975. októboa 3. és 8. között Le Duan elvtársnak, a Vietnami Dolgozók Pártja Központi Bizottsága első titkárának vezetésével hivatalos baráti látogatást tett a Magyar Népköztársaságban a Vietnami Dolgozók tártjának és a Vietnami Demokratikus Köztársaság kormányának küldöttsége. A vietnami küldöttséget a Magyar Népköztársaságban mindenütt nagyon forró, baráti fogadtatásban részesítették, ami ismét tanúsította a két szocialista ország, pártjaink, kormányaink és népeink közötti testvéri szolidaritást a béke és a szocializmus nemes ügyéért folytatott közös harcban. A vietnami küldöttség magyarországi tartózkodása idején a két fél tárgyalásokat folytatott, amelyeken részt vettek — magyar részről: Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a magyar tárgyaló küldöttség vezetője, Huszár István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese. Gyenes András, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Rácz Pál külügyminiszter-helyettes, az MSZMP KB tagja, dr. Dóró György, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese, Tordai Jenő külkereskedelmi miniszterhelyettes, Némety Béla, a Magyar Népköztársaság hanoi nagykövete; — vietnami részről: Le Duan, a Vietnami Dolgozók Pártja Központi Bizottságának első titkára, a vietnami tárgyaló küldöttség vezetője, Le Thanh Nghi, a VDP KB Politikai Bizottságának tagja, a VDK kormányának elnökhelyettese, Nguyen Co Thach külügyminiszter-helyettes, Nguyen Van Kha, a VDP KB gazdasági bizottságának helyettes vezetője, Le Khac, az Állami Tervbizottság elnökhelyettese, Nguyen Van Dao külkereskedelmi miniszterhelyettes, Nguyen Manh Cam, a Vietnami Demokratikus Köztársaság budapesti nagykövete. A barátság, az elvtársi megértés és egyetértés légkörében, a testvéri szolidaritás szellemében folytatott tárgyalásokon megvitatták a két ország, a két párt összefogása erősítésének, együttműködése fejlesztésének kérdéseit. Véleményt cseréltek a nemzetközi helyzet és a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom időszerű problémáiról. A tárgyalásokon nézetazonosság nyilvánult meg a megvitatott kérdésekben. A magyar vezetők tájékoztatást adtak a Magyar Népköztársaság helyzetéről, a Magyar Szocialista Munkáspárt XI. kongresszusának határo- ' zatairól, és a párt programnyilatkozatáról, a béke és a nemzetközi enyhülés erősítéséhez való hozzájárulásukról. Ismertették a szocialista társadalom építésében elért eddigi eredményeket, a bel- és külpolitikai feladatokat. A vietnami tárgyaló küldöttség nagyra értékelte a magyar népnek a Magyar Szocialista Munkáspárt kipróbált vezetésével elért nagy eredményeit a szocialista társadalom építésének minden területén. Kifejezte azt a meggyőződését, hogy a Magyar Népköztársaság az MSZMP XI. kongresszusának határozatai és a párt programnyilatkozata alapján sikerrel halad előre a fejlett szocialista társadalom felépítésének útján. Elismeréssel rámutatott: a Magyar Népköztársaság — a többi szocialista országgal együtt — nagy mértékben hozzájárul a szocializmus, a társadalmi haladás, a demokrácia, a nemzeti függetlenség, a béke ügyéért küzdő erők befolyásának szüntelen növekedéséhez. A vietnami fél tájékoztatást adott a vietnami nép nagy győzelméről az amerikai aagresszorok ellen vívott honvédő harcban és az új forradalmi szakasz feladatairól. A vietnami nép — a többi indokínai országgal vállvetve, a testvéri Magyar Népköztársaságnak, a többi szocialista országnak, a világ haladó antiimperialista erőinek nagy és értékes segítségét élvezve — a Vietnami Dolgozók Pártja vezetésével, hosszú, áldozatos harcot vívott az amerikai imperialista agresszorok ellen, dicsőséges győzelmet aratott, s valóra váltotta Ho SÍ Minh elnök végakaratát. Most a vietnami nép, a kivívott győzelmet megszilárdítva, a népgazdaság helyreállításán és fejlesztésén, életszínvonalának emelésén, a békés, egységes, független, demokratikus és szocialista Vietnam felépítésén munkálkodik. A magyar tárgyaló fél hangsúlyozta, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a Magyar Népköztársaság kormánya nagyra értékeli a hős vietnami rtép történelmi és nemzetközi jelentőségű győzelmét, s a Vietnami Dolgozók Pártjának politikáját, a vietnami nép nagy győzelmének meghatározó tényezőjét. A vietnami nép győzelmét a szocializmust építő magyar nép sajátjának is tekinti. E győzelem a szocialista világ, az egész haladó emberiség diadala. A vietnami nép győzelme méltó hozzájárulás a világ népeinek küzdelméhez az imperializmus, a gyarmatosítás és a neokolonializmus ellen, a békéért, a függetlenségért, a demokráciáért és a szocializmusért A magyar vezetők hangsúlyozták, hogy a Magyar Népköztársaság, internacionalista politikájának megfelelően, a jövőben is megad minden tőle telhető segítséget a vietnami népnek az imperialista agresszió által ütött sebek begyógyításához, a békés alkotó munka kibontakoztatásához, a szocializmus építéséhez. A vietnami küldöttség tolmácsolta a Vietnami Dolgozók Pártja Központi Bizottsága, a Vietnami Demokratikus Köztársaság kormánya és az egész vietnami nép mély háláját, őszinte köszönetét azért az értékes segítségért, amellyel a Magyar Szocialista Munkáspárt, a Magyar Népköztársaság kormánya és az egész magyar nép támogatta az amerikai agreszszorok ellen, a függetlenségért, a szabadságért, a haza egyesítéséért vívott honvédő harcát, valamint a szocializmus építését. Nagyra értékelte a Magyar Népköztársaság hasznos részvételét a vietnami nemzetközi ellenőrző és felügyelő bizottságban. A magyar tagozat, a Vietnamra vonatkozó párizsi egyezmény szelleméhez hűen, méltóképpen hozzájárult ahhoz, hogy a bizottság pontosan teljesítse az egyezményben meghatározott feladatát. Ez értékes hozzájárulást jelentett a vietnami nép igazságos harcához. A felek forrón üdvözlik a szocialista országoknak a szocializmus és a kommunizmus építésében elért nagyszerű eredményeit; a munkásmozgalom, a dolgozó nép harcának szüntelen erősödését a tőkés országokban a békéért és a demokráciáért, az el nem kötelezett országok és a nemzeti felszabadító mozgalom kiemelkedő sikereit az imperializmus, a gyarmatosítás és a neokolonializmus ellen, a nemzeti függetlenségért és társadalmi haladásért vívott küzdelemben. A világ három forradalmi erejének nagy győzelmei alapvetően kedvező változásokat hoztak létre a világ népei számára. A két fél megállapította, hogy az európai szocialista országok nagy eredményeket értek el a kontinens békéjének és biztonságának megszilárdítása terén, aminek tanúbizonysága az európai biztonsági és együttműködési értekezlet sikeres megtartása. A két fél úgy véli, hogy a szocialista országok erejének állandó növelése minden területen az európai béke és biztonság garantálásának meghatározó tényezője. Forrón üdvözlik a laoszi és a kambodzsai nép nagy győzelmét, amelylyel a vietnami nép győzelmével együtt új távlatokat nyitott a délkelet-ázsiai térség népei számára a nemzeti függetlenségért, a békéért és a társadalmi haladásért folytatott harcban. A két fél teljes mértékben támogatja Délkelet-Ázsia népeinek harcát a békéért, a függetlenségért, a pozitív semlegességért; és azt a követelését, hogy az Egyesült Államok maradéktalanul vonja ki csapatait és számolja fel katonai bázisait ebben a térségben. A két fél teljes mértékben támogatja a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság javaslatait Korea békés, demokratikus egyesítésére. A két tárgyaló, fél sikraszáll a közel-keleti válság oly módon történő átfogó politikai rendezése érdekében, hogy az biztosítsa valamennyi, Izjael által megszállt arab terület kiürítését, a palesztinai nép nemzeti jogainak helyreállítását, a térség valamennyi országának biztonságát. Szolidaritásáról biztosította a forradalmi vívmányainak védelméért, a demokrácia megőrzéséért küzdő portugál népet. A magyar és a vietnami nép követeli Luis Corvalán elvtárs, és minden bebörtönzött chilei hazafi szabadon bocsátását. Támogatják a spanyol nép küzdelmét demokratikus jogaiért. További támogatásukról biztosítják a, nemzetközi munkásosztály forradalmi osztagainak harcát a monopoltőke ellen, valamint Ázsia, Afrika és Latin-Amerika népeinek harcát az imperializmus, a gyarmatosítás és a neokolonializmus ellen. A Magyar Szocialista Munkáspárt és a Vietnami Dolgozók Pártja a marxizmus—leninizmus és a proletár internacionalizmus elvei alapján folytatja erőfeszítéseit annak érdekében, hogy tevékenyen hozzájáruljanak a szocialista országok, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom egységének, valamennyi antiimperialista erő összefogásának megszilárdításóhoz, a nemzetközi békéért, a nemzeti függetlenségért, a demokráciáért és a társadalmi haladásért folytatott harcban. Eltökélt szándékuk: minden lehetőt megtesznek annak érdekében, hogy tovább növekedjenek a szocializmus erői és más antiimperialista erők, amelyek — meggyőződésük szerint — a nemzetközi helyzetben bekövetkezett pozitív változások viszszafordíthatatlanná tételének legfontosabb biztosítékát jelentik. A két fél megelégedéssel állapította meg, hogy a Magyar Szocialista Munkáspórt és a Vietnami Dolgozók Pártja, a Vietnami Demokratikus Köztársaság és a Magyar Népköztársaság közötti testvéri barátság és harci szolidaritás mind jobban erősödik és fejlődik. Magyarország és Vietnam között teljes bizalom, kölcsönös támogatás, szoros együttműködés, egymás iránti tisztelet és kölcsönös megértés van. Magyarország és Vietnam a marxizmus—leninizmus és a proletár internacionalizmus alapján nyugvó kapcsolata hosszú forradalmi harcban kiállta a próbát. A két fél elhatározta: annak érdekében, hogy még jobban elősegítsék a két nép összefogását, erejének növelését, további közős erőfeszítéseket tesznek az együttműködés, a kapcsolatok erősítésére és fejlesztőkére a politika, a diplomácia, a gazdaság és a kultúra területén. A látogatás során a felek a két ország gazdasági és műszaki-tudományos együttműködésének 1976—80. közötti fejlesztéséről és hosszú lejáratú hitelről megállapodást, a magyar— vietnami gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési bizottság V. ülésszakának munkájáról jegyzökönyvet, továbbá új hosszú lejáratú kulturális és tudományos együttműködési egyezményt írtak alá. A Vietnami Dolgozók Pártja és a Vietnami Demokratikus Köztársaság kormányküldöttségének a Magyar Népköztársaságban tett hivatalos baráti látogatása, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa képviselőivel folytatott tárgyalásai, s azok eredményei nagymértékben hozzájárultak a két pórt, a két ország és nép testvéri barátságának és összefogásának további megszilárdításához, sokoldalú együttműködésük fejlesztéséhez; előmozdították a szocialista országok összefogásának, a nemzetközi kommunista mozgalom egységének erősítését, a marxizmus—leninizmus és a proletár internacionalizmus alapján. A vietnami párt- és kormányküldöttség őszinte köszönetét fejezte ki azért a forró és ünnepélyes fogadtatásért, amelyben a Magyar Szocialista Munkáspárt, a magyar kormány és a magyar nép a küldöttséget magyarországi látogatása során részesítette. A Kommunyiszt, az SZKP Központi Bizottságinak elméleti és politikai folyóirata legfrissebb számában közreadta Andrej Gromikónak, az SZKP KB Politikai Bizottsága tagjának, a Szovjetunió külügyminiszterének elemzését a XXIV. partkongreszszuson elfogadott békeprogram végrehajtásának eredményeiről. A terjedelmes tanulmány keretében a külügyminiszter a szovjet párt és kormány álláspontját is kifejti a nemzetközi politika időszerű kérdéseiről. A kulcsfontosságú nemzetközi problémákról szólva Gromiko nagy teret szentel a közel-keleti konfliktusnak, amelynek rrtegoldására a Szovjetunió állhatatos erőfeszítéseket tesz. A térségben változatlanul fennálló háborús veszélyt a szovjet külügyminiszter véleménye szerint az arab földek folytatódó megszállása Izrael által, és Tel Aviv szűnni nem akaró provokációs tevékenysége idézi elő. „Konjunkturális számításból" eredő lépéseknek, az arab országoknak juttatott „alamizsnának" nevezi Gromiko a „lépésről lépésre" való rendezésre irányuló próbálkozásokat, amelyek valójában csak a figyelmet terelik el a közelkeleti probléma teljes komplexumának megoldásáról. A Szovjetunió — írja — nem illuzórikus, hanem valóságos és mindent átfogó rendezésre törekszik, amely biztosítaná az igazságos és tartós béke megteremtését ebben a térségben. Ennek feltétele az izraeli csapatok teljes kivonása, a palesztinai nép törvényes jogainak tiszteletben tartása, eszköze pedig a nem csekély fáradsággal megteremtett genfi mechanizmus. A genfi közel-keleti békekonferencia, amelyet Izrael és azok a körök, amelyek kívülről támogatják politikáját, makacsul megkerülni igyekeznek. A szovjet—amerikai kapcsolatok helyzetéről szólva Gromiko megállapítja: „a felek kölcsönös erőfeszítéseinek eredményeként egészében véve változatlanul fennmaradt a szovjet-amerikai viszonyban kialakult elvi irányvonal. A feladat most az, hogy ezt a viszonyt új fejlődési fokra emeljük — megvalósítsuk a gyakorlatban azokat a megállapodásokat, amelyek Leonyid Brezsnyev és Gerald Ford vlagyivosztoki találkozója során jöttek létre". A két ország viszonya ugyanakkor nem mentes a bonyolító tényezőktől — folytatja a szovjet külügyminiszter, és emlékeztet arra. hogy a Szovjetunió erélyesen elutasította az Egyesült Államok bizonyos köreinek kísérletét a gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok diszkriminációs alapon való folytatására. „Pártunk és a szovjet kormány a jövőben is a szovjet—amerikai kapcsolatok megszilárdítására szándékszik törekedni. Emellett a Szovjetunió a korábbiakhoz hasonlóan csakis egyenlő partnerként fog kapcsolatot tartani az Egyesült Államokkal, anélkül, hogy engedne szuverenitásából és jogos érdekeiből, szövetségeseinek és barátainak érdekeiből." Gromiko méltatja Leonyid Brezsnyev és Gerald Ford helsinki találkozójának jelentőségét. Kedvezően fejlődnek a Szovjetunió kapcsolatai gyakorlatilag valamenynyi nyugat-európai országgal — állapítja meg a továbbiakban a külügyminiszter, és első helyen emliti a magas szintű szovjet—francia tárgyalások, köztük a francia elnök küszöbönálló látogatásának jelentőségét. A szovjet—nyugatnémet kapcsolatok alakulása — írja — megfelel az 1970-ben létrejött szovjet—nyugatnémet szerződésnek, és a felek más megállapodásainak. Ugyanakkor a Szovjetunió afelett sem huny szemet, hogy az NSZK-ban változatlan befolyással rendelkeznek azok az erők, amelyeknek körében még jelen vannak a revanslsta hangulatok, a szocializmussal és a Szovjetunióval szövetséges NDK-val szembeni ellenségesség érzelmei. Ez a körülmény érthető módon bonyolítja a szovjetnyugatnémet viszonyt, de az egészében a pozitív fejlődés folyamatában van, és a Szov-~~" jetunió mindent megtesz elmélyítése érdekében. Wilson brit miniszterelnök moszkvai látogatását követően — hangoztatja Gromiko — újabb lehetőségek nyíltak a politikai-gazdasági és egyéb kapcsolatok javítására NagyBritanniával is. Kedvezően alakulnak a kapcsolatok Gromiko értékelése szerint Olaszországgal és Finnországgal, valamint más nyugat-európai országokkal ik. Az európai biztonsági értekezlet eredményeit méltatva a szovjet külügyminisz ter leszögezi: „Az értekezlet eredményei a részt vevő országok érdekeinek alaposan mérlegelt egyensúlyából megalapozott kompromisszumokból adódnak, ezért a kompromisszumok azonban nem tüntetik el az ideológiák és a társadalmi rendszerek különbözőségét. Ezek az eredmények azt tartalmaz- v zák, amit a jelenlegi feltételek mellett el lehetett érni." A Szovjetunió nagy figyelmet szentel a távol-keleti helyzetnek: „Kínához fűződő kapcsolatainkban — írja Gromiko — nem történi semmiféle pozitív változás. A maoista vezetés továbbra is olyan politikát folytat, amely mélységesen ellenséges a Szovjetunióval, és más szocialista országokkal szemben, amelyek elvi marxista—leninista álláspontot képviselnek. A Szovjetunió amellett van. hogy a szovjet—kínai kapcsolatok normális mederbe terelődjenek. Kínával éppen úgy, mint más országokkal kapcsolatban, a Szovjetunió szigorúan ragaszkodik az egyenjogúság, a szuverenitás tiszteletben tartása, a terüle- _ ti épség, az egymás belügyei-' be való be nem avatkozás, az erőszak alkalmazásától való tartózkodás elveihez. Készek vagyunk a barátság és együttműködés helyreállítására a kínai néppel, amely iránt a szovjet emberek mindig őszinte tiszteletet éreztek és éreznek." Részletesen foglalkozik Gromiko a leszerelés időszerű kérdéseivel is. A Kommunyisztban megjelent tanulmányában Gromiko végezetül megállapítja, hogy a szovjet külpolitika napról napra történő irányítását a párt lenini törzse — a Központi Bizottság, és annak Leonyid Brezsnyev vezette Politikai Bizottsága valósítja meg. „Ennek a törzsnek a tevékenységére jellemző a külpolitika pártirányítása lenini stílusának valamennyi vóhása — a magas fokú osztályelvhűség, amely marxista—leninista elemzés • és a nemzetközi helyzet alakulásának valóban tudományos •prognózisa, az új, gyorsan változó jelenségek lényegébe való alkotói behatolás, realista és rugalmas megközelítés a külpolitikai gyakorlatban, a nemzetközi kérdések demokratikus megvitatása a párt soraiban. Mindezek a vonások az utóbbi időszakban tovább fejlődtek." Külön aláhúzza a külügyminiszter Leonyid Brezsnyevnek, az SZKP főtitkárának sokoldalú külpolitikai tevékenységét, amely mély tiszteletet keltett a főtitkár iránt a Szovjetunióban, és annak határain túl is.