Délmagyarország, 1975. október (65. évfolyam, 230-256. szám)

1975-10-04 / 233. szám

4 Szombat, 1975. október '4. 5 Fizetett szabadság gyermekgondozás után ^ifi L.-né, szegedi olvasónk első gyermekét 1972 márciusában, a másodikat 1974 júliusában szülte. Így gyermekgondozási segélyen volt, illetve van. Azt kérdezi: a gyermekgondozási segélyen eltöltött időre jár-e mindkét gyermeke után fizetett szabadság vagy sem. Ha igen, azt mikor veheti igénybe? A rendelkezések értelmében a dolgozó szülőt, illetve kisgyermekes anyát a következő esetekben illeti meg fizetett szabadság: a szülési szabadság alatt, valamint a 10 éven aluli gyermek gondozása vagy ápolása miatt munkában el nem töltött időre, legfeljebb azonban egy, évre, függetlenül attól, hogy erre az időre járt-e táppénz, vagy gyermekgondozási segély. Tehát alapvető szabály, hogy a gyermekgondozási segélyen töltött időből legfeljebb egy év arányában *ját a . rendes (alap- és pót-) szabadság. Ezt a szabályt minden gyermeknél külön-külön kell alkalmazni. Tehát olvasónk esetében jár az első, a második gyermek után is a fizetett szabadság. E címen a szabadságot is az általános szabályok szerint kell kiadni. Az akadályoztatás miatt ki nem vett szabadságot is fel lehet használni az újbóli munkába állást követő 30 napon belül. A kollektív szerződés ettől eltérő határ* időt is megállapíthat. A gyermekgondozási segélyezés időtartama is ilyen akadálynak számít. Tehát az említett fizetett szabadságot akkor kell kiadni, amikor már a második gyermekkel sem lesz gyermekgondozási segélyen, és visszament dolgozni a munkáltatójához. Az ilyen címen járó szabadságot pénzben megváltani csak a munkaviszony megszűnése esetén lehet, tehát akkor, ha nem megy vissza dolgozni a régi munkahelyére, illetve visszamegy, de még mielőtt kivenné a szabadságot, megszűnik a munkaviszonya. Olvasónk kérdésére közöljük, hogy mindkét gyermeke után jogosult külön-külön fizetett szabadságra, és azt a gyermekgondozási segélyezés lejárta után kiveheti. Dr. V. M. Az egyik gyógyszer a korai felismerés Küzdelem a vese-the ellen Nem népbetegség többé Magyarországon a tbc. Ezt a mondatot nemegyszer olvastuk, hallottuk megnyugvással az utóbbi években. Mégis — az ünneprontás szándéka nélkül — nem ért körültekintőbben fogalmaznunk, hiszen ha a még meglevő veszélyeket. gondokat elpalástoljuk, azzal a még szükséges megelőzés és a gyógyítás lehetőségének is útját álljuk. A felszabadulás óta végzett hazai erőfeszítések eredményeként csökkent az egyéb, tüdőn kívüli tbc-s megbetegedések száma is, kivétel azonban a vesetuborkulózis. Ez nem valamiféle magyar specialitás: világjelenségről van szó, s egyedül talán a skandináv államok tudnak jobb statisztikát felmutatni. Magyarországon a vesetuberkulózis elleni küzdelemben élen jár Szeged. Hagyományai vannak itt ennek a munkának, s az elődök tevékenységét folytatják ma is a szegedi orvosok. Rendszeresen szerveznek ankétokat a vese-tbc-ről és az erről a témáról szóló tudományos gyűlésnek, kongresszusnak is helyet adott már a város. Legutóbb a várost tanács kórházának tudományos bizottsága, dr. Bálint József, az Országos Korányi TBC Gyógyintézet urológiai osztályának vezető főorvosa elnökletével rendezett tudományos ülést Szegeden. Az előadások — amelyek a vesetbc utóbbi tíz évéről számoltak be — azt bizonyították, hogy minden nemzedéknek újra és újra el kell végeznie az értékelést Ezzel a betegséggel, sajnos, egyelőre még évekig harcolnia kéli az orvostudománynak. Ezért is beszélgettünk erről dr. Bálint Józseffel és két szegedi szakértővel, dr. Scultéty Sándorral és dr. Rózsa Józseffel. Magyarországon tíz év alatt minimálisan csökkent a vese-tbc-sek száma, mindössze 10 százalékkal. Kérdés, vajon a tbc-nek valamiféle különleges fajtájával állunk szemben? Különleges, ha arra gondolunk, hogy ez a betegség az orvostudomány eredményeinek egyik következménye. A vesetuberkulózis ugyanis mindig másodlagos megbetegedés, legtöbbször a tüdő, a mellhártya fertőzése előzi meg. Fontos tudni: rejtve is lejátszódhatott a betegség, anélkül, hogy bárki észrevette volna. Az első tuberkulózis és a vcse-tbc között hosszú — sokszar húsz-harminc év — a lappangás!' idő. Ezért fordul elő gyakrabban idősebb korban ez a betegség. Az elmúlt évek során azonban alattomosabbá is vált: látszatra megszelídült, azaz kevesebb tünettel jár, maga a betegség viszont éppoly veszélyes. Sajnos, ritkán ismerik fel idejében az emberek, és későn kerülnek orvoshoz. Egy érdekes felmérés tanulsága szerint 25 vesetuberkulózisban szenvedő orvos közül 78 százalék csak akkor észlelte magán az első komoly tünetéket, amikor már csupán a műtét segíthetett. Mi hát a megelőzés módja, és miként lehet elkerülniük- a betegeknek a sebészeti beavatkozást? Szegeden a TBC Gondozó Intézet feladata, hogy felkutassa a vesetuberkulózisban szenvedő betegeket. Miként lehetséges ez idejekorán, a betegség tünetmentes stádiumában? Az intézet egykori és jelenlegi betegeinél időszakosan vizeletvizsgálatot végeznék. Ha az adatok kórosak, kikérik az urológus szakvéleményét is. A tbcgondozó egyedül tehát nem képes eredményes munkát végezni, szükség van olyan intézet együttműködésére, amellyel azonos szemlélet alapján egységes gyógyító munkát végeznek. Ezt a feladatot a kórház urológiai osztálya látja el, ugyanakkor a SZOTE L sz. sebészeti klinikájának urológiai betegeit is a gondozó intézet veszi át. Szegeden tehát szerencsés helyzet alakult ki: az általános urológiai hálózat nem különült el a tbc-s hálózattól. A szakrendelések a kórházzal, a kórház pedig a gondozó intézettel épített ki szaros kapcsolatot. Ez jó az orvosok gyógyító munkája szempontjából és jó a bétegeknek: sok fölösleges várakozástól, huzavonától kíméli meg őket ez a szervezettség. A szegedi TBC Gondozó Intézet a városból és a járásból 200 beteget tart nyilván, s ez a szám valamivel magasabb az országos átlagnál. Az utóbbi évek egyik legnagyobb eredménye, hogy a régen csak műtéttel gyógyítható betegséggel szemben gyógyszerrel is fél lehet venni sikeresen a harcot. S ennek köszönhető az is, hogy ma mái- nem kényszerülnek évekig táppénzre ezek a betegek, hamarabb munkába állhatnak. S ha mégis a sebészetre kerül a beteg, lehetőség van arra, hogy a veséjét megtartsák. Mindennek lényege tehát: a korai felismerés. Aki átesett már egyszer tbc-s fertőzésen — főként az idősebb emberek, hiszen a BCG-oltást kapott 14 éven aluliakat már nem fenyegeti ez a veszély — ismétlődő vesepanaszokkal azonnal forduljanak orvoshoz. Chikán Ágnes Szegedi fiatalok a Palicsi-tó építésénél Bizonyára tudják olvasóink, hogy a jugoszláviai Palicsitó négy évvel ezelőtt, 1971ben csaknem tönkrement, annyi iszap rakódott le fenekén. Az iszaprétegben oxigénhiány alakult ki, illetve kénhidrogén képződött benne, s ennek következtében rengeteg hal elpusztult. Több növény- és állatfaj teljesen eltűnt, a közkedvelt tó vize fürdésre alkalmatlanná vált. Az 5,6 négyzetkilométeres vízfelületű fürdőnél nem is a mentési, hanem a szanálási, újjáépítési munkákhoz kellett sürgősen hozzáfogni. Már 1971—72 telén lecsapolták a vizet és kiszárították a tavat, majd megkezdődtek a munkálatok. • A több éves programot, amelyet a szépséges fürdőhely újjáépítésére állítottak össze, „a század vállalkozásának" is nevezik a szabadkai, palicsi emberek, akik fizetésük egy százalékával járulnak hozzá az építési költségekhez. Különböző elképzelések, ötletek születtek országszertea fiatalok körében is. így határozták el, hogy ifjúsági munkavállalással — a mi szóhasználatunkkal élve: építőtáborral — segítik a mielőbbi megvalósulást, A táborba — amely Ivo Lola Riborról, a hős partizánról kapta nevét — meghívtak a testvérvárosok fiataljai közül is egy-egy brigádot, így sze^dieket is. Az ott eltöltött hónap élményeiről, a végzett munkáról kérdeztem a táborból hazaérkezett diákokat: Markos Károlyt, a Tisza-parti Gimnázium és Vízügyi Szakközépiskola utolsó évesét, Barcsai Istvánt, a Radnóti Miklós Gimnázium és Szakközépiskola ugyancsak negyedévesét, és Majláth Mihályt, a Déry Miksa Szakközépiskola tanulóját. A beszélgetést azzal kezdik, ami számukra legnehezebb volt: a korán keléssel. — Valóban nehezünkre esett — mondja Barcsai Pista. — Sokszor úgy éreztük, nem bírunk reggel 4 órakor kiugrani az ágyból. Igaz, nem is vágyunk hozzászokva. Az utolsó napokban még sötét volt, amikor megszólalt a hangosbemondó. — Nem volt sokkal könynyebb a reggeli torna sem — veszi át a szót Markos Karcsi, aki magasságával nemcsak a szegediek közül tűnt ki, hanem a közel 200 fős táborban is. — Különösen a kezdeti időszakban csináltuk fogcsikorgatva a gyakorlatokat, mert alapos izomlázunk volt a talicskázástól. — Hogy milyen munkát végeztünk? — ismétlik a kérdést. — Nehezet Földmunkát. — A zsilip melletti töltést — gátat — építettük meg körülbelül 35 méter hosszúságban — sorolja Majláth Misi. — A lányok könnyebb munkát kaptak, például az elkészült gátra öt centiméter vastagságban humuszt teritettek, hogy minél előbb füvesíthessenek. Csaknem két hétig partfalat építettünk, töltögettük, egyenesítgettük, az előírások szerint. Reggel 6-tól délután 5-ig dolgoztunk kint, a tómederben, amelyet már három évVel ezelőtt közel 50 centiméter mélyen felszántottak. Innen biztosították a töltésekhez szükséges nagy mennyiségű földet, illetve így távolították el a felhalmozódott iszapréteget. — Bár délelőttönként elfáradtunk — folytatja ismét Markos Karcsi a beszámolót —, minden délután közös programot rendeztünk a jugoszláv fiatalokkal. Testvérbrigádunkká fogadtuk a bori fiatalok brigádját, amelyben negyven bányászfiatal dolgozott. Többször rendeztünk közös sportdélutánt, kultúrműsort, vitafórumot. Mindennap három-három embert cserélt a két brigád, hogy még jobban összebarátkozzunk. Napi teljesítményük mindig meghaladta a 100 százalékot. Nagy szó volt ez a magyar diákok között, hiszen nehéz munkát végeztek. Ugyanakkor mégsem volt olyan nagy dicsőség, mivel a hazaiak 130—150 százalékos teljesítményeket értek el. Mutatják a dicsérő okleveleket, s a legmagasabb elismerést: a „Rohammunkás" oklevelet. Ezt még a hazai táborlakók közül is kevesen kapták meg. A magyar fiatalok 14 ilyen kitüntetést hoztak haza! Brigádjuk — a Petőfi Sándor — is elnyerte a „Rohambrigád" megtisztelő címet. Aztán kamaszos meghatódottsággal még elmondják az augusztus 20-i „ajándékot": — Tudták a srácok, hogy nálunk augusztus 20-a milyen nagy ünnep. Szólt a táborvezető, hogy nem kell kimennünk dolgozni, mentesít bennünket az aznapi munkától. Délben tudtuk meg, hogy a táborvezetőségből alakult egy brigád, amely Tito nevét vette feL ök dolgoztak helyettünk, s teljesítményüket, amely közel 200 százalékos volt, a mi teljesítményünkhöz írták. Igazán jólesett ez a figyelmesség. Szinte valamennyien megfogadtuk, hogy a jövő nyáron ismét elmegyünk a tó építéséhez, ahol még sok munka van hátra. Iszaptalanítanak még egyszer, szennyvíztisztítót és szennyvízlevezető csatornát készítenek, betonoszlopokra emelik majd az öltözőket. Az idén decemberben az elkészült részeknél megkezdik a hatalmas tómeder feltöltését, amely hosszú időt vesz igénybe. Sujica Ilija, a Palics '75 Ifjúsági Munkavállalás parancsnoka így értékeli a magyar középiskolások munkáját: — Annak ellenére, hogy nem számítottak ilyen nehéz munkára a fiatalok, mégis rendesen, becsületesen dolgoztak a négy hét alatt, örülünk, hogy elfogadták meghívásunkat, s hogy sok-sok új barátság szövődött a magyar és jugoszláv fiatalok között. Bízom abban, hogy kellemes élményekkel utaznak haza valamennyien. Várjuk őket a következő nyáron isi Föld! Zsuzsa Hol terem a sör? „Sörúton" jártam Csehszlovákiában, ami úgy értendő, hogy sörgyári mérnök ismerősöm meghívott: nézzek körül náluk. Kértem: komlószüretet szeretnék látni. Van-e az olyan vidám, mint nálunk a szőlőszüret? — Semmi akadálya — mondták cseh barátaim —, még szedhetek is, ha akarok, ha rtincs tériszonyom. Ügyis kevés a munkáskéz. Mindig úgy képzeltem, hogy a két-három méteres, betoncölöpökre futtatott komlót végtelen táblákon termesztik északi szomszédaink. Tévedtem. Szlovákiában elvétve akad komlóföld, s Csehországban sem több kilenc-tízezer hektárnál. Ez is kizárólag Prága környékén és attól északra található. Hanem erről a kilenc-tízezer hektárról Csehszlovákia fedezi saját szükségletét, és évente 100—120 ezer mázsa komlót exportál. — összesen? — Igen. Óriási érték ez, egymilliárd korona, — És mennyi jön Magyarországra? — Hat-nyolcezer mázsa. Miután ez tisztázódott, ezt kérdeztem: — Nyugat-Németországban tudtommal több sört isznak, mint bárhol a világon. Ott nem termesztenek komlót? — Dehogynem. Főleg Bajorországban. De tőlünk is vesznek bőven. Évente tizenhétezer mázsát. Az pedig nem áll, hogy ők a leginkább sorisszák. — A statisztika? A FAO adatai szerint így fest a világranglista : NSZK (évente és fejenként) 143,5 liter, Csehszlovákia 139,9 liter, Belgium, Luxemburg 130,7 liter, Dánia 121 liter, Írország 117 liter, Anglia 107,5 liter. — Ez igaz. de Csehországban 155 liter a fejadag, s akkor a csecsemőket is beleszámítjuk. A komlószedő diákok csendesen, tercelve énekelgettek, az agronómus pedig ezt mondta: — Igazi vidámság majd este, a tábortűz mellett lesz. Én azonban még érdekesebbnek tartom, hogy ha jövőre visszajön, s megnézi nálunk az első komlószedő gépeket. Ha végre beválnak, az lesz a világszenzáció! 1, trv Oskőkori könyvtár Ma már bizonyos, hogy a híres dél-franciaországi sziklarajzok alkotói a cromagnoni emberek voltak. A képek tehát 35—10 ezer évesek. A tudósok eddig azt csodálták, hogy ábrázolásuk mégis mfeglepően művészi erejű, eleven és friss, a közelmúltban azonban, sziklarajzok közelében húzódó sírmező feltárása során, a régészek csontokra vésett jelrendszerre bukkanlak. A jelzések pontokból és nyilakból állnak, és teljes megértésüket rajzok segítik. A rajzok állatokat, bogarakat, tollakat, asszonyokat ábrázolnak, és az eddigi megállapítások szerint a cromagnoni ős bizonyos eseményeket akart megörökíteni, mintha ki akarta volna alakítani a maga különleges időrendszerét (mint például a naptár, az óra). A jelrendszer és a rajz „összeolvasása" beszámol a természet olyan eseményeiről, mint a hóolvadás, árvíz, rügyfakadás, virágzás, majd a fagyos időszak érkezése, tehát mindaz, ami a vadászó ősember életét jelentősen befolyásolta. Ez a rajzolt-vésett csontnaptár emlékeztette, hogy mikor kell állatáldozatot bemutatni a titokzatos isteneknek, mikor, milyen állat nyomát kell hajszolni, mikor kell már jó előre felkészülnie az időjárás változására. A lelet arra kényszeríti a tudósokat, hogy módosítsák eddigi nézeteiket. Eddig ugyanis a már említett sziklarajzokból arra következtettek, hogy az őskőkor „művészetét" nem annyira a díszítő szándék, mint inkább a mágikus elképzelés ihlette, tehát az ihletőerő, az úgynevezett vadászvarázslat volt, nem pedig a cromagnoni ember „tudatos" gondolkodásának és erőfeszítésének az eredménye. A most feltárt La Marche-i leletek azonban joggal nevezhetők őskőkori könyvtárnak, és azt jelzik, hogy a mai ember közvetlen elődjének a szellemi képességei jóval nagyobbak voltak, mint ahogy eddig sejtettük. Makacs Ern5 a szabadkai rádió ..Fiatalok fiataloknak" c. műsora és az AKVÁRIUS disco klub vezetője október 5-én, holnap este a tápéi Művelődési Ház disco klubjának vendége lesz. Minden érdeklődőt szeretettel várunk. ARAMSZÜNETJ Értesítjük fogyasztóinkat, hogy 1975. október 7-én reggel 7 órától délután 18 óráig áramszünet lasz karbantartást munkák miatt Hattyastelcp területén. Fogyasztóink szíves elnézését kérjük. D&MAsz Szeged várae Déli Kirendeltség