Délmagyarország, 1975. október (65. évfolyam, 230-256. szám)

1975-10-04 / 233. szám

Szombat, 1975. október '4. 5 i Meghalt Osztermann Ferenc Tegnap, pénteken Deszken 83 éves korában, hosszú szenvedés után elhunyt Osztermann Ferenc elvtárs, a forradalmi munkásmozgalom régi harcosa, a Szocialista Hazáért Érdemrend kitüntetettje. Osztermann Ferenc 1892ben született Szegeden. Már fiatal korában, 1920-ban, mint kereskedősegéd, bekapcsolódott a munkásmozgalomba. 1933ban lett a párt tagja. A párt megbízásából részt vett a munkanélküliek helyzete megjavítása érdekében szervezett tüntetésekben. Röpiratokat terjesztett és maga is szervezte a megmozdulásokat. A felszabadulas óta is folyamatosan végzett mozgalmi munkát Társadalmi tevékenységéért 1967-ben megkapta a Szocialista Hazáért Érdemrend kitüntetést a Szakszervezeti Munkáért kitüntetés arany fokozatát és a Felszabadulási Jubileumi Emlékérmet. Hamvasztás utáni búcsúztatásáról később intézkedünk. MSZMP Szeged Városi Bizottsága Beiktatták a Moziüzemi Vállalat új igazgatóját A Csongrád megyei Moziiizemi Vállalat hódmezővásárhelyi központjában október 1-én, szerdán beiktatták tisztségébe a vállalat új igazgatóját, Horváth Lászlónét, az MSZMP Szeged városi bizottságának eddigi munkatársát. Az eseményen részt vett Gergely Róbert, a Filmfőigazgatóság igazgatóhelyettese, Hantos Mihály, a me'gyei tanács elnökhelyettese és dr. Sebe János, a megyei pártbizottság osztályvezető-helyettese is. lij főszerkesztő a Kincskeresőnél A Szegeden megjelenő Kincskereső ifjúsági folyóirat új főszerkesztőjét, dr. Deme László tanszékvezető egyetemi tanárt beiktatták tisztségébe. Az ünnepségen tegnap, pénteken délelőtt a Sajtóház klubjában, jelen volt dr, Koncz János, az MSZMP Csongrád megyei bizottságának titkára, Szabó G. László, a városi pártbizottság osztályvezetője és Trencsényi László, a Magyar Úttörők Szövetsége Országos Elnöksége kulturális bizottságának elnöke. Részt vett az eseményen Kovács László, a Csongrád megyei Lapkiadó Vállalat igazgatója és a Kincskereső szerkesztőségének munkatársai. Két magyar színtársulat az NDK-ban Pénteken, a reggeli órákban az NDK-ba utazott két magyar színtársulat: az Állami Bábszínház és a Huszonötödik Színház együttese. A magyar művészek a berlini ünnepi napok eseménysorozatán vesznek részt aoodukcióikkal. A Minerva tervei PolltikusJC színjátszásra van szükség A már szép hagyományokkal rendelkező egyetemi és Minerva színpad, a középiskolás csoportok mellett egyre-másra új öntevékeny együttesek alakulnak a városban. Reméljük, nemsokára számolnunk kell a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola, a Juhász Gyula és a November 7. művelődési központok, s az Ifjúsági Ház színpadával is. Az amatőr szánjátszó mozgalom — legalábbis ami az alakulási kedvet illeti — fellendülőben van. Más nézőpontból kevésbé rózsás a kép: mióta Paál Istvánt nélkülözni kénytelen, megtorpant az Egyetemi Színpad, s mint köztudott, a Minervát sem kerülték el a viszontagságok. De nemcsak Szegeden, az egész országban hasonló a helyzet. S ebben voltaképpen semmi meglepő nincs: a kezdeti hőskor oratorikus formanyelvét, mint gyerek a cipőt, már kinőtte a mozgalom. Az eredeti elképzelés időszerűtlenné, alkalmatlanná vált. Az egykor avantgarde-nak számító törekvések mára elavultak, frissítésre szorulnak. A tartalmi fellendülés, a formai kibontakozás út ját-mód ját keresik tehát az amatőr együttesek. A hat új taggal bővült Minerva Színpad évadnyitó társulati ülésén Teszáry Gábor, az együttes művészeti vezetője az amatőr mozgalom művészetpolitikai feladatára hívta fel a figyelmet. Elmondta, hogy az amatőr színjátszásnak politikusnak kell lennie, alkalmazkodnia kell a változó társadalmi körülményekhez. Időszerű kérdéseket megszólaltató, új kifejezőeszközökre van szükség. Az öntevékeny csoportok a nagyszínházinál nagyobb lehetőséggel rendelkeznek a kísérletezésre, az újításokra: olyan darabokat is színpadra állíthatnak, amelyek még nem jutottak el a hivatásos színjátszás pódiumára. • Mindemellett nem akarják mellőzni a nagyszínház segítségét, s a többi amatőr színpaddal ls szeretnének együttműködni. Hasznosnak látszik a gondolat, miszerint afféle kérdezz-felelek játékokra hívnák a „riválisokat": egymás produkcióinak megismerése, az esetleges tévedések bírálata — de nem elméletben, inkább színpadi előadással — felpezsdítené, s remélhetőleg jó irányba terelné az amatőr mozgalmat. Amint az ifjúmunkás színpadok országos versenyének szekszárdi területi döntőjén kivívott siker is igazolja: a Minerva hasznos, éltető hagyománnyal rendelkezik, melytől a jövőben sem szeretne elszakadni. Műsorukban továbbra is a magyar és a világirodalom legfrissebb terméséből mutatnak be jó néhányat. Terveik között szerepel például Georges Courteline Családi jelenet, Peter Wikowiczki Mikolaj Harmadnapi győzelem, Mácza János A fekete kandúr és Szép Ernő Május című művének színpadra állítása. Készülnek még az erdélyi magyar író, Kocsis István három jelenetének — A jogfosztott, A sár, Tűz — és a szegedi Téglássy Imre Télémachosz bujdosása című drámájának bemutatására, s felújítják Wolfgang Borchert Az ajtón kívül című darabját L. Zs. Kiállítási előzetes Kondor Béla emlékkiállításának megnyitásával ma, szombaton délután 5 órakor kezdődik a múzeumi és műemléki hónap Csongrád megyei rendezvénysorozata. A Móra Ferenc Múzeumi Horváth Mihály utcai képtárában Hantos Mihály, a megyei tanács elnökhelyettese nyitja meg a múzeumi hónap eseményeit. A nemrég elhunyt kiváló magyar művész kiállítását, melyet Dávid Katalin művészettörténész rendezett Németh Lajos művészettörténész nyitja meg. Vásárhelyi kiállítások gazdag programja várja az érdeklődőket a hét végén. Ma, szombaton délután 5 órakor a Petőfi művelődési ház második emeleti kiállítótermében Picasso grafikáiból nyílik kiállítás. A tárlat anyagát Hódmezővásárhely testvérvárosa. Vallauris bocsátotta a szervezők rendelkezésére. A tárlatot dr. Dömötör János múzeumigazgató és M. Pierre Donnet polgármester-helyettes, Vallauris város delegációjának vezetője nyitja meg. Huszonkettedik alkalommal nyílik holnap, vasárnap déli 12 órakor a Tornyai János Múzeumban a Vásárhelyi Oszi Tárlat. A kiállítást Kiss István Kossuth-díjas szobrászművész, az MSZMP KB tagja nyitja meg. A Tornyai-plakettet és a munkajutalmakat dr. Csa~ tordai Antal, a városi tanács elnöke nyújtja át. A hagyományos, a vásárhelyi képzőművészek alkotásaiból rendezett tárlat a Marx Termelőszövetkezet X. üzemegységének kultúrtermében nyílik holnap, vasárnap délután 3 órakor. A tárlatot Szabó Dániel, a városi pártbizottság osztályvezetője .nyitja meg. A Sajtóház művészklubja néhány hónapos kényszerszünet után október 6-án, hétfőn este 7 órakor ismét megnyílik. Ezúttal a Hódmezővásárhelyen élő Mónus Sándor fazekas népi iparművész alkotásait láthatják az érdeklődők. Megnyitó beszédet dr. Dömötör János, a hódmezővásárhelyi Tornyai János Múzeum igazgatója mond. A múzeumi hónap rendezvényeként vasárnaptól tekinthető meg a Szeged környéki kerámiákat bemutató tárlat a tápéi Juhász Gyula Művelődési Ház klubtermében. Október 6-án. hétfőn délután 6 órakor múzeumi hangversenyt rendeznek szocialista brigádok tagjai részére a Móra Ferenc Múzeum Galériájában, A Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola szegedi tagozatának hallgatói többek között Handel-, Schubert- és Lisztműveket játszanak. Kétszáz éves házban lakik Bozóki Imréné. Megeshet, hogy csak százról szólna az anyakönyvi kivonat, ha jegyezgették volna valaha, de a 19-es térképen már rajta van a porta. Nagyszéksósra 39 éve költözött a ház lakója. Ha valaki azt mondta volna akkor, megéred még, hogy betonút visz a tanyák között és parasztok járnak rajta autóval, az illetőt nem jövőbe látó jósnak, hanem jelenben való bolondnak mondták volna. Mintahogy bolondnak tartották a háború alatti térképrajzolót is: köves útnak mutatta ki a székelt utat. Mikor lesz ebből köves út? Soká lett de gyorsan lett. Valamikor májusban kezdték, augusztusban el is készült. A járók, bejárók, határutak és a távoli postaút mellé belekerült a tanyai szókincsbe ez is: betonút az ablak alatt. Ütmérnökök ne akadjanak fönn rajta, nem baj, ha aszfaltból van a beton. Bozóki néni szerint nem az az újság, hogy autón jár a paraszt, az az újság, akinek nincs. Hárman vagyunk ennélfogva „újságok" az iskolából lett hagymaválogatóban, nyugodtan kérdezhetem a többi kocsis „nem újságot", mennyi a fölvágós autós. — Már az se sok van. Megszoktuk őket. De akad, aki így beszél: annak sincs esze, akinek autója nincsen. A mai világban az ész meg az autó együtt jár. Hármunk közül senki se veszi magára. Azt is orvoshoz küldték volna vizsgálatra, aki 36-ban azt jósolja villany is lesz a tanyákban, még a világ vége előtt, meg fürdőszoba is. Aki központi fűtést is mondott volna, minden igazhitű ember kikerülte volna. F vízvezeték az istállóban? A Röszkét Mórahalommal összekötő vadonatúj út mit ér, nem tudni. Annyit mint a kissori, a zákányszéki-bordányi, vagy a Ruki IX. mellett elhúzó rúzsai. Aranyat. Aszfaltimádók lennének a mostani tanyai népek? Ha most is divat lenne biblia hátsó lapjára beírni, ki mikor született, gondolom, az út születése napját is beírnák. Elszoktunk a hálálkodástól. Az ömlengéstől is — szerencsére. Sok emberrel beszélek, senki nem mondja első szóra, ilyen jó, meg olyan jó, hogy utunk van. Éppen ideje hogy van, ezt mondják inkább. — Mondjanak akkor olyan embert, aki nem örül neki, aki ellene volt! — Olyan nem jár szabadlábon. Gyalogosnak is jó az aszfalt. — Legalább fölugrott az eladó tanyák ára? Lehet írni a hirdetést: cserepes tanya, műút mellett, eladó. — Nem lett drágább egyik sem. Az útnak leginkább az örül, aki veszi a tanyát. Meg aki eladja, mert hamarabb talál vevőt rá. —- Kik veszik? — Jobbára városiak. — Kik adják? — Akik befelé indulnak. Mennek a városba a gyerek után. környékre utazik, ide kéri a jegyét. Ide hozza a leveleket is a postás minden reggel, pontosan, hogy számíthassanak rá. Ha ennyire házhoz jött az út, itt tudják legjobban, kik járják. — Visznek itt paprikát, gyümölcsöt, disznót, nappal is, éjjel is. Jugoszláviából legtöbben ezen mennek a Balatonhoz. Ha kikerülik a várost, hamarabb odaérnek. Aki Szegedre tart, sokszor az is erre kanyarodik, alul könnyebb bejutni a városba. Az autós iskola is ide hozza tanulni a növendékeit, itt csöndesebb a forgalom. — Volt, sajnos volt. De azt ne az új út rovására írják, mert az nem tehet róla, Ivott a masiniszta, elütött egy biciklist Kár volt így fölavatni ezt a szép utat. Közelebb járunk már a faluKÉT SZOBA, ÖSSZKOMFORT ÜT A BALATONHOZ Bemutatók Tegnap este a Szegedi Nemzeti Színházban megkezdődött az idei évad. A prózai társulat Tennessee Williams: Az ifjúság szép madara című, háromfelvonósos drámáját mutatta be, Szűcs János rendezésében, Sándor Lajos díszleteivel, Vágvölgyi Ilona jelmezeiben. Az 1959-ben született drámát Örkény István fordította. A főbb szerepekben Körtvélyessy Zsoltot, Fogarassy Máriát, Simon Évát és Kovács Jánost láthatta a közönség. Má, szombaton este újabb bemutató lesz. Lehár Ferenc romantikus nagyoperettjét, A mosoly országát Várady Zoltán vezényli, rendezője Szász Károly. A főbb szerepekben: Szabady József, Török Vera, Király Levente és Oszvald Mária, a Fővárosi Operettszínház művésze. Panorámás busz jár az új úton. Két utas van benne, most száll föl a harmadik. A városi ember azt mondja mellettem, rettentő nagy luxus ez tanyára, a 1 : nyal meg rávágja, ez val A kisvasúttói örök; bon Ült ő a vár . ban is üres buszon és ez se üres mindig. Nap>» pal minek mászkáljon, akinek itth . cl.' Hét iqpgkéruezett tanyából hárombari van villany, négyben nincs. Aki sokáig itt akar maradni, és pénzzel is bírta, bevezettette; lámpával világít, aki menni készül, vagy öreg. Kószóék hároméve vezettették be, kilenc ezret fizettek érte. Jól jártak, olcsón megúszták. Először azt vették a villanyhoz, ami a legolcsóbb, a villanyvasalót, utána jött lépésenként a mosógép, a televízió és a daráló. Most akarják a vizet is bevezetni. Papdiéknál a konyhában is benn van a víz, meg az istállóban is. Borjúnak, lónak ott az itató az orra előtt, ha szomjas, igyék. Tehén is volt akkor, de már nincs. — Én éjjel nem kelek föl tehenet fejni. — Miért éjjel fejte? — Fél négykor keltem, négykor már fejtem, hogy ötre a csarnokban legyen a tej. Messze a csarnok, toltam biciklin, vittem kézben, de már nem viszem. Sok istállóban van villany, víz, borjú és ló, de nincs tehén, nincsen tej. Papdiék háza nagyot lépett elő a tanyai ranglistán: bekerült a menetrendbe. Aki a hoz, mint a tanyai iskolához. Néztünk eladó tanyát is, tizenötezerért kínálják az egyiket, negyvenért a másikat Négyszáz-ötszáz méterre esnek a műúttól. Az útmentiek mind elfogytak — De szép ház épül Itt. Kinek épül? — Németh Antalnak. — Miért nem a faluban? — Amióta itt az út, itt a, busz, nem kívánkozunk bé. Csalóka besíed, mert azelőtt se kívánkoztak be. Előbb keadték építeni a házat, mint az utat. Kimondhatatlan nagy dicséret ez — az útépítőknek. Mindenki arról beszélt eddig a hivatalokban, olyan gyorsan épülnek a tanyák, mire észreveszik őket, készen vannak. Ha ezeket is lekörözték az útépítők, én meghajtom a fejemet. Milyen lesz az új ház? — Két szoba, összkomfort. Jól hangzik tanyán, de hogy mit jelent, a szomszédban tudom meg. Tíz év előtti ismerősömre akadtam, világéletében szegény emberre, Vér Jánosra. Ali a háza, meg is büntették érte tizenötezer forintra. Akkor még mindenütt tilos volt tanyát építeni. — Várhattál volna. — Én jártam jobban. Többet fizet, aki most épít. Kirakatba való a ház, olyan szép. —• Még nincs kész. Az egyik szoba még földes, a fürdőszoba is üres. Idővel majd jobb lesz. — Mit csinálsz addig? — Központi fűtést. — Tanyába? — Irigy led? Cseréljünk. —• Mit dolgoztál érte tíz évig? — Amióta az eszemet tudom, a napfölkelte talpon talált. Megkéri a fotósunk, vegye kézbe az újságot, csak fél percre, amíg lefényképezi. Tiltakozik kézzel-lábbal: — Dologidőben, újságot? Horváth Dezső